Morvay Péter cikkei

Interjú

A szakmánk egyik lényeges eleme ugyanis a bizalmas diplomácia. Van nyilvános diplomácia és van bizalmas diplomácia is, amely során a felek zárt ajtók mögött vitatják meg a dolgokat, és biztosak abban - vagy legalábbis remélik -, hogy ez így is marad. Amikor ezek az információk hirtelen nyilvánosságra kerülnek, akkor az enyhén szólva is zavaró. De nem hiszem, hogy az ügy drámai módon megváltoztatná a diplomácia jellegét a jövőben.
1969-ben disszidált. Kalandvágyból?– Nem igazán. Az én generációmnak a ’68-as „prágai tavasz” kemény katonai elfojtása meghatározó élmény volt. Számomra ez azt jelentette, hogy nem akartam többé ebben a diktatúrában élni, kerestem az emigráció lehetőségét. Hogyan jutott ki?
A következő magyar Nobel-díjas már ne idegenben jusson ehhez az elismeréshez – ehhez szeretne többek között támogatást nyújtani Jehuda Ofer, az izraeli Ofer\'s Brothers óriáscég elnöke, aki az elkövetkező években kétszázötven millió dollárt készül befektetni Magyarországon. Jehuda Ofer Budapesten. "Ha nem hinném, nem lennék itt"    Fotó: Somorjai László
Scsaranszkij úr! Az ön pályafutását végigkísérte a szabadságért, függetlenségért folytatott küzdelem. Hogyan látja a most 60 éves Izrael jövőjét?
A Dél-Afrikai Keresztény Demokrata Párt elnöke nem politikusnak készült. Az egyik legismertebb evangéliumi keresztény prédikátor, Reinhard Bonnke munkatársa volt az afrikai missziói során. Kenneth Meshoe lapunknak adott interjújában elmondta, hogy parlamenti munkája mellett feleségével együtt ma is vezető lelkészként szolgál abban a gyülekezetben, amelyet nyolc emberrel alapítottak 1988-ban.
– Képviselő úr! Engedje meg, hogy elsőként gratuláljunk a születésnapjához és ahhoz a magas magyar kitüntetéshez, amit Medgyessy Pétertől vett át. Mit gondol, ez inkább az Ön személyének szól, vagy annak a pozíciónak, amit Ön az Egyesült Államokban betölt, és amit ebben a pozícióban Magyarországért tehet?
Miután megszületett Magyarországon az igazságtételi törvény, és az orosz vezetés úgy döntött, hogy nem szolgáltatja ki háborús bű­nös­ként volt katonáit a nemzetközi bíróságoknak, ezért zárolták ezeket az iratokat, így nem lehet kutatni az orosz katonai levéltárakban.
"Minden válságban ott van egy lehetőség" – ezzel a mondattal köszöntötte Tony Blair brit miniszterelnök az Európai Parlament küldötteit. A biztatásra szükség is lehet, hiszen Nagy-Britannia július 1-jén átveszi Luxemburgtól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Aligha kétséges, hogy Tony Blair minden elődjénél nehezebb helyzetben veszi kézbe az unió kormányrúdját. Két vesztes népszavazás után a múlt héten az uniós költségvetés terve is elbukott.
A béketárgyalások mind a palesztin, mind az izraeli lakosság körében népszerűtlenek voltak, ezért most mindenki megkönnyebbült, hogy a Fatah—Hamasz kibékülés nyomán nem kell tovább erőlködni a Kerry-terv életben tartásáért - állítja az egyik legismertebb izraeli katonai tudósító.
Ötvenöt éve zajlott a nürnbergi per főtárgyalása. Ennyi ideje tart a vita is arról, hogy objektív igazságszolgáltatás vagy kirakatper volt-e a náci rezsim katonai, politikai, gazdasági és ideológiai bűneit megszemélyesítő 23 vádlott tárgyalása.

Hit és értékek

A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.
"Ember készítette, de paranormális erők működnek rajta keresztül. Tűz és fényjelenségek veszik körül, a közelében tartózkodók közül egyeseket megöl, másokat hirtelen gazdagsággal ajándékoz meg, folyókat állít meg, egymaga hadseregeket futamít meg, és városokat dönt romba" – írja egy népszerű angol szerző, Graham Hancock a történelem egyik legérdekesebb és legtöbb talánnyal övezett tárgyáról.
 
Tisztelt Szerkesztőség! A Hetek 10. számában olvastam a Kelta láncszem cím? vallástörténeti írást, amely röviden említést tett egy XII. századi ír püspökről, Szt. Malakiásról és a neki tulajdonított próféciákról. Érdekelne, hogy miként maradt fenn a pápák listája, és az is, hogy mennyire tekintik a kutatók pontosnak a benne szereplő jellemzéseket? Elképzelhető lenne valóban, hogy a katolikus püspök egyházának jövőbeli megszűnéséről jövendölt? Hogyan vélekedik erről a Vatikán? Üdvözlettel:
Szinte példátlan többséggel, 83 százalékos szavazati aránnyal győzött az egyesült államokbeli Missouri államban az a nép­szavazás, amely jogszabályban kívánta biztosítani az iskolai imádkozás lehetőségét.
Randolph Braham, a City University of New York professzora a holokausztkutatással foglalkozó Rosenthal Intézet igazgatója. Harminckilenc könyvet írt és szerkesztett a holokauszt témájában; a legutóbbi – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – márciusban jelent meg. Fotó: S. L.
A Da Vinci-kód filmbemutatóját követően újrakezdődött a vita arról, hogyan értékelje a világszerteközel kétmilliárd főt számláló keresztény tábor a 40 millió példányban elkelt bestsellert. Néhány országban a könyv és a film betiltását vagy éppen átszerkesztését követelték, míg másutt – így Magyarországon is &nda
A történelem legismertebb népvándorlási útvonalának csak a kiindulópontja és a végállomása ismert pontosan. Útközben a sok százezer ember természetfeletti élmények – "nulladik típusú találkozások" – sorozatát élte át, ezért érthető, hogy a kutatók régóta próbálják megfejteni: hol játszódott le az exodus négy évtizedes akciósorozata. A közelmúltban több új elmélet is napvilágot látott, amelyek részben átrajzolták a kivonulás térképét.
A Mars bolygó rendkívüli földközelsége világszerte felkeltette az érdeklődést a vörös bolygó iránt. Az égitest már egyszer?bb távcsövekkel is különleges esztétikai élményt nyújt ezekben a hetekben, de a kíváncsiságot a bolygót övező számos megválaszolatlan kérdés és rejtély is fokozza. A Mars jelentős részét jég borítja, és a NASA már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy tudósai egy marsi kőzetdarabon mikroszkopikus életformákra utaló nyomokat találtak. Létezhetett-e valaha magasabb rend?
Tizenkét hónap alatt mintegy 176 ezer keresztényt gyilkoltak meg hitük miatt a világon. Nem a hírhedt római keresztényüldözések idején, nem is a középkor valamelyik véres századában. A megrázó adat az új évezredből való: 2008 közepe és 2009 közepe közötti időszakot összesítette egy legfrissebb jelentésében egy emberi jogi szervezet.
Számos kritika azzal menti a Noé című filmeposz önkényes kor- és személyábrázolását, hogy az alkotóknak a Biblia rövidke leírásán kívül nem állt rendelkezésre más forrás, ezért kénytelenek voltak elképzelt történetet keríteni, hogy a 132 perces mű forgatókönyvét megírhassák. Bárhogy is értelmezzék azonban a filmet, ez az állítás biztosan nem állja ki az objektivitás mércéjét.
Nagy vihart kavart a héten egy indiai miniszter, aki – az MTI tudósítása szerint – kijelentette: a pakisztáni határ mentén fekvő Gudzsarát államot sújtó szörny? földrengés "Isten büntetése az ott élő keresztények és más kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokért". A repülésügyi miniszternek e kijelentése miatt – a felháborodott hindu többség követelésére – órákon belül távoznia kellett posztjáról.
„Az erkölcsi relativizmus terjedésének korában nagyon fog hiányozni az a bátorság és rendíthetetlen meggyőződés, amelyet Jerry képviselt” – nyilatkozta Pat Robertson, az amerikai CBN televízió alapítója a héten elhunyt Jerry Falwell tiszteletesről. A 73 éves Falwell – Robertsonnal együtt – sokat tett azért, hogy a korában szubkultúrának számító evangéliumi kereszténység Amerika egyik meghatározó politikai és közéleti erejévé vált.
A szerző az utóbbi évtizedek több mint 150 szerep­lőjével – izraeli miniszterelnökökkel, a CIA volt igazgatójával és emigráns iráni vezetőkkel – készített interjút, és beutazta a térséget, Marokkótól Afganisztánig.
Miért döntött úgy a világ legkonzervatívabbnak tartott óriásbefektetője, Warren Buffett, hogy megszegi több évtizedes alapelvét, miszerint nem vásárol külföldi céget? A 4,5 milliárd dolláros befektetést Buffett 2006-ban Haifában akkor írta alá, amikor a városba becsapódtak a Hezbollah első rakétái. Daniel Hershkowitz rabbi, izraeli fejlesztési és technológiai miniszter szerint országa sikerének a kulcsa a szükség: a létezésükért folytatott küzdelemben mindig egy - de inkább több - lépéssel az ellenség előtt kell járni.
 
"A Vatikán frontharcosa", "Brazília egyik legbefolyásosabb embere": így jellemzi a Financial Times (FT) október 13-i száma Marcello Rossi atyát. A harminchat éves atlétatermet? katolikus pap a brit napilap szerint azzal vívta ki a Vatikán elismerését, hogy mozgalmat hirdetett a dél-amerikai országban az elmúlt 10-15 évben létszámában és közéleti befolyásában igencsak megerősödött evangéliumi kereszténység visszaszorítására.
„A Templom-hegy a kezünkre került! Ismétlem: a Templom-hegy a kezünkben van!” – negyven évvel ezelőtt, 1967. június 7-én hangzott el a történelem egyik leghíresebb élő háborús közvetítésében az izraeli Mordehaj Gur tábornok híres bejelentése a jeruzsálemi Óváros elfoglalásáról. Izrael fennhatósága alá vonta az egész várost, a Siratófal feletti hegyen álló mecsetek felügyeletét azonban Mose Dajan tábornok tíz nappal később visszaadta a muszlim hatóság vezetőjének.
Egy város, amelynek a neve eggyé vált a huszadik századi ufókultusszal. Voltak sokkal látványosabb észlelések, titokzatosabb történetek, az Új-mexikó állambeli Roswellben lezuhant azonosítatlan repülő tárgy mégis hatvan éve a „Szent Grál” a népszerű városi legenda hívei számára, akik közt Jimmy Carter amerikai elnöktől kezdve Bernard Norlainig, a francia légierő tábornokáig számos vezető politikus is megtalálható.
A 21. század eddig eltelt két évében fordulópontot hozott a szeptemberi hónap, olyan események sorát indítva el, amelyek azóta sem jutottak nyugvópontra. 2000 szeptemberének végén, pontosan a zsidó újév, a Rós Hasana napján, szeptember 30-án robbantották ki a palesztin területeken azt a véres gerilla- és terrorháborút, amely az elmúlt két évben több ezer áldozatot követelt. A konfliktust a hírekben épp ezért egy ideig "újévi intifádaként" emlegették.
1999-ben felröppent a hír, hogy II. János Pál pápa történelmi látogatásra készül Mezopo­támiá­ba, hogy felkeresse a bibliai hit atyjának tekintett Ábrahám pátriárka szülőhelyét.
„Isten halott?” - ezt a kérdést tette fel 1966-ban a Time magazin a címlapján. Közel fél évszázaddal később a Chicagói Egyetem kutatói a világ harminc országában végeztek felmérést arról, hogy mennyire erős az istenhit a lakosság körében. A kutatás azt bizonyította, hogy a Time hajdani provokatív felvetését a legtöbb helyen nem osztják az emberek. A skála két szélső pontja egyaránt Ázsiában van: a Fülöp-szigeteken 84 százalék, míg Japánban csak 4 százalék válaszolta azt, hogy feltétel nélkül hisz Istenben.
Több mint negyven évvel az után, hogy John Lennon kijelentette: „a Beatles népszerűbb Jézus Krisztusnál”, a Vatikán november végén hivatalosan is feloldozást adott a zenekar tagjainak. Egy most megjelent életrajzi kötet szerint Lennon élete végéig birkózott a kérdéssel, mert megdöbbentette, hogy egy odavetett mondatával milyen vihart kavart.
Negyven éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata Dallasban John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke. Az évforduló kapcsán sokan a gyilkosság mai napig tisztázatlan körülményeit igyekeznek rekonstruálni, mások a "Ki ölte meg Kennedyt?" kérdésre próbálnak meg új választ találni. 
Magyar vonatkozású szálakkal bővült a közelmúltban Eugenio Pacelli (XII. Pius pápa) tervezett boldoggá avatása körüli vita. Az amerikai ABC televízió-csatorna információi szerint 1938-ban Budapestről hívták Rómába azt a jezsuita szerzetest, akit a pápa felkért: szövegezzen meg egy, az antiszemitizmust és a zsidókkal szembeni náci atrocitásokat elítélő enciklikát. Ez a pápai dokumentum elkészült, azonban a megbízást adó XI. Pius pápa a kihirdetését megelőző napokban meghalt. Utóda, XII.
A görög mondák titánoknak és gigászoknak, a kánaáni népek emeusoknaknevezték őket, a Biblia pedig héberül nefilimek
1928-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 810 ezer szavazattal a kilencedik helyen végzett a németországi parlamenti választáson. A 2,6 százalékos eredmény még a náci párt négy évvel korábbi teljesítményét is alulmúlta. Ennek ellenére az NSDAP 1932-re ellenzékből a leg­erősebb németországi párttá vált. Korábbi írásunkban (Hitler cukikampánya. Hetek, 2014.
Egy mozgalom negyven évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy – függetlenül a politikai realitásoktól és az aktuális béketervektől – mindent megtesz azért, hogy újra felépüljön a közel kétezer éve lerombolt hajdani zsidó szentély Jeruzsálemben. Azóta minden évben utcai akciókat rendeznek, hogy megpróbálják szimbolikusan felvinni a szentély alapkövének szánt hatalmas kőtömböket a Templom-hegyre. Ez csak egyszer, 1990-ben sikerült nekik.
460 éve, 1453-ban esett el a keleti kereszténység központja, Konstantinápoly. Az ostromról hollywoodi mintára készült, nagy költségvetésű, ám nyílt történelem­hamisítástól sem mentes filmeposzt készítettek Törökországban. A hódítás – 1453 című film az ottomán terjeszkedés legnagyobb diadalaként mutatja be a Bizánci Birodalom megdöntését, és a város elfoglalását.
A rocktörténelem leghíresebb újjászületése jó egy évtizeddel a Jézus-mozgalom zászlóbontása után történt, Bob Dylan története mégis az irányzat egyik jelképévé vált.
A szíriai polgárháború és a feszült belpolitikai helyzet ellenére XVI. Benedek pápa kitart libanoni látogatása mellett. A lapzártánk után kezdődő utazás az asz-Szafir című bejrúti lap szerint segíthet a térség konflik­tusainak a megoldásában. A katolikus egy­ház­­fő szintén „békemissziónak” nevezte a látogatást.
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az elmúlt harminc évben a zsidó, a muzulmán és a keresztény valláson belül olyan folyamatok játszódtak le, amelyek ezeket a hiteket befolyásos politikai erővé formálták. Ezt el kell magyaráznunk az embereknek” – indokolta a CNN vezető tudósítója, Christiane Amanpour, hogy miért vágott bele az Isten harcosai című monstre hatórás dokumentumfilm-sorozat elkészítésébe.
Színre lépett a rejtőzködő kalifa: néhány nappal azután, hogy önmagát az iszlám világ vezetőjének nyilvánította, a moszuli nagymecsetben személyesen is bemutatkozott Abu Bakr al-Baghdadi, új nevén Ibrahim kalifa. Az ultraradikális szunnita Iszlám Állam (IS) vezetője eddig tudatosan kerülte a nyilvánosságot: arcát saját hívei sem láthatták.
Két héttel ezelőtt írt cikkünk (Gigászokkora. Hetek, 2006. július 7.) egy ír szerző, Patrick Heron nemrég megjelent könyve alapján a Bibliában nefilimként említett félig ember, félig természetfeletti származású lények eredetére és tevékenységére vonatkozó elméleteket foglalta össze. A cikk megjelenése után több olvasónk is kérdésekkel fordult szerkesztőségünkhöz (lásd a keretes összeállításban), ezért úgy gondoltuk, hogy legegyszerűbb, ha ezeket továbbítjuk a könyv szerzőjének.

Külföld

Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz.
Állandó riadókészültségben él húszezer ember immár hét éve egy dél-izraeli kisvárosban, néhány kilométerre a Gázai övezet határától. A lakók úgy érzik, saját kormányuk és a világ közvéleménye is magára hagyta őket. Május végén jártunk az elfeledett dél-izraeli városban, Szderótban. Fotó: Reuteers
Így látják Szaúd-Arábiában: karikatúra az al-Watan címû kormány­lapból.
Újra meghosszabbították a nagyhatalmak és Irán között zajló atomtárgyalások határidejét, miután a végleges megállapodásra kitűzött november 24-ei dátumra nem sikerült tető alá hozni az egyezményt. Bár Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megfogalmazása szerint „ha nincs egyezmény, az jobb, mint egy rossz alku”, az elemzők szerint az újabb haladékkal Irán járt jobban.
„Az állami televízió épületétől 200 méterre vártak ránk a hadsereg és a rendőrség egységei. Tüzet nyitottak, majd két páncélozott jármű indult meg nagy sebességgel a tömeg felé. A járművek előre-hátra robogtak a tömegben, a lánctalpak fékezés nélkül hajtottak át az embereken. Legalább 15 embert roncsoltak szét, volt, akinek a koponyáján gázoltak át" - nyilatkozta a kairói keresztény kopt tüntetés egyik szervezője.
Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
"Mit gondolnak, Szaddám szépen kivárja, amíg mi jövő tavaszra összegyűjtünk 250 ezer katonát az iraki határ mentén?" – idézi a londoni The Daily Telegraph a Pentagon egyik vezetőjét, aki szerint meglepetésszer? villámtámadással kellene megbuktatni a bagdadi kormányt, minél előbb. Ezzel szemben a Washingtonba látogató Abdallah jordán király – aki a legújabb hírek szerint szorosan együttműködik Szaddám Huszeinnel – attól óvott, hogy "Pandora szelencéje nyílik meg a Közel-Keleten", ha Amerika megtámadja Irakot.
A nemzetközi hírű Irán-szakértő néhány hónapja A gombafelhő árnyékában címmel írt könyvet a perzsa állam atomprogramjának Európát érintő veszélyeiről. A Heteknek adott interjúban a professzor azt állította, hogy ha Irán megszerzi a bombát, nemcsak a Közel-Keleten rendeződnek át az erőviszonyok, hanem Teherán ellenőrzést szerez az európai ener­giaellátás forrásai felett is.
 
"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja.
Nemzeti egységkormányt háború vagy békeszerződés előtt szoktak alakítani Izraelben. 1967. június 4-én Lévi Eskol izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy nagykoalíciót alakít, és Mose Dajant nevezi ki hadügyminiszternek. Másnap kitört a hatnapos háború. 2012. május 8-án Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök még szélesebb koalíciót alakított Saul Mofaz volt vezérkari főnökkel, aki ráadásul teheráni születésű.
Nem rontotta Benjamin Netanjahu esélyeit az Avigdor Lieberman elleni vádemelés. Az izraeli külügyminiszter lemondott posztjáról, mert csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják egy régi ügyben. Lieberman azonban ártatlannak vallja magát, és gyors visszatérést ígér híveinek.
„Mi vagyunk a 99 százalék" - ezzel a jelszóval hirdetett szeptember 17-ére tiltakozó demonstrációt „a Wall Street elfoglalására" egy kanadai reklám- és fogyasztóellenes csoport. Az akció kezdeményezője, Kalle Lasn (képünkön jobbra) az „arab tavasz" mintájára azt üzente: eljött az „amerikai ősz" ideje a nagyvállalatok és bankok uralma alóli felszabadulásra.
Lemondott a CNN elnöke, Jim Walton, miután a hírcsatorna nézettsége 21 éves  mélypontra süllyedt. Walton elismerte, hogy a televíziónak „új gondolkodásra és új vezetkre” van szüksége. A válság oka részben a hagyományos média válsága: a hírmŐfaj egy másik ikonja, a Newsweek hetilap szintén bejelentette, hogy a jövben csak elektronikus formában jelenik meg.
A Süddeutsche Zeitung a múlt héten azt írta önről, hogy kommunista funkcionárius múltja ellenére európai uniós biztosként pragmatikus és nagyon türelmes tárgyaló. Azt is hozzátették, hogy az ön tárcája, az adó- és vámügyek az egyik leghálátlanabb a Bizottságban, hiszen teljes egyetértésre kell jutnia a huszonöt tagállamnak – rövidesen huszonhétnek –, ha bármit el akarnak érni. Ön is így éli ezt meg?
Az európai vezetők között két ellentétes álláspont fogalmazódott meg az elmúlt napokban. Az egyik vélemény szerint az alkotmány elutasítása a két alapító országban már az unió alapjait is veszélyezteti. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöke, azt mondta, hogy "katasztrófa fenyeget", ha a két hét múlva sorra kerülő EU-csúcson a következő időszak költségvetése is megbukik. A másik véglet szerint az alkotmány ratifikálását folytatni kell, mintha mi sem történt volna.
A jelenlegi „kétfejű Európa” helyett egyetlen, összevont jogkörű elnök, úgynevezett „supremo” vezetné a jövőben az Európai Uniót. A javaslatot – amelyet a brüsszeli EUobserver hírportál szellőztetett meg – a német külügyminiszter által vezetett Berlini Csoport dolgozta ki. A program megvalósítása a francia elnökválasztás után felgyorsulhat, bár a nemzeti szuverenitás további korlátozásával járó tervet Nagy-Britanniában élesen ellenzik.
Fogytán a türelem Iránnal kapcsolatban. A perzsa állam atomprogramja a több éve zajló diplomáciai kezdeményezések, a nagyvonalú nyugati ajánlatokkal kombinált szankciók és a nemzetközi ellenőrzőbizottságok munkája ellenére megállás nélkül halad előre. Szakértők szerint Irán 2008 végére vagy 2009 elejére rendelkezni fog az atombomba előállításához szükséges dúsított uránnal, ráadásul nukleáris létesítményeit akkor már ultramodern orosz légvédelmi rendszer fogja körülvenni.
Új irányból igyekszik megfejteni a 21. századi új populizmus titkát a Princeton Egyetem politológia-professzora, Jan-Werner Müller. A magyar miniszterelnök számára akár hízelgő is lehet, hogy az általa fémjelzett rendszerrel cáfolja Müller korunk egyik alapvető politológiai dogmáját, miszerint a demokráciák csak liberális formában létezhetnek.
Mitt Romney-nak egyetlen mondatával sikerült egy platformra hoznia a kínai vezetőket, Mahmúd Ahmadinezsádot és Barack Obamát. Pedig az amerikai republikánus elnökjelölt csak egy kézenfekvő tényre hívta fel a figyelmet: kijelentette, hogy „Jeruzsálem Izrael fő­vá­rosa”.
Lapzártakor véres összecsapások kezdődtek Kairóban a Hoszni Mubarak elnök ellen és mellett tüntetők között. A második hete tartó dráma újabb fejezete még élesebben felveti a kérdést, hogy kinek a forgatókönyve szerint zajlanak az egyiptomi események. A kairói tüntetők kö­zül sokan úgy érzik, hogy Egyiptom harminckét évvel a békeszerződés megkötése után izraeli befolyás alatt áll. „Camp David után az arab világ azt látta rólunk, hogy többé már nem vagyunk vezetők.
Mi a hosszú élet titka? - kérdeztük egy éve, kilencvenedik születésnapja alkalmából Fekete Jánostól. „Két fontos dolog van: az egyik, hogy az embernek szerencséje legyen. Szerencse alatt például azt értem, hogy a világháborúban kilőttek mellőlem embereket, nekem semmi bajom nem esett. A szerencse nem tőlünk függ. Ami viszont tőlünk függ, ott három fontos tényezőt mondok. Az egyik a jó házasság. Hatvankét éve vagyok ugyanavval a feleséggel ellátva.
Világpolitikai körútba fogott Barack Obama: Kuvait, Afganisztán, Irak, Jordánia, Izrael, majd – lapzártánk után – három európai ország szerepelt az útitervben.
Új korszak kezdődhet Európa és Izrael sok vihart átélt viszonyában, miután létrejött egy erős összeurópai szövetség a demokrácia és a közös értékek védelme alapján. Ezzel a megállapítással zárult Jeruzsálemben az a nemzetközi konferencia, amelyre 27 európai országból mintegy 600 politikus – parlamenti és európai parlamenti képviselők – érkezett a European Friends of Israel (EFI - Izrael Európai Barátai) elnevezésű brüsszeli szervezet meghívására.
2002. január 29-én, országértékelő beszédében George W. Bush kijelentette:„Ismerjük [a terrorizmust támogató országok] valódi természetét. Észak-Koreában egy olyan rezsim működik, amely rakétákkal és tömegpusztító fegyverekkel szereli fel hadseregét, miközben kiéhezteti az ország lakosságát. Irán agresszív hajszát folytat azért, hogy birtokába kerüljenek ilyen fegyverek, miközben egy választás nélkül hatalomhoz jutott maroknyi elit lábbal tiporja az iráni emberek szabadság iránti vágyát.
Megismételtetett választás és a hétéves afganisztáni háború legnagyobb áldozatokat hozó hónapja az amerikai hadsereg számára. Összecsapások a jeruzsálemi Templom-hegyen, több száz áldozat Bagdad kormányzati negyedében. Merénylethullám Pakisztán nagyvárosaiban. Irán megígéri atomprogramjának átláthatóvá tételét, majd – lapzártánk után részletezett módon – módosítja álláspontját. Törökország közben testvéri támogatásáról biztosítja az iráni elnököt, és stratégiai katonai megállapodást köt Szíriával.
Minden megváltozott – jelentette ki Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt követően, hogy arab terroristák Jeruzsálemben meggyilkolták Rehavam Zeevi turisztikai minisztert. Az izraeli kormány ultimátumban követeli Jasszer Arafattól a merényletért felelősséget vállaló terrorcsoport vezetőjének és a gyilkosoknak a kiadatását.
 
Négynapos látogatást tett Izraelben Orbán Viktor. A Fidesz elnökét Szilvan Salom külügyminiszter hívta meg. A jeruzsálemi kormány invitálása nem csak a magyar parlamenti ellenzék vezetőjének szólt.
A válságforrásokat sikerült egymástól távol tartani, de a valódi megoldások a következő századra maradtak – talán így lehetne legrövidebben összegezni az 1999-es év nemzetközi krónikáját. A világpolitikai tűzoltásnak is köszönhetően nem követte háború a nukleáris ökölrázást India és Pakisztán között, sikerült "házon belül" tartani az oroszországi belviszályokat, és nem indítottak el láncreakciót a koszovói és kelet-timori függetlenségi törekvések sem.
Szilveszter éjfélkor megszűnhet a második legnagyobb izraeli kereskedelmi televízió adása. A súlyosan eladósodott 10-es csatorna sugárzási licence ugyanis az év utolsó napján lejár, az állami médiahatóság pedig a kisujját sem mozdította az ellenzéki hangvételűnek tartott adó megmentéséért.
Két szomszédunknál is országgyűlési választásokat tartottak a hétvégén. Horvátországban nem okozott meglepetést a jobbközép kormány bukása, ám Szlovéniában egy új párt jó hajrával lekörözte mind a jobb-, mind a baloldali politikai elitet. A Pozitív Szlovénia vezetője a ljubljanai polgármester, aki egyben sikeres üzletember is. A két országban viszont közös, hogy a szélsőséges erőknek esélyük sincs a hatalom közelébe kerülni. Interjú Szűcs R. Gábor docenssel, volt ljubljanai külügyi tanácsossal.
„Nem vagyok sem elnök, sem miniszterelnök, miről kellene lemondanom?” – kérdezte Moammer Kadhafi másfél órás szónoklatában, amit az amerikai vadászgépek által 1986-ban lebombázott egykori rezidenciája előtt tartott. „A forradalom vezetője én vagyok, az is maradok, az utolsó töltényig.
A Heteknek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a Vatileaks körüli manőverek egyik célja már a következő pápaválasztó konklávé előkészítése. Cris Putnam úgy véli, hogy a sorozatos kiszivárogtatások nyomán kialakuló káosz XVI. Benedek vezetői alkalmasságát kérdőjelezi meg, és gyengíti a pápa bizalmi emberének számító Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár utódlási esélyeit. A több szálon zajló eseménysorozat másik célpontja a Vatikáni Bank (IOR) feletti ellenőrzés megszerzése lehet.
Változnak az idők: régebben a nagy hatalmú háttérszervezetek a konspirációs elméletek híveinek nagy örömére tényleg a háttérben, többé-kevésbé titokban működtek. A gazdasági válság ezt a régi tradíciót is elsöpörte. Az új, egyesek szerint teljhatalmú európai hatalmi központ a nyilvánosság előtt jött létre október 19-én. Az Európai Unió nyolc kulcsszereplője egy héttel később már be is mutatkozott a cannes-i csúcstalálkozón.
 
"Amennyiben Bush elnök felelősséget vállal abban, hogy Izraelt rákényszeríti Kelet-Jeruzsálem átengedésére a palesztinoknak, igen sok támogatót veszít az evangéliumi keresztény szavazók közül" – figyelmeztetett egy decemberben tartott konferencián Pat Robertson, a konzervatív Keresztény Koalíció alapítója.
A globalizáció miatt ma mindenki értesül mindenről. Olyan magasak az elvárások, hogy azok teljesítése sok ország számára nem reális, sem a sebességét, sem a változás mélységét illetően. Minden országban van egy olyan elitréteg, amelyik úgy gondolja – elvileg nagyon helyesen –, hogy az én országomban miért ne lehetne olyan demokrácia, mint Németországban. A demokratikus országok ráadásul többnyire sokkal jobban élnek, mint a nem demokratikusak.
Másfél hónap viszonylagos csend után a héten, két nappal a jom kippuri ünnep után, újra öngyilkos merénylő robbantott Izraelben egy buszmegállóban. Az Afula város közelében, egy kereszteződésben végrehajtott támadásnak a terroristán kívül egy áldozata van. Ugyanakkor zsidó szélsőségesek öt palesztin kisgyermeket sebesítettek meg egy iskolaudvaron felrobbantott bombával.

Fókusz

Botrányos beszédek, bojkottfelhívások, tüntetések és fenyegetések: több mint 100 állam- és kormányfő részvételével lapzártánkkor megkezdődött az ENSZ őszi közgyűlése. Bár a nemzetközi fórum hivatalos fő témája a klímavédelem volt, a figyelem a Közel-Keletre irányult. „A legrémesebb álmainkat is túlhaladó terrorizmus szabadulhat rá a világra” – figyelmeztetett Benjamin Netanjahu izrae­li kormányfő, aki szerint ha Irán atomfegyverhez jut, nukleáris védőernyőt adhat terrorszervezeteknek, hogy megtorlás veszélye nélkül pusztíthassanak. Az iráni elnök ezzel szemben a nemzetközi atomleszerelés fontosságáról beszélt, nyíltan utalva Obama prágai felhívására.
"Egyike a legnagyobb személyiségeknek a Moszad történetében" – írta Peter Z. Malkinról 1989-ben a Maariv cím? napilap. Malkin huszonhét évet szolgált az izraeli titkosszolgálatban, akciói túlnyomó többségéről ma sem beszél. Kivétel a végső megoldás náci programja első számú végrehajtójának, Adolf Eichmann-nak elfogása. Peter Z.
Felforgatták az amerikaiak a megszokott protokollt a Citadellán. Volt magyar külügyminiszter és államtitkár szorult a kakasülőre, és több parlamenti párt vezetője is csak az egyik oldallelátó hátsó soraiból hallgatta végig George W. Bush beszédét. Annak, hogy a tizenöt perces beszéd alatt egyszer sem csattan fel taps, ezúttal nem politikai ellenszenv, hanem kulturális okai lehettek: a magyar embernek hagyományosan gyanús, ha valaki jót mond róla.
A Közel-Kelet, ezen belül is az iráni atomprogram körüli kon­fliktus áll a nemzetközi figyelem középpontjában – állítja ön nemrég magyarul is megjelent, Epicentrum című könyvében. A közvetlenül érintett Irán és Izrael mellett azonban talán csak az Egyesült Államok ítéli ilyen sorsdöntő jelentőségűnek a kérdést. Mire alapozza az állítását, hogy a világ jövője múlik azon, mi történik Iránnal?
2007. július 30-án, ugyanazon a napon hunyt el a 20. századi filmtörténet két európai klasszikusa. A 89 éves Ingmar Bergmant önkéntes remeteségének helyszínén, a svédországi Faaro szigetén, míg a 94 éves, de életének utolsó két évtizedét agyvérzés miatt némán és részben mozdulatlanul eltöltő Michelangelo Antonionit Rómában érte a halál. Mindkét rendező kultuszt teremtett filmjeivel, amelyek a hatvanas-hetvenes évek elidegenedett, önmagába fordult, melankolikus életérzését idézték a filmvászonra.
Az izraeli gyakorlattól eltérően a héten beiktatott Ariel Saron miniszterelnök a Bibliára tett kézzel mondta el hivatali esküjét. A nyolcpárti támogatással megalakult új egységkormány biztos, közel kétharmados többséggel rendelkezik a knesszetben. Saron legfontosabb céljának a biztonság megerősítését nevezte.
 
II. János Pál pápa március 12-én a Vatikánban ünnepi istentiszteleten kívánja beismerni egyháza bűneit. A pápai "mea culpa" dokumentumot három évig készítette elő egy nemzetközi teológiai bizottság Joseph Ratzinger bíboros vezetésével. A bocsánatkérés négy fő témaköre a dpa hírügynökség értesülése szerint a véres keresztes háborúk, az eretnek- és boszorkányégetések, az erőszakos hitterjesztés és a zsidóüldözés lesz. Az Emlékezés és megbékélés: az egyház és a múlt bűnei cím? negyvenoldalas tisztázó jelleg?
A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
Dr. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója hosszú ideig együtt dolgozott Fekete Jánossal, az utóbbi évtizedek legismertebb magyar bankárával.

Háttér

– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?
 „A kiemelkedő kvalitású, ritka festmények ára a válság ellenére folyamatosan növekszik” - nyilatkozta a Heteknek a napokban magyar árverési rekordot elért galéria vezetője, Virág Judit. A művészettörténész szakértő szerint évtizedes munka van abban, hogy a tulajdonos nekik ajánlotta fel árverésre Csontváry 113 éve  lappangó remekművét.
Ki tanította meg gyűlölni Seung-Hui Chót? A virginiai egyetemi mészárlás tettese 28 videofelvételt, egy hosszú búcsúlevelet és számos internetes üzenetet is hagyott maga után, ennek ellenére a médiában a tettes többnyire mint magányos ámokfutó őrült jelent meg, akinek tette teljes mértékben kiszámíthatatlan volt.
A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve – legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21.
Svájcban letartóztatták Roman Polanskit. Az Oscar-díjas filmrendező harminckét éve menekült egy kiskorú megerőszakolása miatt rá váró felelősségre vonás elől. Úgy tűnt, ez élete végéig sikerül, ám egy Los Angeles-i ügyész úgy döntött, hogy eljött a rendezés ideje.
Nemrégiben jelent meg egy gazdagon illusztrált könyv a múlt nagy birodalmairól (Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó, 1999). A kötet szerzői nem kevesebb, mint 49 hajdanvolt civilizációs központ maradványait mutatják be, a krétai Knósszosz romjaitól a mai Irakban található Babilónon át a dél-amerikai Machu Picchu sziklavárosáig. Ami a helyszínekben közös: a pusztulás, amely ezeket az egykor virágzó államokat sújtotta. Természeti katasztrófák és háborúk nyomait őrzik a megmaradt kövek – innen tudjuk, hogy léteztek.
A nyári utazási szezon elején ismét sokan terveznek utazást az Amerikai Egyesült Államokba. Az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, nem változtatott a tényen: vízumot kell kérnünk, ha New Yorkban, Floridában vagy a Nyugati parton szeretnénk eltölteni hosszabb-rövidebb időt. Az amerikai vízum nem olcsó, a kérelmezőnek húszezer forintot kell előre befizetnie, majd egy emeltdíjas számon időpontot kérni a nagykövetségre.
Éhen halt egy svájci asszony, aki megpróbálta követni egy indiai guru fénydiétáját. A svájci rendőrség attól tart, hogy további áldozatok is lehetnek, miután az áltudományos terápiának több száz követője van Európában. Egy brit lap szerint Skóciában is történt már ilyen haláleset. Magyarországon 2008-ban egy kisgyerekes család próbálkozott az indiai módszerrel leszokni a táplálkozásról. A kísérlet tragikus véget ért: a feleség éhen halt, a kétéves kislányt az utolsó pillanat-ban sikerült csak megmenteni.
A szeptember 11-ei évfordulón elhangzott beszédek újra az Egyesült Államok melletti szolidaritásról szóltak világszerte. Az együtt érző szólamok egy pillanatra mintha felidéznék azt a nemzetközi hangulatot, amelyet a terrortámadás után a berlini polgármester Kennedy híres mondatára utalva "Mindnyájan amerikaiak vagyunk" formában fogalmazott újra.
Egy napig a futball körül forgott minden Izraelben, ám a világbajnoksággal kapcsolatos remények a hétvégén egy pillanat alatt szétfoszlottak. Percekkel a mérkőzés lefújása előtt még ötvenezer boldog szurkoló készült Tel Avivban arra, hogy ünnepelje a továbbjutást kivívó izraeli játékosokat, amikor egy váratlan osztrák gól mindent az ellenkezőjére fordított. Vasárnap reggel még a kudarc okairól és felelőseiről vitatkoztak az emberek, ám néhány órával később már senki nem beszélt a sportról.

Sport

Egy héttel azt követően, hogy a Real Madrid aláírta a szerződést az 1 milliárd dolláros tengeri sportparadicsom (nagy képünkön) létrehozásáról Ras al-Khaimah Emirátus vezetőjével, a spanyol klub bejelentette, hogy eltávolítja címeréből a királyi koronát díszítő keresztet (kis képünkön). A Barcelona és az Inter Milan is eltüntette már a klubemblémából a keresztre emlékeztető elemeket.

Szabadidő

Gyökeres változások előtt a könyvterjesztés: az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapnak a közvetett értékesítési formák, a katalógusokból történő árusítás, és ennek továbbfejlesztett változata az internetes könyvkereskedelem. Erről és egy rendkívüli kezdeményezésről kérdeztük Révai Gábort, a 250 ezer tagot számláló Magyar Könyvklub igazgatóját. Révai Gábor. Elsőként könyvekkel az Interneten

Belföld

 
Különös jelenségek kísérik az egyházügyekről zajló parlamenti vitát. A Fideszbe igazolt kereszténydemokrata platform elérkezettnek látta az időt, hogy megszólítsa az utca emberét. "A társadalomra veszélyes, romboló szekták tevékenységét korlátozzák, vagy tiltsák be!" – követelik az aláírásgyűjtő íven. Indok: a törvényhozók "érezzék, valódi társadalmi igény van a törvény módosítására". Felmerülhet ugyan a kérdés: a Fidesz–MKDSZ politikusok miért az utca emberén keresztül akarnak üzenni egymásnak.

Riport

 
A lépfenével fertőzött levelek megjelenése azt jelzi, hogy a terrorizmus újabb pusztító határvonalat lépett át az elmúlt hetekben – állítja Dr. Dany Soham, a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem professzora. A biológiai fegyverek bevetése civil célpontok ellen Soham szerint ugyanúgy felkészületlenül érte az embereket, mint az, amikor az első világháborúban a németek mérges gázokat vetettek be a frontvonalon.

Oldalak