Morvay Péter cikkei

Fókusz

A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
A héten Budapesten járt Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki egynapos látogatása befejeztével a repülőtéren nyilatkozott lapunknak. Peresz találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőivel.
Dr. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója hosszú ideig együtt dolgozott Fekete Jánossal, az utóbbi évtizedek legismertebb magyar bankárával.
A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
Fekete János. Pesszimista prognózis Fotó: Somorjai László
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel Izraeli őrszem a kelet-jeruzsálemi Olajfák hegyén. Nem adják fel állásaikat     Fotó: Reuters
Tűsarkú cípőben, Madonnának öltözött fiúk táncolnak a leghíresebb amerikai katolikus egyetem, a Georgetown házi toleranciafesztiválján – írta a napokban a The New York Times. „Az új katolicizmus” jegyében egyre több hagyományos vallási felsőoktatási intézmény is követi az elitegyetemek által elindított trendet.
Játékvezetői műhiba vagy nemzetközi konspiráció? A játék szépsége vagy nyers gazdasági érdek? Megfellebbezhetetlen bírói ítélet vagy videóbíró? Varázslatos, kiszámíthatatlan játék a futball, vagy szemfényvesztés, amit a pályán látunk? Thierry Henry kézzel megszelídített gólpassza egy sor vitát gerjesztett vagy indított újra a futballvilágban.
Ha származhat bármi jó a gonoszból, akkor a néhány hete még elképzelhetetlennek tartott új stratégiai szövetségek létrejöttét annak kell tekintenünk – állította Tony Blair brit miniszterelnök a Downing Street-i rezidencia kertjében tartott sajtótájékoztatón.
 
Izraeli tudósok és vezető gazdasági szakemberek egy csoportja a közelmúltban bejelentette: egy új kolónia szervezését fontolgatják az ország határain kívül, amely egyfajta "Új-Izraelként" otthont nyújtana azoknak az izraeli zsidóknak, akik úgy látják, hogy az ország "eltért a cionista gyökereitől, és letért a nyugati típusú demokratikus fejlődés útjáról". Az új kolónia helyszínét még keresik, ám a szervezők nem szeretnének a diaszpórában élő zsidó közösségekhez csatlakozni.
"Egyike a legnagyobb személyiségeknek a Moszad történetében" – írta Peter Z. Malkinról 1989-ben a Maariv cím? napilap. Malkin huszonhét évet szolgált az izraeli titkosszolgálatban, akciói túlnyomó többségéről ma sem beszél. Kivétel a végső megoldás náci programja első számú végrehajtójának, Adolf Eichmann-nak elfogása. Peter Z.
Interjú Amron Lipkin-Shahak miniszterrel, az izraeli Centrumpárt elnökével Amron Lipkin-Shahak. "Új mozaikot építünk Izraelben"    Fotó: Somorjai
 
A címben feltett kérdés korántsem pusztán elméleti: az ezredvéggel kapcsolatos téveszmék az utóbbi években több száz ember halálát okozták már. A millenniumról szóló sorozatunk ötödik része a különböző ezoterikus világnézetek és a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás jövőképe közötti különbséget foglalja össze. Aki ráijesztett a világra
Felforgatták az amerikaiak a megszokott protokollt a Citadellán. Volt magyar külügyminiszter és államtitkár szorult a kakasülőre, és több parlamenti párt vezetője is csak az egyik oldallelátó hátsó soraiból hallgatta végig George W. Bush beszédét. Annak, hogy a tizenöt perces beszéd alatt egyszer sem csattan fel taps, ezúttal nem politikai ellenszenv, hanem kulturális okai lehettek: a magyar embernek hagyományosan gyanús, ha valaki jót mond róla.

Háttér

Kuruc.info hírportál:„Kokárdáért ütött a zsidó 2006.03.18. 16:20:37
Valóban a csőd szélén áll a világgazdaság?
Johann Lückhoff. A Nemzetközi Keresztény Nagykövetség ezreknek segített alijázni Fotó: Somorjai László 
– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?
A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve – legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21.
Ki tanította meg gyűlölni Seung-Hui Chót? A virginiai egyetemi mészárlás tettese 28 videofelvételt, egy hosszú búcsúlevelet és számos internetes üzenetet is hagyott maga után, ennek ellenére a médiában a tettes többnyire mint magányos ámokfutó őrült jelent meg, akinek tette teljes mértékben kiszámíthatatlan volt.
 
Több mint 36 ezer robbanófej – ennyi nukleáris fegyverrel rendelkezett a Time magazin összeállítása szerint 1998 tavaszán a világ nyolc atomhatalma. A földi civilizáció elpusztítására sokszorosan alkalmas atomarzenál a hidegháború évtizedei alatt a gyakorlatban biztosította a globális hadászati erőegyensúlyt.
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt – állítja egy nemzetközi jelentés.
 
210 országban több mint 700 millió nézőt ér el a világ egyik legfontosabb hírforrásának tekintett CNN műholdas tv-hálózat. A napokban Budapesten, a Független Médiaközpontban tartott előadást Bailey Barash, a CNN tudományos hírszerkesztőségének producere, akit többek között a politika és a "hírgyártás" kapcsolatáról kérdeztünk. Bailey Barash az indulástól kezdve, 1980 óta dolgozik a CNN-nél: "Amikor elindultunk, mi voltunk az egyetlen 24 órás hírcsatorna.
Egy napig a futball körül forgott minden Izraelben, ám a világbajnoksággal kapcsolatos remények a hétvégén egy pillanat alatt szétfoszlottak. Percekkel a mérkőzés lefújása előtt még ötvenezer boldog szurkoló készült Tel Avivban arra, hogy ünnepelje a továbbjutást kivívó izraeli játékosokat, amikor egy váratlan osztrák gól mindent az ellenkezőjére fordított. Vasárnap reggel még a kudarc okairól és felelőseiről vitatkoztak az emberek, ám néhány órával később már senki nem beszélt a sportról.
A nyári utazási szezon elején ismét sokan terveznek utazást az Amerikai Egyesült Államokba. Az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, nem változtatott a tényen: vízumot kell kérnünk, ha New Yorkban, Floridában vagy a Nyugati parton szeretnénk eltölteni hosszabb-rövidebb időt. Az amerikai vízum nem olcsó, a kérelmezőnek húszezer forintot kell előre befizetnie, majd egy emeltdíjas számon időpontot kérni a nagykövetségre.

Hit és értékek

Ez a kérdés újra felmerült a hétvégén, miután XVI. Benedek pápa jelentősen kibővítette a bíborosi testületet, amely az ő utódját is megválasztja majd. A találgatásoknak egyfajta misztikus hátteret ad az, hogy egy 12. századi katolikus dokumentum szerint a soron következő konklávé egyben az utolsó is lesz. Az új pápa idején a katolikus egyházat történetének legnagyobb kihívása érheti majd, és a feltételezések szerint az utóbbi hetek hatalmi harcai és megdöbbentő kiszivárogtatásai már ennek az előszelét jelzik.
Sok új állam jött létre a huszadik században, de csak egy olyan van közöttük, amelyik a nincstelenségből kitörve olyan befolyásra tudott szert tenni, mint Szaúd-Arábia. A sivatagi királyság nyolcvan éve, 1932.
A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.
Az ókori görög vallás mintegy kétezer híve gyűlt össze augusztus végén az athéni Akropoliszon imádkozni Pallasz Athénéhez, hogy megállítsa az ősi szobrok és épületmaradványok múzeumba szállítását. Sem a hirtelen jött vihar, sem a rendőri jelenlét nem akadályozta meg a Parthenón romjai között elvégzett rituálét, amelyhez fogható 1600 éve nem volt Görögországban.
A Mars bolygó rendkívüli földközelsége világszerte felkeltette az érdeklődést a vörös bolygó iránt. Az égitest már egyszer?bb távcsövekkel is különleges esztétikai élményt nyújt ezekben a hetekben, de a kíváncsiságot a bolygót övező számos megválaszolatlan kérdés és rejtély is fokozza. A Mars jelentős részét jég borítja, és a NASA már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy tudósai egy marsi kőzetdarabon mikroszkopikus életformákra utaló nyomokat találtak. Létezhetett-e valaha magasabb rend?
Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről.
Randolph Braham, a City University of New York professzora a holokausztkutatással foglalkozó Rosenthal Intézet igazgatója. Harminckilenc könyvet írt és szerkesztett a holokauszt témájában; a legutóbbi – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – márciusban jelent meg. Fotó: S. L.
„A vámpírokat a közelmúltig alacsonyabb rendű, átkozott, nyomorúságos éjszakai lényekként ábrázolták, mára azonban felsőbbrendű lényekké váltak, akiknek nincs semmi rejtegetnivalójuk. Férfiasak és menők, akiket a fiatalok irigyelnek. Gyorsabbak, erősebbek, fizikailag tökéletesek, akik levetették magukról az emberi lét során hordozott tökéletlenségeiket" - írja Nina Horn amerikai szerző az új vámpírkultuszról készített tanulmányában.
Európa hatalmának csúcsán állt száz éve, amikor Németország elérkezettnek látta az időt arra, hogy egységes gazdasági élettérré formálja a kontinenst – állítja Norman Stone világhírű brit történész.
 
Michael Drosnin amerikai újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal egykori munkatársa tavaly kaszszasikert aratott könyvével alaposan ráijesztett a világra. A Biblia-kód cím? m?ben ugyanis kijelentette, megkezdődött a visszaszámlálás az emberiség végső pusztulásához: Izraelt – egész pontosan Jeruzsálemet – rövid időn belül arab atomcsapás fogja érni, melynek nyomán kezdetét veszi a harmadik világháború.
Az iraki kormány arra készül, hogy még idén részlegesen megnyitja a nagyközönség előtt az ókori Babilon régészeti szempontból feltárt és helyreállított részeit – mondta el a Hetek kérdésére Tamara Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. Az ősi város újjáélesztésére már elkészült egy tíz évre szóló részletes fejlesztési terv, amely szerint Babilon „hatalmas kulturális és turisztikai potenciállal rendelkezik”.
Keresztény szervezetek nyilatkozatban bírálták az izraeli főrabbik határozatát, amely megtiltja zsidók számára, hogy részt vegyenek az október elején Jeruzsálemben sorra kerülő nemzetközi felvonuláson és konferencián. A tiltást a főrabbinátus azzal indokolta, hogy a sátorok ünnepe idejére eső keresztény rendezvényeken „missziós tevékenység történik”.
A Da Vinci-kód filmbemutatóját követően újrakezdődött a vita arról, hogyan értékelje a világszerteközel kétmilliárd főt számláló keresztény tábor a 40 millió példányban elkelt bestsellert. Néhány országban a könyv és a film betiltását vagy éppen átszerkesztését követelték, míg másutt – így Magyarországon is &nda
 
"A Vatikán frontharcosa", "Brazília egyik legbefolyásosabb embere": így jellemzi a Financial Times (FT) október 13-i száma Marcello Rossi atyát. A harminchat éves atlétatermet? katolikus pap a brit napilap szerint azzal vívta ki a Vatikán elismerését, hogy mozgalmat hirdetett a dél-amerikai országban az elmúlt 10-15 évben létszámában és közéleti befolyásában igencsak megerősödött evangéliumi kereszténység visszaszorítására.
„Az erkölcsi relativizmus terjedésének korában nagyon fog hiányozni az a bátorság és rendíthetetlen meggyőződés, amelyet Jerry képviselt” – nyilatkozta Pat Robertson, az amerikai CBN televízió alapítója a héten elhunyt Jerry Falwell tiszteletesről. A 73 éves Falwell – Robertsonnal együtt – sokat tett azért, hogy a korában szubkultúrának számító evangéliumi kereszténység Amerika egyik meghatározó politikai és közéleti erejévé vált.
„Azonnal meghaltam, amikor a hídon szembejövő tizennyolc kerekű monstrum kisodródott, és valósággal széttaposta a Ford Escortot, amelyet vezettem” – így kezdődik az idei év egyik nagy amerikai könyvsikere. Nem is lenne ebben semmi különös, ha Don Piper műve a regények és nem a tényirodalom listáján szerepelne. Piper ugyanis – állítása szerint – visszatért a halálból, és 90 perc a mennyben címmel megírta túlvilági élményeit.
Negyven éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata Dallasban John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke. Az évforduló kapcsán sokan a gyilkosság mai napig tisztázatlan körülményeit igyekeznek rekonstruálni, mások a "Ki ölte meg Kennedyt?" kérdésre próbálnak meg új választ találni. 
Történelmi jelentőségű döntést hozott egy jeruzsálemi bíróság, amikor a héten engedélyezte a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen. Yehuda Glick polgárjogi aktivista azt követően fordult bírósághoz, hogy az izraeli rendőrség 2011-ben két évre kitiltotta a hegyről, miután nyilvánosságra került egy televíziós felvétel arról, hogy a helyszínen imádkozik.
Roosevelt és Ibn Szaúd  király találkozása  1945 elején Egyiptomban
Az Arábiai-félszigeten 1938-ban indult meg az olajtermelés, alig egy évvel a második világháború kitörése előtt. A fekete arany nemcsak gazdasági, ha­nem katonai-stratégiai fegyverré is vált. Bár a szaúdi király a nyugati hatal­maknak köszönhette országát és trónját, ez nem tartotta vissza attól, hogy üzletet ajánljon a náciknak is.
A 21. század eddig eltelt két évében fordulópontot hozott a szeptemberi hónap, olyan események sorát indítva el, amelyek azóta sem jutottak nyugvópontra. 2000 szeptemberének végén, pontosan a zsidó újév, a Rós Hasana napján, szeptember 30-án robbantották ki a palesztin területeken azt a véres gerilla- és terrorháborút, amely az elmúlt két évben több ezer áldozatot követelt. A konfliktust a hírekben épp ezért egy ideig "újévi intifádaként" emlegették.
Az amerikaiak hetvenöt százaléka azt állítja magáról, hogy a vallás fontos szerepet játszik az életében. Minden negyedik választó protestáns evangéliumi kereszténynek vallja magát. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás során a jelöltek üzenetükben, programjukban, életrajzuk megismertetése során figyelembe veszik ennek a meghatározó társadalmi csoportnak a szempontjait.
„A Templom-hegy a kezünkre került! Ismétlem: a Templom-hegy a kezünkben van!” – negyven évvel ezelőtt, 1967. június 7-én hangzott el a történelem egyik leghíresebb élő háborús közvetítésében az izraeli Mordehaj Gur tábornok híres bejelentése a jeruzsálemi Óváros elfoglalásáról. Izrael fennhatósága alá vonta az egész várost, a Siratófal feletti hegyen álló mecsetek felügyeletét azonban Mose Dajan tábornok tíz nappal később visszaadta a muszlim hatóság vezetőjének.
Nemzetközi zsidó szervezetek részéről óvatos bizakodás kísérte Ferenc pápa megválasztását.
Magyar vonatkozású szálakkal bővült a közelmúltban Eugenio Pacelli (XII. Pius pápa) tervezett boldoggá avatása körüli vita. Az amerikai ABC televízió-csatorna információi szerint 1938-ban Budapestről hívták Rómába azt a jezsuita szerzetest, akit a pápa felkért: szövegezzen meg egy, az antiszemitizmust és a zsidókkal szembeni náci atrocitásokat elítélő enciklikát. Ez a pápai dokumentum elkészült, azonban a megbízást adó XI. Pius pápa a kihirdetését megelőző napokban meghalt. Utóda, XII.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők.

Interjú

Széteső államok, vérszemet kapott tömegek, szegénység és terror: Casablancától Teheránig két éve forrong az arab világ. A Közel-Kelet örökre megváltozott – állítja Uzi Rabi professzor, a tel-avivi Móse Dajan Központ igazgatója.
Magyarország legnagyobb kincse a víz – mutat körbe a 68 éves Bereczk Imre nagyvállalkozó sárbogárdi építkezésén, ahol hónapokon belül elkészül nyolcezer négyzetméteren az ország egyik legnagyobb ásványvíz-palackozója. A sárbogárdi víz független vizsgálatok szerint Evian minőségű. Bereczk már a közel-keleti exportot tervezi, ahova évtizedek óta személyes szálak kötik. Fotó: Vörös Szilárd
– Képviselő úr! Engedje meg, hogy elsőként gratuláljunk a születésnapjához és ahhoz a magas magyar kitüntetéshez, amit Medgyessy Pétertől vett át. Mit gondol, ez inkább az Ön személyének szól, vagy annak a pozíciónak, amit Ön az Egyesült Államokban betölt, és amit ebben a pozícióban Magyarországért tehet?
– állítja Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője. "Várjuk a miniszterelnök urat"     Fotó: Vörös Szilárd
„Kultúrával nem lehet választást nyerni, de rossz kultúrpolitikával el lehet veszíteni a választást" - állítja az egy hónapja kinevezett kulturális államtitkár. L. Simon László a Heteknek elmondta: nem készült politikusnak, de „nagy kedvvel és erővel" látott munkához új feladatkörében, amit többnek tart, mint „ide-oda rakosgatni a pénzt". A támadásokat a pozíció velejárójának tekinti, és nem kíváncsi a róla írt internetes kommentekre. Azért a borászatról és az irodalomról sem mond le, és a jövőben is szeretne új dolgokba belefogni, mert mint vallja: az élet számára fontos ügyek összessége, amelyekből a végén összeállhat „egy színes kaleidoszkóp".
Először is gratulálni szeretnénk a kilencven megélt évhez, és az első kérdést ezzel kapcsolatban feltenni: Mi a hosszú élet titka?
A CFR az elit része, professzorok, jogászok, ex-CIA- alkalmazottak vesznek részt a munkájában, de a hatalom központja Washington. Úgy hallottam, hogy Ön volt az első riporter, aki élőben végigközvetített egy maratont. - Igen, ez még 1994-ben volt, a jeruzsálemi maratonon. Nyolc órakor indult a verseny, és a táv közben félóránként jelentkeztem be telefonon egy rádióműsorba.

Külföld

Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
Ariel Saron győzött – de még kérdéses, hogy milyen áron. Két nagyhorderejű szavazásra is sor került a hét elején az izraeli parlamentben. Előbb a gázai kivonulásról kezdeményezett népszavazás tervét utasították el a képviselők, majd pedig a jövő évi költségvetés elfogadásával gyakorlatilag egy évre szabad kezet adtak Ariel Saronnak, hogy végrehajtsa a gázai, utána pedig a ciszjordániai zsidó falvak felszámolásának programját.
Célzott likvidálások hétvégéje volt, felemás eredménnyel. Pénteken a NATO vadászgépei Tripoliban Kadhafi rezidenciájánál nem találták el a fő célpontot, az amerikai hadsereg különleges kommandója azonban Pakisztánban nem hibázott. Hétfő hajnalban a világ meglepő hírre ébredt: kilenc és fél év után váratlanul likvidálták a terrorizmus jelképének számító Oszama bin Ladent. Az Egyesült Államokban helyi idő szerint már este tíz óra körül közzétette a gyorshírt a CNN.
Chris Christie 2014 januárjában veszítette el a 2016-os elnökválasztást - állítja az amerikai sajtó egy része azt követően, hogy a népszerű republikánus kormányzó még ki sem került a hídlezárási botrányból, máris szövetségi vizsgálat indult ellene segélypénzek illegális felhasználásának gyanújával.
- interjú Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettel
„Amikor arra kérnek, hogy jellemezzem a munkámat és a módszereimet, általában azt felelem, hogy egyharmad részben detektív, egyharmad részben történész, egyharmad részben pedig politikai lobbista vagyok. Mindezekből együttesen áll össze ugyanis egy 21. századi nácivadász" - állítja Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója. Zuroff Utolsó Esély Akció néven indított hadjáratot a még életben lévő háborús bűnösök felkutatására.
Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet. Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják, hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció visszaszorítására. George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László
Martin Dempsey amerikai vezérkari főnök a szenátus előtt tartott meghallgatásán cáfolta, hogy jeruzsálemi látogatása során utasította volna az izraeli vezetőket, ne indítsanak támadást Irán ellen. Mint mondta, csak az „időtényező fontosságára" hívta fel tárgyalópartnerei figyelmét. A szokatlan cáfolat azonban azt jelzi, hogy az Egyesült Államokat mélyen aggasztja, hogy Izrael előzetes értesítés nélkül csapást mérhet a perzsa állam atomlétesít­mé­nyeire.
Sokan Hillary Clinton elnökválasztási kampányának nem hivatalos startjaként várták a volt külügyminiszter új könyvének megjelenését és az erre szervezett körutat.
A tervek szerint március 20-án érkezik háromnapos látogatásra Izraelbe Barack Obama, aki az út során rövid kitérőt tesz Jordániába és Ramallahba is. A nagy érdeklődéssel várt program egyik bizonytalansági pontja, hogy két héttel az amerikai elnök érkezése előtt még nem állt fel az új izraeli kormány.
– Az elmúlt hetekben a szokottnál is többet lehetett hallani a hírekben Kínáról, elsősorban annak kapcsán, hogy egy új törvény katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, ha Tajvan kikiáltja a függetlenségét. Mi indokolta ezt az új jogszabályt?
Ritkán látott kommunikációs csata zajlott  Barack Obama és Benjamin Netanjahu között. Hat nap alatt négy beszédet tartottak, és személyesen is találkoztak, majd ezt követően a kamerák előtt vitatkoztak egymással. Az amerikai elnök első beszédét felháborodás és kritika fogadta Izraelben, és ez rányomta a bélyegét a Fehér Házban folytatott csúcstalálkozóra. Ezt követően Obama és Netanjahu külön-külön beszédet tartottak a legnagyobb amerikai Izrael-párti szervezet közgyűlésén.
Vona Gábor, Ivan Dmitrijevics és Kovács Béla Moszkvában
Sokat elmond a magyar belpolitikai helyzetről, hogy a legtámogatottabb ellenzéki párt azért kritizálja a kormányt, mert nem nyit elég határozottan Oroszország felé, miközben a többi ellenzéki erő a jelenlegi kapcsolatokat is már-már árulásnak tartja. A Jobbik készséges felajánlkozása Putyinnak nyugati újságíróknak is feltűnt.
Mégis lesz októberi meglepetés? Az elnök­választások során rendszeresen felmerül a kérdés, hogy történik-e az utolsó hetekben valami olyan váratlan esemény, amely eldöntheti a versenyt.
Barack Obama hivatalba lépése óta először látogatott Ázsiába. Nyolcnapos körútja során ellátogatott Japánba, Szingapúrba, Kínába és Dél-Koreába is. A látogatást nagy figyelem és egyben viták kísérték. Obama mélyen meghajolt a japán császár előtt, amit sokan bíráltak Amerikában. Kínában a hatóságok letartóztatásokkal, a kereskedők pedig furcsábbnál furcsább termékekkel készültek az amerikai elnök fogadására.
"Mit gondolnak, Szaddám szépen kivárja, amíg mi jövő tavaszra összegyűjtünk 250 ezer katonát az iraki határ mentén?" – idézi a londoni The Daily Telegraph a Pentagon egyik vezetőjét, aki szerint meglepetésszer? villámtámadással kellene megbuktatni a bagdadi kormányt, minél előbb. Ezzel szemben a Washingtonba látogató Abdallah jordán király – aki a legújabb hírek szerint szorosan együttműködik Szaddám Huszeinnel – attól óvott, hogy "Pandora szelencéje nyílik meg a Közel-Keleten", ha Amerika megtámadja Irakot.
A szalafisták nem értik a viccet, de nem is szeretik – ez derült ki Tunéziában, ahol néhány napja országos zavargássorozat tört ki egy avantgárd művészeti kiállítás miatt. Az országban, amely az arab tavasz bölcsője és sokak szemében mintaállama, ötven százalékkal csökkent a nyugati turisták száma, miután iszlám gárdisták több népszerű szórakozóhelyet feldúltak. De Tunéziában még mindig jobb a helyzet, mint a szomszédos Líbiában, ahol a Kadhafi-rezsim bukása után a beszámolók szerint Szomáliához hasonló anarchia maradt.
 
A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.
Átviharzott Budapesten a Tornádó. Nicolas Sarkozy francia elnök igazolta az egyik életrajzírójától származó jelzőt: az itt töltött hét óra alatt találkozott az összes „fajsúlyos” magyar politikussal, parlamenti beszédében programot hirdetett Európának, bátor beruházásokra ösztönözte a francia befektetőket, vigasztalta egy kicsit a magyarokat Trianonért, és megnézte, hogyan is épül a budapesti metró.
Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz.
Alig egy hét alatt a szinte teljes ismeretlen­ségből a világmédia központi szereplőjévé vált Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, akit március 13-án a konklá­vé XVI. Benedek utódjának választott.
„Fordulat állt be az amerikai külpolitikában az elmúlt években, és ez aggodalommal tölt el" - mondta lapunknak Pat Robertson televíziós műsorvezető, az amerikai CBN csatorna alapítója. A médiában a „keresztény jobboldal" egyik vezetőjeként számon tartott Robertson, aki republikánus színekben 1988-ban versenybe szállt az elnökjelöltségért is, úgy véli, hogy „az arab tavasz" eseményei a Muzulmán Testvériség által képviselt radikális irányba befolyásolják a Közel-Keletet.
Mahmúd Abbász foglyokkal ünnepelt, miközben az áldozatok hozzátartozói tiltakoztak
Mahmúd Abbász személyesen fogadta a szabadon bocsátott palesztin foglyok egy csoportját Ramallahban. Az izraeli kormány 104 elítélt – köztük számos gyilkosságért elítélt terrorista – elengedéséről döntött az amerikai kezdeményezésre újraindított béketárgyalások előtt.
Irán történelmének egyik legkeményebb időszakán megy keresztül - állítja a Heteknek adott interjúban  Shayan Arya, az ellenzéki Iráni Alkotmányozó Párt vezetőségi tagja. „A gazdasági helyzet egyre rosszabb, az infláció nagyon magas. Az emberek változást akarnak, de azt senki nem tudja előre megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni. A szociális problémák is kiválthatják a fordulatot" - mondja az emigrációban élő iráni aktivista.
 
"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja.
A szexfüggő embereknél az életmódjuk és titkos szenvedélyeik minden döntésükre hatással vannak – állítja a Heteknek adott interjúban  Dr. Robert Weiss Los Angeles-i szexuálterapeuta, cáfolva azt az Európában elfogadott nézetet, hogy a szexuális viselkedés és a szakmai teljesítmény két külön világ. A világhírű pszichiáter intézetében számos híresség megfordult, Dr. Weiss többek között Tiger Woodsnak is adott tanácsot a szexfüggőségből való gyógyulásra.
Az Európai Unió külügyminiszterei hosszas vita után elvetették a svéd elnökség által készített javaslatot, hogy Kelet-Jeruzsálemet a leendő palesztin állam fővárosának nyilvánítsák. Ezt az álláspontot támogatta Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Portugália is.
Öt és fél év telt el az iraki rendszerváltás óta. A hírekből ítélve ma is hadiállapot van az ország nagy részén. Hol tart ön szerint ma Irak?
Minden megváltozott – jelentette ki Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt követően, hogy arab terroristák Jeruzsálemben meggyilkolták Rehavam Zeevi turisztikai minisztert. Az izraeli kormány ultimátumban követeli Jasszer Arafattól a merényletért felelősséget vállaló terrorcsoport vezetőjének és a gyilkosoknak a kiadatását.
A Süddeutsche Zeitung a múlt héten azt írta önről, hogy kommunista funkcionárius múltja ellenére európai uniós biztosként pragmatikus és nagyon türelmes tárgyaló. Azt is hozzátették, hogy az ön tárcája, az adó- és vámügyek az egyik leghálátlanabb a Bizottságban, hiszen teljes egyetértésre kell jutnia a huszonöt tagállamnak – rövidesen huszonhétnek –, ha bármit el akarnak érni. Ön is így éli ezt meg?
Éppen mielőtt az újságírók elkönyvelték volna, hogy Barack Obama izraeli látogatása a hangzatos beszédeken és látványos gesztusokon kívül nem sok kézzelfogható eredményt hozott, váratlan fordulat történt. A Ben Gurion repülőtéren a hirtelen támadt porvihar miatt a vörös szőnyeges ceremónia elmaradt, helyette az izraeli vezetők a kormányváróban búcsúztatták el az amerikai elnököt.
Napokon belül megkezdődik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza – állítja az NBC News amerikai hírtelevízió, Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva. Miután a szövetséges bombázók megsemmisítik a tálibok repülőtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképző táborokat, "elfogynak" az érdemleges katonai célpontok, a szakértők szerint valószínűleg helikopterrel támogatott kommandós rajtaütésekre kerülhet sor. 
Az európai vezetők között két ellentétes álláspont fogalmazódott meg az elmúlt napokban. Az egyik vélemény szerint az alkotmány elutasítása a két alapító országban már az unió alapjait is veszélyezteti. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöke, azt mondta, hogy "katasztrófa fenyeget", ha a két hét múlva sorra kerülő EU-csúcson a következő időszak költségvetése is megbukik. A másik véglet szerint az alkotmány ratifikálását folytatni kell, mintha mi sem történt volna.
Kelet-Európa aggodalommal érzékeli, hogy a térség 2009 óta egyre kisebb figyelmet kap az amerikai külpolitikában. Ezen az érzésen a varsói csúcstalálkozó sem változtatott, amelyen Barack Obama európai körútjának a végén 20 kelet- és közép-európai vezetővel találkozott. „Kelet-Európa nem vette észre azt, hogy a világ megváltozott, és ebben az új helyzetben a térség alaposan leértékelődött" - magyarázta a Heteknek egy volt diplomata, aki a napokban tért haza az Egyesült Államokból.
Izrael kész feltételek nélkül újrakezdeni a béketárgyalásokat. Ezért vállalta egyoldalú engedményként, hogy tíz hónapra befagyasztja az építkezéseket a településeken. Benjamin Netanjahu külpolitikai főtanácsadója azonban leszögezte, hogy Jeruzsálemet Izrael nem tekinti tárgyalási alapnak. Az izraeli fővárosnak egységes irányítás alatt kell maradnia, mivel csak így biztosítható a városban a vallásszabadság és az itt található szent helyek szabad megközelít­hető­sége.
Donald Tusk és Herman Van Rompuy. Előttem az utódom.
 Lengyel-olasz duó váltja fel decembertől az Európai Unió két vezető tisztviselőjét. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt – Angela Merkel mellett – az elmúlt évtized egyik legsikeresebb politikusának tekintik.
Új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszába érkezett a szíriai konfliktus. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök drámai hangú nyilatkozatban figyelmeztette Básár Asszad szír elnököt: hadüzenetnek tekintik, ha a damaszkuszi rezsim beveti vegyi fegyvereit a felkelők vagy valamelyik szomszédos ország ellen. Izrael ehhez hozzátette, hogy akkor is akcióba lép, ha Szíria megpróbálja átjátszani tömegpusztító fegyvereit a Hezbollah libanoni terrorcsoportnak.
Nem valószínű, hogy Kaczinsky elnök megvétózza az európai reformszerződést – állítja Eugeniusz Smolar professzor. A varsói Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor az Európai Unió egyes régi tagállamaiban a kulturális és médiaelit igyekszik lejáratni Lengyelországot.
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás veszélyeivel foglalkozó éves jelentésében most első ízben a Vatikánt is felvette a veszélyeztetett országok listájára. A dokumentum közzététele után a Szentszék azt ígéri, hogy a pápai állam mindent megtesz gazdálkodásának kifehérítésére. Giovanni Lajolo bíboros szerint azonban a negatív minősítés a Vatikán-ellenes erők műve, akik az elmúlt hónapokban a „Vatileaks"-botrány során korrupcióval vádolták a katolikus egyházat.
Most ért vissza az Egyesült Államokból. Mit tapasztalt, milyen fogadtatása volt az amerikai politikai vezetés körében annak, hogy Benjamin Netanjahu határozottan elutasította Obama elnök feltételeit az izraeli-palesztin megegyezésre?
Az Egyesült Államok átengedte az Iszlám Állam elleni szárazföldi hadműve­leteket Iránnak; és az áprilisra tervezett, Moszul elleni nagy offenzívát már az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Kasszem Szulejmani koordinálhatja - állítja a Euronews hírcsatorna.

Belföld

 
Az európai integráció támogatására létrejött mozgalom eredete 1923-ra nyúlik viszsza. Coudenhove-Kalegri gróf fogalmazta meg a páneurópai egység programját, amely először vetette fel az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Közösség megalakításának gondolatát. Az alapító halála után 1973-ban a Páneurópai Unió Habsburg Ottó főherceget választotta elnökéül, aki a szervezet legfőbb céljául a megosztott Európa egyesítését tűzte ki.
„Mind az öt földrészen kutattam volt nácik után, de két dolog csak Magyarországon fordult elő velem. Az, hogy egy háborús bűnös, Képíró Sándor büntetőeljárást indítson ellenem becsületsértésért, és az, hogy az ügyészség engem vádoljon meg egy háborús bűnös felkutatásának megakadályozásával” – mondta lapunknak Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója.

Oldalak