Kereső toggle

Agy + CTRL

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mark Zuckerberg bejelentette, hogy felvásárolt egy emberi gondolatok és idegi jelek számítógépek általi olvasásának lehetőségét kutató startupot, a CTRL Labsot. Az emberi agy kódjának „feltörése” régóta foglalkoztatja a tudományt. Kérdés, hogy veszélyben van-e a gondolati szabadság, ha ezt sikerül megtenniük.

Az emberi agy 4 HD film méretével megegyező adatot generál másodpercenként. „Az a gond, hogy a beszéd, ami a legjobb módszerünk ennek a rengeteg információnak a közvetítésére, mindössze egy ’80-as évekbeli »betárcsázós« modem kapacitásával rendelkezik” – vélekedett 2017-ben a Facebook alapítója. Túl nagy a különbség, így az ember nem képes a saját gondolatait hatékonyan közölni.

Ezzel az üzenettel az akkor futó Facebook-fejlesztői konferencia egyik nagy bejelentésére, az Agy-Számítógép Interface (BCI, Brain Computer Interface) fontosságára hívta fel az emberek figyelmét a fiatal milliárdos. Azt ígérte, hogy ezt a problémát orvosolni szeretné, és újra forradalmasítja a világot. Az emberek globális hálózata után a következő lépésnek az elmék globális hálózata tűnt.

A 8-as épület

Annak ellenére, hogy erről a témáról nem sokat hallunk a hírekben, Mark Zuckerberg komolyan foglalkozott és foglalkozik ezzel a „problémával”. Annyira hitt – és hisz – ennek a technológiának a fontosságában, hogy az Amerikai Védelmi Minisztérium DARPA részlegének – az internet, a GPS, a lopakodó technológia és számos innovatív találmány szülőhelyének – volt igazgatóját, Regina Dugant is a Facebookhoz csábította. Feladata az volt, hogy vezesse a titokzatos 8-as épületet és a BCI-kutatást.

Zuckerberg ugyanis a Google-hoz és az Amerikai Védelmi Minisztérium DARPA részlegéhez hasonló futurisztikus és titkos hardware- és softwarefejlesztő részleget nyitott. Ez az úgynevezett „8-as épület” a sci-fikből ismert technológiák mielőbbi és minél nyereségesebb piacra dobásával foglalkozott. A fókusz a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és az akkor kevésbé ismert BCI volt: a technológia, ami lehetővé teszi az emberi gondolatok és idegi jelek számítógépek általi olvasását.

Az Agy-Számítógép Interface-nek köszönhetően áttörést lehet elérni az orvoslás számos területén, de az emberek viselkedését is jobban meg lehet ismerni. Ezáltal pedig feltérképezhetik az emberek neurális struktúráját, így a termékek, szolgáltatások vagy akár ideológiák teljesen személyre szabott marketingje előtt is megnyílik az út.

Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezt a célt gyorsan vagy könnyen el lehet érni. A Nature Neuroscience magazin által bemutatott „Stevenson-törvény” korlátai alapján egészen az évszázad végéig kell várni 1 millió neuron dekódolásával, miközben az emberi agy 80 milliárd neuront tartalmaz. Azonban, ha a Facebook sikerrel tudja párosítani a fejlett viselkedéselemző algoritmusainak az eredményeit a valós idejű idegi jelekkel, akkor idő és pénz kérdése, hogy mikor tudják majd feltörni az emberi idegrendszer kódját legalább azon a szinten, amin már számukra fontos neurális impulzusokat magabiztosan fel tudnak ismerni. 2017-ben már képesek voltak bemutatni kisebb előrelépést, de a várt nagy áttörés elmaradt, a titokzatos 8-as épületet megszüntették, Regina Dugan pedig távozott a cégtől. Az ember és gép összehangolására szőtt terveket pedig inkább a Szilícium-völgy nagy álmodozójától, Elon Musktól hallhattuk, amikor elindította a NeuraLink nevű startupját a többi futurisztikus cége mellett. Azóta nem lehetett hallani a Facebook BCI-vel kapcsolatos ambícióiról, a cég tovább foglalkozott a hatékonyabb online marketinggel, az emberek viselkedésének minél pontosabb megfigyelésével, a hatalmas mennyiségű összegyűjtött adat feldolgozásával és a mesterséges intelligenciával. Úgy tűnt, kísérletező kedvüket inkább a VR, vagyis a virtuális valóság fejlesztésében élik ki.

Egészségügytől a telepátiáig

 A Facebook azonban 2019. szeptember 23-án megvásárolta a CTRL Labs nevű startupot.

A CTRL-Labs és szakemberei a BCI-technológia szakértői, az ő megszerzésükkel, technológiájuk és szakértelmük beolvasztásával pedig ismét esélye van a Facebooknak vezető szerepre törni ezen a területen. Találmányuk egy sikeres noninvazív, vagyis műtétet nem igénylő neurális jelolvasó metódus, amivel az idegpályákon végigfutó impulzusokat tudják monitorozni és részben megfejteni.

A technológia az elektromiotográfián, röviden az EMG-n alapul. Ez elsősorban a mozgató idegsejtek, érző és mozgató idegrostok és az ideg-izom áttevődések vizsgálatából következtet arra, hogy milyen jelek futhatnak végig a felhasználó idegpályáin.

Ez a technológia már most úttörő megoldásokhoz vezet – főleg az orvoslás területén. Számos startup dolgozik az egész testes bénulástól szenvedő betegek kommunikációs képességének visszaállításán, illetve a minél életszerűbb és használhatóbb prosztetikus végtagokon. Ezeknek a kutatóknak és orvosoknak hála, balesetekben lebénult emberek nyerik vissza a mozgásszabadságukat, és egész testes bénulásban szenvedők végre hosszú évek után újra tudnak kommunikálni a szeretteikkel egy gondolatokkal irányított billentyűzet segítségével.

Azonban a CTRL Labs nemcsak az orvoslás területére koncentrál, hanem szeretnék létrehozni az első, tömegméretben gyártott BCI-eszközt, amivel végre mindenki számára elérhetővé válna a „telepátia”. Thomas Reardonnak, a cég alapítójának célja volt létrehozni egy olyan terméket, ami használható munkához, sporthoz vagy szórakozáshoz is – egy sokoldalú eszközt akart a fejlesztők kezébe adni. Ez az üzletközpontú szemlélet pedig imponáló a nagybefektetők, például a Facebook számára.

Az alapító és csapata nem az agy 80 milliárd neuronját akarja dekódolni, hanem a gerincen keresztül a végtagokba áramló idegi mintákat szeretné feltérképezni. Az ezekben futó jelek vizsgálata megengedi a kutatóknak, hogy egy leszűkített impulzuscsoportot vizsgáljanak, amiről tudják, hogy például a kar vagy az ujjak mozgatására vonatkozik. Ezek után pedig könnyebben tudják értelmezni az így kapott adatokat. Reardonnak az a véleménye, hogy nincs szükség komplex műtétekre: az összes agyi és idegi jelet meg lehet fejteni viselhető komputerekkel – például speciális okos karperecekkel, amiket már jelenleg is használnak. Ennek az eljárásnak a mechanizmusa egyszerű, kezelése intuitívan megtanulható, hiszen az arcizmok mozgatására specializálódott idegeket figyeli meg, ezért a felhasználónak csak el kell képzelnie, hogy egy akciót végrehajt, és a gép azonnal regisztrálja a parancsot.

A készülék megbízhatóságát és  hatékonyságát ugyan még növelni kell, de a kezdetleges telepatikus interfacekhez szükséges tudás már megvan, bár a finomhangolás és az ezt kihasználó termékek kialakítása még évekbe vagy akár évtizedekbe is telhet.

Az pedig, hogy eljussunk a „telepátia” szintjére, és a gondolatátvitel akár a beszédet is helyettesítse, még több évtized távolságra van a Chicagói Egyetem neurológus professzora, Sliman Bensmaia szerint. Vannak kutatók, mint például a Torontói Egyetem neurológusa, Blake Richards, akik azt is vitatják, hogy egyáltalán megoldható-e a gondolatátvitel, szerintük ez a technológia örökké a sci-fi világában fog ragadni.

Sürgős feladat

Mindenesetre, amíg a tudomány és a biológia az ember és gép kapcsolatának megoldásán dolgozik, addig a társadalom többi részének is van feladata, felelőssége. Ha Zuckerberg és Elon Musk víziója valóra válik, akkor a személyes adatok fölötti kontroll visszaszerzése és az óriás techcégek megrendszabályozása égetőbb kérdés, mint eddig gondoltuk.

Az adatbiztonság és a személyiségi jogok kérdése – és azok kezelése – még nem tisztázott globális szinten, még a mai telepátiamentes világban sem. Mivel a tech-cégek jogilag könnyen át tudnak települni más országokba – és bizonyos aspektusból már a nemzetek fölé emelkedtek –, ezért globálisan kell velük szemben fellépni. Úgy látszik, a nagy technológiákat csak a még nagyobb globális politika tudja megfékezni. De kérdés, hogy milyen áron? Reméljük, hogy nem találjuk magunkat Orwell rémálmában.

Sokan mondják, hogy nem zavarja őket, ha a személyes adataik kiszivárognak, vagy megfigyelik őket online, mondván: nincs mit rejtegetniük. De nincs olyan ember a földön, aki ne akarná legalább néhány benső gondolatát megtartani saját magának.

Olvasson tovább: