A kis Hannah Cooper és Buttney Nice kemény leckét vett állampolgári ismeretekből,
amikor az önkormányzatot megkörnyékezve felajánlották, hogy eltakarítanak néhány
csúnya graffityt. Mindössze arra szerettek volna engedélyt kapni, hogy újrafesthessék
a 390-es autópálya melletti aluljárót, és talán egy kis festékhez is szerettek
volna hozzájutni. A két kislány azt mondta, hogy a strapás részt majd ők vállalják.
"Valahogy annyira bosszantott minket, hogy az emberek odafirkálnak – mondta Hannah.
– Trágárságokat, butaságokat meg szamárságokat." Ajánlatukra majdnem egy évig
nem érkezett válasz New York államtól. Végül az egyik szenátor felhívása a közlekedési
részleghez újra mozgásba hozta az ügyet. Cooper és Nice jó híreket kaptak: a sztráda
tisztviselői szóltak, hogy 5 gallon (23,7 liter) festék, hengerek és festéktartók állnak
rendelkezésükre. Mi tartott tehát ilyen sokáig? A probléma egyik része az lehet,
hogy a hatóságok nincsenek hozzászokva a jótettekkel kapcsolatos kérvényekhez, így
nem igazán tudták, hogyan kezeljék az ügyet. "Ott lehetett a hiba, hogy itt valami,
a megszokottal teljesen ellentétes dologgal állunk szemben" – nyilatkozta Don
Rorsborough útkarbantartási felügyelő. (USA Today)