Kereső toggle

Mi leszel, ha nagy leszel? Youtuber!

Az internetes karrierek a legnépszerűbbek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az amerikai és brit diákok között már nem az űrhajós vagy az ehhez hasonló „álommelók” vezetik a toplistát, amikor arról kérdezik őket, hogy mivel akarnak foglalkozni felnőttként. Többségük számára a youtuberek és a vloggerek a példaképek.

Legalábbis erre jutott a The Harris Poll közvélemény-kutató cég, amely a Lego megbízásából 3000 8 és 12 év közötti gyermeket kérdezett meg erről az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kínában. A kutatás az Apollo-11 Holdra szállásának ötvenedik évfordulója kapcsán készült, így nem véletlen, hogy az elemzők arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy Neil Armstrongék történelmi utazása – amely generációk sorát inspirálta, hogy tudósok, mérnökök, matematikusok, csillagászok vagy éppen űrhajósok legyenek – mennyire inspirálja a mai gyerekeket, ha pályaválasztásról van szó. Az eredmények azt mutatják, hogy ma már egyre kevésbé – legalábbis az amerikai és a brit gyerekek leginkább a YouTube videómegosztó csatorna iránt érdeklődnek, mintsem az űrrepülés vagy a természettudományok iránt.

A felmérés során minden harmadik megkérdezett úgy válaszolt, hogy youtuber vagy vlogger szeretne lenni. A szakmák népszerűségi sorrendjében a tanár, a sportoló, a zenész következett – az űrhajós mindössze az ötödik, 11 százalékkal. A kutatásba bevont kínai gyerekek között ehhez képest éppen az űrhajós a legnépszerűbb foglalkozás: 56 százalékuk sorolta fel ezt a három válaszlehetőség között. A  youtuberség azért a Távol-Keleten is egyre inkább divatba jön: 18 százalékos a népszerűsége ennek a „foglalkozásnak”. A különbséget magyarázhatja, hogy Kína az űrkutatás terén most tart abban a „hőskorszakban”, ahol az amerikaiak a ‘60-as, ‘70-es években, és a témára nemcsak a médiában, hanem az oktatásban is nagyobb figyelem irányul. A kutatás során egyébként egyebek mellett azt az izgalmas kérdést is feltették a gyerekeknek, hogy a jövőben élni fognak-e emberek az űrben, illetve más bolygókon. A megkérdezettek háromnegyede igennel válaszolt a kérdésre, mint ahogy arra is, hogy ők maguk elutaznának-e oda. Ebben egyébként a kínaiak szintén optimistábbak, csaknem mindannyian igennel válaszoltak a két kérdésre, miközben az amerikai és a brit gyerekeknél kétharmad volt az igenek aránya.

Bereczki Enikő ifjúsági szakértő a Hetek érdeklődésére elmondta: tapasztalatai szerint a youtuberség a magyar gyerekeknél is az élmezőnyben van az „álomszakmákat” illetően.  „A különböző fórumokon diákokkal találkozva kiderül, hogy különösen az általános iskolások szeretnének youtuberek és vloggerek lenni. Ennek hátterében az áll, hogy az internetes influenszerek befolyása az utóbbi években jelentősen megnőtt a fiatalok körében, akik többnyire ki vannak éhezve a népszerűségre, és ők is olyan menők szeretnének lenni, mint a márkás cuccokban feszítő, sokak érdeklődését kiváltó példaképeik” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a jelenség olyan szempontból nem meglepő, hogy minden generációnak vannak fiatalkori példaképei, sztárjai – ezt a szerepet ma gyakran a népszerű tartalmakat gyártó Youtuberek és vloggerek töltik be. Velük szemben nem követelmény, hogy profik legyenek, akár követőik korosztályához is tartozhatnak.

Erre példa a hétéves Ryan Kaji, aki a hozzá hasonló korú, illetve nála fiatalabbak körében az egyik legnépszerűbb internetes „sztár”, aki semmi mást nem csinál a kamerák előtt, csak játszik, újabb és újabb játékokat kipróbálva. A tavaly 22 millió dollárt kereső kisiskolás nyilvánvalóan a szülei szervezésében, illetve aktív részvételével „dolgozik”. A Truth in Advertising jogvédő szervezet azonban nem emiatt panaszolta be Ryant az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságánál, hanem amiatt, mert rajongói nem tudják megfelelően elkülöníteni a reklámokat a nem szponzorált tartalmaktól a videóiban.

Bereczki Enikő ehhez hozzáteszi, bár vannak kifejezetten hasznos tematikus YouTube-csatornák, mégis hódít a „tartalmatlan tartalom” és a „tömegkulturális gyagyi” – mert igény az van rá. „Ez nem azt jelenti, hogy egy-egy népszerű csatorna létrehozása és fenntartása ne lenne kemény meló, és ezt alighanem a youtuberségről álmodozó gyerekek nem mérik fel reálisan” – jegyezte meg a szakértő. Mint mondta, az internetes influenszerek a Z-generáció köreiben, vagyis a 10 és 24 év közötti fiatalok esetében bírnak legnagyobb befolyással, de ezen belül is vannak korosztályi megoszlások: az idősebbek például inkább az Instagram-sztárokat követik, a fiatalabbak között pedig egyre nagyobb divat a TikTok. Egy kutatás szerint egyébként ennek a generációnak a tagjai az idősebbeknél nehezebben tudják felmérni azt, hogy ezeken a csatornákon sokszor manipulált vagy szerkesztett tartalmakkal találkoznak, ami nem mindig egyezik meg a valósággal.

A 35 éves Csoma Gergő a TheCovery nevű csatornájával az elmúlt évek egyik népszerű youtubere volt. A Minecraft című videójáték közvetítésével, illetve különböző tematikus beszélgetésekkel 95 000 követőt vonzott – de ma már inkább cégeknek épít YouTube-csatornát. Azt mondja, ő is azt tapasztalja, hogy nálunk is sok fiatal számára az internetes karrier jelenti a csúcsot. „A nagyobbik fiam most negyedikes az általános iskolában, és meghívtak előadást tartani. Mint kiderült, az osztály 80 százaléka gyakorlatilag sztárként tekint a különféle influenszrekre. Számunkra még a filmsztárok voltak a példaképek, de a mi gyerekeink már nem néznek tévét, és az internetről válogatják össze maguknak nemcsak a tartalmat, hanem a véleményvezéreket, illetve sztárokat is” – fogalmazott.

Megjegyezte: az infleunszerkedés egyáltalán nem könnyű kenyér. Magyarországon alig akadnak néhányan, akik a nézettségük nyomán pár százezer forintos bevételt könyvelhet el a Google-től, a többség inkább szponzorációkból szerzi a bevétele nagy részét, mint ahogy az Instagramon, illetve a Facebookon jelen lévő kollégáik is. „Ráadásul rendkívül nagy a random faktor abban, hogy valaki befut-e az interneten. A pálya nagyon telített, és nem feltétlenül a tehetséges influenszerek lesznek a legnépszerűbbek. Ha elmegy valaki orvosnak vagy programozónak, jóval kiszámíthatóbb karrierje lesz, mint youtuberként vagy vloggerként” – tette hozzá Csoma Gergő.

Tízből három diák sportoló lenne

A magyar hetedik osztályos diákok körében a jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás (29 százalék) és a sütés-főzés (28 százalék) a legnépszerűbb, továbbá a művészeti ágakat (24 százalék), a számítógépes munkát (24 százalék) és az állatokkal való foglalkozást (23 százalék) is sokan megjelölték – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019-es országos pályaorientációs vizsgálatából. Az elmúlt évek felmérései szerint is rendre ezek a tevékenységek voltak a legnépszerűbbek a tanulók között, míg a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés a legkevésbé népszerű.
A döntés szempontjából jelentős befolyásoló tényező a lakhely és a nem, illetve a szülők iskolai végzettsége. A tanulók általában olyan foglalkozásokat szeretnének űzni, amelyhez olyan szintű iskolai végzettség szükséges, ami igazodik a családjukban tapasztalható legmagasabb szülői végzettséghez: a szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikai foglalkozásokat az alacsonyabb végzettségűeké. Kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy sok pénzt keressenek: tízből hét diák ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként (71 százalék). A második legfontosabb tényezőként jelent meg a munka melletti szabadidő (38 százalék), harmadikként pedig a jó munkatársi kapcsolatok (37 százalék).

Olvasson tovább: