hetilap

Svájc után Olaszországban is tisztázni kívánják a háború idején odaveszett zsidók elfekvő javainak sorsát. A "nyomozómunkára" a kormány bizottságot állított fel egy nagy tekintély? közéleti személyiség, Tina Anselmi vezetésével, aki a 80-as években a hírhedt árnyékhatalmi szervezet, a P2 szabadkőműves páholy viselt dolgairól is segített fellebbenteni a fátylat. A bizottság hat hónapot kapott arra, hogy feltárja, mely olasz bankoknál helyezték letétbe pénzüket vagy ékszereiket 1938-43 között a deportált olasz, illetve külföldi zsidók, és mely biztosítóknál kötöttek beváltatlanul maradt életbiztosítást. A bizottság dolga lesz megállapítani az esetleges örökösöket, leszármazottakat – vagy ilyenek hiányában a vészkorszak áldozatait segítő alapítványokat – megillető kártérítés összegét. Az elfekvő zsidó javak ügyét a "vörös bankárként" emlegetett Nerio Nesi, az egyik legnagyobb olasz bank, a Banca Nazionale del Lavoro volt elnöke, a Kommunista Újjáalapítás párt gazdasági szakértője firtatta a minap a képviselőházban. A kormány válaszában közölte, hogy már aláírás előtt áll a bizottság felállításáról intézkedő rendelet. A testületnek joga lesz kutatni köz- és magánarchívumokban, meghallgatásokat folytathat, külső szakértőket vonhat be, felveheti a kapcsolatot más országok (főleg az USA és Svájc) hasonló szerveivel. A bizottságnak aránylag kevés dolga lesz azokkal a bankokkal, amelyeket a fasiszta rezsim az 1938-as fajüldöző törvények elfogadása után bízott meg a zsidóktól elkobzott javak kezelésével. Ezeknél a világháború után több vizsgálat is folyt, és a javak többségét visszaadták. Sokkal nehezebb lesz megállapítani, hogy a vészterhes időkben az itáliai zsidók mely bankoknál helyezték el önként pénzüket és egyéb értékeiket. A vizsgálatot azoknál a nagy, országos bankoknál kezdik, amelyeknek akkoriban külföldi fiókjaik is voltak, mivel sok későbbi áldozat nyilván érezte, hogy menekülnie kell az országból, és igyekezett külföldre menekíteni vagyonát. Fabio Levi történész szerint a zsidók bármely bankhoz fordulhattak, ezért át kell kutatni az összes pénzintézet irattárát. Egy másik történész, Michele Sarfatti szerint főleg a nagyobb zsidó közösségeknek otthont adó olasz városok (Milánó, Róma, Trieszt, Torino, Livorno, Firenze) bankjait kell átfésülni a teljesen kiirtott olasz zsidó családok és a többé-kevésbé elszigetelten Olaszországban élő külföldi zsidók (az összes érintett kb. 20 százalékának) elfekvő javai után. Úgy véli, hogy az alvó számláknál sokkal több lehet az elhagyott széf. Az olasz bankok többsége jelezte, hogy kész megnyitni archívumát a történelmi igazságtétel előtt. (MTI)