Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Riport

– Mennyi idő telt el a találkozásig attól kezdve, hogy először hallottak egymásról? 

Hit és értékek

Nagy feltűnést keltett az elmúlt héten Izraelben Danny Yatom tábornok nyilatkozata. Yatom a Jerusalem Post cím? lap nemzetközi kiadásának adott nyilatkozatában (Rewriting history is hard to do, The International Jerusalem Post, 2001. augusztus 17.) elsőként mondja el a 2000 nyarán lezajlott Camp David-i csúcstalálkozó kudarca mögötti kulisszatitkokat.
A katolikus egyház 20. századi legjelentősebb laikus mozgalmáról, az Opus Dei prelatúráról írt sorozatunk eddigi írásaiban felidéztük a szervezet születésének körülményeit a harmincas évek Spanyolországában.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők.
Az ENSZ-ben Izrael megalakulását akadályozó arab lobbi
A második világháborúból Szaúd-Arábia gazdasági és politikai szempontból megerősödve került ki. Ibn Szaúd király hosszú éveken át jövedelmező olajüzleteket folytatott a nácikkal, de – nyugati hírszerzők tanácsára – időben kiszállt. Szaúd-Arábia a háború végét a szövetséges hatalmak oldalán érte meg.
Aposztáziával és önfeladással vádolta meg a pápa az Európai Unió vezetőit, miután az ötvenedik évfordulóra kiadott berlini nyilatkozatból kihagytak minden vallási utalást. XVI. Benedek szerint „Európa eltűnhet a történelemből”, ha nem változtat individualista magatartásán. A pápa nem véletlenül fogalmazott ilyen élesen: három éven belül immár másodszor vallottak kudarcot azok a törekvések, amelyek Európa alapértékei közé szerették volna felvenni a zsidó–keresztény örökséget.
A londoni Telegraph nemrég az ön tanulmányát idézte az Európa jövőjéről szóló cikkében. Eszerint Marseille és Rotterdam lakosságának már most 25 százaléka muzulmán. Malmőben ez az arány 20 százalék és Brüsszelben, Londonban és Párizsban is 10 százalék felett van. Miért gondolja azt, hogy Európa őslakossága radikális mértékben lecsökkenhet, a kontinens akár el is néptelenedhet?
Húsvéti döntés: egy londoni bíróság április 7-ei ítélete szerint nem mástól lopta el Da Vinci-kód szerzője a bestseller botrányt okozó alapötletét. Dan Brownt azért perelte be két brit szerző, mivel állításuk szerint egy, a nyolcvanas évek elején megjelent könyvben ők írtak először a Mária Magdolnával kapcsolatos teóriákról.
Egy különös viharról készült videofelvétel hívta fel a figyelmet a világ legnagyobb fizikai kísérleti laboratóriumában indult kísérletsorozatra. A nemzetközi CERN kutatóközpontnak a francia-svájci határra épült óriás hadronütköztetője felett a felhők és villámok bizarr képe egy fantasy film jelenete is lehetne.
Az egyik legaktívabb amerikai konzervatív talk-show rádiós, pedig a mezőny erős, Rush Limbaugh-tól Bill O’Reillyig. Michael L.
„Rómában évezredek óta a művészet: politika" - állítja az olasz főváros egyik legújabb nevezetességének, az Ara Pacis Múzeumnak a kurátora. A Tiberis partján álló ultramodern épület Augustus császár monumentális békeoltárát őrzi, amelyet az ókori világ egyik legrejtélyesebb emléké­nek tartanak. A történészek mellett a poli­ti­kusokat is megosztja az emlékmű. A béke­-oltárt ugyanis Benito Mussolini meg­bí­zá­sából olasz régészek tárták fel az 1930-as években.
A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái.
Az amerikai The Algemeiner című lap – impresszuma szerint a „leggyorsabban növekvő zsidó híroldal”, amelybe számos vezető politikus, közgondolkodó és publicista ír rendszeresen – cikket közölt Magyarországról, amely több téves állítást tartalmazott.
Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről.
"Az igaz történet, amelyből a legenda kialakult" – ezzel a bátor ígérettel hirdetik a legújabb történelmi akciófilmet, amelyet július elején mutattak be az Egyesült Államokban. A főhős nem más, mint a lovagok lovagja, a kelta-brit mondák győzhetetlen alakja, Artúr király. Bár az elmúlt években napvilágot láttak olyan hírek, hogy történelmi bizonyítékokat találtak Artúr feltételezett szülőhelyén, az angliai Cornwallban található Tintagel kastélyban, a király alakja továbbra is a mítoszok ködébe vész.
"Babilon a történelemben Jeruzsálem antitézise: amikor az egyik erős, a másik szükségszerűen gyenge." (Mena-chem Mendel Schneerson lubavicsi rabbi, 1991)
"Ősrobbanásszer?" folyamatokat lát a jobboldalon Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, aki így utalt arra, hogy szerinte az utóbbi napokban "számon sem lehet már tartani, hányfajta kezdeményezés indult meg". Valóban: a héten zászlót bontottak az Áprilisi Ifjak, és a Világgazdaság értesülései szerint formálódik az Orbán Viktort "szellemi-lelki vezérként" pajzsra emelni készülő jobboldali tömegmozgalom is. A legújabb kori magyar belpolitikában új korszakot jelentő mozgósítás a két választási forduló között vette kezdetét. 
„A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat” – állítja Tomáš Sedlácek professzor, akit a Yale Egyetem folyóirata nemrég a világ öt legtehet­ségesebb és legforrófejűbb közgazdásza közé sorolt. A jó és a rossz közgazdaságtana című könyvét politikusok és a közvélemény számára kötelező olvasmánynak nevezte a Washington Post.
Randolph Braham, a City University of New York professzora a holokausztkutatással foglalkozó Rosenthal Intézet igazgatója. Harminckilenc könyvet írt és szerkesztett a holokauszt témájában; a legutóbbi – A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája – márciusban jelent meg. Fotó: S. L.
Színre lépett a rejtőzködő kalifa: néhány nappal azután, hogy önmagát az iszlám világ vezetőjének nyilvánította, a moszuli nagymecsetben személyesen is bemutatkozott Abu Bakr al-Baghdadi, új nevén Ibrahim kalifa. Az ultraradikális szunnita Iszlám Állam (IS) vezetője eddig tudatosan kerülte a nyilvánosságot: arcát saját hívei sem láthatták.
A névjegykártyáján az áll, hogy a Kalózpárt alapítója és politikai evangélista. Ez utóbbit mire érti?
Ön Izraelt képviselte a Wallenberg­évfordulóval kapcsolatos budapesti ünnepségeken. Vannak azonban, akik nem örülnek ennek az eseménynek. A második legnagyobb magyar ellenzéki párt a parlamentben tiltakozott az általuk holokausztbiznisznek nevezett jelenség és a zsidó szenvedéstörténet állítólagos túlzott hangsúlyozása ellen. Szerintük Magyarországon ideje inkább a saját áldozatainkra emlékezni. Ön szerint miért fontos az emlékezés?
Elemzők szerint Donald Trump megfontolt döntést hozott, amikor Mike Pence indianai kormányzót, volt kongresszusi képviselőt kérte fel alelnökjelöltjének.
Mint arra sorozatunk első részében utaltunk, a 2001. szeptember 11-e óta eltelt bő egy évtizedben drámaian megnőtt az iszlám világban az apokaliptikus témájú könyvek és videók iránti érdeklődés.
Michael Drosnin amerikai újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal egykori munkatársa tavaly kaszszasikert aratott könyvével alaposan ráijesztett a világra. A Biblia-kód cím? m?ben ugyanis kijelentette, megkezdődött a visszaszámlálás az emberiség végső pusztulásához: Izraelt – egész pontosan Jeruzsálemet – rövid időn belül arab atomcsapás fogja érni, melynek nyomán kezdetét veszi a harmadik világháború.
Régen fordult elő utoljára, hogy világhírű előadók európai turnéjuk során több koncertet is adtak Magyarországon. A Classic Petra is csak egy fellépést vállalt 2011-ben Budapesten, de idén három - teltházas - bulit is adtak, összesen 15-16 ezer fős közönség előtt.
A Da Vinci-kód filmbemutatóját követően újrakezdődött a vita arról, hogyan értékelje a világszerteközel kétmilliárd főt számláló keresztény tábor a 40 millió példányban elkelt bestsellert. Néhány országban a könyv és a film betiltását vagy éppen átszerkesztését követelték, míg másutt – így Magyarországon is &nda
A héten az egyik internetes hírportál jóvoltából Magyarországra is eljutott a legújabb apokaliptikus rémület, amely szerint a Földet egy év múlva súlyos, eddig példátlan méret? katasztrófa fenyegeti. A pusztító ezúttal nem a "millenium vírus", nem is a földönkívüliek támadása, hanem a Naprendszer eddig ismeretlen, tizedik bolygója, amely különös űrbeli pályáján 2003-ban elhalad a Föld mellett, miközben hatalmas gravitációs és mágneses túlerejénél fogva szó szerint a "feje tetejére állítja" bolygónkat. A vörös szín?
Barry Rubin izraeli író. Februárban, a könyv megjelenése elõtt hunyt el.
A náci Németország közel-keleti terveit a történészek ismerték ugyan, de a köz­keletű vélemény szerint ezekből szinte semmi nem valósult meg, ezért marginális tényező maradt a térség a második világháború eseményei során. Egy most megjelent dokumentumkötet szerint azonban a nácik szerepvállalása a Közel-Kelet modern történelmének központi eleme, és hatása a mai napig érzékelhető.

Külföld

„Nem vagyok sem elnök, sem miniszterelnök, miről kellene lemondanom?” – kérdezte Moammer Kadhafi másfél órás szónoklatában, amit az amerikai vadászgépek által 1986-ban lebombázott egykori rezidenciája előtt tartott. „A forradalom vezetője én vagyok, az is maradok, az utolsó töltényig.
"Több, mint jelképes" – mondta George W. Bush amerikai elnök Magyarország iraki részvételéről a Fehér Házban, a Medgyessy Péter miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. A magyar kormányfőwashingtoni látogatásának a híre bejárta a világot, bár ez nem annak volt köszönhető, hogy Medgyessy Péter – amint Bush fogalmazott – "határozott hangon" felvetette a vízumkérdéssel kapcsolatos problémákat, hanem annak, hogy az amerikai elnök itt kommentálta először a dél-koreai túsz kivégzéséről szóló iraki híreket.
A Heteknek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a Vatileaks körüli manőverek egyik célja már a következő pápaválasztó konklávé előkészítése. Cris Putnam úgy véli, hogy a sorozatos kiszivárogtatások nyomán kialakuló káosz XVI. Benedek vezetői alkalmasságát kérdőjelezi meg, és gyengíti a pápa bizalmi emberének számító Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár utódlási esélyeit. A több szálon zajló eseménysorozat másik célpontja a Vatikáni Bank (IOR) feletti ellenőrzés megszerzése lehet.
„Eltérően ketyegnek az órák Washingtonban és Jeruzsálemben" - állítja az iráni atomfenyegetés megítéléséről az amerikai vezérkari főnök. Martin Dempsey szerint ugyanazokból a hírszerzési adatokból más következtetéseket vonnak le az amerikaiak és az izraeliek, de szerinte ez érthető, mert a tengerentúlon „nem érzik a létükben fenyegetve magukat".
Változnak az idők: régebben a nagy hatalmú háttérszervezetek a konspirációs elméletek híveinek nagy örömére tényleg a háttérben, többé-kevésbé titokban működtek. A gazdasági válság ezt a régi tradíciót is elsöpörte. Az új, egyesek szerint teljhatalmú európai hatalmi központ a nyilvánosság előtt jött létre október 19-én. Az Európai Unió nyolc kulcsszereplője egy héttel később már be is mutatkozott a cannes-i csúcstalálkozón.
Ariel Saron győzött – de még kérdéses, hogy milyen áron. Két nagyhorderejű szavazásra is sor került a hét elején az izraeli parlamentben. Előbb a gázai kivonulásról kezdeményezett népszavazás tervét utasították el a képviselők, majd pedig a jövő évi költségvetés elfogadásával gyakorlatilag egy évre szabad kezet adtak Ariel Saronnak, hogy végrehajtsa a gázai, utána pedig a ciszjordániai zsidó falvak felszámolásának programját.
Le Amerikával, halál Izraelre!  – skandálja a lelkes tömeg Teheránban.
„Soha ne tárgyaljunk félelemből, de soha ne féljünk tárgyalni.” John F. Kennedy több mint 50 évvel ezelőtti beiktatási beszédének híres mondatát idézte Barack Obama, amikor bejelentette az iráni atomegyezmény aláírását. Kennedy üzenetét a Capitolium előtt hatalmas ováció fogadta azon a csípős januári délelőttön, 1961-ben.
A globalizáció miatt ma mindenki értesül mindenről. Olyan magasak az elvárások, hogy azok teljesítése sok ország számára nem reális, sem a sebességét, sem a változás mélységét illetően. Minden országban van egy olyan elitréteg, amelyik úgy gondolja – elvileg nagyon helyesen –, hogy az én országomban miért ne lehetne olyan demokrácia, mint Németországban. A demokratikus országok ráadásul többnyire sokkal jobban élnek, mint a nem demokratikusak.
„Az amerikai nép válaszokat vár” – ismerte el Barack Obama a bostoni merénylet utáni televíziós nyilatkozatában. Az elnök szerint ezeket a válaszokat a nyomozó hatóságoknak kell megadniuk a támadás indítékaival kapcsolatban.
A magánbetétek részleges lefoglalásából finanszírozná az Európai Unió a hosszú távú adósságválságot - adta hírül február 12-én a Reuters hírügynökség, egy brüsszeli munkaanyagra hivatkozva. A tervezet szerint a számlavezető bankoknak az állampolgárok megtakarításainak egy bizonyos hányadát kötelezően át kellene utalniuk egy közös európai letéti számlára.
- interjú Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettel
Szilveszter éjfélkor megszűnhet a második legnagyobb izraeli kereskedelmi televízió adása. A súlyosan eladósodott 10-es csatorna sugárzási licence ugyanis az év utolsó napján lejár, az állami médiahatóság pedig a kisujját sem mozdította az ellenzéki hangvételűnek tartott adó megmentéséért.
Az amerikai szakértők egy része szerint Izrael szándékosan dramatizálja az iráni fenyegetést. Farkast kiáltanak, hogy cselekvésre bírják az Obama-kormányzatot. Lehet, hogy mégsem olyan súlyos a helyzet, mint amilyennek látszik?
1945 - Mussolini és Hitler halála - óta nem bukott meg egyetlen év alatt annyi diktátor, mint idén. A sort Ben Ali tunéziai elnök kezdte, aki az év elején kitört tömegtüntetések elől január 14-én elmenekült az országból. Bár távollétében egy tunéziai bíróság feleségével együtt utólag 35 év szabadságvesztésre és 13 milliárd forintnak megfelelő pénzbírságra ítélte, szerencsésnek mondhatják magukat, miután Szaúd-Arábia menedéket adott a számukra.
Állandó riadókészültségben él húszezer ember immár hét éve egy dél-izraeli kisvárosban, néhány kilométerre a Gázai övezet határától. A lakók úgy érzik, saját kormányuk és a világ közvéleménye is magára hagyta őket. Május végén jártunk az elfeledett dél-izraeli városban, Szderótban. Fotó: Reuteers
– Az elmúlt hetekben a szokottnál is többet lehetett hallani a hírekben Kínáról, elsősorban annak kapcsán, hogy egy új törvény katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, ha Tajvan kikiáltja a függetlenségét. Mi indokolta ezt az új jogszabályt?
Eddig, úgy tűnik, sikeres volt a terroristák elrettentése a katonai akcióval – állítja a lapunknak nyilatkozó Salom Harari izraeli katonai hírszerzési szakértő. A nyugalmazott ezredes, aki több évtizeden keresztül szolgált elsősorban Ciszjordániában, úgy véli, hogy a világ nem érti, miért létkérdés Izrael számára a most folyó hadművelet sikere. Izraeli tank Betlehemben. Szűk mozgástér Fotó: Reuters
Fiamma Nirenstein, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnökhelyettese a Hetek kérdésére megerősítette, hogy jövőre Magyarországon rendezik a Zsidó Világkongresszus és a parlamenti képviselőket tömörítő nemzetközi lobbiszervezet, az ICJP éves konferenciáját. A meghívást Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja jelentette be Rómában, ahol előadást tartott az Európa jövőjével és az iráni válsággal foglalkozó nemzetközi konferencián.
A nemzetközi hírű Irán-szakértő néhány hónapja A gombafelhő árnyékában címmel írt könyvet a perzsa állam atomprogramjának Európát érintő veszélyeiről. A Heteknek adott interjúban a professzor azt állította, hogy ha Irán megszerzi a bombát, nemcsak a Közel-Keleten rendeződnek át az erőviszonyok, hanem Teherán ellenőrzést szerez az európai ener­giaellátás forrásai felett is.
Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet. Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják, hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció visszaszorítására. George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László
A demokráciák nagyon jól működnek akkor, ha növekszik a gazdaság, és javakat kell szétosztani az emberek között, ugyanakkor nem nagyon alkalmasak arra, hogy szétterítsék a társadalomban a fájdalmas döntések hatásait, amikor a gazdaság zsugorodik - állítja Philip Coggan, az Economist vezető pénzügyi elemzője. Coggan, aki korábban húsz éven át a Financial Times szerkesztője volt, Paper Promises (Papírra rótt ígéretek) címmel írt könyvet a pénz és a hitelek történetéről.
Újabb arab vezető találta meg a magyarázatot arra, hogy az emberek miért tüntetnek az utcákon. „Szíria egy nagy külső összeesküvés cél­pontja" - közölte Basar al-Asszad a damaszkuszi parlamentben elmondott beszédében. Hasonlóan reagál Moamer Kadhafi is az uralma ellen indult felkelésre: „a keresz­tesek", „az al-Kaida", „bedrogozott csőcselék" - éppen mikor milyen lábbal kelt fel a líbiai „Vezető Testvér".
A dallasi rendőrgyilkosságok nyomán felmerült a kérdés, reális veszélyt jelent-e, hogy polgárháború tör ki az Egyesült Államokban. Arról azonban kevés szó esik, hogy mire számíthat Amerika, ha novemberben Donald Trump nyeri az elnökválasztást.
A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.
Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz.
Fogytán a türelem Iránnal kapcsolatban. A perzsa állam atomprogramja a több éve zajló diplomáciai kezdeményezések, a nagyvonalú nyugati ajánlatokkal kombinált szankciók és a nemzetközi ellenőrzőbizottságok munkája ellenére megállás nélkül halad előre. Szakértők szerint Irán 2008 végére vagy 2009 elejére rendelkezni fog az atombomba előállításához szükséges dúsított uránnal, ráadásul nukleáris létesítményeit akkor már ultramodern orosz légvédelmi rendszer fogja körülvenni.
"Az Európai Unió a létét érintő alapvető kérdésekkel néz szembe. Állampolgárai nem emlékeznek arra, hogy miért kezdték el az integrációt, nem tetszik nekik az, ami lett a folymatból, és félnek attól, ami jövőben lehet belőle" – így értekelte a múlt heti francia és holland népszavazás után kialakult helyzetet a Financial Times egyik kommentárja.
Ha a katonai erőviszonyok nem is neki kedveznek, a nem is olyan régi üzletfelei közötti koalíciós káosz megelégedéssel töltheti el az őrültségében és kegyetlenségében is ravasz líbiai diktátort. Egy hónapig húzták-halasztották a beavatkozást a nyugati hatalmak Líbiában. Amikor azonban látták, hogy a japán tragédia árnyékában Kadhafi vérszemet kapott, és brutális ellentámadást indított a felkelők ellen, gyorsan összerántottak egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot. Morvay Péter
Hivatalosan is Olaszország miniszterelnöke lett Matteo Renzi, aki Mario Monti és Enrico Letta után sorrendben a harmadik olyan olasz kormányfő, aki választások nélkül költözhet a római Palazzo Chigibe.
Tíz nap alatt jelentős változás állt be az arab világban a párizsi események értékelésével kapcsolatban. Míg a terrortámadások után kevés kivételtől eltekintve az együttérző hangok voltak a meghatározók, a vasárnapi tömeggyűlés megítélése már sokkal vegyesebb volt, a Charlie Hebdo új számának tartalmát pedig már szinte egyöntetű elutasítás fogadta.
Dror Kehin (felül) és egy Gázából kilõtt rakéta maradványait eltakarítókl a dél-izraeli Askelonban.
Ahány szereplő, annyi olvasata van a lapzártánkkor kilencedik napja tartó izraeli—palesztin konfliktusnak. Nemcsak a szembenálló felek értékelik élesen ellentétesen az eseményeket, hanem jelentősen eltér a Hamasz és a Fatah, vala­mint az izraeli politikai táborok véleménye is, nem beszélve a nemzetközi reak­ciók­ról.
Mi a hosszú élet titka? - kérdeztük egy éve, kilencvenedik születésnapja alkalmából Fekete Jánostól. „Két fontos dolog van: az egyik, hogy az embernek szerencséje legyen. Szerencse alatt például azt értem, hogy a világháborúban kilőttek mellőlem embereket, nekem semmi bajom nem esett. A szerencse nem tőlünk függ. Ami viszont tőlünk függ, ott három fontos tényezőt mondok. Az egyik a jó házasság. Hatvankét éve vagyok ugyanavval a feleséggel ellátva.
1995-ben a Time magazin az év emberének választotta a Bill Clinton elleni kongresszusi lázadás hősét, Newt Gingrichet. A képviselőház elnöke azonban az 1998-as választási kudarc után távozott az aktív politikából. Bár politikai tanácsadóként és szerzőként továbbra is szerepelt a nyilvánosság előtt, sokan meglepetésként fogadták, amikor 2011 májusában bejelentette, hogy indul a Republikánus Párt elnökjelöltségéért.
Világpolitikai körútba fogott Barack Obama: Kuvait, Afganisztán, Irak, Jordánia, Izrael, majd – lapzártánk után – három európai ország szerepelt az útitervben.
Az európai vezetők között két ellentétes álláspont fogalmazódott meg az elmúlt napokban. Az egyik vélemény szerint az alkotmány elutasítása a két alapító országban már az unió alapjait is veszélyezteti. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, aki jelenleg az unió soros elnöke, azt mondta, hogy "katasztrófa fenyeget", ha a két hét múlva sorra kerülő EU-csúcson a következő időszak költségvetése is megbukik. A másik véglet szerint az alkotmány ratifikálását folytatni kell, mintha mi sem történt volna.
Napokon belül megkezdődik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza – állítja az NBC News amerikai hírtelevízió, Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva. Miután a szövetséges bombázók megsemmisítik a tálibok repülőtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképző táborokat, "elfogynak" az érdemleges katonai célpontok, a szakértők szerint valószínűleg helikopterrel támogatott kommandós rajtaütésekre kerülhet sor. 
Súlyos rendőrségi mulasztások előzték meg a jeruzsálemi meleg­felvonuláson történt késelést. Az izraeli fővárosban egy három héttel korábban a börtönből szabadult férfi támadt rá a demonstráció résztvevőire. Hat embert késelt meg, egyikük, egy 16 éves lány később belehalt sérüléseibe. Szintén vizsgálat zajlik egy arab család elleni támadás felderítésére.
A párizsi terrortámadások nyomán a hatóságok újra elővették az al-Kaida kilencvenes évek végén készült „mestertervét”, amit a Nyugat hét lépésben, 20 év alatt (2000 és 2020 között) történő meghódítására készítettek. A programról azt gondolhatnánk, hogy utólag készült propagandaanyag a néhai Oszama bin Laden hanyatló népszerűségű mozgalmának „fényezésére”.

Interjú

– állítja Wilfried Gruber budapesti német nagykövet Wilfried Gruber nagykövet: "Németország újra »normális« nemzetállammá vált."     Fotó: Somorjai
Magyarország legnagyobb kincse a víz – mutat körbe a 68 éves Bereczk Imre nagyvállalkozó sárbogárdi építkezésén, ahol hónapokon belül elkészül nyolcezer négyzetméteren az ország egyik legnagyobb ásványvíz-palackozója. A sárbogárdi víz független vizsgálatok szerint Evian minőségű. Bereczk már a közel-keleti exportot tervezi, ahova évtizedek óta személyes szálak kötik. Fotó: Vörös Szilárd
Ha Puskást nem rúgják le a németek az első mérkőzésen, ha Sebes Gusztáv nem cseréli meg a két szélsőt az utolsó pillanatban, ha nem rendeznek hajnalig tartó rézfúvós felvonulást a magyarok szállodája előtt a döntő előtti éjszakán, ha az angol bíró megadja az egyenlítő gólunkat a 88. percben, ha… Ötven év távlatából is nehéz belenyugodni abba, hogy a négy éven keresztül veretlen Aranycsapat diadalmenete éppen a Nyugat-Németország ellen 3–2-re elveszített berni világbajnoki döntőn szakadt meg, 1954. július 4-én.
"A legfontosabb, hogy Irak stabil, egységes és törvénytisztelő állammá váljon, amelyik együtt tud működni a szomszédaival, meg tud felelni a nemzetközi kötelezettségeinek és rendelkezik egy, az iraki nép érdekeit szolgáló, hatékony kormányzattal" – állítja a lapunknak nyilatkozó Michael Ward brit nagykövethelyettes, aki szerint a magyar kormány morális szempontból is helyesen döntött, amikor támogatta az egymillió ember haláláért felelős Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére indított katonai akciót.
Scsaranszkij úr! Az ön pályafutását végigkísérte a szabadságért, függetlenségért folytatott küzdelem. Hogyan látja a most 60 éves Izrael jövőjét?
– állítja Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője. "Várjuk a miniszterelnök urat"     Fotó: Vörös Szilárd
„Ha lehet, ne kérje még tőlem, hogy összegezzem a szolgálatomat, erre ráérünk még jövő tavasszal” - ezzel fogad Ilan Mor, amikor néhány nappal az ünnepek előtt leültünk beszélgetni. Amúgy sem nosztalgiabeszélgetésre  készültem, így nem volt nehéz teljesíteni a nagykövet kérését.
Kevés nagykövet van, akinek az arcát, mondatait és gesztusait évekkel később is könny? felidézni. A négy és fél évi diplomáciai szolgálat után most leköszönő budapesti izraeli nagykövet asszony, Judith Várnai-Shorer azonban biztos, hogy ezek közé tartozik majd. Mosolyogva szervezte a fogadásokat, nyilatkozott a sajtónak, tárgyalt és lobbizott, akkor is, amikor naponta érkeztek otthonról a rettenetes hírek a legújabb merényletekről. Dolgozott, és ha kellett, elszántan küzdött Izraelért – és Magyarországért is.
A világ legvédettebb emberei ellen elkövetett merényletek évtizedekkel később is megmozgatják az emberek fantáziáját. Akárhány könyv jelent meg a Kennedy-gyilkosságról, a téma legújabb feldolgozása most is ott van a New York Times sikerlistáján. De említhetnénk Steven Spielberget, aki a másik meglőtt elnökről, Lincolnról készített mozifilmet.

Fókusz

Példátlan tömegtüntetések és brutális erőszak az utcán, botrányos veszekedések a tárgyalóteremben – a brit lapok egy része ettől tart a lapzártánk után kezdődő londoni G20-as csúcson. A találkozó külön érdekessége, hogy először utazik Európába elnökként Barack Obama. „A pokolba vezető út” – ezt mondta az EU soros elnöke Obama ezermilliárd dolláros gazdasági mentőprogramjáról. Nicolas Sarkozy pedig megüzente: kivonul a londoni csúcsról, ha nem fogadják el a pénzpiac szigorúbb szabályozására vonatkozó francia javaslatot.
"Azt kérdezik, hogy mi a célunk? Egy szóval felelhetek: a győzelem. Győzelem bármi áron, győzelem minden terror ellenére, győzelem, bármilyen sokáig tart, és bármilyen hosszú út is vezet el addig. Mert győzelem nélkül: nincs jövő a számunkra" – mondta 1940 májusának sötét napjaiban Winston Churchill a londoni parlamentben.
A héten Budapesten járt Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki egynapos látogatása befejeztével a repülőtéren nyilatkozott lapunknak. Peresz találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőivel.
Húsz nappal az első választási forduló előtt régi mulasztását törlesztette a kormány, amikor a héten döntött a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozásáról. A Páva utcai zsinagógában kialakításra kerülő Holokauszt Múzeum legkorábban két és fél év múlva készülhet el. A kiállítás alapterülete alig az ötöde lesz a Terror Háza múzeuménak. 
Botrányos beszédek, bojkottfelhívások, tüntetések és fenyegetések: több mint 100 állam- és kormányfő részvételével lapzártánkkor megkezdődött az ENSZ őszi közgyűlése. Bár a nemzetközi fórum hivatalos fő témája a klímavédelem volt, a figyelem a Közel-Keletre irányult. „A legrémesebb álmainkat is túlhaladó terrorizmus szabadulhat rá a világra” – figyelmeztetett Benjamin Netanjahu izrae­li kormányfő, aki szerint ha Irán atomfegyverhez jut, nukleáris védőernyőt adhat terrorszervezeteknek, hogy megtorlás veszélye nélkül pusztíthassanak. Az iráni elnök ezzel szemben a nemzetközi atomleszerelés fontosságáról beszélt, nyíltan utalva Obama prágai felhívására.
Fekete János. Pesszimista prognózis Fotó: Somorjai László
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel Izraeli őrszem a kelet-jeruzsálemi Olajfák hegyén. Nem adják fel állásaikat     Fotó: Reuters
Ha származhat bármi jó a gonoszból, akkor a néhány hete még elképzelhetetlennek tartott új stratégiai szövetségek létrejöttét annak kell tekintenünk – állította Tony Blair brit miniszterelnök a Downing Street-i rezidencia kertjében tartott sajtótájékoztatón.
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
Izraeli tudósok és vezető gazdasági szakemberek egy csoportja a közelmúltban bejelentette: egy új kolónia szervezését fontolgatják az ország határain kívül, amely egyfajta "Új-Izraelként" otthont nyújtana azoknak az izraeli zsidóknak, akik úgy látják, hogy az ország "eltért a cionista gyökereitől, és letért a nyugati típusú demokratikus fejlődés útjáról". Az új kolónia helyszínét még keresik, ám a szervezők nem szeretnének a diaszpórában élő zsidó közösségekhez csatlakozni.
Az Egyesült Államok nem akar amerikai megoldást ráerőltetni az irakiakra – mondta lapunknak Kyle R. Scott, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének politikai tanácsosa: "Az az elképzelésünk, hogy minden iraki állampolgár számára biztosítani kell a demokratikus intézményekben való részvételt, függetlenül attól, milyen etnikai vagy vallási csoporthoz tartozik. Ez az általános cél, a részleteket azonban az irakiaknak kell meghatározniuk." Az "elkötelezettek koalíciójában" való magyar részvételről Kyle R.
Miért biblia az Új Beatles-biblia? Hiszen nem szentek életét írta meg: a könyv főszereplői nagyon is profán emberek, akik időnként a mai botrányhősöket is megszégyenítő dolgokat műveltek?
Interjú Amron Lipkin-Shahak miniszterrel, az izraeli Centrumpárt elnökével Amron Lipkin-Shahak. "Új mozaikot építünk Izraelben"    Fotó: Somorjai

Háttér

Dore Gold az 1991-es madridi békekonferencia óta részese, hol tárgyalóként, hol tanácsadóként a közel-keleti BÉKETÁRGYALÁSOKNAK. A volt izraeli ENSZ-nagykövettel Jeruzsálemben beszélgettünk a térség és a világ legsúlyosabb kihívásairól és vitáiról. Fotó:Reuters
Kuruc.info hírportál:„Kokárdáért ütött a zsidó 2006.03.18. 16:20:37
– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?
Johann Lückhoff. A Nemzetközi Keresztény Nagykövetség ezreknek segített alijázni Fotó: Somorjai László 
Svájcban letartóztatták Roman Polanskit. Az Oscar-díjas filmrendező harminckét éve menekült egy kiskorú megerőszakolása miatt rá váró felelősségre vonás elől. Úgy tűnt, ez élete végéig sikerül, ám egy Los Angeles-i ügyész úgy döntött, hogy eljött a rendezés ideje.
Egy hónap sem telt el a Szaddám Huszeinnek adott amerikai ultimátum óta. Hogyan lehet a háború után a békét is megnyerni? Milyen hatással lesz a gyors amerikai siker a Közel-Keletre és a nagyhatalmak egymáshoz való viszonyára? Valóban megrendítő csapást sikerült-e mérni a nemzetközi terrorhálózatokra?
Ki tanította meg gyűlölni Seung-Hui Chót? A virginiai egyetemi mészárlás tettese 28 videofelvételt, egy hosszú búcsúlevelet és számos internetes üzenetet is hagyott maga után, ennek ellenére a médiában a tettes többnyire mint magányos ámokfutó őrült jelent meg, akinek tette teljes mértékben kiszámíthatatlan volt.
Több mint 36 ezer robbanófej – ennyi nukleáris fegyverrel rendelkezett a Time magazin összeállítása szerint 1998 tavaszán a világ nyolc atomhatalma. A földi civilizáció elpusztítására sokszorosan alkalmas atomarzenál a hidegháború évtizedei alatt a gyakorlatban biztosította a globális hadászati erőegyensúlyt.

Színes

A CIA évtizedek óta vizsgálja az Ararát-hegységben található különös formájú gleccsert, amely alatt Noé 4500 éve megfeneklett bárkája rejtőzhet – állítja a Washington Times. A lap úgy értesült: hamarosan több titkos légi és műholdfelvétel is nyilvánosságra kerül. Az "Ararát-anomália" elnevezés? jelenségre először egy 1995-ben napvilágot látott fotó hívta fel a figyelmet. Az Ameikai Katonai Elhárítási Hivatal archívumában található légifelvételt 1949.

Belföld

Az európai integráció támogatására létrejött mozgalom eredete 1923-ra nyúlik viszsza. Coudenhove-Kalegri gróf fogalmazta meg a páneurópai egység programját, amely először vetette fel az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Közösség megalakításának gondolatát. Az alapító halála után 1973-ban a Páneurópai Unió Habsburg Ottó főherceget választotta elnökéül, aki a szervezet legfőbb céljául a megosztott Európa egyesítését tűzte ki.

Sport

Miért igyekeznek a világ legjobb futballistái és legnevesebb edzői azon, hogy az angol bajnokságban bizonyíthassák tehetségüket? A választ legtömörebben egy "félkülföldi", a walesi születésű, de régóta Angliában játszó Robbie Savage fogalmazta meg a FourFourTwo cím? szaklapban: "Most van a legnagyszer?bb időszak játékosoknak és szurkolóknak egyaránt." A példátlan népszerűséghez nélkülözhetetlen, de nem elegendő a húsz csapat mintegy ötszáz igazolt játékosának kiváló teljesítménye.

Oldalak