Döntését azzal indokolta, hogy sokkal jobb egy hajón tölteni napjait, mintha egy öregek otthonában élne. A New York Times információi szerint a Muller házaspár az egész 2000-es évet az óceánjárón tervezte eltölteni, azonban Robert, a férj gyógyíthatatlan beteg lett, és hirtelen meghalt. Miután az özvegy feleség hazatért New Jersey-beli otthonába, fia rábeszélte egy újabb óceánjáróútra a Queen Elizabeth II-vel, azzal a hajóval, amelyen 1995-ben egy csapásra egymásba szerettek férjével. Beatrice az elmúlt húsz hónapot vízen töltötte, harmincadik alkalommal szelte át az Atlanti-óceánt, amikor a hajó legutóbb befutott New York kikötőjébe. Mullerné a New York Timesnak így nyilatkozott: "A hajós életforma tetszik nekem, pontosan meg van mindenem, amire szükségem van." A hölgy havonta 5000 dollárt fizet a szállásért és ellátásért, ami körülbelül ugyanannyi, mint az idősek otthonában fizetendő havi díj. John Duffy, a hajó hotelrészlegének vezetője elmondta, hogy Beatrice-t már mindenki ismeri, és ő is ismeri a személyzet minden tagját. "Nagyon közeli és meghitt viszonyban vagyunk vele – nyilatkozta. – Igen mozgalmas életet él a hajón, bridzsel, táncol, és különböző előadásokra jár. Sőt olyan hírességekkel találkozik a fedélzeten, mint Nelson Mandela." Azért az aktív életforma ellenére Beatrice bevallotta, hogy néha kicsit egyedül érzi magát. "Ha otthon maradtam volna, azt hiszem már nem élnék. Néha azt hiszem, meghaltam és a mennyben vagyok. Hogy mi zökkent ki ebből az állapotomból? Megnézem a személyzetet, van-e a hátukon szárny " (CNN)
2001. 09. 01. (V/35)
