Kereső toggle

Téves riasztás

Hamis nyomon a biofegyver-detektor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy BioWatch nevű rendszer monitorozza az Egyesült Államokat már tíz éve, biológiai fegyverek után kutatva. A rendszer, amely olyan kórokozók kimutatására alkalmas, mint a pestis vagy az anthrax baktériuma, több esetben óriási riadalmat váltott ki: 2002-ben a téli olimpiát, 2008-ban pedig Barack Obama jelöltté válását kellett majdnem elhalasztani egy-egy téves riasztás miatt.

A 2011. szeptember 11-ei terrortámadást követően az amerikai kormányzat érthető módon a terrorizmus összes formája ellen szeretett volna felkészülni. A merényleteket követő anthraxos levelek a biológiai terror lehetőségére irányították a biztonsági szervek figyelmét.

A kormányzat ekkor döntötte el, hogy szükség van egy olyan rendszerre, amely folyamatosan méri a levegőben megjelenő, biológiai fegyverként is használható kórokozókat (lásd keretes írásunkat). A BioWatch rendszerre eddig mintegy 1 milliárd dollárt költöttek, és a tervek szerint a következő öt évben még 3 milliárd dollárt költenének rá. A helyzet pikantériája, hogy a BioWatch mindeddig többé-kevésbé rosszul működött: csak 2008-ban közel ötven téves riasztásra került sor, amelyekről a nyilvánosságot nem is értesítették.

A BioWatch első éles bevetésére a Salt Lake Cityben lebonyolított téli olimpián került sor, ahol összesen tizenkét berendezést helyeztek el az olimpiai helyszíneken, illetve a város repterén. Február 12-én délután a reptéren elhelyezett műszer anthraxot mért a levegőben; a mérést négyszer ismételték meg, és minden egyes alkalommal pozitívnak bizonyult. Tekintettel arra, hogy alig néhány hónap telt el az anthraxos levelekkel elkövetett merényletek óta, az olimpia biztonságát felügyelő stáb valóban terrortámadástól tartott. Ennek messzemenő következményei lettek volna: elsőként a repteret kellett volna lezárni, ahol a műszer bejelzett. Ennek következtében Salt Lake City elszigetelődött volna, ez pedig gyakorlatilag az olimpiai játékok leállításával járt volna. A döntés Mike Leawittnek, Utah kormányzójának a kezében volt, aki a reptérre küldte a veszélyes anyagok elhárításáért felelős stábot, de a szokásos szkafanderek és felhajtás nélkül. A végső vizsgálat végül negatív eredménnyel zárult, a BioWatch riasztása vaklármának bizonyult. Az esetet követően számos kutató nehezményezte, hogy a kormányzat annak ellenére folytatta a BioWatch országos kiépítését, hogy egy alapos vizsgálat kiderítette volna, mi okozta az olimpia idején bekövetkezett fiaskót.

A készülék alapvető problémája, hogy nem elegendő azt kimutatni, jelen van-e egy kórokozó a levegőben, hanem azt is jeleznie kéne, hogy ez veszélyt jelent-e vagy sem.

A levegőben vagy a talajban ugyanis több kórokozó is jelen lehet úgy, hogy ez valójában nem jelent veszélyt, legalábbis nem egy egész város szintjén.

A BioWatch következő nagy „mellényúlására" 2005 szeptemberében került sor, amikor a rendszer a washingtoni National Mall területén észlelte a tularémia baktériumát. Ez szintén komoly fejtörést okozott a hatóságoknak, ha ugyanis a BioWatch helyesen észlelte a kórokozót, akkor azonnal el kellett volna rendelni a Mall összes látogatója számára az antibiotikumos kezelést. A kríziscsoport végül úgy ítélte meg, hogy valószínűleg ezúttal is téves riasztásról van szó, és az idő végül őket igazolta.

A tularémia 2008-ban Denverben is „megvezette" a BioWatch rendszert, ezúttal azonban az volt a tét, hogy Barack Obama megtarthatja-e beszédét a Demokrata Párt jelölőgyűlésén. A döntés Chris Lindleyre, az Egészségügyi Minisztérium coloradói igazgatójára hárult, aki arra utasította beosztottjait, hogy a talajból vett mintákon is végezzék el a teszteket. A rendszer ezúttal is hibázott. Lindley szerint ennek az oka az is lehetett, hogy a készüléket egy nagy fa közelében helyezték el, így a BioWatch valószínűleg a fán levő mókusokban található tularémiára jelzett be.

A Los Angeles Times értesülése szerint a BioWatch rendszer olyan komoly hibákat produkált, hogy a Belbiztonsági Minisztérium egy januári titkos feljegyzésében módosításokat követelt a harmadik generációs rendszert valószínűleg szállító Northrop Grumman nevű cégtől. Dave Tilles, a cég projektigazgatója a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy elvégezték a szükséges módosításokat, és készen állnak a következő fázisra - feltéve persze, hogy a Belbiztonsági Minisztérium megvásárlásra érdemesnek tartja az új rendszert.

Egyidős a világháborúval

A BioWatch rendszer a legismertebb, biológiai fegyverként is alkalmazható kórokozók detektálására alkalmas, így mindenképpen bizonyos, hogy a műszer képes például az anthrax felismerésére. A magyarul lépfeneként ismert bakteriális fertőzés ugyanis az egyik „legkézenfekvőbb" biológiai fegyver, amit viszonylag könnyen elő lehet állítani, és a levegőbe lehet juttatni. A legkorábbi szisztematikus anthraxkísérleteket a hírhedt japán 731-es egység hajtotta végre a harmincas években Mandzsúriában. A baktérium halálos képességeit jól mutatja az 1979-es szverdlovszki (korábban és jelenleg Jekatyerinburg) baleset, amikor egy szovjet üzemből, ahol biológiai fegyverkezés céljából anthraxot gyártottak, egy szűrőcsere miatt a kórokozó a levegőbe került, és ennek következtében közel száz munkás vesztette életét. Csak a szerencsés széliránynak köszönhető - a szél ugyanis nem a város felé fújt -, hogy a balesetnek nem volt több halálos áldozata.

Az anthraxveszély a 2001 szeptemberi terrortámadást követő pánikhangulatban került elő mint lehetséges biológiai fegyver Amerikában. Nem sokkal a támadás után több politikus és újság kapott anthraxspórákkal fertőzött leveleket, aminek következtében öten vesztették életüket. Az FBI hét éven keresztül nyomozott az ügyben. Az már az elején világossá vált, hogy a leveleket nem az al-Kaida küldte, hanem egy olyan amerikai kutató, aki jól ismerte az anthrax hatásmechanizmusát.

A nyomozás végül 2008-ban fejeződött be, amikor az FBI megállapította, hogy egy Bruce Ivins nevű kutató áll a merényletek mögött. Ivins indítéka nem teljesen világos, azt leszámítva, hogy saját anthraxvakcináját kívánta helyzetbe hozni. A kutató még a vádemelés előtt öngyilkos lett.

Bár a BioWatch által felismert kórokozók teljes listája nem ismert, az eddigi riasztásokból jól látszik, hogy a készülék nagyon érzékeny a tularémia vagy nyúlpestis néven is ismert betegségre, amelyet a Francisella tularensis nevű baktérium okoz. Bár ez a betegség sokkal kevésbé veszélyes, mint a lépfene, biológiai fegyverként rendkívül népszerű volt mind az amerikai, mind a szovjet arzenálban. Ken Alibek, a szovjet biológiai fegyverprogram egyik legismertebb szereplője egyenesen azt állítja, hogy Sztálingrád ostroma előtt a német katonák körében kitört tularémiajárványt a szovjet hadsereg okozta. Ha ez nem is felelne meg a valóságnak, annyi bizonyos, hogy a tularémia kedvelt ágense volt az amerikai biológiai fegyverprogramnak, egészen annak megszűnéséig.

Olvasson tovább: