Kereső toggle

Kapcsold be az agyad!

Itt az idő uralkodni gondolataink fölött

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 20. század nyolcvanas éveinek végéig a tudósok azt gondolták, hogy az agy olyan, mint egy gép: ha egy alkatrésze „eltörik”, nem lehet megjavítani. Úgy hitték, hogy az agy a születésünktől fogva változatlan, és az életkorral együtt elöregszik, génjeink pedig teljes mértékben determinálják sorsunkat. Dr. Caroline Leaf, Amerikában tevékenykedő agykutató sok kollégájával együtt állítja: ez a vélekedés már a múlté. Az agy képes változni, növekedni, fejlődni. A gondolatok mérhetőek, életünk minden területére hatnak, és ami a legfontosabb: meg tudjuk változtatni azokat.

A neves kutatónő magyarul is megjelent könyvében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az agykutatás eredményei alátámasztják a Biblia évezredekkel ezelőtt leírt, ezzel foglalkozó állításait – vagyis azt, hogy az elménk megújítható, a mérgező gondolatoktól és érzelmektől meg lehet szabadulni, képesek vagyunk megváltozni és meggyógyulni, és agyunk tényleg „bekapcsolható”. Nem vagyunk többé a biológia áldozatai.

A könyv szerzője szerint a gondolkodásmód változtatható, ennek köszönhetően meg lehet törni azt a láncolatot, mely lehetetlenné tette, hogy jó útvonalon haladjon az ember élete. „Tudósként számomra az a legfantasztikusabb, hogy láthatom e tudományág eredményeit teljes mértékben összhangba kerülni Isten Igéjével. Nagyon nagy izgalommal tölt el, hogy részesei lehetünk az emberiség legelképesztőbb tudományos kalandjának – a »valódi én« megértésének” – fogalmaz dr. Leaf.

Fák és ágak

Az elmúlt években bizonyítást nyert, hogy a gondolatok az idegsejtek bizonyos részeiben (a kis nyúlványaikban, azaz dendritekben) raktározódnak el, ezáltal tudományos módon mérhetőek, és a fizikai testre gyakorolt hatásuk is valóságos. A gondolat úgy néz ki az agyunkban, mint egy fa és annak ágai. Ahogy a fa egész életében nő, újabb és újabb ágakat növeszt, ugyanígy alakulnak ki gondolataink is – a rosszak és a jók egyaránt.

Érzelmeinken keresztül vagyunk képesek „érezni” gondolatainkat, ugyanis minden egyes gondolat hordoz érzelmet. Minden emlékképhez és gondolathoz társul egy hozzá tartozó – pozitív vagy negatív – érzelem, amely elraktározódik az agyban, és mint valami fénymásolat, a test sejtjeibe is beépül. A kutatónő a lehetséges terápiát is elénk tárja.

A piszkos tizenkettő

A két évtizede zajló kutatásai során – az agy működésének figyelembe vételével – tizenkét területet talált, ahol szükség lehet változtatásra. Könyvében megkísérli egyszerűen, közérthető módon, de nagyon pontosan leírni, hogy hogyan jön létre a „mérgező” állapot az egyes területeken. Ezután az olvasót egy, a tudományos kutatások eredményein alapuló különleges folyamaton vezeti át, amelyet „méregtelenítés”-nek nevez. „Ez hasonló ahhoz, mint amikor valaki kiválaszt egy könyvet memóriája könyvespolcáról, újraír egy oldalt a könyvben, aztán visszateszi a polcra a tiszta, mérgezett gondolatoktól és érzelmektől mentes könyvet.” Megtanulható az is, hogyan lehet megakadályozni az ilyen mérgező gondolatok felépülését.

A módszer a szerző állítása szerint sok embernek segített a tanulásban, gondolkozásban, és abban, hogy megértsék és jó irányba tereljék életük folyását.

A szerzőről

Dr. Caroline Leaf Dél-Afrikában szerezte meg képesítéseit, kommunikációs patológiából doktorált (logopédia és audiológia szakon). 25 éve tanulmányozza az agykutatás eredményeit, melyeket agysérült gyerekek kezelésében használ sikerrel.  Az USA-ban rendszeresen tart előadásokat. Könyveit ismert amerikai keresztény vezetők – mint Joyce Meyer és Marilyn Hickey – is ajánlják. További információkat dr. Leafről és a könyvéről a www.drleaf.hu weboldalon és a Facebookon találhatunk.

Olvasói vélemény

Kissné Dr. Tomonkó Magdolna: Dr. Leaf Ki kapcsolta ki az agyam? című könyvére egy barátom hívta fel a figyelmemet. Valami új, valami érdekes, valami nagyon tanulságos; valami, ami megváltoztatja a gondolkodásodat – mondta. Kíváncsivá tett. Elhatároztam,  hogy  beleolvasok. Ha ennek a fele igaz, az már jó – gondoltam. Aztán le sem tudtam tenni a könyvet. Orvosként megragadott a logikus, világos gondolatmenet, a precizitás, a doktornő tudományos igényessége és eddigi munkássága.

Intelligens agy a szívben

A múlt század során az orvostudománynak az emberi szív működését, önálló ingerképző és ingerületvezető képességét, a vérkeringést lehetővé tevő „pumpafunkcióját” sikerült megismernie és feltárnia, amely alapja volt annak, hogy hatékonyan lehessen kezelni a különböző szívbetegségeket, rendellenes működéseket. Felfedezték azt is, hogy a szívre a vegetatív idegrendszerünk is hatással van. Ennek köszönhető például az, hogy az izgalomtól, stressztől jobban ver a szívünk, ha viszont megnyugszunk, akkor csökken a frekvencia. Úgy tűnik azonban, hogy a szívvel kapcsolatos felfedezések itt nem állnak meg.
Évszázadokon át úgy tartották, hogy a szív az érzelmek, a bátorság és a bölcsesség lakhelye. Gyakran a szívtájékon „érezzük” a szeretet érzését és más pozitív érzelmeket. Az esküket úgy tesszük, a nemzeti himnuszt úgy énekeljük, hogy kezünket a „szívünkre” tesszük. Vajon van-e ennek tudományos alapja? Neves amerikai és kanadai kutatók és orvosok egy különleges kutatóintézetet hoztak létre (Institute of HeartMath – IHM), ahol megtalálták a magyarázatot. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a szívnek van egy saját, független idegrendszere, amit a „szív agyának” is nevezhetünk. Legalább 40 ezer idegsejtből áll, amely ellenőrző állomásként működik. Azokat az érzelmeket ellenőrzi, amelyeket az agyunkban a gondolatok által kiváltott kémiai anyagok hoznak létre. Ugyanakkor a szív olyan speciális hormonszerű anyagokat termel, amelyek sok agyi funkciót szabályoznak, így befolyásolva viselkedésünket. Az agy és a szív között tehát olyan kommunikációs csatornák működnek, amelyek ellenőrzik gondolatainkat. Ezek a felfedezések forradalmasíthatják az agy és a szív működéséről alkotott eddigi elképzeléseinket, és tovább segíthetik egyes viselkedéseink, érzelmi életünk és gondolkodásmódunk megértését.