Kereső toggle

Popénekes operaszerepben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Andrea Bocelli felvételei az elmúlt öt évben, beleértve a Sogno és a Romanza cím?
popalbumokat is, több mint 30 millió példányban keltek el, míg koncertfelvételeivel
egyenként körülbelül egy-két millió dollárt keres – írta egy olasz hetilap.



Andrea Bocelli feleségével    Fotó: Internet

Bár Bocelli kicsit érdes, de szívhez szóló orgánuma hasonlít egy győztes utcai
zenész hangjához, rajongói éppen erre büszkék.

Az északnyugat-toscanai vak tenorénekes mind fizikailag, mind lelkileg igen aktív életet
él. Bocelli a nagy múltú pisai egyetemen végzett jogot, szakdolgozatát a 18. századi
francia filozófusról, Montesquieuről írta. Mielőtt elhatározta, hogy hivatásos zenész
lesz, ügyvédként dolgozott. Az olvasottságáról is ismert énekes híres arról, hogy
Tolsztojt és Kantot idézi interjúiban, holott a szóbeszéd szerint sok sikeres tenor még
a kottát sem olvassa, nemhogy Tolsztojt. Egyértelműen kiderül Bocelli hangfelvételein
az énekes vonzódása a szavakhoz, mert idegen nyelven énekelt dalai is közvetlenül
hangzanak, amit pedig más tenoroknak, például Placido Domingónak rengeteget kell
gyakorolnia. Mielőtt Lucano Pavarotti felfedezte volna, popénekesként kereste kenyerét.
Akkoriban franciás stílusban, egy zongora kíséretében Jacques Brel- és Charles
Aznavour-dalokat énekelt. A nemzetközi sikert 1995-ben a Con Te Partiro (Ideje búcsúzni)
cím? dal hozta annak ellenére, hogy a kritikusok mindig kikezdik tehetségét. A Wall
Street Journal és a brit The Independent magazin szerint hangja Pavarotti fiatalabb
korabeli hangjára emlékeztet, mások azonban sokkal kritikusabban ítélik meg. Miután
a múlt októberben Detroitban, az Egyesült Államokban debütált operaszínpadon
Massenet Werther cím? darabjában, a detroiti szalagcímekben úgy aposztrofálták,
hogy "popénekes operaszerepben mutatkozik be".

Lawrence B. Johnson kritikus a következőket írta róla: "Pontosan olyan, mint amit
egy képzetlen hangtól várhatunk: bátor, de az a bizonyos könnyedség és kellem hiányzik
belőle… és rendkívül unalmas…" Még Bocelli támogatója, a bostoni Richard Dyer
is elismerte, hogy Bocelli hangja néha túl nyers és feszített, éppen olyan, mint egy
képzetlen népdalénekesé. Még ha tényleg így is lenne, ez rajongóit egy cseppet sem
érdekli. Az Új Republikánus cím? lap szerint a CIA igazgatója, George Tenet minden
reggel csak azért megy hétre dolgozni, hogy meghallgathassa az énekes felvételeit zárt
ajtók mögött, maximum hangerővel. Most, hogy Bocelli megfelelő módon el tudja látni
feleségét és két fiát, visszatért igazi szenvedélyéhez, az operához. Azt mondta,
azért készít operafelvételeket, hogy megmutathassa az embereknek, ami őt tényleg érdekli.
Mindenesetre a Phillips által kiadandó új Verdi CD, amelyen az olyan örökzöldek is
szerepelnek, mint az Il Trovatore-ből a Di Quella Pira, nem tartalmazza teljes lírai
dalokból összeállított repertoárját. Novemberben a Phillips kiadja Puccini Bohémélet
cím? operáját is, amelyben az éhező művész, Rodolfo szerepét kapta meg. Élőben
Verdit csak januárban fogja előadni, a zeneszerző halálának századik évfordulójára
Münchenben rendezett gálaesten.

Bocellinek egyértelműen van érzéke ahhoz, hogy lírai hangszínét ne hősök megformálására
használja. Gyakran az ünnepelt tenorral, Mario Lanzával hasonlítják össze. Bocelli
nem csak egyszerűen őstehetség, a pályát tanulta is. (CSM)

Olvasson tovább: