Egy ilyen ketrecnek a neve: ponyvával lefedett ketrec (Lattengitterkotter),
és amikor a kenguru is benne van, azt úgy hívják, hogy
Lattengitterkotterbeutelratten – azaz kenguru a ponyvával fedett ketrecben. Egy
szép napon a hottentották elfogtak egy gyilkost (Attentäter), azzal a váddal,
hogy megölt egy anyukát (Mutter), aki ráadásul hottentotta volt (Hottentottenmutter),
és akinek a fia buta és dadogós volt (stottertrottel). Ezt az anyukát németül
úgy hívják, hogy Hottentottenstottertrottelmutter, a gyilkosa pedig a
Hottentottenstottertrottelmutterattentäter. El is fogta őt a rendőrség, és
becsukták egy kenguruketrecbe, de a fogoly sajnálatos módon megszökött. Amint
ezt észrevették, elkezdték felkutatni, és hamarosan rohant is a megtaláló (egy
hottentotta katona), hogy ezt ordítva közölje főnökével: – Elfogtam a gyilkost!
(Attentäter) – Melyiket? – kérdezi a főnök. – A
Lattengitterkotterbeutelrattenattentätert!– válaszolja a katona. – Hogyhogy, a
gyilkost, akit a kenguruketrecbe zártunk?– Hát – válaszolja –, a
Hottentottenstottertrottelmutterattentätert.– Ó, mondhattad volna az elején,
hogy elfogtad a
Hottentottenstottertrottelmutterlattengitterkotterbeutelrattenattentätert!
Amint az szabad szemmel is jól látható, a német nyelv igazán egyszerű!
2006. 08. 25. (X/34)
