Kereső toggle

Legyőzhetetlen baktériumok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre több problémát okoznak az úgynevezett multirezisztens baktériumok, melyek több antibiotikummal szemben is ellenállóak, így nagy károkat okoznak akár közösségekben, de még kórházakban is.

Egyik jól ismert típusuk az úgynevezett meticillinrezisztens Staphylococcus aureus, vagy közismertebb nevén MRSA, mely gyakran jelenthet terápiás nehézséget akár járó- vagy fekvőbeteg-ellátásban egyaránt. Kutatók nemrégiben azonosítottak egy, az MRSA fertőzőképességét növelő gént (sasX), mely segíti a baktérium megtapadását például az orrnyálkahártyán, ami tipikus módja a megfertőződésnek. A sasX jelenléte fokozza a baktériumok növekedését, akár tályogok képződését, s ezáltal sokkal súlyosabb fertőzés kialakulását okozva. Ez a gén egy úgynevezett mozgó genetikai elem - ezekre jellemző, hogy képesek mozogni a génállományban, sőt egyik baktérium átadhatja egy másiknak is, így elősegítheti például a gyógyszer-rezisztencia terjedését vagy járványok kialakulását. Ezt a korábban ritka gént az Egyesült Királyságban azonosították egy súlyos járványt okozó MRSA-törzsből, későbbi vizsgálatok azonban megállapították, hogy Ázsiából származik. S valóban, a kínai kórházak különösen invazív MRSA-törzseiben nagy számban megtalálható, így a baktériumok terjedéséért, járványokért tartják felelősnek. Mivel egyre gyakoribb, kutatók megpróbálják terápiás célmolekulaként felhasználni oltás készítéséhez, ami azért is fontos, mivel mindmostanáig nem áll rendelkezésre MRSA-ellenes oltóanyag.

Az antibiotikum-rezisztencia az egyik legnagyobb veszélyforrást jelenti a közegészségügyben. A WHO egy legutóbbi közleménye szerint az Európai Unióban 25 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. AZ MRSA mellett egyre gyakrabban más baktériumok is ellenállóvá válnak az antibiotikumainkkal szemben, aminek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági vonzata is van; körülbelül 1,5 milliárd euróra becsülik a hatástalan antibiotikumokból fakadó pluszellátásból eredő költségeket az EU államaiban.

A rezisztencia kialakulásáért az antibiotikumok túlzott és helytelen használatát okolják, mivel ha egy baktérium antibiotikummal találkozik, és nem pusztul el tőle, gyorsan rezisztenssé válhat. A mindennapi életünkben természetessé vált az antibiotikumok használata, sokszor alkalmazzuk őket egyszerű felső légúti, gyomor-, bél- vagy húgyúti fertőzésekben, de elengedhetetlenek sebészeti beavatkozásoknál is. Emellett nemcsak humán, hanem állati felhasználásuk is megnövekedett, a haszonállatokat szintén védik a súlyos fertőzésektől. Így ha az antibiotikumok elvesztik hatékonyságukat, az súlyos egészségügyi/társadalmi problémákhoz vezet. Éppen ezért tavaly szeptemberben a WHO által szervezett konferencián több mint 50 ország írta alá azt az európai akciótervet, mely az antibiotikum-rezisztencia pontosabb felügyeletével kapcsolatos, az antibiotikum-használat szigorúbb ellenőrzésére, valamint a kórházakban az infekciókontroll fejlődését szolgáló ajánlásokat tartalmazott.

Olvasson tovább: