Kereső toggle

Bérelt tulajdon

Gyengül a birtoklási kedv

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miért csökken a saját tulajdonú otthonban élő háztartások száma, ha Magyarországon a fiatalok többsége törekszik saját ingatlan vásárlására? A háttérben a gyorsan változó világhoz igazodni próbáló fiatalok stratégiái állnak.

 

Könnyű lenne ezt a gazdasági nehézségek számlájára írni, de sok fiatal akkor is az albérlet mellett dönt, ha elérhető lenne számára egy saját otthon. A 2008-as válság után a lakásárak először összezuhantak, majd egyre magasabbra nőttek. Sokan elvesztették a munkájukat, fizetésük inflációhoz mért reálértéke csökkent vagy hosszan stagnált. Tömegek kénytelenek voltak felélni a tartalékaikat, és az új gazdasági helyzetben nem volt módjuk arra, hogy ismét tartalékot képezzenek.

Az amerikai Szövetségi Takarékbank (FED) és a Statisztikai Hivatal (BLS) adatai alapján a fiatalok a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest csupán fele annyi lakást vesznek, emellett az autóvásárlási kedv is a töredékére csökkent. Ennek fő oka szakértők szerint a válságból adódó bizonytalanság: gyakoribbakká váltak a kilakoltatások és a munkahelyi leépítések. Nehéz ma úgy felvenni egy hitelt akár évtizedes futamidővel, hogy közben a gyorsan változó világban nincs meg a kellő stabilitás. Ezek az érvek részben választ is adnak a csökkenő lakás- és autóvásárlási trendekre, de önmagukban nem alkotnak teljes képet.

Az elmúlt években nemcsak a válság tépázta meg a gazdaságot, hanem teljesen átalakult a világ is. Iparágak tűnnek el folyamatosan, míg közben olyan ötletek valósulnak meg, amiket eddig maximum sci-fi filmekben láthattunk. A globalizáció és az internet teljesen átformálta, hogy mit is jelent felnőttnek lenni a modern korban.

Válságálló taktika az agilitás

A korábbi generációknak fontos volt a stabilitás és a kiszámíthatóság, modern fiatalként azonban erre már nem igen lehet építeni. A fiatalok számítanak rá, hogy a következő évtizedekben rengeteg ma ismert foglalkozás teljesen automatizálva lesz – a McKinsey Global Institute becslései szerint 2030-ra csak Kínában és Indiában összesen 356 millió munkahely –, és aki azzal foglalkozott, kénytelen lesz más szakmát kitanulni.

Ezért a mai fiatalok egy része a stabilitás keresése helyett más taktikát, az agilitást, vagyis a mindenek fölötti rugalmasságot választja. Mivel az egyetlen konstans változó maga a változás, ezért sok fiatal magába és a saját tudásába fektet. Az új életfilozófia szerint folyamatos képzéssel, naprakész ismeretekkel és rugalmassággal lehet csak sikeresen navigálni a modern globális gazdaság tengerén, ezért ez többet ér, mint egy saját ház.

Egy saját ingatlan bár jó befektetés lehet, a fiataloknak ezzel együtt komoly megkötés is. Ésszerű ötlet az értékállósága miatt, nem beszélve a lakbér megspórolásáról, ezzel szemben nehézzé teszi a gyors reagálást a gazdasági trendekre és karrierlehetőségekre.

Ha valaki vásárol egy lakást Budapesten, 3 év múlva pedig egy új munkahelyre hívják egy távolabbi világvárosba, akkor a saját lakás hírtelen teherré válik. Az ilyen lehetőségek elmulasztása, vagy az ettől való félelem fontos motiváció a tulajdonlás elutasítása mellett. Sokszor vannak lehetőségek más vállalatoknál, más országokban, amiket, ha meg tud ragadni az ember, akkor kellő képességgel és munkatapasztalattal a lokálpatriótákkal szemben is előnyt élvez. Ez a fajta rugalmasság fontos tulajdonság a munkaerőpiacon, ugyanis a legfrissebb statisztikák szerint a gyakran munkát váltó embereknek átlagosan gyorsabban nő a fizetése, emellett jobban haladnak előre a ranglétrán, mint a többiek.

És itt merül fel a legfontosabb kérdés: egyáltalán miből venne házat egy fiatal? Hitelből? Akkor évekre a nyakába vesz egy súlyos anyagi terhet, ami felesleges stresszel és megkötésekkel jár. Ha viszont valaki hitel nélkül is saját ingatlanhoz tudna jutni, akkor miért ne fektetné inkább be a tőzsdén? A befektetések osztalékaiból fedezni tudná egy lakás bérlésének árát, miközben a portfólió  értéke növekszik tovább.

Emellett, ha nincs egy hitelre vett lakás, ami folyamatos törlesztést igényel, akkor a fiatalok képesek izgalmasabb, kevésbé biztonságos projektekbe is belevágni, ezért sok fiatal inkább felhalmozza magának a tőkét, hogy bele tudjon vágni egy saját vállalkozásába, vagy esetleg csatlakozni tudjon egy kezdetben nem túl jól fizető, de ígéretes startup-hoz, ahol tulajdonrészt kap a cégből.

Természetesen jogos a kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy ez egy valóban válságnak ellenálló taktika? Vannak, akik szerint egy kellően diverz portfolió jobb hely a pénzüknek, mint egy ingatlan, ami nehezen szabadítható fel, emellett ki van téve különböző természeti csapásoknak és veszélyeknek, nem csak a gazdaság viharainak. E logika szerint jobb sok kis tojást szétosztani a fészkek között, mint egy nagy strucctojást hosszasan őrizni.

Autó helyett GreenGo

 

Ugyanez a tendencia igaz az autókra is. Egy autó leköti az anyagi tartalékokat, és még csak nem is annyira értékálló, mint egy lakás vagy egy ház. Sok városi fiatal emiatt dönt úgy, hogy nem sok értelme van saját autót fenntartani, ehelyett inkább az egyre szaporodó autó mikrobérlés szolgáltatásokat – mint például a MOL Limo vagy a GreenGo – használja. Ezek segítségével, ha szüksége van valakinek egy autóra, akkor ki tudja bérelni akár pár percre vagy pár órára, amint elérte célját, az autót otthagyja a következő utasnak. Nem kell törődni a szervízzel, téligumival, biztosítással, ezeket a kölcsönző cégek mind elintézik. Természetesen ez nagyon vonzóvá teszi ezeket a szolgáltatásokat, főleg az önálló fiataloknak, vagy olyan pároknak, akik nem nevelnek gyermeket.

A mai fiatalabb generáció egyelőre még nem az, amelyiket már egyáltalán nem érdekli a tulajdonlás. Túlnyomó többségük még mindig arra számít, hogy idővel lakástulajdonos lesz. Azonban az életkor, amire ezt reálisnak tartják, folyamatosan tolódik ki, egyeseknek már szinte elérhetetlen távolságokba. Ezzel együtt pedig folyamatosan teret nyer egy új filozófia, ami a tulajdonlást túlértékeltnek gondolja, ehelyett inkább a flexibilitást és a saját élet fölötti kontrollt tartja fontosnak.

Sok múlik majd azon is a magántulajdon jövője szempontjából, hogy mit látnak és tapasztalnak majd a fiatalok. Vajon lesz-e stabilitás, képesek lesznek szüleikhez hasonlóan saját otthonban családot alapítani, vagy egyre inkább digitális nomádokként járják majd a világot? Ez az a kérdés, amire ma még sokan keresik a választ.

Olvasson tovább: