Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

"Az igaz történet, amelyből a legenda kialakult" – ezzel a bátor ígérettel hirdetik a legújabb történelmi akciófilmet, amelyet július elején mutattak be az Egyesült Államokban. A főhős nem más, mint a lovagok lovagja, a kelta-brit mondák győzhetetlen alakja, Artúr király. Bár az elmúlt években napvilágot láttak olyan hírek, hogy történelmi bizonyítékokat találtak Artúr feltételezett szülőhelyén, az angliai Cornwallban található Tintagel kastélyban, a király alakja továbbra is a mítoszok ködébe vész.
460 éve, 1453-ban esett el a keleti kereszténység központja, Konstantinápoly. Az ostromról hollywoodi mintára készült, nagy költségvetésű, ám nyílt történelem­hamisítástól sem mentes filmeposzt készítettek Törökországban. A hódítás – 1453 című film az ottomán terjeszkedés legnagyobb diadalaként mutatja be a Bizánci Birodalom megdöntését, és a város elfoglalását.
"Babilon a történelemben Jeruzsálem antitézise: amikor az egyik erős, a másik szükségszerűen gyenge." (Mena-chem Mendel Schneerson lubavicsi rabbi, 1991)
Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják.
A szíriai polgárháború és a feszült belpolitikai helyzet ellenére XVI. Benedek pápa kitart libanoni látogatása mellett. A lapzártánk után kezdődő utazás az asz-Szafir című bejrúti lap szerint segíthet a térség konflik­tusainak a megoldásában. A katolikus egy­ház­­fő szintén „békemissziónak” nevezte a látogatást.
"Az Ütköző világok azokról a háborúkról szól, amelyek az égben a történelem előtti időkben zajlottak. Ezekben a háborúkban a Föld is részt vett…" – írja Immanuel Velikovsky orosz származású természettudós, polihisztor ötven éve írt könyvének előszavában. Az első kiadása óta a viták kereszttüzében álló m? egy új irányzatot hozott létre a tudomány és a teológia határán. A "katasztrófa-tan" alapkönyve most először jelent meg magyar fordításban.
Ted Cruz Pat Robertson vendégeként
Protestszavazásnak indult, de paradigma-váltás lehet belőle: a felmérések szerint a szuperkeddet megelőző két republikánus előválasztáson az evangéliumi keresztény szavazók többsége Donald Trump mögé állt, pedig két másik jelölt, Ted Cruz és Marco Rubio a társadalmi konzervatívok számára hagyományosan fontos minden kérdésben - abortusz, melegházasság, iskolai imádkozás - sokkal rad
„Rómában évezredek óta a művészet: politika" - állítja az olasz főváros egyik legújabb nevezetességének, az Ara Pacis Múzeumnak a kurátora. A Tiberis partján álló ultramodern épület Augustus császár monumentális békeoltárát őrzi, amelyet az ókori világ egyik legrejtélyesebb emléké­nek tartanak. A történészek mellett a poli­ti­kusokat is megosztja az emlékmű. A béke­-oltárt ugyanis Benito Mussolini meg­bí­zá­sából olasz régészek tárták fel az 1930-as években.
"Ősrobbanásszer?" folyamatokat lát a jobboldalon Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, aki így utalt arra, hogy szerinte az utóbbi napokban "számon sem lehet már tartani, hányfajta kezdeményezés indult meg". Valóban: a héten zászlót bontottak az Áprilisi Ifjak, és a Világgazdaság értesülései szerint formálódik az Orbán Viktort "szellemi-lelki vezérként" pajzsra emelni készülő jobboldali tömegmozgalom is. A legújabb kori magyar belpolitikában új korszakot jelentő mozgósítás a két választási forduló között vette kezdetét. 
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb életrajzírója október közepén új könyvvel jelentkezett. Sokak számára meglepetést keltett, hogy Stephen Mansfield a huszadik század, illetve a jelenkor olyan meghatározó egyéniségei után, mint Winston Churchill és George W. Bush, egy prédikátor-teológus, Derek Prince életét foglalta össze. 
XIII. Leó pápa a közelgő XX. századot a Szentlélek évszázadának nevezte, és elrendelte, hogy az új század első napján, 1900. január 1-én világszerte imádkozzanak a Szentlélek kiáradásáért. Meglehet, nem úgy és nem olyan körben remélte imája beteljesedését, mint ahogyan történt; mindenesetre az elmúlt száz év átlagában a világ leggyorsabban növekvő vallási mozgalmának a pünkösdi-karizmatikus megújulás bizonyult.
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
Az iraki kormány arra készül, hogy még idén részlegesen megnyitja a nagyközönség előtt az ókori Babilon régészeti szempontból feltárt és helyreállított részeit – mondta el a Hetek kérdésére Tamara Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. Az ősi város újjáélesztésére már elkészült egy tíz évre szóló részletes fejlesztési terv, amely szerint Babilon „hatalmas kulturális és turisztikai potenciállal rendelkezik”.
Keresztény szervezetek nyilatkozatban bírálták az izraeli főrabbik határozatát, amely megtiltja zsidók számára, hogy részt vegyenek az október elején Jeruzsálemben sorra kerülő nemzetközi felvonuláson és konferencián. A tiltást a főrabbinátus azzal indokolta, hogy a sátorok ünnepe idejére eső keresztény rendezvényeken „missziós tevékenység történik”.
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők.
Soha nem voltak a történelemben az adók olyan magasak, mint a huszadikszázad végén, állítja egy amerikai történész. Charles Adams az adózás hatását vizsgálta a civilizációk történetére, és így jutott arra a következtetésre, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – az embereknek ugyan minden korban fizetniük kellett a hatalmon lévőknek, de az elvonás mértéke még a legelnyomóbbnak tekintett birodalmak idején sem közelítette meg a modern demokráciákban alkalmazott állami adók nagyságát.
Egy amerikai felmérés szerint minden ötödik interneten szörföző fiatalt ér agresszív szexuális zaklatás a számítógépen keresztül. Ennél is veszélyeztetettebbek a tizennégy és tizenhét év közötti lányok – állítja az Amerikai Orvosszövetség számára készült vizsgálat. A fiatalok nincsenek felkészülve a virtuális térből érkező kihívásokra, a szülők pedig tájékozatlanságból, vagy mivel ők maguk is fogyasztói a kiberpornográfiának, nem képesek védelmet nyújtani gyermekeiknek.
"Vannak olyan ihletett pillanatok, váratlan kijelentések, amelyeket nem lehet előre megtervezni. Az író ilyenkor úgy érzi, mintha Isten küldené el a mosolyát a munkához, amelynek nekifogott" – írja Stephen Mansfield a Derek Prince életéről szóló könyv bevezetőjében, amely bepillantást enged az életrajz megszületésének rendkívüli körülményeibe is. Derek Prince Budapesten, a Bornemisza Péter Gimnáziumban, 2000-ben
A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái.
„Az erőszak azoknak a nyelve, akik nem tudják kifejezni magukat” - állítja Bernard LaFayette professzor, Martin Luther King volt személyes munkatársa. A professzor szerint a magyarországi kisebbségellenesség gyökere is hasonló az amerikaihoz, így a megoldások is közösek lehetnek: „Megtanultuk, hogy a legfontosabb meghallani a másikat. Sokszor elfordítjuk a fülünket, pedig az illető akar valamit mondani. Aki képtelen a kommunikációra, a családon belül is hajlamos az erőszakra.
„Azonnal meghaltam, amikor a hídon szembejövő tizennyolc kerekű monstrum kisodródott, és valósággal széttaposta a Ford Escortot, amelyet vezettem” – így kezdődik az idei év egyik nagy amerikai könyvsikere. Nem is lenne ebben semmi különös, ha Don Piper műve a regények és nem a tényirodalom listáján szerepelne. Piper ugyanis – állítása szerint – visszatért a halálból, és 90 perc a mennyben címmel megírta túlvilági élményeit.
A névjegykártyáján az áll, hogy a Kalózpárt alapítója és politikai evangélista. Ez utóbbit mire érti?
A héten az egyik internetes hírportál jóvoltából Magyarországra is eljutott a legújabb apokaliptikus rémület, amely szerint a Földet egy év múlva súlyos, eddig példátlan méret? katasztrófa fenyegeti. A pusztító ezúttal nem a "millenium vírus", nem is a földönkívüliek támadása, hanem a Naprendszer eddig ismeretlen, tizedik bolygója, amely különös űrbeli pályáján 2003-ban elhalad a Föld mellett, miközben hatalmas gravitációs és mágneses túlerejénél fogva szó szerint a "feje tetejére állítja" bolygónkat. A vörös szín?
Ön Izraelt képviselte a Wallenberg­évfordulóval kapcsolatos budapesti ünnepségeken. Vannak azonban, akik nem örülnek ennek az eseménynek. A második legnagyobb magyar ellenzéki párt a parlamentben tiltakozott az általuk holokausztbiznisznek nevezett jelenség és a zsidó szenvedéstörténet állítólagos túlzott hangsúlyozása ellen. Szerintük Magyarországon ideje inkább a saját áldozatainkra emlékezni. Ön szerint miért fontos az emlékezés?
Az amerikaiak hetvenöt százaléka azt állítja magáról, hogy a vallás fontos szerepet játszik az életében. Minden negyedik választó protestáns evangéliumi kereszténynek vallja magát. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás során a jelöltek üzenetükben, programjukban, életrajzuk megismertetése során figyelembe veszik ennek a meghatározó társadalmi csoportnak a szempontjait.
Sion, Nabukodonozor, Trinity (Hármasság) és a Tervező. Morpheus, Oracle (a Jós), a Meroving és a Kulcskészítő. Kung-fu és levitáció, vérfarkasok és lebegő Buddha, reinkarnáció és feltámadás. "Mindent gondosan válogattunk össze, és mindennek többszörös jelentése van" – állítják a Mátrix újratöltve cím? film rendezői, a Wachowsky fivérek.
Régen fordult elő utoljára, hogy világhírű előadók európai turnéjuk során több koncertet is adtak Magyarországon. A Classic Petra is csak egy fellépést vállalt 2011-ben Budapesten, de idén három - teltházas - bulit is adtak, összesen 15-16 ezer fős közönség előtt.
Bár a Vatikán a harmadik titok június végén történt hivatalos bejelentésével lezártnak tekinti a fátimai látomások értelmezéséről szóló, közel egy évszázados vitát, befolyásos katolikus körök továbbra is vitatják a hivatalos szentszéki álláspontot. Egy tekintélyes római teológus, Corrado Balducci azzal vádolta meg a Ratzinger bíboros vezette vatikáni bizottságot, hogy manipulálta és cenzúrázta az utolsó még életben lévő fátimai látnok, Lucia nővér által átadott dokumentumokat.
„Adják vissza az országunkat!”, „Elég volt a 0,001% uralmából!”, „1954 óta szervezik a bankárok a világkormányt” – ilyen és ehhez hasonló táblákkal tüntetett több száz ember egy festői környezetben fekvő erdei szálloda közelében az amerikai Virginia államban fekvő Chantilly településen. Itt gyűlt össze ugyanis június első hétvégéjén a fejlett világ mintegy 150 gazdasági, pénzügyi, politikai és médiavezetője, hogy három napon át kötetlen megbeszéléseket folytasson egymással.
"Lelőttek, lelőttek" – huszonöt évvel ezelőtt ezek voltak John Lennon utolsó szavai, miután New York-i otthona előtt Mark David Chapman hidegvérrel, öt lövéssel leterítette a huszadik század egyik legnagyobb hatású művészét. Az évfordulóra emlékezve az egyik magyar televízió is bemutatta azt a portréfilmet, amely részletesen, eredeti felvételekkel felidézi Lennon emlékezetes "népszerűbbek vagyunk, mint Jézus" nyilatkozata nyomán kirobbant vihart. 
Alaposan meglepte rajongóit Bob Dylan. A legendás énekes karácsonyi albumot készített, és egy interjúban, évtizedek óta először, újra beszélt hitéről is.
"Tizenöt éve hiába kerestük volna Jézus képmását a nagy nemzetközi hírmagazinok címoldalán, ma azonban a kereszténység központi alakja rendszeres szereplője ezeknek az újságoknak. Mi az oka ennek? Kicsoda valójában Jézus?" – kérdezte a közelmúltban a CNN hírtelevízió népszerű beszélgetőműsorának riportere különböző felekezet? – baptista, katolikus és zsidó – beszélgetőpartnereit.

Fókusz

A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
„2009 a nagy bizonytalanság éve az Európai Unióban” – nyilatkozta Antonio Missiroli, a brüsszeli European Policy Center politikai elemzési igazgatója.
Játékvezetői műhiba vagy nemzetközi konspiráció? A játék szépsége vagy nyers gazdasági érdek? Megfellebbezhetetlen bírói ítélet vagy videóbíró? Varázslatos, kiszámíthatatlan játék a futball, vagy szemfényvesztés, amit a pályán látunk? Thierry Henry kézzel megszelídített gólpassza egy sor vitát gerjesztett vagy indított újra a futballvilágban.
Az Egyesült Államok nem akar amerikai megoldást ráerőltetni az irakiakra – mondta lapunknak Kyle R. Scott, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének politikai tanácsosa: "Az az elképzelésünk, hogy minden iraki állampolgár számára biztosítani kell a demokratikus intézményekben való részvételt, függetlenül attól, milyen etnikai vagy vallási csoporthoz tartozik. Ez az általános cél, a részleteket azonban az irakiaknak kell meghatározniuk." Az "elkötelezettek koalíciójában" való magyar részvételről Kyle R.
Kirajzolódni látszik mind bal-, mind jobboldalon, hogy a pártok vezetői milyen módon képzelik el a jövőt. A leendő kormánykoalíció pragmatikus, feladatmegoldó, az Orbán-kormányhoz képest radikálisan ideológiamentes szerepre és működésre készül, míg a leköszönő miniszterelnök új politikai mozgalommal igyekszik "ugrásra kész" – esetleges időközi választásokra nyerő – állapotban tartani bázisát.
Kettős forradalmat hirdetett Izraelben a világi állam megteremtéséért és a pazarló állami bürokrácia felszámolásáért. Hatvanhét évesen kezdett el politizálni, és ma már Ariel Saron miniszterelnök helyettese és igazságügy-miniszter. Pártja, a Sinuj néhány év alatt tizenötszörösére növelte parlamenti képviselőinek számát. Joszef Lapid, akit világszerte mindenki csak Tomi Lapidnak hív, az elmúlt héten Budapesten járt.
Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek.
Változnak az idők: kereken 160 évvel azután, hogy Deb­recenben a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Ferenc József császár dédunokája a Magyar Demokrata Fórum felkérésére vállalta a képviselő­jelöltséget a párt európai parlamenti listáján. Habsburg György lapunknak elmondta: Magyar­ország iránti szeretetét az idén 97 éves édes­apjától, Ottótól örökölte.
A muzulmán böjti hónap, a Ramadán utolsó napján Teheránban az Iszlám Diákegyesületek szervezete konferenciát tartott "Cionizmus Nélküli Világ" címmel. A rendezvényen négyezer egyetemista előtt beszédet mondott Mahmud Ahmanidezsád iráni elnök is, akinek szavai, miszerint Izraelt "el kell törölni a térképről", olyan megdöbbenést váltottak ki világszerte, hogy történetében először még az ENSZ Biztonsági Tanácsa is egyöntetűen kiállt a zsidó állam védelmében.
Méray Tibor március 15-e alkalmával kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét. A magyar emigráció egyik szellemi vezetője – aki a napokban lesz 85 éves – elmondta: jólesik neki az elismerés, de aggódik Magyarország helyzete miatt.
Miért biblia az Új Beatles-biblia? Hiszen nem szentek életét írta meg: a könyv főszereplői nagyon is profán emberek, akik időnként a mai botrányhősöket is megszégyenítő dolgokat műveltek?
„Új korszakot” ígért Vlagyimir Putyin Teheránban. Az orosz elnök javaslatottett az iráni atomválság megoldására, és védelmet kínált az iszlám köztársaságnak az esetleges katonai támadásokkal szemben. George Bush szerint a „harmadik világháborúhoz vezethet”, ha a világ megvárja, amíg Irán atombombához jut. Putyin és Hamanei ajatollah. Iránban ma is Khomeini a mérce

Külföld

Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
A Heteknek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a Vatileaks körüli manőverek egyik célja már a következő pápaválasztó konklávé előkészítése. Cris Putnam úgy véli, hogy a sorozatos kiszivárogtatások nyomán kialakuló káosz XVI. Benedek vezetői alkalmasságát kérdőjelezi meg, és gyengíti a pápa bizalmi emberének számító Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár utódlási esélyeit. A több szálon zajló eseménysorozat másik célpontja a Vatikáni Bank (IOR) feletti ellenőrzés megszerzése lehet.
Eddig, úgy tűnik, sikeres volt a terroristák elrettentése a katonai akcióval – állítja a lapunknak nyilatkozó Salom Harari izraeli katonai hírszerzési szakértő. A nyugalmazott ezredes, aki több évtizeden keresztül szolgált elsősorban Ciszjordániában, úgy véli, hogy a világ nem érti, miért létkérdés Izrael számára a most folyó hadművelet sikere. Izraeli tank Betlehemben. Szűk mozgástér Fotó: Reuters
Változnak az idők: régebben a nagy hatalmú háttérszervezetek a konspirációs elméletek híveinek nagy örömére tényleg a háttérben, többé-kevésbé titokban működtek. A gazdasági válság ezt a régi tradíciót is elsöpörte. Az új, egyesek szerint teljhatalmú európai hatalmi központ a nyilvánosság előtt jött létre október 19-én. Az Európai Unió nyolc kulcsszereplője egy héttel később már be is mutatkozott a cannes-i csúcstalálkozón.
Barack Obama hivatalba lépése óta először látogatott Ázsiába. Nyolcnapos körútja során ellátogatott Japánba, Szingapúrba, Kínába és Dél-Koreába is. A látogatást nagy figyelem és egyben viták kísérték. Obama mélyen meghajolt a japán császár előtt, amit sokan bíráltak Amerikában. Kínában a hatóságok letartóztatásokkal, a kereskedők pedig furcsábbnál furcsább termékekkel készültek az amerikai elnök fogadására.
„Nem vagyok sem elnök, sem miniszterelnök, miről kellene lemondanom?” – kérdezte Moammer Kadhafi másfél órás szónoklatában, amit az amerikai vadászgépek által 1986-ban lebombázott egykori rezidenciája előtt tartott. „A forradalom vezetője én vagyok, az is maradok, az utolsó töltényig.
Kevesebb mint egy héttel az izraeli választások előtt a felmérések szerint szorosabbá vált a verseny a két leg-nagyobb párt, a Likud és a Kadima között. A február 10-ei szavazáson egy fordulóban pártlisták között választhatnak az izraeliek.
Átviharzott Budapesten a Tornádó. Nicolas Sarkozy francia elnök igazolta az egyik életrajzírójától származó jelzőt: az itt töltött hét óra alatt találkozott az összes „fajsúlyos” magyar politikussal, parlamenti beszédében programot hirdetett Európának, bátor beruházásokra ösztönözte a francia befektetőket, vigasztalta egy kicsit a magyarokat Trianonért, és megnézte, hogyan is épül a budapesti metró.
Izrael nem következmények nélküli ország. A hatalmat ellenőrző szervek és a közvélemény behajtják a választott vezetőkön nemcsak a politikai hibákat, de a morális vétkeket is. Most előfordulhat, hogy rövid időn belül az izraeli elit jelentős része kicserélődik, a jobboldali államelnöktől a baloldali hadügyminiszterig, a centrista igazságügy-minisztertől a nemrég kinevezett vezérkari főnökig. Amir Perec és Ehud Olmert
1945 - Mussolini és Hitler halála - óta nem bukott meg egyetlen év alatt annyi diktátor, mint idén. A sort Ben Ali tunéziai elnök kezdte, aki az év elején kitört tömegtüntetések elől január 14-én elmenekült az országból. Bár távollétében egy tunéziai bíróság feleségével együtt utólag 35 év szabadságvesztésre és 13 milliárd forintnak megfelelő pénzbírságra ítélte, szerencsésnek mondhatják magukat, miután Szaúd-Arábia menedéket adott a számukra.
A globalizáció miatt ma mindenki értesül mindenről. Olyan magasak az elvárások, hogy azok teljesítése sok ország számára nem reális, sem a sebességét, sem a változás mélységét illetően. Minden országban van egy olyan elitréteg, amelyik úgy gondolja – elvileg nagyon helyesen –, hogy az én országomban miért ne lehetne olyan demokrácia, mint Németországban. A demokratikus országok ráadásul többnyire sokkal jobban élnek, mint a nem demokratikusak.
Hagyományosan a Labor Day az elnökválasztási kampány célegyenesének kezdete. Az amerikai május 1-jét szeptember első hétfőjén ünneplik, és országosan munkaszüneti nap. A politológusok úgy tartják, hogy sokan, akik eddig nem követték különösebben a kampányt, most az utolsó két hónapban megszólíthatók, így az esélyek még mindkét fél javára változhatnak.
180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.
Fiamma Nirenstein, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnökhelyettese a Hetek kérdésére megerősítette, hogy jövőre Magyarországon rendezik a Zsidó Világkongresszus és a parlamenti képviselőket tömörítő nemzetközi lobbiszervezet, az ICJP éves konferenciáját. A meghívást Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja jelentette be Rómában, ahol előadást tartott az Európa jövőjével és az iráni válsággal foglalkozó nemzetközi konferencián.
A demokráciák nagyon jól működnek akkor, ha növekszik a gazdaság, és javakat kell szétosztani az emberek között, ugyanakkor nem nagyon alkalmasak arra, hogy szétterítsék a társadalomban a fájdalmas döntések hatásait, amikor a gazdaság zsugorodik - állítja Philip Coggan, az Economist vezető pénzügyi elemzője. Coggan, aki korábban húsz éven át a Financial Times szerkesztője volt, Paper Promises (Papírra rótt ígéretek) címmel írt könyvet a pénz és a hitelek történetéről.
Az Európai Unió külügyminiszterei hosszas vita után elvetették a svéd elnökség által készített javaslatot, hogy Kelet-Jeruzsálemet a leendő palesztin állam fővárosának nyilvánítsák. Ezt az álláspontot támogatta Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Portugália is.
Öt és fél év telt el az iraki rendszerváltás óta. A hírekből ítélve ma is hadiállapot van az ország nagy részén. Hol tart ön szerint ma Irak?
Nézettségi rekordot döntött az első Clinton-Trump televíziós vita, ami nem okozott csalódást a több mint 84 millió amerikai nézőnek.
Az idei amerikai választási kampány eddigi legizgalmasabb kérdése, meg tudja-e akadályozni a republikánus pártvezetés és holdudvara, hogy az előválasztásokon legjobban szereplő aspiráns legyen a hivatalos jelölt a novemberi elnökválasztáson. A tét nemcsak az, hogy sikerül-e megpuccsolni Donald Trumpot, hanem az is, lezárul-e az amerikai demokrácia egy szakasza 2016-ban.
A magánbetétek részleges lefoglalásából finanszírozná az Európai Unió a hosszú távú adósságválságot - adta hírül február 12-én a Reuters hírügynökség, egy brüsszeli munkaanyagra hivatkozva. A tervezet szerint a számlavezető bankoknak az állampolgárok megtakarításainak egy bizonyos hányadát kötelezően át kellene utalniuk egy közös európai letéti számlára.
Izrael kész feltételek nélkül újrakezdeni a béketárgyalásokat. Ezért vállalta egyoldalú engedményként, hogy tíz hónapra befagyasztja az építkezéseket a településeken. Benjamin Netanjahu külpolitikai főtanácsadója azonban leszögezte, hogy Jeruzsálemet Izrael nem tekinti tárgyalási alapnak. Az izraeli fővárosnak egységes irányítás alatt kell maradnia, mivel csak így biztosítható a városban a vallásszabadság és az itt található szent helyek szabad megközelít­hető­sége.
Újabb arab vezető találta meg a magyarázatot arra, hogy az emberek miért tüntetnek az utcákon. „Szíria egy nagy külső összeesküvés cél­pontja" - közölte Basar al-Asszad a damaszkuszi parlamentben elmondott beszédében. Hasonlóan reagál Moamer Kadhafi is az uralma ellen indult felkelésre: „a keresz­tesek", „az al-Kaida", „bedrogozott csőcselék" - éppen mikor milyen lábbal kelt fel a líbiai „Vezető Testvér".
Hogyan befolyásolhatják a kampányt az utolsó 50 napban a New York-i és a minnesotai terrortámadások? Befolyásolják-e egyáltalán? Könnyű lenne azt válaszolni, hogy igen, de az idei elnökválasztáson már annyi, korábban axiómának tartott politikai tétel dőlt meg, hogy nem tudhatjuk, miként reagálnak a választók.
Közel-keleti hidegháborúhoz vezethetett volna Irán katonai célú atomprogramja – állítja az al-Dzsazíra elemzője. Kérdés, hogy a lausanne-i megállapodással sikerült-e elhárítani ezt a veszélyt, vagy – amint azt Izrael és Szaúd-Arábia véli – a „rossz alku” csak növeli a veszélyt a térségben. Reakciók és elemzések a nagyhatalmak és Irán között létrejött előzetes megállapodásról.
Nem valószínű, hogy Kaczinsky elnök megvétózza az európai reformszerződést – állítja Eugeniusz Smolar professzor. A varsói Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor az Európai Unió egyes régi tagállamaiban a kulturális és médiaelit igyekszik lejáratni Lengyelországot.
Gyökeres fordulatra készül az iráni atomprogrammal kapcsolatban Barack Obama – írta kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. A változás lényege az amerikai lap szerint az, hogy az Egyesült Államok lemond arról a követeléséről, miszerint bármilyen közvetlen tárgyalás előfeltétele az iráni atomprogram azonnali beszüntetése. Ehelyett Washington azt kérné, hogy Irán engedélyezze nukleáris létesítményeiben ellenőrök látogatását.
1995-ben a Time magazin az év emberének választotta a Bill Clinton elleni kongresszusi lázadás hősét, Newt Gingrichet. A képviselőház elnöke azonban az 1998-as választási kudarc után távozott az aktív politikából. Bár politikai tanácsadóként és szerzőként továbbra is szerepelt a nyilvánosság előtt, sokan meglepetésként fogadták, amikor 2011 májusában bejelentette, hogy indul a Republikánus Párt elnökjelöltségéért.
„Nem tarthatom vissza Izraelt a végtelenségig” – figyelmeztette a Haaretz értesülése szerint Barack Obama novemberi kínai látogatása során Hu elnököt, kérve őt az Irán elleni szankciók támogatására. Az idézet – amelyet amerikai oldalról nem cáfoltak – akár az év mottója is lehetne. 2009 ugyanis a nagy halogatások éveként vonulhat be a történelembe. A világpolitika minden főszereplője lázasan igyekezett valami jelentős eredményt felmutatni, ám megoldás szinte semmiben nem született.
Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz.
Ha a katonai erőviszonyok nem is neki kedveznek, a nem is olyan régi üzletfelei közötti koalíciós káosz megelégedéssel töltheti el az őrültségében és kegyetlenségében is ravasz líbiai diktátort. Egy hónapig húzták-halasztották a beavatkozást a nyugati hatalmak Líbiában. Amikor azonban látták, hogy a japán tragédia árnyékában Kadhafi vérszemet kapott, és brutális ellentámadást indított a felkelők ellen, gyorsan összerántottak egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot. Morvay Péter
Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendő államban győz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.
A második szuperkeddel a számokat tekintve mind a demokrata, mint a republikánus verseny eldőlt: Bernie Sandersnek nincs esélye utolérni Hillary Clintont, és Ted Cruz sem előzheti meg reálisan Donald Trumpot. A két listavezető tehát ettől kezdve készülhet egymás ellen, aztán novemberben jön a Clinton–Trump-mérkőzés.
Svédország a nyugat-európai demokráciák közül elsőként ismerné el „Palesztinát” – jelentette be a szeptemberben megválasztott új kormányfő, Stefan Löfven. Bár a szociáldemokrata politikus ezt 2012-ben – ellenzéki politikusként – megígérte Mahmúd Abbásznak, kevesen gondolták volna, hogy kormányra jutva egyik első kezdeményezése a világpolitika legvitatottabb területét érinti majd.
Szentpétervár, Evian, Sarm es-Sejk, Akaba: négy csúcstalálkozó egy hét alatt. Sokat elárul az Irak utáni világról, hogy George W. Bush európai és közel-keleti útjának szinte minden állomásán (az egyetlen kivétel Krakkó volt) összegyűltek a szűkebb vagy tágabb értelemben vett régió országainak vezetői, hogy találkozhassanak az amerikai elnökkel.
„Az ember, aki hadat üzent Amerikának” – egy neves Közel-Kelet-szakértő, Yossef Bodansky már 1998-ban könyvet írt ezzel a címmel Oszama bin Ladenről. Sokkal többet ma sem tudunk a szaúdi születésű terrorvezérről, akit öt éve üldöz eredménytelenül az amerikai hadsereg és titkosszolgálat. Az al-Kaida első emberéről többször hitték már azt, hogy meghalt – legutóbb a tavaly szeptemberi nagy kasmíri földrengés után -, ám újra és újra hírt ad magáról.
„Sokkolónak" nevezte a Jewish Chronicle (JC) újságírója, Orlando Radice  azt az interjút, amit a Jobbik külügyi szóvivőjével készített. Gyöngyösi Márton az interjúban „fantasztikus üzletnek" nevezte a magyarországi holokauszt áldozatainak száma körül zajló „ugrándozást", és közölte: „a zsidók itt nem kívánatosak".
Többhetes patthelyzet után fordulatra utaló jelek láthatók több arab országban. Líbiában a NATO első alkalommal vette közvetlenül célba Kadhafit, aki azonban sértetlenül megúszta a bombázást. Szíriában Asszad elnök tankokkal ostromol több várost, ahol hetek óta tüntetnek ellene. A szíriai tiltakozók azonban már fegyverhez jutottak, így a térség újabb országában törhet ki nyílt polgárháború. Jemenben viszont a kormányellenes tüntetők elérték, hogy Szaleh elnök bejelentette: lemond és külföldre távozik.

Háttér

A néhány napja Somogy megyében történt különös marhavész kapcsán (helyszíni riportunkat lásd lapunk 7. oldalán) a hírekben ismét felbukkantak a rejtélyes állatcsonkításokról szóló történetek. A vitatott jelenségről a hatvanas évek végén jelentek meg az első hírek, az ismertebb esetek azóta a paranormális jelenségekkel foglalkozó kiadványok és társaságok kedvenceivé váltak, az ismeretlen eredet? gabonakörök és az ufófolklór más elemeit színesítve.
Valóban a csőd szélén áll a világgazdaság?
Egy hónap sem telt el a Szaddám Huszeinnek adott amerikai ultimátum óta. Hogyan lehet a háború után a békét is megnyerni? Milyen hatással lesz a gyors amerikai siker a Közel-Keletre és a nagyhatalmak egymáshoz való viszonyára? Valóban megrendítő csapást sikerült-e mérni a nemzetközi terrorhálózatokra?
"Másodpercenként 400 ezer fontba került a szexkaland" – ezzel a címmel számolt be a londoni The Daily Telegraph Boris Becker és egy orosz származású pincérnő, Angela Jermakova a héten, peren kívül megkötött egyezségéről. Becker 1999 nyarán, pályafutása utolsó, vereséggel végződött wimbledoni mérkőzése után részegen, egy étterem gardróbhelyiségében létesített alkalmi kapcsolatot Jermakovával.
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.
Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó.
Az egyik legnépszerűbb norvég Eb-induló szövege szerint: "Legjobb férfiaink ismét harcra készek. A vikingek győztes hadjáratra indulnak Európa ellen." Nemzeti színek kavalkádja kerítésen, autókon, a szurkolók kifestett arcán és egyenmezén – a világszerte közel 7 milliárd néző által nyomon követett futball Eb-t figyelve úgy tűnhet, hogy az egyesülés felé robogó Európában elszabadult a foci-nacionalizmus. Mindez ráadásul az EU szívében, Belgiumban és Hollandiában.
A 2005-ös fekete év megmentését várja Hollywood a Narnia krónikái című, december elején a mozikba kerülő szuperprodukciótól. A C. S. Lewis angol szerző regénysorozatát feldolgozó fantasy filmet a Walt Disney producerei a Passió sikerén felbuzdulva az amerikai keresztény nézőközönség felé mint evangéliumi történetet reklámozzák. C. S. Lewis regényének eredeti borítója. A film nem gyermekmesének készült 

Riport

Kétszázezer magyar indult neki a nagyvilágnak 1956 novembere után. Többnyire viszonylag fiatalok, akik számára évtizedekre lezárult a visszatérés reménye is. A huszadik század egyik legnagyobb népvándorlásáról Sós Péter János írt könyvet, Magyar exodus címmel.

Interjú

Kevés nagykövet van, akinek az arcát, mondatait és gesztusait évekkel később is könny? felidézni. A négy és fél évi diplomáciai szolgálat után most leköszönő budapesti izraeli nagykövet asszony, Judith Várnai-Shorer azonban biztos, hogy ezek közé tartozik majd. Mosolyogva szervezte a fogadásokat, nyilatkozott a sajtónak, tárgyalt és lobbizott, akkor is, amikor naponta érkeztek otthonról a rettenetes hírek a legújabb merényletekről. Dolgozott, és ha kellett, elszántan küzdött Izraelért – és Magyarországért is.
Először is gratulálni szeretnénk a kilencven megélt évhez, és az első kérdést ezzel kapcsolatban feltenni: Mi a hosszú élet titka?
Judith Várnai Shorer, Izrael magyaroszági nagykövete. "A kormánynak azonnal el kell határolódnia az antiszemita megnyilvánulásoktól"    Fotó: Somorjai
Interjú Kepets Andrással, az Év Könyvkiadója, az Ulpius-ház vezetőjével Kepets András, az év kiadója. Elindult a szekér Fotó: Somorjai L.
Sir Winston Churchill és Magyarország címmel tartott Budapesten előadást John Lukacs, az Egyesült Államokban élő világhír? magyar történész. Lukacs profeszszor a kelet-európai rendszerváltás nehézségeire utalva lapunknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy amint a boldogság megragadása feladat egy ember számára, úgy a szabadság is kihívás egy nemzetnek. 

Sport

Miért igyekeznek a világ legjobb futballistái és legnevesebb edzői azon, hogy az angol bajnokságban bizonyíthassák tehetségüket? A választ legtömörebben egy "félkülföldi", a walesi születésű, de régóta Angliában játszó Robbie Savage fogalmazta meg a FourFourTwo cím? szaklapban: "Most van a legnagyszer?bb időszak játékosoknak és szurkolóknak egyaránt." A példátlan népszerűséghez nélkülözhetetlen, de nem elegendő a húsz csapat mintegy ötszáz igazolt játékosának kiváló teljesítménye.
"Öt Lipcseire lett volna szükségünk a tizenegyeseknél" – sóhajtott fel az egyik ferencvárosi játékos csütörtökön hajnalban, a ferihegyi repülőtérre történt hazaérkezést követően. A magyar bajnokcsapat anélkül búcsúzott a Bajnokok Ligája (BL) küzdelmeitől, hogy ellenfele, a horvát Hajduk Split akár egyszer is bevette volna a 210 perces, két fordulóból álló párharc során Sz?cs Lajos kapuját. Csank János edző szerint a "szerencse is elpártolt a csapat mellől".

Arcok

Oliver Stone meglepő filmet készített. A World Trade Center nem keres és nemis kínál magyarázatot a szeptember 11-ei támadásra, de megmutatja, hogy a tragédia közben – ha ritka kivételként is, de – történtek csodák. Nem látjuk a gonosz arcát, de halljuk a halálos csapdába esett emberek kiáltását Istenhez és szeretteikhez. Összeesküvés-elmélet nincs, a terroristákat nem látjuk, de mégis tudjuk: ez a film rólunk is szól.

Belföld

Fájni fog, mindenkinek – ennyit tudni a tervezett válságkezelő kormányprogramról. Hogy kinek és mennyire – ezt lapzártánkkor még azok a szocialista és szabad demokrata parlamenti képviselők sem tudják, akiknek a szavazataira Bajnai Gordon a megválasztásához számít. Szakértők véleményei arról, mit is kellene tenni.

Oldalak