A 2006 őszén kirobbanó hungarista felkelést tárgyalások sorozatai zárták le,
ennek során mindenki egyetértett abban, hogy különválva jobb lesz. Ez kezdetben
így is volt, mindaddig amíg a két kicsi haza meg nem szervezte magát: öt évig.
Utána kezdődött a két ország közötti viszály, amely máig tart.
Drága apám, nagyon hiányzol. Te még Magyarországon születtél, én már
Hungáriában. Megutáltam hamar az itteni tömény képmutatást és vallásos
fanatizmust. Képviselőként mindennap részt vettem az ülések előtti kötelező
misén a budai Nagyboldogasszony-templomban. Hamarosan átköltöztem Pestre,
illetve inkább átszöktem. Tíz éve lassan ennek. Néha visszavágyom Budára,
különösen utálom itt a mindent elöntő pornográfiát, mégis maradok, mert legalább
szabadon írhatok. Könyveim is jelentek meg. Az egyik címe: Templomosok.
Most főleg azért írok, mert egy megdöbbentő információ jutott tudomásomra:
titkos tárgyalások kezdődtek az ország egyesítéséről! Állítólag két-három év
alatt van esély a sikerre. Ez nagy dolog lesz.
Az utóbbi közel három évtizedben Európa legszegényebb országai lettünk.
Reformokat egyik fél sem tudott bevezetni, Respublikában próbálkoztak, de a
newleft mozgalmak megakadályoztak mindent. Csak együtt tudunk visszajutni a
2007-es életszínvonal közelébe. A mostani szint a harminc évvel ezelőtti tizede!
Ha tehetném, visszamennék 2006-ba, és győzködném az akkoriakat, hogy ne növeljék
az országos skizofréniát, hanem azonnal kezdjék el a tárgyalásokat. Szép
gondolat, ugye? Kár, hogy már végérvényesen lehetetlen, már évtizedek teltek el
azóta.
A most zajló tárgyalások titkosak, mert még nem merik vállalni a békét. Remélem
2040-ben kitör a béke. Ha nem sikerül, akkor mindenképp visszautazom 2006-ba, és
kirobbantom a békét. Csakazértis!
2006. 11. 24. (X/47)
