Karján tíz tapadókorong található, a mozgását a teste végén lévő nagy úszó segíti. Rendszerint rajokban úsznak és főként halakkal táplálkoznak. Húsát fogyasztják, legnagyobb gazdasági jelentősége az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidéken élő, egyméteresre is megnövő észak-amerikai kalmárnak (Loligo pealei) van. A tengervíz hőmérsékletének egyszázalékos emelkedése a kis kalmárok nagyságának megkettőzéséhez vezethet – jelentette ki George Jackson oceanológus. Mint az ABC televíziónak elmondta, a tasmaniai parton talált kétszáz kilós példány testhossza csaknem két méter, és négy emberre volt szükség ahhoz, hogy megfordítsa. Megállapították, hogy az óriáskalmár nem egy tapadókorongos karja tizenöt méter hosszú, amilyenhez hasonlóról eddig legfeljebb Verne Gyula regényeiben lehetett olvasni. (MTI–Jövőnéző)
2002. 08. 23. (VI/34)
