Az "acoustic kitty", azaz "akusztikus cica" fedőnévre hallgató projekt során csúcstechnológiájú lehallgató eszközökkel felszerelt macskákat képeztek ki arra, hogy olyan területekre osonjanak be, ahová a CIA ügynökei életük veszélyeztetése nélkül nem tehetik be a lábukat. A kutatók úgy vélték, hogy a macskák kiválóan idomíthatók, ám miután az első kiképzett példányt rögtön az első bevetésén elgázolta egy taxi, úgy döntöttek, hogy más lehallgatási módok után néznek. A kínos baleset után úgy ítélték meg, nem a macskák a láthatatlan megfigyelés ideális eszközei. Eközben japán kutatók egy államilag finanszírozott projekt keretében távirányítható, élő csótányokkal kísérleteznek. Az ízeltlábúak hátára egy kis elektronikus "hátizsákot" szerelnek, amelyet idegrendszerükre kapcsolva távirányítóként használhatnak. A megfelelően stimulált állatkák parancsra képesek jobbra és balra fordulni, valamint előre és hátra menni. A közel másfélmilliárd forintos kísérlettől a Tokyo University kutatói azt várják, hogy a csótányok végül parányi kamerák cipelésére is képesek legyenek, és be lehessen őket vetni emberek számára megközelíthetetlen vagy veszélyes helyeken. Az impulzuskibocsátó elektródák által vezérelt csótányokon még bőven van mit fejleszteni, ugyanis a tökéletes irányításhoz teljesen ki kell iktatni az állatok saját mozgását. A kísérletek jelenlegi fázisában az ízeltlábúak még képesek saját fejük után menni, sőt, bizonyos esetekben érzéketlenné válnak a kívülről érkező parancsokkal szemben. (Ananova – jövőnéző)
2001. 10. 12. (V/41)
