Montesquieu (1689-1755) csaknem húsz éven át dolgozott a könyvön a délnyugat-franciaországi
Bordeaux-hoz közeli kastélyában, La Brede-ben. Neve már korábban is ismert lett a "Perzsa
levelek" (1721) révén, amelyben két perzsa meglátásain keresztül mutatta be XV.
Lajos Franciaországának valódi arculatát. A nemesi származású Montesquieu, akinek
öröksége révén módjában állott beutazni az akkori Európát, így szerzett benyomásai
alapján megkísérelte megérteni korának hatalmi viszonyait, és levonni maga számára
a következtetéseket.
Ezzel az állam- és társadalomtudományok megalapítója lett. Nemcsak felderíteni
akart, hanem kinyilatkoztatni is. Montesquieu, akit 1728-ban felvettek a Francia Akadémia
tagjai közé, és aki 1746-ban a berlini Királyi Tudományos Akadémia tagja is lett, fő
művének előszavában így írja le ezt a célkitűzését: "Elveimet nem előítéleteimből,
hanem a dolgok természetéből vezettem le."
Utazásai során főleg korának Angliája tett rá nagy benyomást, ahol két esztendőt
töltött. Anglia lett számára az ideális ország, s az ottani viszonyokból fogalmazta
meg a hatalmi ágak különválasztásának szükségességét. Örök időktől fogva
tapasztalható, hogy minden ember képes visszaélni a hatalommal. Hogy ez ne történhessen
meg, lépéseket kell tenni azért, hogy "a hatalom fékezze a hatalmat" – írja.
Montesquieu nem az első volt, aki ezt megfigyelte, de ő ültette elgondolásait a leginkább
egyértelm? struktúrákba. A népnek még éppen anynyi jogot akart adni, hogy megválaszthassa
képviselőit, akikkel egy sorba helyezte a nemesség képviselőit. A kormányzást (végrehajtó
hatalmat) az uralkodó részére tartotta fenn, akit sem a nép, sem a nemesség képviselői
nem vonhatnak kérdőre.
Azáltal azonban, hogy a hatalmi ágazatok különválasztásáról szóló alapvető tétele
bekerült számos ország alkotmányába, főműve – tudományos jelentőségén túl
– közvetlen aktualitással is bír.
"Fejet hajtok »A törvények szelleme« szerzője előtt" – írta Roman Herzog, Németország
államfője a vendégkönyvbe, amikor – szíve vágyát teljesítve – két évvel ezelőtt
felkereste a La Brede kastélyt, ahol Montesquieu főművét megírta. (MTI)