A napló egyértelm? tanúságát adja annak, amit egyetlen helyesbítő vagy vicces kedély? írás sem lenne képes eltitkolni: nevezetesen azt, hogy annak a személynek, aki Európa legnagyobb részét leigázta, anyanyelvismerete hagyott kívánalmakat maga után. A korzikai helyesírása gyalázatos volt. A napló 1817 és 1820 között íródott a Szent Heléna-szigeten eltöltött fogság évei alatt, ahová a szövetséges erők a waterlooi csatát követően száműzték Napóleont 1815-ben. "Ez a napló egyedülálló. Húsz év távlatából Napóleon pontosan leírja, hogyan nézett ki a csata helyszíne" – nyilatkozta Eric Buffetaud, az árverés vezetője. A kézirat 1823-ban jelent meg, két évvel a császár halála után. Az azonban a kéziratot olvasva feltűnik, hogy a kiadók nemigen vették figyelembe Napóleon saját magyarázatait és helyesbítéseit, melyeket széljegyzet formájában írt naplója oldalaira. A fent említett aukción az emlékirat mellett szintén árverésre bocsátottak egy tizenkét oldalas kéziratot, amely Napóleon végakaratát tartalmazza. Ezt az írást Charles Tristan de Montholon vetette papírra, majd a javításokat az excsászár végezte el saját kezűleg. "Idő előtt fogok meghalni, az angol oligarchia és bérenc orgyilkosaik keze által. Az angol nép nem fog késlekedni, hogy bosszút álljon rajtam" – írja Napóleon. Számos történész hitelt ad a császár személyes orvosának, akinek diagnózisa szerint Napóleon gyomorrákban halt meg 1821-ben – apja ugyanebben a betegségben szenvedett. Azok azonban, akik halála mögött összeesküvést gyanítanak, azon az állásponton vannak, hogy Napóleont XVIII. Lajos egyik embere mérgezte meg, mivel a király attól félt, hogy az egykori uralkodó ismét visszatér a száműzetésből. (Reuters – Meleg Viktória)
2004. 12. 17. (VIII/51)
