Kereső toggle

Aszpirinnel a rák ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tumor ellen is használható új aszpirint dolgoztak ki amerikai kutatók, akik eredetileg az aszpirin mellékhatásait szerették volna csökkenteni. Az újfajta aszpirinről azonban kiderült, hogy rákos daganatok ellen is rendkívül hatékony, és képes elsorvasztani a már kifejlődött tumort is.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők (nonsteroidal anti-inflammatory drug, NSAID) széles körben alkalmazott gyógyszerek, gondoljunk csak az akár mindennaposan használt fájdalomcsillapítókra vagy az aszpirinre, mely vérlemezkegátló hatásán keresztül csökkenti a szívinfarktus és stroke kockázatát. Ezek a szerek a láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatásaik mellett azonban rendelkeznek daganatellenes hatással is, például a rendszeres aszpirinszedés képes a vastagbélrák-rizikót és halálozási arányt a felére csökkenteni. Alkalmazásukat azonban limitálják súlyos mellékhatásai: a gyomor- és bélrendszer irritációja (fekélyképződés, gyomorvérzés) vagy a vesekárosodás. E mellékhatások kiküszöbölésére törekszenek a gyógyszerfejlesztők, például úgy, hogy a gyógyszereket olyan molekulákkal kombinálják, melyek óvnak a gyomornyálkahártya-károsodástól. Ilyen hatást fejtenek ki az olyan, gyógyszervegyületekhez kötött gázmolekulák, mint a nitrogén-monoxid vagy a hidrogén-szulfid. Ezeket a gyomornyálkahártya fiziológiásan is termeli, hogy ellenálljon a gyomortartalom okozta károsodásoknak. Ebből kiindulva a City University of New York Medical School kutatói egy kombinált molekulát hoztak létre - amit  NOSH-aszpirinnek neveztek el - amely egyidejűleg képes nitrogén-monoxid és hidrogén-szulfid kibocsátására. Ez az új hibrid molekula egyesíti a három vegyület kedvező tulajdonságait, ráadásul növeli az aszpirin daganatellenes hatását is, így a NOSH-aszpirin rendkívüli hatékonysággal képes gátolni a vastagbéldaganat-sejtek osztódását, mindezt a hagyományos gyógyszerhez képest sokkal kisebb dózisban és mellékhatások nélkül. Egérkísérletekben a szer használatával a vastagbél eredetű tumorok mérete 85 százalékkal csökkent, és ezenkívül másik 5 különböző szövetből (hasnyálmirigy, tüdő, prosztata, emlő, leukémia) származó daganat-sejtkultúrán is sikeresen tesztelték a szert.

A Science Dailynek nyilatkozó kutatásvezető, Khosrow Kashfi professzor nagyon bizakodó az új molekulával kapcsolatban: „A szer fő jellemzője, hogy rendkívül hatékony, és minimális sejttoxicitással rendelkezik... Vastagbéldaganat-sejtkultúrán végzett 24 órás alkalmazás után a NOSH-aszpirin 100 ezerszer hatékonyabb az egyszerű aszpirinhez képest, 72 óra után ez 250 ezerszeres különbséggé nő, így sokkal kisebb dózisra van szükség az ugyanolyan eredmény eléréséhez... Amennyiben az állatokban tapasztalt eredményeket viszontlátjuk humán vonatkozásban is, a NOSH-aszpirin akár használható lesz más gyógyszerekkel kombinációban a sebészeti beavatkozás vagy a kemoterápia előtti daganatmegkisebbítés céljából."

A professzor azért hozzátette, hogy a gyógyszer még fejlesztés alatt áll, így a gyakorlati alkalmazástól évek választják el; a következő lépés az úgynevezett toxicitási vizsgálat, majd a klinikai tesztelés.

Kérdezze kezelőorvosát

A rák a második leggyakoribb oka az idő előtti halálozásnak Európában és az Egyesült Államokban, mintegy 5 millió új esetet diagnosztizálnak évente. Több kísérleti eredmény is bizonyítja, hogy az aszpirin napi használata védhet a gyakori daganatok kialakulásával szemben, különös tekintettel a vastagbélrák esetében. Márciusban a Lancetben megjelent közleményükben angol kutatók összegezték az e témával kapcsolatos eddigi 51 véletlenszerűen kiválasztott tanulmány eredményeit. Az angol Oxford University egyik professzora, Peter Rothwell vezetésével kardiovaszkuláris prevencióban részesülő aszpirint szedő és nem szedő betegeket hasonlítottak össze daganatos betegségekre fókuszálva. Az aszpirint szedők csoportjában 12 százalékkal csökkent az úgynevezett nem vaszkuláris (nem szív-érrendszeri és nem agyi érkatasztrófa - stroke - eredetű) halálozás és 15 százalékkal a daganatos halálozás dózistól függetlenül 3-5 év után. Az aszpirin a tablettaszedőknél ezenkívül az új daganat megjelenésének valószínűségét akár 50 százalékkal, és az áttétek kialakulását 30-40 százalékkal is gátolta bizonyos típusú daganatok esetében. A kutatók valószínűsítik, hogy az aszpirin hatását az áttétképződésre a vérlemezkék gátlásán keresztül valósítja meg, melyeknek fontos szerepük van a tumornövekedésben is.

Az eredmények elemzése alapján a kutatók arra következtetnek, hogy az aszpirin mind a tumorkialakulás kezdeti lépéseit, mind a növekedést és metasztázisképződést is gátolja.

Peter Johnson professzor, a Cancer Research UK's vezető klinikusa szerint az éveken át naponta szedett aszpirin, kiegészítve az egészséges életmóddal (egészséges testsúly, alkohol és dohányzás mellőzése), csökkentheti a nyelőcső-, bél-, gyomor- és tüdődaganatok rizikóját.

A professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyógyszer orvosi felügyelet nélküli szedése veszélyes, gyomor-, bélvérzést okozó mellékhatása miatt.

Olvasson tovább:

  • Élet a Nap alatt

    Hamarosan a NASA egy újabb űrszondája vizsgálhatja közelről a Naprendszer határát, ahol egy titokzatos „fal” nyújt védelmet a csillagközi térből érkező részecskesugárzással szemben.

  • Poszt-hollywoodi genderlobbi

    Idén dömpingszerű sorozatgyártásba fogott a Netflix, a világ legtőke­erősebb tartalomgyártója, és ennek hatása nemcsak Hollywood arculatát formálhatja át, hanem világszerte elszigetelheti a konzervatív értékrend megmaradt bástyáit.

  • A NASA nem engedi át a világűrt

    A Hetek lehetőséget kapott arra, hogy egy nemzetközi konferenciabeszélgetés keretében a NASA frissen kinevezett tudományos igazgatóját kérdezze az űrügynökség jelenlegi kutatási irányairól. Dr. Jim Green legérdekesebb válaszait témakörönként gyűjtöttük össze.