Ez azonban egyáltalán nem jó, mivel a könyv legutolsó fejezete azzal a témával foglalkozik, ami néhány olyan új információt tartalmaz, amitől egy anyuka szárnyra kapna. A Virginia állambeli Richmond Egyetem tanára, Craig Kinsley által végzett kutatás szerint az anyapatkányok sokkal ritkábban kerülnek stresszes állapotba, mint azok a társaik, akik egyetlen utódot sem hoztak a világra. Ez a felfedezés olyan megfigyeléseken alapszik, amelyek azt mutatják, hogy az utódokat nevelő patkányoknak élesebb az emlékezőtehetségük, illetve a térbeli képességeik is. Az anyaságot követően a rágcsáló agya "drámai változáson" megy keresztül. Mivel az ösztrogén és az oxitocin szintje megemelkedik, az idegsejtek közötti kapcsolat lazábbá válik. A gyerekek nyüzsgése valahogyan arra ösztönzi az agyat, hogy felfrissítse saját magát – mondja Kinsley. Az utódokat felnevelő nőstény patkányokban több száz új idegsejt termelődött az agyvelőben – még abban az esetben is, ha ők maguk még egyetlen utódot sem hoztak világra. (A férfiakban is termelődnek új idegsejtek, ám ez csak körülbelül tizenkét százalékukra érvényes. Elnézést kérünk az
apukáktól.) Természetesen a tanulmányok túlságosan mély tanulmányozása káros hatású is lehet. Mindenesetre az "okos anyaság" előnyei ismertekké váltak. A terhesség hormonjai nagy részben egyformáknak mondhatók minden fajnál. (Newsweek – Meleg Viktória)
2003. 12. 05. (VII/49)
