Kereső toggle

Árucikk a magánéletünk

Elkeseredett küzdelem a webes kiszolgálta­tottság ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Drágább hotelszobákat kínált fel ajánlatában egy online jegyiroda azoknak, akik az Apple számítógépeit használva nyitották meg a cég honlapját. Az Orbitz úgy okoskodott, hogy aki van annyira igényes, hogy személyi számítógépében a magasabb minőséget választja, az a szállásoknál sem fog fukarkodni. A felhasználók természetesen felháborodtak, a versenytársak pedig kapva kaptak az instant haszonnal kecsegtető eseten, és egymásra licitálva jelentették be, hogy náluk a felhasználók ilyen jellegű diszkriminációja még említés szintjén sem létezik.

A webes reklámipar szereplői korábban sem mentek a szomszédba, ha egy kis kreativitásról volt szó. Ez egy olyan szektor, ahol csak az idei év első negyedévében több mint 8 milliárd dollár árbevétel keletkezett. Míg a reklám­piac legtöbb szegmense igencsak megérezte az elhúzódó válság hatásait, az online költések évről évre szállítják a rekordmagas profitokat.


Az online hirdetés annál is inkább vonzó lehetőség a cégek számára, mivel a jobbára óvatlan felhasználók számos olyan kiskaput hagynak nyitva, melyeket kihasználva a cégek a többi médiumhoz képest elképesztő pontossággal tudják a konkrét „reklámalany” ízlésvilágát, szokásait feltérképezni.
A profilozás néven ismert technika segítségével megfigyelhetővé válik az egyedi felhasználó viselkedése: milyen oldalakat látogat, hova kattint, mire keres, melyik oldalon mennyi időt tölt. De képesek az egér mozgásának és az űrlapmezők kitöltésének a rögzítésére is. Mindezt úgy érik el, hogy a weboldalakon a hirdetők poloskákat helyeznek el, amelyeknek segítségével megfigyelhetik az oldal látogatóinak tevékenységét. A kémberendezések a háttérben figyelnek a leggyakrabban látogatott weboldalak közül jó néhányon. Az átlag internetező szempontjából a helyzetet csak rontja, hogy az iparági szereplők háttéralkui folytán az ezer helyen szétszórtan keletkező információk előbb-utóbb egy kézben összpontosulnak, így biztosítva a cégek számára az emberek szokásainak minél behatóbb megismerését.
Ezt támasztja alá egy friss felmérés, melynek alapján a kutatók úgy becsülik, hogy bizonyos nyomkövető cégek az internetre csatlakozó felhasználók online tevékenységének ötödénél is nagyobb részét képesek naplózni. Bár kevésbé közismert tény, de a Google az egyike a legnagyobb megfigyelőknek – egy tavalyi felmérés szerint a QuantCast.com top 100 oldalának túlnyomó többségét a keresőóriás monitorozta. Azért a többi megfigyelőt sem kell féltenünk: a 2012-es felmérésben az Alexa top 500 weboldalát vizsgálták, ahol összesen 524 megfigyelő céget azonosítottak be, akik mintegy 7000 poloskát üzemeltettek.
A profilozás előnyeiből nem csak a hirdetők húznak hasznot. A technikát kitűnően fel lehet használni a profit közvetlen növelésére is. Képzeljük el, hogy áruházunkba egy olyan vevő téved be, akiről szinte mindent tudunk: mely boltokat látogatta meg mielőttünk, ott milyen termékeket vett le a polcról, mit vásárolt, és mi az, amit végül ott hagyott, mit kérdezett az ott dolgozó eladótól. A jól értesült eladó még olyan információknak is a birtokában lenne, amiről más csak álmodozhat: tudja, hogy mennyire árérzékeny a vevője, ettől függően tudja drágább vagy olcsóbb áron adni a portékáit.
Ilyen információkkal felvértezve a legbotkezűbb eladó is csodákra képes. Ha egy olyan webshopra kattintunk, ahol még soha nem jártunk, de a főoldalon valahogy pont olyan termékek fogadnak bennünket, amiket keresünk, akkor joggal foghatunk gyanút. A bevételre jótékony hatást gyakorol, hogy az árakat dinamikusan tudják a cégek növelni vagy éppen csökkenteni a vevő fizetési hajlandóságától, érdeklődésétől függően. Ez a gyakorlat egyébként az unióban tiltott kereskedelmi tevékenységnek minősül. A kutatások egyébiránt a felhasználók érdekesen skizoid állapotáról számolnak be: bár a többség nem szeretné, hogy ugyanazt a terméket más olcsóbban vásárolhassa meg, négyötödük szívesen engedélyezné tevékenysége megfigyelését, ha cserébe az érdeklődésükhöz igazított kuponokat kapnának.
A témával foglalkozó szakértők elemzéseit olvasva a jelennél csak a jövő tűnik sötétebbnek. Az utóbbi évek trendjeit összegezve, kutatók a nyomkövető cégek mellett a megjelenések számának folyamatos növekedését prognosztizálják. A rekordmagas bevételek is mind több szereplőt vonzanak a piacra. A cégek arról is gondoskodnak, hogy mindig egy lépéssel a magánszférájuk tiszteletben tartására érzékeny felhasználók előtt járjanak.
A jelenlegi követési technikák egy egyszerű alapelv mentén szerveződnek: sorsolnak a látogatónak egy egyedi azonosítót. Ezt elmentik az adott számítógépen, és az egyes látogatások során újra el-elkérik. A módszer tökéletes lenne, a problémát az öntudatos felhasználók jelentik, akik mind nagyobb számban védekeznek privát szférájuk megsértése ellen (például a Ghostery nevű eszköz segítségével). Válaszul a tolakodó cégek megalkották az úgynevezett „ujjlenyomat módszert”. Ennek segítségével az áldozat eszközéhez (például az iPad vagy számítógép) rendelnek egy egyedi számsort annak tulajdonságai alapján, amellyel bármikor bármely weboldalon a későbbiekben be tudják azonosítani. Az azonosító elkészítéséhez egyébként sem új szoftver telepítésére, sem fájlok elmentésére, de még a felhasználó hozzájárulására sincs szükség.
A szervereken futó program a teljesen ártatlannak látszó oldalakat – például egy hírportált – meglátogató felhasználó gépét vizsgálja meg: milyen programok vannak rátelepítve, milyen felbontása van a monitorjának, milyen beállításokat használ, milyen betűkészletek érhetők el rendszerén, stb.
Szerencsére ma már ezekre a technikákra is van megoldás. Az év elején a Műszaki Egyetem fiatal magyar kutatói ismertették szoftverüket, amely hatékonyan meggátolja a világszintű marketinggépezetet alkotó cégeket abban, hogy az ujjlenyomatunk elkészítéséhez szükséges információkat kiolvassák a számítógépünkből. A Fire­Gloves névre keresztelt szoftver abban egyedülálló a világon, hogy a védelem csak minimális kihatással van a böngészési élményre.

Olvasson tovább:

  • Szép új okosvilág – Kell-e félnünk a robotoktól?

    „Lehetséges, hogy néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia olyan módon múlja felül az ember szellemi kapacitását, amely, ha nem készülünk fel rá, kihívás elé állíthatja az emberiség azon képességét, hogy saját teremtményét irányítsa, és következésképpen akár azon képességét is, hogy saját...
  • Kiborg kontra ember: Vereségre ítélve?

    „Ha a gépek jobbak nálad, válj te is azzá” – szólalt föl Elon Musk Dubajban, az Egyesült Arab Emirátusban rendezett konferencián, ahol a milliárdos tech-vezér kijelentette, hogy az emberiségnek fizikailag is egyesülnie kell majd a technológiával.
  • 110 éve született az energetika úttörője

    Heller László úttörő tevékenységét számos, a nevéhez köthető szabadalom igazolja: Magyarországon mintegy 50 találmányt szabadalmaztatott, az Egyesült Államokban és Svájcban összesen 24 szabadalmi bejelentést tett.