Kereső toggle

Fehér ember ölni bölény

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Indiánok csoportjai és környezetvédők "hadi ösvényre" léptek, hogy megmentsék
az amerikai bölényt, különösen a Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államok határán
fekvő Yellowstone Nemzeti Park állományát.

A bölény ugyanis szálka a parkkal határos állattenyésztők szemében, mivel az állatok
kemény telek idején melegebb tájakra vándorolnak a Nemzeti Parkból. A farmereket
azzal gyanúsítják, hogy csupán az elmúlt öt év alatt mintegy 3000 bölényt öltek
meg, mert attól tartanak, hogy állatállományuk a bölényektől elkapja a járványos
brucellózist. Az Egyesült Államok végtelen kiterjedés? nyugati térségeinek őslakossága
számára a bölény több volt tápláléknál. "A bölény számunkra mindent jelent.
Lényünk lényege" – hangsúlyozza Jeff DuBray, aki a Cheyenne folyó menti sziú
rezervátumban ezer bölényből álló csordát tart fenn. "Ha meg tudjuk védeni a bölényt,
akkor helyre tudjuk állítani az indián őslakosság törzsi kultúráját is" –
mondta. A bölény 1890 körül már csaknem teljesen kihalt az Egyesült Államokban, jóllehet
a XIX. század elején még csaknem 60 millió legelt a hatalmas kiterjedés? réteken.

Az elmúlt évszázadban azonban az állatok leölése volt a legfontosabb fegyver az indiánok
elleni harcban, akik ezáltal elvesztették létfenntartásuk legfontosabb elemét. Ami a
brucellózist illeti, indián közösségek és környezetvédők hangsúlyozzák, még
bizonyíték sincs arra, hogy bölények terjesztenék a kórt. A valóságban leölik az
állatokat, még mielőtt megvizsgálták volna őket, hogy valóban betegek-e. (A brucellózis
a nőstényeknél az első borjú halvaszületését okozza.) Az indiánok ezért követelik,
hogy vezessék be a brucellózis elleni védőoltást a Yellowstone Parkban, és a bölényállomány
egy részét telepítsék át más, védett területekre. Emellett az indián törzsek
maguk is mindent elkövetnek a bölényállomány szinten tartására. Montana és Dél-Dakota
államban néhány év alatt 35-re nőtt a bölénytenyésztő indián közösségek száma.
Az állatok számát jelenleg mintegy tízezerre becsülik, de Mark Heckert, egy indián
szövetség vezetője szerint ez a szám akár ötmillióra is emelkedhet.

A munkanélküliséggel és alultápláltsággal küzdő indián törzsek számára a bölénytenyésztés
felvirágoztatása a rezervátumok gazdasági talpraállásának lehetőségét is
jelenti. A bölénytenyésztés kifizetődik. A tenyésztő 3000 dollárt kap egy bölényért,
míg egy szarvasmarháért csupán kétezret. A marhahús árának csökkenése miatt
egyre több fehér állattenyésztő tart bölényt. Heckert azonban attól tart, hogy ez
a vadon élő bölény háziasodásához vezethet, ami csökkentené a gazdasági hozamot.
(MTI)

Olvasson tovább: