Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet. Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják, hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció visszaszorítására. George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László
A tizenegy éves Galila Bugala a gilói végállomáson szállt fel a 32A jelzés? buszra. Az iskolába igyekvő ötödikes kislány szülei pontosan tizenegy évvel ezelőtt érkeztek Etiópiából. Galila már Izraelben látta meg a napvilágot. Ő volt a hétfői, 1996 óta a legsúlyosabb jeruzsálemi terrortámadás legfiatalabb áldozata. Harminchat órával később még fiatalabbak, egy másfél és egy kétéves kisgyermek testét roncsolta szét a következő gyilkos bombája, szintén Jeruzsálemben.
– Az elmúlt hetekben a szokottnál is többet lehetett hallani a hírekben Kínáról, elsősorban annak kapcsán, hogy egy új törvény katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, ha Tajvan kikiáltja a függetlenségét. Mi indokolta ezt az új jogszabályt?
Nem rontotta Benjamin Netanjahu esélyeit az Avigdor Lieberman elleni vádemelés. Az izraeli külügyminiszter lemondott posztjáról, mert csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják egy régi ügyben. Lieberman azonban ártatlannak vallja magát, és gyors visszatérést ígér híveinek.
Irán történelmének egyik legkeményebb időszakán megy keresztül - állítja a Heteknek adott interjúban  Shayan Arya, az ellenzéki Iráni Alkotmányozó Párt vezetőségi tagja. „A gazdasági helyzet egyre rosszabb, az infláció nagyon magas. Az emberek változást akarnak, de azt senki nem tudja előre megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni. A szociális problémák is kiválthatják a fordulatot" - mondja az emigrációban élő iráni aktivista.
„A nácizmus nélküli világ” néven nemzetközi emberi jogi mozgalmat indítanak egyházak és civil szervezetek. A Kijevben megrendezett nagyszabású fórumon az Interfax orosz hírügynökség beszámolója alapján 23 országból több mint100 felekezet és civil szervezet képviseltette magát.
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
Lemondott a CNN elnöke, Jim Walton, miután a hírcsatorna nézettsége 21 éves  mélypontra süllyedt. Walton elismerte, hogy a televíziónak „új gondolkodásra és új vezetkre” van szüksége. A válság oka részben a hagyományos média válsága: a hírmŐfaj egy másik ikonja, a Newsweek hetilap szintén bejelentette, hogy a jövben csak elektronikus formában jelenik meg.
A szexfüggő embereknél az életmódjuk és titkos szenvedélyeik minden döntésükre hatással vannak – állítja a Heteknek adott interjúban  Dr. Robert Weiss Los Angeles-i szexuálterapeuta, cáfolva azt az Európában elfogadott nézetet, hogy a szexuális viselkedés és a szakmai teljesítmény két külön világ. A világhírű pszichiáter intézetében számos híresség megfordult, Dr. Weiss többek között Tiger Woodsnak is adott tanácsot a szexfüggőségből való gyógyulásra.
Választott amerikai – mondta ma-gáról Tom Lantos magyar születésű amerikai kongresszusi képviselő, aki néhány nappal a 80. születésnapja előtt hunyt el az Egyesült Államokban. Lantos 1981 óta befolyásos képviselő volt, élete utolsó évében a kongresszus külügyi bizottságát vezette. Ő volt az egyetlen holokauszt-túlélő az Egyesült Államok képviselőházában. Idén januárban jelentette be, hogy betegsége miatt visszavonul.
Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz.
Nagy Sándor óta senki sem győzött Afganisztánban – tartják a történészek. A Stratfor kutatóintézet az elmúlt három évtized eseményeit vizsgálva úgy véli, hogy az afganisztáni konfliktus a Közel-Kelet egyik legbonyolultabb kihívása.
Mitt Romney-nak egyetlen mondatával sikerült egy platformra hoznia a kínai vezetőket, Mahmúd Ahmadinezsádot és Barack Obamát. Pedig az amerikai republikánus elnökjelölt csak egy kézenfekvő tényre hívta fel a figyelmet: kijelentette, hogy „Jeruzsálem Izrael fő­vá­rosa”.
Kelet-Európa aggodalommal érzékeli, hogy a térség 2009 óta egyre kisebb figyelmet kap az amerikai külpolitikában. Ezen az érzésen a varsói csúcstalálkozó sem változtatott, amelyen Barack Obama európai körútjának a végén 20 kelet- és közép-európai vezetővel találkozott. „Kelet-Európa nem vette észre azt, hogy a világ megváltozott, és ebben az új helyzetben a térség alaposan leértékelődött" - magyarázta a Heteknek egy volt diplomata, aki a napokban tért haza az Egyesült Államokból.
"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja.
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás veszélyeivel foglalkozó éves jelentésében most első ízben a Vatikánt is felvette a veszélyeztetett országok listájára. A dokumentum közzététele után a Szentszék azt ígéri, hogy a pápai állam mindent megtesz gazdálkodásának kifehérítésére. Giovanni Lajolo bíboros szerint azonban a negatív minősítés a Vatikán-ellenes erők műve, akik az elmúlt hónapokban a „Vatileaks"-botrány során korrupcióval vádolták a katolikus egyházat.
Most ért vissza az Egyesült Államokból. Mit tapasztalt, milyen fogadtatása volt az amerikai politikai vezetés körében annak, hogy Benjamin Netanjahu határozottan elutasította Obama elnök feltételeit az izraeli-palesztin megegyezésre?
Diktatúrákban mindig gond van az olimpiákkal. Az 1936-os berlini játékok – a Vatikánnal kötött konkordátum mellett – ugródeszkát jelentettek a náci rendszernek, hogy kitörjön a diplomáciai elszigeteltségből. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyetlen mentsége a botrányos helyszínválasztásra az, hogy Berlint még Hitler hatalomra jutása előtt jelölték ki.
A Süddeutsche Zeitung a múlt héten azt írta önről, hogy kommunista funkcionárius múltja ellenére európai uniós biztosként pragmatikus és nagyon türelmes tárgyaló. Azt is hozzátették, hogy az ön tárcája, az adó- és vámügyek az egyik leghálátlanabb a Bizottságban, hiszen teljes egyetértésre kell jutnia a huszonöt tagállamnak – rövidesen huszonhétnek –, ha bármit el akarnak érni. Ön is így éli ezt meg?
Izrael elleni átfogó vizsgálatot kezdeményezett a svéd külügyminiszter, aki szerint a zsidó államot felelősségre kell vonni a palesztinok ellen elkövetett „törvénytelen gyilkosságok” miatt. Margot Wallström korábban a párizsi merényletekért is az izraeli–palesztin konfliktust okolta.
Az európai vezetők között két ellentétes álláspont fogalmazódott meg az elmúlt napokban. Az egyik vélemény szerint az alkotmány elutasítása a két alapító országban már az unió alapjait is veszélyezteti. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöke, azt mondta, hogy "katasztrófa fenyeget", ha a két hét múlva sorra kerülő EU-csúcson a következő időszak költségvetése is megbukik. A másik véglet szerint az alkotmány ratifikálását folytatni kell, mintha mi sem történt volna.
A fegyveres incidensek mellett az elmúlt hetekben feltűnően megszaporodtak a fenyegető nyilatkozatok is a Közel-Keleten. „Készen áll az Egyesült Államok Irán elleni támadásának terve arra az esetre, ha Teherán nukleáris fegyverre tenne szert" - mondta az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Michael Muellen ugyanakkor hozzátette, hogy aggódik egy ilyen offenzíva lehetséges következményei miatt.
„Se Hillary Clinton, se Condoleezza Rice nem szeretne beleszólni a magyar belpolitikába” – mondta Kurt Volker amerikai diplomata lapunk kérdésére, hogy várható-e bármiféle konfliktus a magas rangú vendégek budapesti látogatása során.
Arra már volt példa, hogy a CNN élőben közvetítse, amint egy buldózer megkezdi az építkezést egy új jeruzsálemi lakónegyedben. Régóta ismert, hogy a Szentföldön egy vitatott helyen történt ásatás beláthatatlan következményekkel járhat. Újdonság azonban, hogy egy – gigantikusnak távolról sem mondható – építkezés már a tervasztalon kiváltsa a nagyhatalmak éles tiltakozását. A beruházásra ráadásul nem valamelyik új településen, hanem az izraeli főváros, Jeruzsálem közigazgatási határain belül kerülne sor.
Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz.
Közel-keleti hidegháborúhoz vezethetett volna Irán katonai célú atomprogramja – állítja az al-Dzsazíra elemzője. Kérdés, hogy a lausanne-i megállapodással sikerült-e elhárítani ezt a veszélyt, vagy – amint azt Izrael és Szaúd-Arábia véli – a „rossz alku” csak növeli a veszélyt a térségben. Reakciók és elemzések a nagyhatalmak és Irán között létrejött előzetes megállapodásról.
„A tíz államból Ohióra figyelnek a legtöbben. A demokraták azt szeretnék a legjobban, ha szoros, vitatott eredmény születne itt, mert akkor a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet az ügy, amely majd decemberben hirdetne eredményt” – mondta még a szuperkeddi szavazás előtt Charles Krauthammer, a Fox News kommentátora. Nem sok híja volt, hogy így történjen.
Lapzártakor véres összecsapások kezdődtek Kairóban a Hoszni Mubarak elnök ellen és mellett tüntetők között. A második hete tartó dráma újabb fejezete még élesebben felveti a kérdést, hogy kinek a forgatókönyve szerint zajlanak az egyiptomi események. A kairói tüntetők kö­zül sokan úgy érzik, hogy Egyiptom harminckét évvel a békeszerződés megkötése után izraeli befolyás alatt áll. „Camp David után az arab világ azt látta rólunk, hogy többé már nem vagyunk vezetők.
Ausztria ismét megdöbbentette a világot. Az idilli alpesi országban, a hófödte hegycsúcsok és festői völgyek paradicsomában egy évtized leforgása alatt már a harmadik, gyermekek elleni brutális bűncselekmény kerül napvilágra – jórészt a véletlennek, és nem a hatóságok éberségének köszönhetően. Sokan felteszik a kérdést: mi a baj Ausztriával? Az osztrák hatóságok hangsúlyozzák: a gonoszság nem osztrák monopólium.
Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
2002. január 29-én, országértékelő beszédében George W. Bush kijelentette:„Ismerjük [a terrorizmust támogató országok] valódi természetét. Észak-Koreában egy olyan rezsim működik, amely rakétákkal és tömegpusztító fegyverekkel szereli fel hadseregét, miközben kiéhezteti az ország lakosságát. Irán agresszív hajszát folytat azért, hogy birtokába kerüljenek ilyen fegyverek, miközben egy választás nélkül hatalomhoz jutott maroknyi elit lábbal tiporja az iráni emberek szabadság iránti vágyát.
Az iowaiak üzentek: nem a média fogja eldönteni, ki lesz a republikánus jelölt és a következő amerikai elnök. Nem is a washingtoni elit, és nem is a lobbisták. Hanem az az erő fogja ezt eldönteni, amelyen nemzetünk függetlensége alapul: mi, az amerikai nép!” – mondta Ted Cruz az iowai jelölőgyűlésen aratott győzelme után tartott beszédében.
Négynapos látogatást tett Izraelben Orbán Viktor. A Fidesz elnökét Szilvan Salom külügyminiszter hívta meg. A jeruzsálemi kormány invitálása nem csak a magyar parlamenti ellenzék vezetőjének szólt.
Az Iránnal kötött genfi megegyezés lendületét kihasználva az Egyesült Államok megpróbálja felgyorsítani az izraeli–palesztin tárgyalásokat. John Kerry egy hét leforgása alatt kétszer is a Közel-Keletre utazott, ám javaslatait mindkét fél visszautasította.
Svédország a nyugat-európai demokráciák közül elsőként ismerné el „Palesztinát” – jelentette be a szeptemberben megválasztott új kormányfő, Stefan Löfven. Bár a szociáldemokrata politikus ezt 2012-ben – ellenzéki politikusként – megígérte Mahmúd Abbásznak, kevesen gondolták volna, hogy kormányra jutva egyik első kezdeményezése a világpolitika legvitatottabb területét érinti majd.
A válságforrásokat sikerült egymástól távol tartani, de a valódi megoldások a következő századra maradtak – talán így lehetne legrövidebben összegezni az 1999-es év nemzetközi krónikáját. A világpolitikai tűzoltásnak is köszönhetően nem követte háború a nukleáris ökölrázást India és Pakisztán között, sikerült "házon belül" tartani az oroszországi belviszályokat, és nem indítottak el láncreakciót a koszovói és kelet-timori függetlenségi törekvések sem.
"Mit gondolnak, Szaddám szépen kivárja, amíg mi jövő tavaszra összegyűjtünk 250 ezer katonát az iraki határ mentén?" – idézi a londoni The Daily Telegraph a Pentagon egyik vezetőjét, aki szerint meglepetésszer? villámtámadással kellene megbuktatni a bagdadi kormányt, minél előbb. Ezzel szemben a Washingtonba látogató Abdallah jordán király – aki a legújabb hírek szerint szorosan együttműködik Szaddám Huszeinnel – attól óvott, hogy "Pandora szelencéje nyílik meg a Közel-Keleten", ha Amerika megtámadja Irakot.
Erős külpolitikai heteken van túl Barack Obama. Alig egy héttel az előzetes iráni atommegállapodást követően hivatalos találkozót tartott a kommunista Kuba első emberével,  Raúl Castróval. De a hírre még az ősellenség, Fidel Castro is meg­elevenedett, és közel egy év után újra megjelent a nyilvánosság előtt.
Kultikus figurává válhat Mohamed Merah, a toulouse-i tömeggyilkos, akinek a példáját mások is követhetik. Az al-Dzsazíra hírtelevízió lapzártánkig nem döntött arról, nyilvánosságra hozza-e azt a videó-összeállítást, amelyen a mészárlásokról készített felvételek láthatók. A gyilkosságok képsorait Merah rögzítette, de nem ő juttatta el az angol nyelvű katari csatornához. A francia nyomozók szerint a 23 éves terroristának lehettek segítői.

Hit és értékek

Jeruzsálem óvárosában 1987 óta működik a Templom Intézet, amely a több mint 1900 éve nem létező szent hely emlékét kívánja népszerűsíteni, különleges módon: az elmúlt 14 év során gondos kutatómunkával, eredeti anyagok felhasználásával elkészítette a Salamon király által három évezrede felépített Szentély áldozati eszközeinek másolatát, amelyeket a nagyközönség számára is bemutatnak.
 „Luther antiszemitizmusa életének és munkásságának szerves része, amit irodalmi öröksége világosan bizonyít. Antiszemitizmusa azonban nincs összhangban sem teológiájának központi magvával, sem pedig Pál apostolnak a zsidók és keresztények viszonyáról szóló álláspontjával. Luther zsidókhoz fűződő viszonya ellentétes jobb meggyőződésével” – írja Eric W.
"Hogyan mentették meg az írek a civilizációt?" – teszi fel a kérdést Thomas Cahill nemrég megjelent nagysiker? könyvének címében. A szerző azt állítja, hogy az összeomló Római Birodalom romjai alól ír segítséggel sikerült kimenteni, és a barbár hódítás nyomán a kontinensen végigsöprő évszázados anarchia során megőrizni a klasszikus civilizáció és a korai kereszténység értékeit.
Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről.
A legnagyobb modern kori boszorkányfesztivál megrendezésére készülő skóciai szervezet köszönetét fejezte ki a Harry Potter-sorozatért a könyv szerzőjének, a szintén Skóciában élő J. K. Rowlingnak. Az ifjú varázslótanonc története – amelynek ötödik kötete a héten kerül a boltokba – "az egész világon segítette a boszorkányság iránti érdeklődés növekedését" – mondta az Artemis gyermekei elnevezés?
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
"Ember készítette, de paranormális erők működnek rajta keresztül. Tűz és fényjelenségek veszik körül, a közelében tartózkodók közül egyeseket megöl, másokat hirtelen gazdagsággal ajándékoz meg, folyókat állít meg, egymaga hadseregeket futamít meg, és városokat dönt romba" – írja egy népszerű angol szerző, Graham Hancock a történelem egyik legérdekesebb és legtöbb talánnyal övezett tárgyáról.
Tisztelt Szerkesztőség! A Hetek 10. számában olvastam a Kelta láncszem cím? vallástörténeti írást, amely röviden említést tett egy XII. századi ír püspökről, Szt. Malakiásról és a neki tulajdonított próféciákról. Érdekelne, hogy miként maradt fenn a pápák listája, és az is, hogy mennyire tekintik a kutatók pontosnak a benne szereplő jellemzéseket? Elképzelhető lenne valóban, hogy a katolikus püspök egyházának jövőbeli megszűnéséről jövendölt? Hogyan vélekedik erről a Vatikán? Üdvözlettel:
Randolph Braham, a City University of New York professzora a holokausztkutatással foglalkozó Rosenthal Intézet igazgatója. Harminckilenc könyvet írt és szerkesztett a holokauszt témájában; a legutóbbi – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – márciusban jelent meg. Fotó: S. L.
A Da Vinci-kód filmbemutatóját követően újrakezdődött a vita arról, hogyan értékelje a világszerteközel kétmilliárd főt számláló keresztény tábor a 40 millió példányban elkelt bestsellert. Néhány országban a könyv és a film betiltását vagy éppen átszerkesztését követelték, míg másutt – így Magyarországon is &nda
„A történelemben semmi nem történik véletlenül. Ha megtörténik, akkor azt úgy tervezték” - állította Franklin D. Roosevelt elnök, és mondását azóta rendszeresen idézik azok a szerzők, akik szerint az emberi történelem nem véletlen események és folyamatok mentén, hanem előre eltervezett nyomvonalon halad.
"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«.
„Fokozatos eltolódás figyelhető meg a szélsőjobboldal felé Kelet-Európában, ahol erősödik az ultranacionalizmus, a faji alapon gondolkodó felsőbb­rendű­ség és a rasszizmus. Ennek egyik fontos oka, hogy azok, akik egy tökéletes faj­ban hisznek, egy tökéletes törté­nelmet is akarnak emellé kreálni” – állítja Dovid Katz litván történész, aki a vilniusi egyetemen a „kettős népirtást” hirdető ideológiákat tanulmányozza.
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
A történelem legismertebb népvándorlási útvonalának csak a kiindulópontja és a végállomása ismert pontosan. Útközben a sok százezer ember természetfeletti élmények – "nulladik típusú találkozások" – sorozatát élte át, ezért érthető, hogy a kutatók régóta próbálják megfejteni: hol játszódott le az exodus négy évtizedes akciósorozata. A közelmúltban több új elmélet is napvilágot látott, amelyek részben átrajzolták a kivonulás térképét.
Nagy vihart kavart a héten egy indiai miniszter, aki – az MTI tudósítása szerint – kijelentette: a pakisztáni határ mentén fekvő Gudzsarát államot sújtó szörny? földrengés "Isten büntetése az ott élő keresztények és más kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokért". A repülésügyi miniszternek e kijelentése miatt – a felháborodott hindu többség követelésére – órákon belül távoznia kellett posztjáról.
„Az erkölcsi relativizmus terjedésének korában nagyon fog hiányozni az a bátorság és rendíthetetlen meggyőződés, amelyet Jerry képviselt” – nyilatkozta Pat Robertson, az amerikai CBN televízió alapítója a héten elhunyt Jerry Falwell tiszteletesről. A 73 éves Falwell – Robertsonnal együtt – sokat tett azért, hogy a korában szubkultúrának számító evangéliumi kereszténység Amerika egyik meghatározó politikai és közéleti erejévé vált.
"Írtam egy történelemkönyvet a mennyről, kiadnák-e?" Erre a komolytalannak tűnő kérdésre a neves amerikai egyetem kiadója, a Yale University Press nemrég igennel felelt egy nemzetközi történész szerzőpáros megkeresésére. A könyv A menny – Történelem (Heaven. A History) címmel jelent meg, és egyik lelkes kritikusa szerint elolvasásánál "már csak a személyes helyszíni látogatás a jobb".
460 éve, 1453-ban esett el a keleti kereszténység központja, Konstantinápoly. Az ostromról hollywoodi mintára készült, nagy költségvetésű, ám nyílt történelem­hamisítástól sem mentes filmeposzt készítettek Törökországban. A hódítás – 1453 című film az ottomán terjeszkedés legnagyobb diadalaként mutatja be a Bizánci Birodalom megdöntését, és a város elfoglalását.
A 700-as klub a televíziózás történetének egyik legrégebb óta megszakítás nélkül jelentkező programja. 1966 óta naponta adásban vannak, ami szinte hihetetlen teljesítmény. Hogyan tudják folyamatosan megújítani a 700-as klubot anélkül, hogy feladnák vagy kompromisszumot kötnének a műsor erőteljes keresztény üzenetében és jellegében?
Több mint négyszáz nap éhségsztrájk és kétszáz nap büntető­cella, kilenc év a KGB börtöneiben és a Gulag leghírhedtebb munkatáborában. Natan Saranszkij, a szovjet zsidók kivándor­lásáért küzdő mozgalom, a Sion Foglyai legendás hőse többek között Dávid királytól merítette az erőt, hogy mindig nemet tudjon mondani elnyomóinak, és soha ne mondjon le álmáról, amíg meg nem látja Jeruzsálemet és feleségét, Avitalt. Fogvatartói a kihallgatások során többször is megkérdezték tőle: „Saranszkij, mit akar maga?
A szíriai polgárháború és a feszült belpolitikai helyzet ellenére XVI. Benedek pápa kitart libanoni látogatása mellett. A lapzártánk után kezdődő utazás az asz-Szafir című bejrúti lap szerint segíthet a térség konflik­tusainak a megoldásában. A katolikus egy­ház­­fő szintén „békemissziónak” nevezte a látogatást.
A forradalom az igazi megváltás – hirdették meg a 18. század véleményformáló gondolkodói. A kor egyik meghatározó filozófusa, Voltaire az egyházat – és általában a vallást – a haladás ellenségének nevezte. Az új irányzat, az antiklerikalizmus képviselői között voltak, akik mindenestül „megszabadították” volna az emberiséget a kereszténységtől, míg mások nagylelkűen hajlandók voltak megtűrni a társadalmi hasznosságuk alapján az egyházakat, feltéve, hogy nem akarják Istent a társadalom és az állam elé helyezni.
A hagyomány szerint mivel a Templomot idegenek rombolták le, és idegenek tartják megszállás alatt, ezért nekik is részt kell venniük a felépítésében. Önök rendszeresen tartanak demonstrációkat Jeruzsálemben. Most, a Templom lerombolásának az évfordulóján mire készülnek?
„A Templom-hegy a kezünkre került! Ismétlem: a Templom-hegy a kezünkben van!” – negyven évvel ezelőtt, 1967. június 7-én hangzott el a történelem egyik leghíresebb élő háborús közvetítésében az izraeli Mordehaj Gur tábornok híres bejelentése a jeruzsálemi Óváros elfoglalásáról. Izrael fennhatósága alá vonta az egész várost, a Siratófal feletti hegyen álló mecsetek felügyeletét azonban Mose Dajan tábornok tíz nappal később visszaadta a muszlim hatóság vezetőjének.
Az arcom egy másik kort idéz – mondogatta magáról a most elhunyt Charlton Heston. A színészlegenda jól érzékelhető űrt hagyott maga után: talán az utolsó hős volt, aki a filmvásznon és a valóságos életben is meg tudta győzni a közönséget arról, hogy ma is vannak Mózesek. A Tízparancsolatban kivezette a népet a szolgaságból, polgárjogi aktivistaként Martin Luther Kinggel vonult együtt Washingtonban. Heston korosztályából sokan példaképekké tudtak válni.
Utolérheti-e Akhilleusz a teknősbékát? – tette fel a kétezer-ötszáz éve élt görög filozófus, Zénón a kérdést. Szerinte a válasz az, hogy nem, mivel az előnnyel induló lomha állat minden pillanatban előtte lesz a nyomában loholó hősnek. Természetesen sem Zénón, sem azóta más nem látott békésen lépdelő teknőc nyomában reménytelenül sprintelő hosszútávfutót, ám az ősi filozófiai paradoxon megoldására csak most jutottak el a tudósok.
A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.
Lapzártánkkor még nem fejeződött be XVI. Benedek két országot érintő latin-amerikai útja, de az eredménnyel a Vatikán máris elégedett lehet. Bár tartottak attól, hogy a mexikói és kubai fogadtatás elmarad a II. János Pál látogatásait övező eufóriától, a latinos környezet jót tett a pápának, akinek sikerült oldania a szigorú teológus imázsát és úgy tűnik, hogy fizikailag is várakozáson felül bírta a hatnapos utazást. Ugyanakkor XVI. Benedek Latin-Amerikában sem menekülhetett a katolikus egyház globális válsága elől.
A francia forradalom jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség – vagy halál” a társadalmi rend radikális megújítását hirdette meg. Az 1789-et követő években azonban egyre inkább a mottó második felére terelődött a hangsúly. Az 1789.
„Évtizedek óta együttműködöm keresztény vezetőkkel. Az a tapasztalatom, hogy a pünkösdi-karizmatikus pásztorok őszintén nyitottak a zsidósággal való párbeszédre. Egyre több katolikus lelkész és teológus is elfogadja, hogy a közös gyökereink összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy Jézust a zsidóság egyik legkiválóbb rabbijának tartjuk, vagy messiásnak.
Történelmi évforduló kérdőjelekkel: a holdra szállás negyvenedik évfordulója a számvetésre is alkalmat adott. „Nagy ugrás az emberiségnek” – mondta joggal Armstrong a Hold felszínére lépve, de mi történt azóta? Lesz-e újabb ugrás, tud-e újabb lendületet venni az emberi részvétellel zajló, nagy távolságú űrkutatás? A válasz nem egyértelmű: a hidegháború elmúltával alábbhagyott az „azért megyünk, hogy előbb odaérjünk”-féle lelkesedés, de nem kizárt, hogy a jövőben új, még sürgetőbb mozgatórugók adódhatnak.
Egy város, amelynek a neve eggyé vált a huszadik századi ufókultusszal. Voltak sokkal látványosabb észlelések, titokzatosabb történetek, az Új-mexikó állambeli Roswellben lezuhant azonosítatlan repülő tárgy mégis hatvan éve a „Szent Grál” a népszerű városi legenda hívei számára, akik közt Jimmy Carter amerikai elnöktől kezdve Bernard Norlainig, a francia légierő tábornokáig számos vezető politikus is megtalálható.
A Mars bolygó rendkívüli földközelsége világszerte felkeltette az érdeklődést a vörös bolygó iránt. Az égitest már egyszer?bb távcsövekkel is különleges esztétikai élményt nyújt ezekben a hetekben, de a kíváncsiságot a bolygót övező számos megválaszolatlan kérdés és rejtély is fokozza. A Mars jelentős részét jég borítja, és a NASA már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy tudósai egy marsi kőzetdarabon mikroszkopikus életformákra utaló nyomokat találtak. Létezhetett-e valaha magasabb rend?
Több mint negyven évvel az után, hogy John Lennon kijelentette: „a Beatles népszerűbb Jézus Krisztusnál”, a Vatikán november végén hivatalosan is feloldozást adott a zenekar tagjainak. Egy most megjelent életrajzi kötet szerint Lennon élete végéig birkózott a kérdéssel, mert megdöbbentette, hogy egy odavetett mondatával milyen vihart kavart.
A görög mondák titánoknak és gigászoknak, a kánaáni népek emeusoknaknevezték őket, a Biblia pedig héberül nefilimek

Életmód

„Bis hundert und zwanzig” – kívánják ma is sokan egymásnak a hosszú életkort. A 120 évig tartó élet lehetősége valóban benne van az emberi génállományban – állítja Marton István orvos-professzor. Ám kérdés, hogy ki mennyit és milyen minőségben tud ebből az esélyből „lehívni”. Miközben az orvosbiológia az elmúlt évtizedekben olyan ugrásszerűen fejlődött, mint a térképészet Amerika felfedezésével, a veszélyforrások is hatványozódtak.

Háttér

Budapesten tartott előadást június közepén Simone Veil, a francia Holokauszt Emlékalapítvány elnöknője. Veil korábban francia miniszter és az Európai Parlament első elnöknője volt, és ma is az egyik legnagyobb köztiszteletnek örvendő közéleti személy Franciaországban. A Francia Intézetben tartott előadásában most először beszélt a koncentrációs táborokban átélt tapasztalatairól magyar közönség előtt. 
– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.
Ki tanította meg gyűlölni Seung-Hui Chót? A virginiai egyetemi mészárlás tettese 28 videofelvételt, egy hosszú búcsúlevelet és számos internetes üzenetet is hagyott maga után, ennek ellenére a médiában a tettes többnyire mint magányos ámokfutó őrült jelent meg, akinek tette teljes mértékben kiszámíthatatlan volt.
Interjú Raphael Vago történésszel  a kommunizmus döglött aknáiról,  a vörös-barna-zöld koalícióról  és a cionizmus nagy tévedéséről.
Nemrégiben jelent meg egy gazdagon illusztrált könyv a múlt nagy birodalmairól (Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó, 1999). A kötet szerzői nem kevesebb, mint 49 hajdanvolt civilizációs központ maradványait mutatják be, a krétai Knósszosz romjaitól a mai Irakban található Babilónon át a dél-amerikai Machu Picchu sziklavárosáig. Ami a helyszínekben közös: a pusztulás, amely ezeket az egykor virágzó államokat sújtotta. Természeti katasztrófák és háborúk nyomait őrzik a megmaradt kövek – innen tudjuk, hogy léteztek.
A nyári utazási szezon elején ismét sokan terveznek utazást az Amerikai Egyesült Államokba. Az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, nem változtatott a tényen: vízumot kell kérnünk, ha New Yorkban, Floridában vagy a Nyugati parton szeretnénk eltölteni hosszabb-rövidebb időt. Az amerikai vízum nem olcsó, a kérelmezőnek húszezer forintot kell előre befizetnie, majd egy emeltdíjas számon időpontot kérni a nagykövetségre.
Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó.

Interjú

A CFR az elit része, professzorok, jogászok, ex-CIA- alkalmazottak vesznek részt a munkájában, de a hatalom központja Washington. Úgy hallottam, hogy Ön volt az első riporter, aki élőben végigközvetített egy maratont. - Igen, ez még 1994-ben volt, a jeruzsálemi maratonon. Nyolc órakor indult a verseny, és a táv közben félóránként jelentkeztem be telefonon egy rádióműsorba.
A következő magyar Nobel-díjas már ne idegenben jusson ehhez az elismeréshez – ehhez szeretne többek között támogatást nyújtani Jehuda Ofer, az izraeli Ofer\'s Brothers óriáscég elnöke, aki az elkövetkező években kétszázötven millió dollárt készül befektetni Magyarországon. Jehuda Ofer Budapesten. "Ha nem hinném, nem lennék itt"    Fotó: Somorjai László
"Minden válságban ott van egy lehetőség" – ezzel a mondattal köszöntötte Tony Blair brit miniszterelnök az Európai Parlament küldötteit. A biztatásra szükség is lehet, hiszen Nagy-Britannia július 1-jén átveszi Luxemburgtól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Aligha kétséges, hogy Tony Blair minden elődjénél nehezebb helyzetben veszi kézbe az unió kormányrúdját. Két vesztes népszavazás után a múlt héten az uniós költségvetés terve is elbukott.

Fókusz

„Elmondok valamit, amit korábban soha nem mondtam el, és ez az igazság. Nincs okom, hogy hazudjak önnek, és Isten látja, hogy az igazat mondom. Akartam a sikert és a hírnevet. Akartam, mert azt akartam, hogy szeressenek. Azt akartam, hogy szeressenek, mert sohasem éreztem azt, hogy szeretnek. Azt mondtam magamnak: tudom, hogy vannak képességeim. Talán, ha ezeket fejlesztem, akkor az emberek jobban fognak szeretni. Ez minden, ez az igazság.” Ezeket a szavakat Michael Jackson 1999-ben mondta akkori legközelebbi bizalmasának és mentorának, Shmuley Boteach rabbinak. Az énekes akkor már a világ egyik leghíresebb embere volt, a rabbi mégis egy letört, kiégett és céltalan személyt látott maga előtt.
Hillary Clinton alelnök-jelöltséget ajánlott Barack Obamának a texasi és ohiói győzelme után. A bejelentés jól jelzi a volt first lady önbizalmának az erősödését, akit pedig sokan már leírtak. Obama 12 államon keresztül tartó győzelmi sorozata megtört – az illinoisi szenátor több hibát is vétett a döntő szavazás előtt –, ám továbbra is vezet Clinton előtt a delegátusok számát tekintve. A republikánusoknál John McCain ellenfél nélkül maradt, miután Mike Huckabee is kiszállt a versenyből.
Milliónyi gyermek törje meg a csendet! – ezzel a mottóval hirdette meg az American Infertility Association és az ENSZ azt a programot, amely minden év június hónapját Meddőségi Világhónapnak nyilvánította. A fejlett társadalmak többségét – így Magyarországot is – érintő népesedési válság egyik kézenfekvő megoldási lehetősége a gyermekvállalásra kész, ám különböző okok miatt terméketlen házaspároknak nyújtott orvosi segítség.
Egy gospelkórus dalával kezdődött, és egy lelkész üzenetével végződött a június végén elhunyt Michael Jackson emlékére rendezett koncert Los Angelesben. Előtte a legszűkebb család Jehova tanúinak szertartása mellett vett búcsút a megasztártól. A We are the world dal alatt a világvallások szimbólumai villogtak a kivetítőn. „Minden egy templomi szertartásra emlékeztetett” – írta a Los Angeles Times. „Spirituálisabb volt, mint gondoltuk” – vélekedett a CNN kommentátora.
Adolf Hitler utódok nélkül halt meg 1945 májusában a berlini bunkerében. Kevesen tudják azonban, hogy volt egy unokaöccse, aki Nagy-Britanniában született, élt Németországban a Harmadik Birodalomban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol családot is alapított.
Nyugat-Európában új jelenségként kezelik az Izrael-ellenesség politikai üzenete mögött megbúvó szalonantiszemitizmust, pedig ennek keleten régi hagyományai vannak – állítja Raj Tamás, akinek Nem idegen közöttünk címmel nemrég jelent meg legújabb könyve.  "A szalonképes antiszemitizmusban még a zsidók is részt vehettek" Fotó: S. L.
A keresztény cionistákkal való „káros” együttműködés beszüntetésére szólította fel Izraelt egy befolyásos amerikai rabbi. Eric Yoffie, a liberális Reform Judaizmus Szövetség vezetője úgy véli, hogy az evangéliumi keresztények „elutasítják a demokratikus Izrael lehetőségét”. Yoffie név szerint is sértő megjegyzésekkel illette John Hagee lelkészt, akit „szélsőségesnek” nevezett. „Számomra nincs annál nevetségesebb és tragikusabb, mint hogy ezt az embert Izrael barátjának tekintik” – mondta a rabbi.
Érdekes és tanulságos képet festenek Magyarországról a nagy nyugat-európai és amerikai útikönyvsorozatok hazánkat bemutató kötetei. Ezek a könyvek általában a külföldi turisták reális és hiteles tájékoztatását tekintik elsődlegesnek, ezért szerzőik "névtelen" turistaként utaznak az érintett országba, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. Így a látványosságok és érdekességek bemutatása mellett minden kötetben jut hely az utazókra leselkedő veszélyek és kellemetlenségek leírására is.
Felforgatták az amerikaiak a megszokott protokollt a Citadellán. Volt magyar külügyminiszter és államtitkár szorult a kakasülőre, és több parlamenti párt vezetője is csak az egyik oldallelátó hátsó soraiból hallgatta végig George W. Bush beszédét. Annak, hogy a tizenöt perces beszéd alatt egyszer sem csattan fel taps, ezúttal nem politikai ellenszenv, hanem kulturális okai lehettek: a magyar embernek hagyományosan gyanús, ha valaki jót mond róla.
Hatvan év alatt közel tízszeresére nőtt az ország lakossága, négyszeresére az egyetemek száma. Sivatagos, mocsaras földjén ma az egyik legkorszerűbb mezőgazdaság virul, a high-tech ipara ma világelső. A Közel-Kelet legfiatalabb államának a fővárosa több mint 3000 éves, de csak negyvenegy évvel ezelőtt lett az ország része.
Az izraeli gyakorlattól eltérően a héten beiktatott Ariel Saron miniszterelnök a Bibliára tett kézzel mondta el hivatali esküjét. A nyolcpárti támogatással megalakult új egységkormány biztos, közel kétharmados többséggel rendelkezik a knesszetben. Saron legfontosabb céljának a biztonság megerősítését nevezte.

Szabadidő

Gyökeres változások előtt a könyvterjesztés: az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapnak a közvetett értékesítési formák, a katalógusokból történő árusítás, és ennek továbbfejlesztett változata az internetes könyvkereskedelem. Erről és egy rendkívüli kezdeményezésről kérdeztük Révai Gábort, a 250 ezer tagot számláló Magyar Könyvklub igazgatóját. Révai Gábor. Elsőként könyvekkel az Interneten

Belföld

Különös jelenségek kísérik az egyházügyekről zajló parlamenti vitát. A Fideszbe igazolt kereszténydemokrata platform elérkezettnek látta az időt, hogy megszólítsa az utca emberét. "A társadalomra veszélyes, romboló szekták tevékenységét korlátozzák, vagy tiltsák be!" – követelik az aláírásgyűjtő íven. Indok: a törvényhozók "érezzék, valódi társadalmi igény van a törvény módosítására". Felmerülhet ugyan a kérdés: a Fidesz–MKDSZ politikusok miért az utca emberén keresztül akarnak üzenni egymásnak.

Oldalak