Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Háttér

Egy amerikai újságíró elhatározta, hogy egy éven át nem vesz készpénzt a kezébe. A próba sikerült, David Wolman nem halt éhen, sőt néhány apró kellemetlenséget leszámítva az élete sem zökkent ki a szokott medréből: dolgozott, utazott, élvezte a szabadidejét, mindezt egy pár plasztik kártyával és mobiltelefonjával a zsebében. Tapasztalatait A pénznek befellegzett (End of Money) című, februárban megjelent könyvében írta meg. Ennek ellenére úgy tűnik, nem az Egyesült Államok lehet a világ első készpénzmentes országa.
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.
A Viszkis rabló balladája (alcíme: Igaz történetek bankrablásról, jéghokiról, erdélyi szőrmecsempészetről, fusizó rendőrökről és megtört szívekről) könyvsiker lett Amerikában és Magyarországon is. Az Ambrus Attila történetén keresztül a kilencvenes évek Magyarországát bemutató művet azonban csak az olvasók fogadták egyforma szeretettel az óceánon innen és túl. A kritikák Amerikában 2004 egyik legjobb elsőkönyves bemutatkozásaként írtak Julian Rubinstein művéről.
Budapesten tárgyalt az izraeli külügyminiszter-helyettes. Danny Ajalon tárgyalásainak a középpontjában azonban az ENSZ szeptemberben esedékes döntései állnak a palesztin államalapítással kapcsolatban. A jeruzsálemi kormány arra számít, hogy Magyarország is a felelősen gondolkodó államok sorába tartozik majd, akik a béketárgyalások folytatását támogatják az ultimátumokkal szemben.
Budapesten tartott előadást június közepén Simone Veil, a francia Holokauszt Emlékalapítvány elnöknője. Veil korábban francia miniszter és az Európai Parlament első elnöknője volt, és ma is az egyik legnagyobb köztiszteletnek örvendő közéleti személy Franciaországban. A Francia Intézetben tartott előadásában most először beszélt a koncentrációs táborokban átélt tapasztalatairól magyar közönség előtt. 
Johann Lückhoff. A Nemzetközi Keresztény Nagykövetség ezreknek segített alijázni Fotó: Somorjai László 

Hit és értékek

A régészet és a zsidó történelem szempontjából kiemelkedő felfedezésnek nevezte a jeruzsálemi Óváros közelében fekvő Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor megtalálását Suka Dorfman, az Izraeli Régészeti Hatóság igazgatója. Limor Livnat izraeli oktatási miniszter a helyszínen tartott zártkör?
Nagy feltűnést keltett az elmúlt héten Izraelben Danny Yatom tábornok nyilatkozata. Yatom a Jerusalem Post cím? lap nemzetközi kiadásának adott nyilatkozatában (Rewriting history is hard to do, The International Jerusalem Post, 2001. augusztus 17.) elsőként mondja el a 2000 nyarán lezajlott Camp David-i csúcstalálkozó kudarca mögötti kulisszatitkokat.
A legnagyobb modern kori boszorkányfesztivál megrendezésére készülő skóciai szervezet köszönetét fejezte ki a Harry Potter-sorozatért a könyv szerzőjének, a szintén Skóciában élő J. K. Rowlingnak. Az ifjú varázslótanonc története – amelynek ötödik kötete a héten kerül a boltokba – "az egész világon segítette a boszorkányság iránti érdeklődés növekedését" – mondta az Artemis gyermekei elnevezés?
A Szovjetunió 1991-es felbomlása idején alig néhány mecset működött Kirgizisztánban, míg ma a hivatalos adatok szerint 1674. Az országban található összes vallási épület 82,6 százaléka muzulmán. A mecsetek mellett 7 iszlám egyetem, 8 főiskola, 50 középfokú iskola (madrassza) és 49 alapítvány is működik. Az adatok is jelzik, hogy a közép-ázsiai országban alig két évtized alatt hatalmas vallási fordulat következett be.
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
Elemzők szerint Donald Trump megfontolt döntést hozott, amikor Mike Pence indianai kormányzót, volt kongresszusi képviselőt kérte fel alelnökjelöltjének.
A rocknemzedék nem volt kíméletes a korábbi idők zenei nagyságaihoz. „Lökd félre Beethovent, és mondd el Csajkovszkijnak, hogy mi újság” – énekelte 1963-ban Chuck Berry nyomán a Beatles. A Roll over Beethoven félresöpörte a bársonyüléses hangversenytermek érinthetetlen zenei tekintélyeit. A polgárpukkasztó nemzedék azért egy zeneszerzővel kivételt tett. Rock me Amadeus, Ringass el, Amadeus – szólt a nyolcvanas évek egyik nagy slágere. Falco dala szerint: „Szupersztár volt, virtuóz és rockbálvány”. Kétszázötven éve, 1756.
Tel Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely, ráadásul a térségben további kőolaj- és földgázmezők is találhatók.
Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula is több költeményében megörökítette a trianoni döntéssel területének több mint kétharmadát elvesztett ország fájdalmát. 1920. június 4-én Románia egyedül nagyobb részt kapott Magyarországból, mint a teljes megmaradt terület, és a határokon kívülre került minden harmadik magyar. A trauma azóta is csak részben oldódott. A nyolcvankilenc évvel ezelőtti eseményről a trianoni békeszerződések legismertebb magyar kutatóját, Romsics Ignác akadémikust, történészt kérdeztük.
„Az iszlám megjelenése a középkor legmeglepőbb és legfontosabb eseménye. Kezdetben csak apokaliptikus terminusokkal tudták leírni. Gyorsasága és teljessége még ma is hihetetlennek tűnik” – írja Michael Angold brit történész magyarul is megjelent Bizánc című könyvében. Az iszlám zászlaja alatt harcoló arab seregek Mohamed halála után hét évvel, i. sz.
"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«.
A republikánus jelölőgyűlés egyik szónoka volt Ben Carson agysebész, aki azzal okozott meglepetést, hogy kijelentette: Hillary Clinton világnézeti és politikai példaképe egy olyan tudós volt, aki Lucifernek ajánlotta élete főművét.
A Fidesz felkészült a nemzetmentésre: katekézissel és bordásfallal, fatimai miasszonnyal és lelki energiafeltöltéssel. A"politikai kabaré és a politikai okkultizmus" keverékének nevezte Bence György filozófus az ellenzéki párt országos kongresszusán a főszónok, Orbán Viktor előtt és után elhangzott beszédeket. Ranschburg Jenő pszichológus pedig egyfajta "megszédült állapot", pszichológiai "részegség" jeleit vélte felfedezni a rendezvényen, amikor a megszólalók olyan dolgokat mondtak ki, amelyektől egy-két hét múlva maguk is megriadnak.
Tíz percen múlott a pápa élete az elmúlt héten, amikor február 1-jén éjszaka fulladási rohamok miatt váratlanul kórházba kellett szállítani – mondta Stanislaw Dziwisz püspök, II. János Pál személyi titkára az Inside the Vatican cím? amerikai katolikus magazinnak.
Számos kritika azzal menti a Noé című filmeposz önkényes kor- és személyábrázolását, hogy az alkotóknak a Biblia rövidke leírásán kívül nem állt rendelkezésre más forrás, ezért kénytelenek voltak elképzelt történetet keríteni, hogy a 132 perces mű forgatókönyvét megírhassák. Bárhogy is értelmezzék azonban a filmet, ez az állítás biztosan nem állja ki az objektivitás mércéjét.
Az európai identitást „a kereszténységhez és Istenhez kell kötni, mivel akereszténység döntő módon formálta Európát” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár még tavaly nyáron a Vatikánban. A német politikus a héten immár az Európai Unió soros elnökeként ígérte meg, hogy szorgalmazni fogja az európai alkotmánytervezet vallási tartalommal való kiegészítését.
Nem érezte magát illetékesnek a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott dokumentumait bemutató római kiállítás civil kurátora, hogy a Hetek minden kérdésére válaszoljon. A Lux in arcana című tárlattal kapcsolatban több témában szeretnénk választ kapni az illetékesektől, ezért segítséget kértünk a budapesti vatikáni nunciustól is. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius jelezte, hogy elfoglaltságai miatt várhatóan május folyamán tud lapunk rendelkezésére állni, így a vele készült interjút egy későbbi lapszámunkban közöljük.
„Fokozatos eltolódás figyelhető meg a szélsőjobboldal felé Kelet-Európában, ahol erősödik az ultranacionalizmus, a faji alapon gondolkodó felsőbb­rendű­ség és a rasszizmus. Ennek egyik fontos oka, hogy azok, akik egy tökéletes faj­ban hisznek, egy tökéletes törté­nelmet is akarnak emellé kreálni” – állítja Dovid Katz litván történész, aki a vilniusi egyetemen a „kettős népirtást” hirdető ideológiákat tanulmányozza.
„A görög történelem inspirál bennünket, nem pedig az, amit Angela Merkel mond rólunk" - mondta Fernando Santos, a görög labdarúgó-válogatott edzője, miután továbbjutottak az Európa-bajnokság csoportköréből. „A görög nép büszke a múltjára: a civilizáció, a demokrácia és a tudományok mind innen indultak el. Nehéz bárkinek is kioktatni bennünket" - tette hozzá az amúgy portugál származású sportszakember.
Utolérheti-e Akhilleusz a teknősbékát? – tette fel a kétezer-ötszáz éve élt görög filozófus, Zénón a kérdést. Szerinte a válasz az, hogy nem, mivel az előnnyel induló lomha állat minden pillanatban előtte lesz a nyomában loholó hősnek. Természetesen sem Zénón, sem azóta más nem látott békésen lépdelő teknőc nyomában reménytelenül sprintelő hosszútávfutót, ám az ősi filozófiai paradoxon megoldására csak most jutottak el a tudósok.
A NASA nemrég bejelentette, hogy közel negyven évi szünet után visszatérnek az űrhajósok a Holdra: 2010-ben megkezdik az állandó bázis építését a szomszédos égitesten. A holdbázis többek között a Marsra induló expedíciókat készítené elő. Február elején azonban egy neves kaliforniai tudósokból álló kutatócsoport azt közölte, hogy olyan erős elektromos viharokat észleltek a Hold felszínén, amely lehetetlenné teszi az emberek számára az odatelepülést.
"Írtam egy történelemkönyvet a mennyről, kiadnák-e?" Erre a komolytalannak tűnő kérdésre a neves amerikai egyetem kiadója, a Yale University Press nemrég igennel felelt egy nemzetközi történész szerzőpáros megkeresésére. A könyv A menny – Történelem (Heaven. A History) címmel jelent meg, és egyik lelkes kritikusa szerint elolvasásánál "már csak a személyes helyszíni látogatás a jobb".
Michael Drosnin amerikai újságíró, a Washington Post és a Wall Street Journal egykori munkatársa tavaly kaszszasikert aratott könyvével alaposan ráijesztett a világra. A Biblia-kód cím? m?ben ugyanis kijelentette, megkezdődött a visszaszámlálás az emberiség végső pusztulásához: Izraelt – egész pontosan Jeruzsálemet – rövid időn belül arab atomcsapás fogja érni, melynek nyomán kezdetét veszi a harmadik világháború.
"A Fidesznek kereszténydemokrata párttá kell lenni. Ezért kötött szövetséget a KDNP-vel" - jelentette ki Mikola István februárban egy katolikus rendezvényen. Mikola szerint a Fidesz ideológiai-világnézeti párttá való átalakítása több mint három éve kezdődött.
Szinte minden hírügynökség említést tett vatikáni tudósításában arról, hogy a XVI. Benedek utódjaként trónra lépő pápa egyben az utolsó lehet az egyházfők sorában. A drámai várakozás alapját a 12. században élt ír Szent Malakiás püspöknek tulajdonított jövendölés adja. Malakiás 1139-ben azt írta, hogy még 112 pápa fog uralkodni, mielőtt végzetes csapás éri a katolikus egyházat.
„Igyekezzenek, mert legközelebb négyszáz év múlva nyitunk újra" - mondja a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott ritkaságait bemutató kiállítás sajtófőnöke, Fabiana Magri. A figyelmeztetés nem túlzás: a pápai magángyűjtemény az 1612-ben történt hivatalos megalapítása óta most először nyílik meg a nagyközönség előtt, legalábbis egy résnyire.
1999-ben felröppent a hír, hogy II. János Pál pápa történelmi látogatásra készül Mezopo­támiá­ba, hogy felkeresse a bibliai hit atyjának tekintett Ábrahám pátriárka szülőhelyét.
Nagyvárosok felett több ezer szemtanú láttára feltűnő fényes gömbök, repülőtereken vészhelyzetet okozó ismeretlen járművek, megdöbbentő égi jelenségek. Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek hírek rejtélyes esetekről, amelyek közül nem mindegyikre született egyértelmű természetes magyarázat. A szakértők és a média mellett az utóbbi időben már a teológusokat is foglalkoztatják az ufójelenségekként emlegetett események.
Giacomo Biffi bolognai kardinális nagyböjti üzenetében arra figyelmeztette a katolikus egyház vezetőit, hogy készüljenek fel „az Antikrisztus megjelenésére”. A vitatott nyilatkozatairól ismert bíborost ezúttal XVI. Benedek kérte fel arra, hogy üzenetével nyissa meg a nagyböjti meditációt a Vatikánban.
A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.

Külföld

A repülés története legrejtélyesebb esetének tűnik a Malaysia Airlines MH370-es járatának az eltűnése. Lapzártánkig semmilyen kézzelfogható nyom nem került elő a Boeing 777-es gépről, amely március 9-én hajnalban adott utoljára életjelt magáról.
Az ázsiai országok isztambuli csúcstalálkozóján az iráni elnök megköszönte a török kormánynak, hogy flottát küldött a gázai blokád áttörésére. A Bizalomépítés és Együttműködés Ázsiában elnevezésű találkozón részt vett többek között Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, továbbá a szír és az afgán elnök, valamint több közép-ázsiai szovjet utódállam vezetője.
Az adósságvitában a washingtoni kormány jelzést kapott arról, hogy nem tehet azt, amit akar – mondta a Heteknek a korábban Budapesten is szolgált és magyarul kiválóan beszélő amerikai diplomata. Kurt Volker szerint Obama esélyeit még korai temetni, de a republikánusok meg előállhatnak egy új jelölttel. A volt NATO-nagykövet „nagy szégyennek” nevezte azt, hogy a Nyugat magára hagyta a szíriai ellenzéket, nem osztja viszont a magyar kormánnyal kapcsolatos kritikákat.
„Olyan példátlan események zajlottak az elmúlt hetekben, hogy Netanjahunak élete legnehezebb beszédére kellett felkészülnie, amikor egy héttel Rohani iráni elnök után felszólalt az ENSZ-közgyűlésen” – így jellemezte egyik izraeli forrásunk a perzsa állam körüli felgyorsult diplomáciai fejleményeket.
„Ahogyan a Szovjetunió is eltűnt és nincs többé, ugyanúgy a cionista rezsim is rövid időn belül eltűnik a színről” – mondta a holokauszttagadók Teheránban megrendezett nemzetközi konferenciáján Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, aki nemrég figyelmeztette az európai államokat is, hogy súlyos veszélybe sodorják magukat, ha Izraelt támogatják.
A tizenegy éves Galila Bugala a gilói végállomáson szállt fel a 32A jelzés? buszra. Az iskolába igyekvő ötödikes kislány szülei pontosan tizenegy évvel ezelőtt érkeztek Etiópiából. Galila már Izraelben látta meg a napvilágot. Ő volt a hétfői, 1996 óta a legsúlyosabb jeruzsálemi terrortámadás legfiatalabb áldozata. Harminchat órával később még fiatalabbak, egy másfél és egy kétéves kisgyermek testét roncsolta szét a következő gyilkos bombája, szintén Jeruzsálemben.
Az Európai Tanácsban is napirendre tűzik a Jobbik parlamenti képviselőjének hírhedtté vált felszólalását a tiszaeszlári vérvád ügyében - tájékoztatta a Hetek tudósítóját a kezdeményezés benyújtója, Fiamma Nirenstein olasz politikus. A római parlament külügyi bizottságának alelnöke szerint megdöbbentő, hogy Magyarországon olyan uszítás zajlik, amely a második világháború óta példátlan Európában. Fiamma Nirensteinnel az olasz képviselőház elnöki galériáján beszélgettünk.
- interjú Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettel
Az idei elnökválasztási kampányban – legalábbis eddig – a személyiségek és nem az egyes témák voltak döntőek – állítják pártállástól függetlenül a lapunk által megkérdezett amerikai választási elemzők. A szuperkedd után versenyben maradt mind az öt jelölt fel tud mutatni kimagasló személyes tulajdonságokat: Hillary Clinton „a legfelkészültebb”, Barack Obama „a leginspirálóbb”, John McCain „a legkipróbáltabb”, Mitt Romney „a legracionálisabb”, Mike Huckabee pedig „a legszerethetőbb”.
„Ne bontsuk le az útzárat, ha kérhetem” – figyelmeztette az őr a Parlament gépkocsibejárója előtt az egyik szórakozott angol újságírót, aki óvatlan mozdulattal félrerúgta a csecsen és más terroristák esetleges támadása ellen elhelyezett közlekedési akadályt. A biztonságtechnikai eszköz mintegy fél kiló súlyúnak látszott, a szögek az újságíró cipőtalpában szerencsére nem tettek kárt.
A nácikat és az al-Kaidát éltette Anders Breivik, akinek pere a héten kezdődött Oslóban. A norvég tömeggyilkos, aki 77 embert ölt meg, nem bánta meg tettét, sőt országa érdekében vállalt „jócselekménynek" nevezte a mészárlást. Norvégiában hatalmas vitát váltott ki, hogy a tízhetesre tervezett per során Breivik lehetőséget kap nézetei részletes kifejtésére, miközben legfeljebb 21 éves börtönbüntetésre számíthat.
Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz.
„A nácizmus nélküli világ” néven nemzetközi emberi jogi mozgalmat indítanak egyházak és civil szervezetek. A Kijevben megrendezett nagyszabású fórumon az Interfax orosz hírügynökség beszámolója alapján 23 országból több mint100 felekezet és civil szervezet képviseltette magát.
Sokkhatásként érte a brit társadalmat az elmúlt hét zavargássorozata, de nincs válsághangulat – állította a Hetek kérdésére az egyik legnagyobb angol kommunikációs cég, a Greyling vezetője. Ravi Sunnak azt állítja, hogy London továbbra is sikeres város, de a kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogyan térítheti vissza a társadalomba a rossz önértékeléssel és példaképekkel rendelkező fiatalokat.
Közel-keleti hidegháborúhoz vezethetett volna Irán katonai célú atomprogramja – állítja az al-Dzsazíra elemzője. Kérdés, hogy a lausanne-i megállapodással sikerült-e elhárítani ezt a veszélyt, vagy – amint azt Izrael és Szaúd-Arábia véli – a „rossz alku” csak növeli a veszélyt a térségben. Reakciók és elemzések a nagyhatalmak és Irán között létrejött előzetes megállapodásról.
Fenyegető kardcsörtetés, abszurd újságírói túlzás, reálisan létező forgatókönyv – eltérően kommentálták világszerte a londoni Sunday Times nagy feltűnést keltett cikkét, amely január 8-án azt állította, hogy Izrael megelőző, korlátozott erejű atomcsapásra készül Irán ellen. Három nappal korábban a szintén angol nyelvű izraeli napilap, a Jerusalem Post jelentetett meg egy hosszú tanulmányt az Irán elleni támadás lehetőségéről.
Választott amerikai – mondta ma-gáról Tom Lantos magyar születésű amerikai kongresszusi képviselő, aki néhány nappal a 80. születésnapja előtt hunyt el az Egyesült Államokban. Lantos 1981 óta befolyásos képviselő volt, élete utolsó évében a kongresszus külügyi bizottságát vezette. Ő volt az egyetlen holokauszt-túlélő az Egyesült Államok képviselőházában. Idén januárban jelentette be, hogy betegsége miatt visszavonul.
A demokrata jelölőgyűlés legfontosabb kérdését egy olyan republikánus elemző fogalmazta meg, aki maga a legvégsőkig, és még azon túl is harcolt Donald Trump elnökjelöltsége ellen. Hillary Clinton csak akkor nyerhet novemberben, ha sikerül őt újra bemutatni az amerikai választóknak. A demokraták számára a rossz hír az, hogy – legalábbis Bill Kristol szerint – ez lehetetlen.
A vita nem erről szól, hanem arról, hogy ki kap állami támogatást és adómentességet a kormánytól. Ez adminisztratív, pénzügyi kérdés, nem a vallásszabadság kérdése. Ez az árnyalat gyakran eltűnik a kritikákban. Amerikában az állam teljesen elkülönítve működik az egyházak finanszírozásától, így csak üdvözölni tudjuk azt, ha Magyarországon is csökken az állam részvétele a hitéletben.
Izrael elleni átfogó vizsgálatot kezdeményezett a svéd külügyminiszter, aki szerint a zsidó államot felelősségre kell vonni a palesztinok ellen elkövetett „törvénytelen gyilkosságok” miatt. Margot Wallström korábban a párizsi merényletekért is az izraeli–palesztin konfliktust okolta.
Nagy Sándor óta senki sem győzött Afganisztánban – tartják a történészek. A Stratfor kutatóintézet az elmúlt három évtized eseményeit vizsgálva úgy véli, hogy az afganisztáni konfliktus a Közel-Kelet egyik legbonyolultabb kihívása.
Líbiából nem lesz Dánia – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem politológia professzora. James Fearon (képünkön) a polgárháborús konfliktusok egyik legismertebb nemzetközi szakértőjeként úgy látja, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után veszélyes hatalmi vákuum jön létre az országban, és ezért az átmenet a szomszédos Tunéziánál és Egyiptomnál is zavarosabb lehet, amit a kisebbségben lévő, de szervezett iszlamista erők kihasználhatnak.
Diadalmenetben vonult be Mahmúd Ahmadinezsád Bejrútba. Az iráni elnök a héten járt először hivatalos látogatáson Libanonban. Az Izraellel szomszédos országot ellepték az iráni trikolórok és a sárga-zöld Hezbollah-zászlók, jelezve, hogy sok libanoni szemében a perzsa állam a térség egyértelmű vezetője. Ahmadinezsád lapzártánk után ellátogat az izraeli-libanoni határra, ahol a tiszteletére felépítették a jeruzsálemi Szikladóm élethű mását is (képünkön), hogy „felszabadítóként” bevonuljon oda.
Svédország a nyugat-európai demokráciák közül elsőként ismerné el „Palesztinát” – jelentette be a szeptemberben megválasztott új kormányfő, Stefan Löfven. Bár a szociáldemokrata politikus ezt 2012-ben – ellenzéki politikusként – megígérte Mahmúd Abbásznak, kevesen gondolták volna, hogy kormányra jutva egyik első kezdeményezése a világpolitika legvitatottabb területét érinti majd.
A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.
Interjú Emanuel Gutmann professzorral, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológia tanszékének vezetőjévelMárcius 28-án, kedden választanak Izraelben. A hosszúra nyúlt kampány ideje alatt még izraeli mércével mérve is sok váratlan, megrázó esemény történt, Ariel Saron betegségétől kezdve a Hamasz győzelméig. Mi az, ami legjobban foglalkoztatja a választókat?
"Nem fogadjuk el azt a hamis képet, amely a nyugati világot az idealista Egyesült Államokra és a cinikus Európára osztja fel" – ezzel a békéltető kijelentéssel indult el George W. Bush amerikai elnök három országot érintő európai útjára. Bár vannak, akik egyfajta Canossa-járásként igyekeznek beállítani Bush tárgyalásait a Donald Rumsfeld által nemrég még "a régi Európa" országai közé sorolt államok vezetőivel, az engesztelő hangvétel és a barátságos gesztusok kölcsönösek voltak.
„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat.
Erős külpolitikai heteken van túl Barack Obama. Alig egy héttel az előzetes iráni atommegállapodást követően hivatalos találkozót tartott a kommunista Kuba első emberével,  Raúl Castróval. De a hírre még az ősellenség, Fidel Castro is meg­elevenedett, és közel egy év után újra megjelent a nyilvánosság előtt.
Közelednek a novemberi időközi választások az Egyesült Államokban, a két politikai tábor azonban már a 2012-es mérkőzésre keresi a megfelelő jelöltet. A „házi verseny” mindkét oldalon izgalmasnak ígérkezik. A demokrata elemzők is egyre gyakrabban nevezik a népszerűségéből folyamatosan veszítő Barack Obamát „egyciklusos elnök­nek”. A másik oldalon egy konzervatív erőfelmérésen csúnyán leszavazták az eddig szárnyaló Sarah Palint.
Diktatúrákban mindig gond van az olimpiákkal. Az 1936-os berlini játékok – a Vatikánnal kötött konkordátum mellett – ugródeszkát jelentettek a náci rendszernek, hogy kitörjön a diplomáciai elszigeteltségből. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyetlen mentsége a botrányos helyszínválasztásra az, hogy Berlint még Hitler hatalomra jutása előtt jelölték ki.
Az iowaiak üzentek: nem a média fogja eldönteni, ki lesz a republikánus jelölt és a következő amerikai elnök. Nem is a washingtoni elit, és nem is a lobbisták. Hanem az az erő fogja ezt eldönteni, amelyen nemzetünk függetlensége alapul: mi, az amerikai nép!” – mondta Ted Cruz az iowai jelölőgyűlésen aratott győzelme után tartott beszédében.
– George Bush elnök a múlt héten Brüsszelben azt mondta, hogy hosszú távon senki nem élhet békében és biztonságban, ha a Közel-Kelet továbbra is gyilkos ideológiák és tömegpusztító fegyverek után törekvő terroristák bölcsője lesz. Ön szerint melyek ma a legnagyobb veszélyforrások a térségben?
A fegyveres incidensek mellett az elmúlt hetekben feltűnően megszaporodtak a fenyegető nyilatkozatok is a Közel-Keleten. „Készen áll az Egyesült Államok Irán elleni támadásának terve arra az esetre, ha Teherán nukleáris fegyverre tenne szert" - mondta az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Michael Muellen ugyanakkor hozzátette, hogy aggódik egy ilyen offenzíva lehetséges következményei miatt.
Napokon belül megkezdődik az Afganisztán elleni támadás szárazföldi szakasza – állítja az NBC News amerikai hírtelevízió, Pentagon-tisztviselőkre hivatkozva. Miután a szövetséges bombázók megsemmisítik a tálibok repülőtereit, távközlési központjait és az ismert terrorista kiképző táborokat, "elfogynak" az érdemleges katonai célpontok, a szakértők szerint valószínűleg helikopterrel támogatott kommandós rajtaütésekre kerülhet sor. 
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata.
Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
Arra már volt példa, hogy a CNN élőben közvetítse, amint egy buldózer megkezdi az építkezést egy új jeruzsálemi lakónegyedben. Régóta ismert, hogy a Szentföldön egy vitatott helyen történt ásatás beláthatatlan következményekkel járhat. Újdonság azonban, hogy egy – gigantikusnak távolról sem mondható – építkezés már a tervasztalon kiváltsa a nagyhatalmak éles tiltakozását. A beruházásra ráadásul nem valamelyik új településen, hanem az izraeli főváros, Jeruzsálem közigazgatási határain belül kerülne sor.

Interjú

– állítja Wilfried Gruber budapesti német nagykövet Wilfried Gruber nagykövet: "Németország újra »normális« nemzetállammá vált."     Fotó: Somorjai
A magyarországi demokratikus ellenzék bécsi hangja volt a hetvenes-nyolcvanas években Karl Pfeifer, aki az ezredforduló után, közel a nyolcvanhoz sem tétlenkedik, ha a neofasiszták vagy az újnyilasok hangoskodnak valahol Európában. Fotó: Somorjai László
– állítja Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője Lakat T. Károly, a Napkelte főszerkesztője. "Várjuk a miniszterelnök urat"     Fotó: Vörös Szilárd

Sport

Kevin McCabe, a Sheffield United tulajdonosa ismét harcba száll a Fradi hat plusz két hektáros ingatlanjára kiírt pályázaton. Martin Ross, az angol klub sajtóképviselője lapunknak elmondta: Magyarországon is szeretnék meghonosítani a brit futballfilozófiát, amely világszerte sikeresen működik. Kevin McCabe

Fókusz

Példátlan tömegtüntetések és brutális erőszak az utcán, botrányos veszekedések a tárgyalóteremben – a brit lapok egy része ettől tart a lapzártánk után kezdődő londoni G20-as csúcson. A találkozó külön érdekessége, hogy először utazik Európába elnökként Barack Obama. „A pokolba vezető út” – ezt mondta az EU soros elnöke Obama ezermilliárd dolláros gazdasági mentőprogramjáról. Nicolas Sarkozy pedig megüzente: kivonul a londoni csúcsról, ha nem fogadják el a pénzpiac szigorúbb szabályozására vonatkozó francia javaslatot.
A héten Budapesten járt Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki egynapos látogatása befejeztével a repülőtéren nyilatkozott lapunknak. Peresz találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőivel.
Milliónyi gyermek törje meg a csendet! – ezzel a mottóval hirdette meg az American Infertility Association és az ENSZ azt a programot, amely minden év június hónapját Meddőségi Világhónapnak nyilvánította. A fejlett társadalmak többségét – így Magyarországot is – érintő népesedési válság egyik kézenfekvő megoldási lehetősége a gyermekvállalásra kész, ám különböző okok miatt terméketlen házaspároknak nyújtott orvosi segítség.
A hírek szerint a Fidesz „Változás 2006” kampányjelszavát Dick Morris, Clinton elnök volt kampányzsenije javasolta, amikor tavaly év végén egy jobboldali alapítvány vendégeként Budapesten járt. Azt talán Morris sem gondolta volna, hogy a szlogen már a választások elott érvényes lesz. Egy hónap alatt három párt három jelöltje mondhatott búcsút parlamenti álmainak. Demokráciákban a lebukásnak következményei vannak – errol éppen Dick Morris tudna sokat mesélni.
Mintegy nyolcmillió választó, hatvan százalék körüli részvétel, kilenc öngyilkos terrortámadás. Az irakiak bebizonyították: nem hátrálnak meg az erőszak előtt, és nem is közömbösek saját jövőjük iránt. A Time magazin elemzésében azt írta, hogy "Most kezd igazán érdekessé válni mindaz, ami Irakban történik." Az elkövetkező hónapok adhatnak választ azokra a kérdésekre, hogy milyen esélye van a választás után, hogy Irak egységes, demokratikus országgá váljon? Mivel hatással lehet egy ilyen változás a környező államokra?
Fekete János. Pesszimista prognózis Fotó: Somorjai László
Adolf Hitler utódok nélkül halt meg 1945 májusában a berlini bunkerében. Kevesen tudják azonban, hogy volt egy unokaöccse, aki Nagy-Britanniában született, élt Németországban a Harmadik Birodalomban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol családot is alapított.
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel Izraeli őrszem a kelet-jeruzsálemi Olajfák hegyén. Nem adják fel állásaikat     Fotó: Reuters
Érdekes és tanulságos képet festenek Magyarországról a nagy nyugat-európai és amerikai útikönyvsorozatok hazánkat bemutató kötetei. Ezek a könyvek általában a külföldi turisták reális és hiteles tájékoztatását tekintik elsődlegesnek, ezért szerzőik "névtelen" turistaként utaznak az érintett országba, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. Így a látványosságok és érdekességek bemutatása mellett minden kötetben jut hely az utazókra leselkedő veszélyek és kellemetlenségek leírására is.
„Elmondok valamit, amit korábban soha nem mondtam el, és ez az igazság. Nincs okom, hogy hazudjak önnek, és Isten látja, hogy az igazat mondom. Akartam a sikert és a hírnevet. Akartam, mert azt akartam, hogy szeressenek. Azt akartam, hogy szeressenek, mert sohasem éreztem azt, hogy szeretnek. Azt mondtam magamnak: tudom, hogy vannak képességeim. Talán, ha ezeket fejlesztem, akkor az emberek jobban fognak szeretni. Ez minden, ez az igazság.” Ezeket a szavakat Michael Jackson 1999-ben mondta akkori legközelebbi bizalmasának és mentorának, Shmuley Boteach rabbinak. Az énekes akkor már a világ egyik leghíresebb embere volt, a rabbi mégis egy letört, kiégett és céltalan személyt látott maga előtt.
Nyugat-Európában új jelenségként kezelik az Izrael-ellenesség politikai üzenete mögött megbúvó szalonantiszemitizmust, pedig ennek keleten régi hagyományai vannak – állítja Raj Tamás, akinek Nem idegen közöttünk címmel nemrég jelent meg legújabb könyve.  "A szalonképes antiszemitizmusban még a zsidók is részt vehettek" Fotó: S. L.
Hillary Clinton alelnök-jelöltséget ajánlott Barack Obamának a texasi és ohiói győzelme után. A bejelentés jól jelzi a volt first lady önbizalmának az erősödését, akit pedig sokan már leírtak. Obama 12 államon keresztül tartó győzelmi sorozata megtört – az illinoisi szenátor több hibát is vétett a döntő szavazás előtt –, ám továbbra is vezet Clinton előtt a delegátusok számát tekintve. A republikánusoknál John McCain ellenfél nélkül maradt, miután Mike Huckabee is kiszállt a versenyből.
Ha származhat bármi jó a gonoszból, akkor a néhány hete még elképzelhetetlennek tartott új stratégiai szövetségek létrejöttét annak kell tekintenünk – állította Tony Blair brit miniszterelnök a Downing Street-i rezidencia kertjében tartott sajtótájékoztatón.
Egy gospelkórus dalával kezdődött, és egy lelkész üzenetével végződött a június végén elhunyt Michael Jackson emlékére rendezett koncert Los Angelesben. Előtte a legszűkebb család Jehova tanúinak szertartása mellett vett búcsút a megasztártól. A We are the world dal alatt a világvallások szimbólumai villogtak a kivetítőn. „Minden egy templomi szertartásra emlékeztetett” – írta a Los Angeles Times. „Spirituálisabb volt, mint gondoltuk” – vélekedett a CNN kommentátora.
Izraeli tudósok és vezető gazdasági szakemberek egy csoportja a közelmúltban bejelentette: egy új kolónia szervezését fontolgatják az ország határain kívül, amely egyfajta "Új-Izraelként" otthont nyújtana azoknak az izraeli zsidóknak, akik úgy látják, hogy az ország "eltért a cionista gyökereitől, és letért a nyugati típusú demokratikus fejlődés útjáról". Az új kolónia helyszínét még keresik, ám a szervezők nem szeretnének a diaszpórában élő zsidó közösségekhez csatlakozni.
Interjú Amron Lipkin-Shahak miniszterrel, az izraeli Centrumpárt elnökével Amron Lipkin-Shahak. "Új mozaikot építünk Izraelben"    Fotó: Somorjai

Színes

A CIA évtizedek óta vizsgálja az Ararát-hegységben található különös formájú gleccsert, amely alatt Noé 4500 éve megfeneklett bárkája rejtőzhet – állítja a Washington Times. A lap úgy értesült: hamarosan több titkos légi és műholdfelvétel is nyilvánosságra kerül. Az "Ararát-anomália" elnevezés? jelenségre először egy 1995-ben napvilágot látott fotó hívta fel a figyelmet. Az Ameikai Katonai Elhárítási Hivatal archívumában található légifelvételt 1949.

Életmód

„Bis hundert und zwanzig” – kívánják ma is sokan egymásnak a hosszú életkort. A 120 évig tartó élet lehetősége valóban benne van az emberi génállományban – állítja Marton István orvos-professzor. Ám kérdés, hogy ki mennyit és milyen minőségben tud ebből az esélyből „lehívni”. Miközben az orvosbiológia az elmúlt évtizedekben olyan ugrásszerűen fejlődött, mint a térképészet Amerika felfedezésével, a veszélyforrások is hatványozódtak.

Vélemény

Milyen volt az a világ, amikor a szülők nem mobiltelefonon hívták a gyereküket, hogy hazaért-e már az iskolából, a diákok pedig nem a társasági portálokon beszélték meg egymással a hétvégi programot? Bármilyen távolinak tűnik, azért erre még a mai huszonévesek is emlékeznek. De milyen volt az a világ, amikor a mozgóképet csak a mozivásznon lehetett látni, a hűtőszekrénybe a jeget pedig lóvontatta jegeskocsik hozták? Ez még régebben volt, de a mai ötvenesek fel tudják idézni ezt a kort is.

Belföld

Az európai integráció támogatására létrejött mozgalom eredete 1923-ra nyúlik viszsza. Coudenhove-Kalegri gróf fogalmazta meg a páneurópai egység programját, amely először vetette fel az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Közösség megalakításának gondolatát. Az alapító halála után 1973-ban a Páneurópai Unió Habsburg Ottó főherceget választotta elnökéül, aki a szervezet legfőbb céljául a megosztott Európa egyesítését tűzte ki.
220 ezren látták az osztrák közszolgálati televízióban sugárzott dokumentumfilmet Magyarországról. A bécsi magyar nagykövet levélben tiltakozott az ORF elnökénél az egyórás film miatt. Szalay-Bobrovinczky Vince szerint a műben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutottak szóhoz.
A magyar sajtóban elsőként a Heteknek nyilatkozott Elie Wiesel azt követően, hogy nyílt levelet írt Kövér László házelnöknek. A Nobel-díjas író, aki 2009-ben lapunk vendégeként több ezer fő előtt tartott előadást, azt mondta, hogy reméli, mielőbb újra Budapestre látogathat.

Oldalak