Kereső toggle

Kiborg kontra ember: Vereségre ítélve?

Agycsipekkel venné fel a versenyt Elon Musk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Ha a gépek jobbak nálad, válj te is azzá” – szólalt föl Elon Musk Dubajban, az Egyesült Arab Emirátusban rendezett konferencián, ahol a milliárdos tech-vezér kijelentette, hogy az emberiségnek fizikailag is egyesülnie kell majd a technológiával. A mesterséges intelligencia (AI) és a robotika exponenciális fejlődése ugyanis már rövid távon több millió munkahelyet tesz majd fölöslegessé, amit az oktatás, átképzés önmagában képtelen lesz orvosolni, ugyanis Musk szerint maga az emberi agy „túl buta” a 21. századhoz.

A digitális kiborggá válással szemben humánusabb elveket valló Bill Gates keményen megadóztatná a gépeket és abból finanszírozná a jóléti társadalmakat, amelyek egyre több közgazdász szerint előbb-utóbb kénytelenek lesznek majd bevezetni az alanyi jogon járó alapjövedelmet, hogy elkerüljék a munkanélküliség okozta elszegényedést.

Trillió bites előny

„Az emberiségre leselkedő legfenyegetőbb veszély a mesterséges intelligencia – olyan, mintha démont idéznénk” – állt elő 2014-ben a Tesla, a PayPal és a SpaceX alapítója egy drámaian apokaliptikus jövőképpel, amiben szerinte a gondolkodó, önmaguktól tanulni képes gépek az emberiség legnagyobb, de valószínűleg utolsó találmányai lesznek. Musk ennek okaként az úgynevezett „deep learning” (mélytanulás) technológia terjedését adta meg, aminek a segítségével a szuperszámítógépek képesek önmaguktól tanulni, a tapasztalataikat, esetleges kudarcaikat értelmezni. Ez az emberi gondolkodás struktúrájára épülő mesterségesintelligencia-modell Demis Hassabis, egy korábban videojátékokat programozó csodagyerek nevéhez fűződik, aki amnéziában szenvedő betegeket vizsgálva tanulmányozta az agy működését. Elsősorban azt vizsgálta, hogyan képes az elme a memóriában lévő emlékdarabokat értelmezni és új gondolattá, információvá alakítani.
Az erre épített algoritmusrendszer jelentette az alapját a 2011-ben elindított DeepMind projektnek, ami a világ első hatékony, önmagától tanuló mesterséges intelligenciája volt. A szoftvert minél nagyobb adatbázisra, információhalmazra kötik rá, annál okosabbá, ügyesebbé válik, így logikus lépés volt, hogy a világ legnagyobb adatkezelője, a Google 2014 januárjában rekordösszegért, 650 millió dollárért fölvásárolta Hassabis cégét. Ezzel a DeepMind a keresőóriás szerverein keresztül korlátlan számítási- és adatforráshoz jutott, amire utalva Elon Musk kijelentette, hogy „egyetlen-egy cégben” látja a jövő potenciális „Skynetjét”, ez pedig a Google. Bár a Terminátor-filmek mindent átlátó és irányító központi intelligenciája még távolinak tűnik, Musk figyelmeztetett, hogy a gépek sokkal hamarabb lehagyják az emberi agy teljesítményét, mint gondolnánk: „A számítógép egy trillió bittel kommunikál másodpercenként, míg az ember, aki a képernyőn pötyög, alig 10 bitet dolgoz föl másodpercenként” – utalt a központi idegrendszerünk korlátjaira a milliárdos Dubajban.
Az információfeldolgozás lassúsága persze még nem jelenti azt, hogy a gépek már okosabbak lennének mint az emberek, mert az intelligenciánk kreatív, alkotó ereje továbbra sem a számítógépek erőssége. Ez az előny azonban Musk szerint drámai gyorsasággal fog eltűnni, ahogy a DeepMindhoz hasonló öntanuló rendszerek egyre többet értenek meg a világ és az ember működéséről. Ennek egyik aktuális példája a Georgia Egyetem kísérleti projektje, ahol a diákok öt hónapig nem vették észre, hogy valójában egy robot látta el a tanársegédi feladatokat és válaszolt az emailekre. A Google belső levelezésének 10%-át már szintén a DeepMind végzi, olyan emberi módon és kreatívan reagálva a levelekre, hogy legtöbben már nem is tudják eldönteni, hogy most a kollégájuktól, vagy a központi szervertől kapták a választ.

Megadóztatott robotok

Egy 2016-os fejlesztői konferencián Musk kijelentette, hogy szerinte előbb-utóbb minden ember mellé egy virtuális AI „szolgát” fognak rendelni, aki tanulmányozza, segíti és ha „bármi szörnyű dolgot akarna elkövetni, akkor a központi intelligencia megakadályozza benne”. Musk szerint, ha valahogy tudjuk korlátozni őket, akkor ezek az önállóan gondolkodó digitális „lények” olyan jólétet teremtenek a számunkra, amiről korábban álmodni sem mertünk. Ehhez azonban átmenetileg nagyon komoly társadalmi átalakulásnak kell megtörténnie, mivel a robotok és a mesterséges intelligencia egyúttal munkanélkülivé és fölöslegessé is teszik majd az emberiség többségét, így vagy „macskaként eltartott háziállatok” leszünk, vagy pedig mi magunk is fejlesztjük magunkat, hogy partnerei maradjunk a gépeknek.
Ez pedig már nem is annyira utópisztikus probléma, mint a föllázadó szerverek víziója, ugyanis a Forbes szerint a mezőgazdaságban, a logisztikai és postai szolgáltatásokban, a kiskereskedelemben, az élelmiszeriparban és ügyfélszolgálati munkakörben alig néhány éven belül több millió állás fog a gépekhez vándorolni. Az Oxford jelentése szerint 2023 és 2033 között a gépek az emberi munkák 50 százalékát vehetik át, míg a Kinsey 2015-ös tanulmánya szerint a mai munkák 45 százaléka kiváltható lenne gépekkel. Ezt a globális munkanélküliséget pedig Musk szerint sem szakmaváltással, sem pedig átképzéssel nem lehet majd orvosolni. Jó példa erre, hogy tavaly az amerikai kormány az átképzési program keretében a munkanélküliek alig 1%-át tudta informatikusnak vagy mérnöknek betanítani, mert egyszerűen a képességeik hiányoztak az adott szakmákhoz. A techguru szerint ezért a jövőben az államok vagy eltartják ezeket az embereket, vagy pedig finanszíroznak olyan műtéteket, amik magát az agyat „turbózzák fel” úgynevezett agyimplantátumok segítségével.
Az Intel szerint 2020-ra már elérhetőek lesznek olyan „agycsipek”, amik a memóriát bővítik a sokszorosára és képesek olvasni az agy elektromos impulzusait (lásd korábbi cikkünket: Telepatikus közösségi hálózatot épít a Facebook. Hetek 2017. február 3.) Ennek kezdetlegesebb formáját már több mint 80 Parkinson-kórban szenvedő beteg fejébe ültették be, amely az agy mozgatóközpontját stimulálva segít kezelni a betegség tüneteit. Az apró számítógépek az idegsejteket ellátó cukorral teli folyadékból táplálkoznának és elektromos jeleket kibocsátva kommunikálnának a szürkeállománnyal. Az agycsipek Musk szerint a jövőben kitágítják a központi idegrendszer képességeit és segítenek szimbiózisba hozni az emberi és a gépi intelligenciát: „Egy plusz digitális réteget adna az agyunkhoz biológiailag, az áramkörök agyba fecskendezésével” – vizionálta a techguru a nem is olyan távoli jövő vezeték nélküli agy-számítógép kapcsolatát.
A tömeges agyműtétek humánusabb alternatívájaként Bill Gates egyszerűen adót vetne ki a robotokra és a mesterséges intelligenciára. „Azért, mert egy dolgozó technikailag nem élőlény, attól még fizethet adót” – nyilatkozta a Quartznak a Microsoft alapítója, aki szerint, ha már elveszik a gépek az emberek munkáját, akkor vegyék át annak közterheit is: „Jelenleg egy gyári munkás, aki mondjuk évi 50 ezer dollárt keres, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizet. Ha egy robot végzi el helyette ugyanazt a munkát, meg kell fontolni, hogy az emberi munkaerőével azonos adóteher sújtsa. Nem mondhatunk le erről az adóbevételről” – mondta Gates, utalva arra, hogy a kieső adók, a növekvő oktatási költségek és az idősek ellátása hatalmas terheket ró majd a nyugati államokra. Szerinte a cégek egyébként viszonylag könnyen kibírnák, hiszen a robotizálás az emberi munkaerőhöz képest annyira költséghatékony, hogy bőven lenne miből fedezniük a plusz járulékokat. A növekvő társadalmi feszültség ezzel csökkenne, elkerülve a modern „géprombolást”.
Míg Gates szerint a növekvő szociális háló – gyermekek, betegek, idősek önkéntes gondozása – föl tudja majd szívni a gazdasági szférából kieső munkaerőt, addig a Fortune magazin szerint a Szilícium-völgy többi szereplője inkább a feltétel nélküli alapjövedelmet támogatná, ami hatékonyabb, mint a bürokratikus szociális-háló. A hasznos munkaidő kiesése ugyanis növelné a digitális tartalomfogyasztást, ami tovább pörgetné a hi-tech szórakoztatóipar forgalmát. A legnagyobb fogyasztói érték ugyanis már nem a pénz, hanem az idő, amit a rendszerekben töltenek, ennek biztosítása pedig többet ér Gates humánus álmainál.