Kereső toggle

Az öregedés ellenszere?

Új perspektíva a nőgyógyászat előtt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb dogma látszik megdőlni az orvostudományban. Amerikai és brit kutatók tudományos kísérletei ugyanis megcáfolták azt a szilárdnak vélt álláspontot, miszerint a nők petefészkében születéskor már meghatározott számú petesejt van, melyek közül egy-egy, a pubertástól kezdve a menopauzáig havonta válik éretté, azaz megtermékenyíthetővé. Az új eredmények szerint a petefészek olyan őssejteket tartalmaz, amelyek akár idős korban is érett petesejtté fejlődhetnek.

A petesejtek kialakulása még megszületés előtt magzati korban kezdődik. A majdani petesejt előalakjai belépnek az ivarsejtekre jellemző számfelező sejtosztódás első fázisába. Ezt követően a sejtek évekig ebben az állapotban maradnak egészen a tinédzserkorban jellemző hormonális változások beindulásáig. Ennek hatására havonta egy - kétpetéjű ikrek esetén kettő - petesejt-előalak megérik, azaz lezajlik a teljes sejtosztódási folyamat. Ennek során a még éretlen petesejtre jellemző örökítőanyag, a DNS mennyisége megfeleződik. A változókort elérve, a számfelező sejtosztódás első fázisába belépett előalakok elfogynak, ami miatt több petesejt már nem érik meg, és a női nemi ciklus leáll.

Korábbi adatok alapján úgy tűnt, hogy megszületéskor minden nő petefészke rendelkezik egy meghatározott számú petesejt-előalakkal, melynek mennyisége születés után már nem nő. A legújabb tudományos eredmények azonban ennek az ellenkezőjére utalnak.

A bostoni Harvard Egyetem kutatói kimutatták, hogy felnőtt egerek petefészkében olyan őssejtek vannak, amelyekből laboratóriumi körülmények között petesejtek állíthatók elő. Emellett az őssejtek, szaporodásukban kemoterápiás anyaggal gátolt egerek petefészkébe ültetve petesejtté értek, és az egyébként arra képtelen egerek megtermékenyítés után egészséges utódokat hoztak a világra. Ezt követően emberi petefészekből is sikerült olyan őssejteket izolálni, amelyekben tenyésztésük során lezajlott a számfelező sejtosztódás, és érett petesejtekké fejlődtek.

A tudósok ezután azt bizonyították be, hogy őssejtekből természetes körülmények között is kialakulnak petesejtek. Az emberi petefészekből kinyert őssejtekbe egy olyan gént vittek be, amelynek hatására a sejt zöld színben fluoreszkált. A zöld őssejtet emberből eltávolított petefészekszövetbe helyezték, majd azt élő egér petefészkébe ültették át. Egy-két hét múlva az egér petefészkében az őssejtekből zöld színű érett emberi petesejtek fejlődtek ki.

Az eredmények nagy lelkesedést váltottak ki, hiszen a kísérlet eredményei alapján felcsillant a remény arra, hogy a jövőben a nőgyógyászati betegek számos problémája megoldódhat. Elképzelhető ugyanis, hogy az őssejtekből képződött petesejtekkel újra beindítható lesz a változókort elért nők petefészkének működése. Ezáltal lelassítható a nők biológiai órája, és kivédhető több, a korral és a női nemi hormonok termelésének csökkenésével járó, a menopauzára jellemző elváltozás, mint például a csontritkulás vagy a szívinfarktus.

Másik jelentős felhasználási terület lehet a mesterséges megtermékenyítés. Ennek során jelenleg az orvosok petesejtet izolálnak a gyermekáldásra váró asszonyokból, akik ezt megelőzően hormonkezelés hosszas procedúráján esnek át. Ha az egyébként kiválóan szaporítható őssejtekből előállíthatók a petesejtek, akkor elég azt, hormonkezelés nélkül, egyszer kinyerni a nőkből, majd a megtermékenyített petesejtet az anyaméhbe ültetni. Probléma lehet, hogy a petefészekben található őssejtek száma nagyon alacsony, de ennek ellenére a kutatók bizakodók. Egy korábbi kísérlet során ugyanis csontvelő-átültetést hajtottak végre egereken, melynek során csontvelői őssejtek telepedtek meg az állatok petefészkében. Ezekből a csontvelői őssejtekből, kis mennyiségben éretlen petesejtek keletkeztek, ami alapján elméletileg lehetséges a petefészekben található őssejtek számának növelése.

Jelenleg az is kérdés, hogy a laboratóriumi körülmények között létrehozott petesejtek valóban teljesen megegyeznek-e a természetes körülmények között a petefészekben képződő petesejtekkel, azaz megtermékenyíthetőek-e. A kutatók jelenleg annak az etikai engedélynek a megszerzésén fáradoznak, amely lehetővé teszi, hogy az őssejtekből kifejlesztett emberi petesejteket mesterséges módon megpróbálják megtermékenyíteni.

Emberi hímivarsejt bőrből

A pittsburghi orvostudományi egyetem kutatói emberi embrionális őssejteket és bőr kötőszöveti sejteket együtt tenyésztve genetikai manipuláció nélkül korai stádiumú hímivarsejteket hoztak létre. A keletkezett sejtek közül sokban lezajlott az ivarsejtek fejlődése során természetesen is megfigyelhető számfelező sejtosztódás. Ennek megfelelően a sejtek az ivarsejtekkel megegyező DNS-tartalommal rendelkeztek, noha a megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejteknél még éretlenebbek voltak. A felfedezést nagy jelentőségűnek tartják és remélik, hogy az alkalmazott technika a jövőben segíthet azokon, akik gyermekkori rosszindulatú daganat kezelése során nemzőképtelenekké váltak. Egyes kutatók azonban óvatosságra intenek, hiszen a kísérlet magában hordozza az ember mesterségesen történő előállításának veszélyét.

Olvasson tovább: