Ennek a "lustaságnak" az oka az, hogy a madarak bőségesen találnak maguknak élelmet
a spanyol városok szemétdombjain, és ezáltal alapvetően megváltoztak a szokásaik.
Ezequiel Martinez ornitológus szerint ma már a Spanyolországban honos 22 000 gólya
harmada megtakarítja magának a hosszú utat Afrikába. Ezek a madarak csupán "pszeudo-költözést"
hajtanak végre – még a Gibraltári-szorosig sem repülnek. Ráadásul csak néhány hónapig
vannak távol otthonuktól, nem fél esztendeig, mint régen. Némelyek pedig el sem hagyják
szülővárosukat. "A madarak téli költözésének oka az élelemhiány, nem pedig a
hideg. A gólyáknak mit sem számít az időjárás hidegebbre fordulása. Mivel most egész
évben találnak maguknak élelmet a szemétdombokon, ezért sokan lemondanak a délre költözésről"
– vélekedett Juan Carlos del Moral, az Ornitológiai Társaság tagja.
Európa sok országában kihalás fenyegeti a gólyákat. Természetes életkörülményeik
Spanyolországban is gyorsan romlottak. A folyókat és patakokat szabályozták, vagy vizük
szennyeződött. Jelentő sen csökkent a fák száma, amelyek ágai közt fészket
rakhatnának a madarak. A gólyák azonban képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Fák helyett most templomtornyokon, háztetőkön vagy magasfeszültség? vezetékek tartószerkezetein
fészkelnek, és szemétdombokon található ételmaradékkal táplálkoznak.
Madrid térségében jelenleg 3500 gólya él, vagyis háromszor annyi, mint tíz évvel
ezelőtt. Számukra a szeméthegyek valódi "szupermarketekké" váltak, ahol nemcsak
élelmet találnak, hanem textil- és plasztikdarabokat is a fészekrakáshoz. Ennek a "luxuséletnek"
vannak azonban árnyoldalai is. A madarak túl sok m?anyag- vagy gumidarabot néznek
rovarnak és nyelnek le. Máskor megvágják magukat üvegszilánkokkal vagy
konzervdobozok éles széleivel. Ennek következtében növekedett az elhullási arány is
a gólyáknál.
Napjainkban valóságos madárparadicsom a Madrid kapujában lévő Valdomingomez szeméttelepe.
Száznál is több madárfajta több százezer egyede talál ott magának táplálékot.
Akadnak köztük szép számmal sirályok is, amelyek egyébként a tengerparton élnek,
és halakkal táplálkoznak. (MTI)
1998. 10. 03. (II/40)
