Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

Az iszlám jelenlét növekedésére számít Európában Peter Berger világhírű szociológus, aki budapesti látogatása során adott gyorsinterjút a Hetek számára.
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
Lieberman és Netanjahu
Miközben az amerikaiak már kifújhatják magukat a közel egy éven át tartó kampányidőszak után, az izraeliek éppen a választási hajrába érkeznek. Sokáig lefutottnak tűnt a szavazás, ám az utóbbi napok eseményei akár fordulatot is jelezhetnek. Netanjahu továbbra is vezet, de a felmérések szerint a jobboldalt gyengítette a Likud választási szövetsége Avigdor Lieberman pártjával.
"Nem fogadjuk el azt a hamis képet, amely a nyugati világot az idealista Egyesült Államokra és a cinikus Európára osztja fel" – ezzel a békéltető kijelentéssel indult el George W. Bush amerikai elnök három országot érintő európai útjára. Bár vannak, akik egyfajta Canossa-járásként igyekeznek beállítani Bush tárgyalásait a Donald Rumsfeld által nemrég még "a régi Európa" országai közé sorolt államok vezetőivel, az engesztelő hangvétel és a barátságos gesztusok kölcsönösek voltak.
Alig öt héttel a malajziai repülőgép eltűnése után újabb ázsiai közlekedési katasztrófa döbbentette meg a világot.
Új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszába érkezett a szíriai konfliktus. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök drámai hangú nyilatkozatban figyelmeztette Básár Asszad szír elnököt: hadüzenetnek tekintik, ha a damaszkuszi rezsim beveti vegyi fegyvereit a felkelők vagy valamelyik szomszédos ország ellen. Izrael ehhez hozzátette, hogy akkor is akcióba lép, ha Szíria megpróbálja átjátszani tömegpusztító fegyvereit a Hezbollah libanoni terrorcsoportnak.
Az egy héttel korábban New Yorkban megszerzett lendülettel tovább növelték előnyüket az eddigi éllovasok a „Szuperkedd 3” fordulóban, amelyen öt keleti parti állam - Connecticut, Delaware, Maryland, Pennsylvania és Rhode Island - tartott előválasztást.
"Mit gondolnak, Szaddám szépen kivárja, amíg mi jövő tavaszra összegyűjtünk 250 ezer katonát az iraki határ mentén?" – idézi a londoni The Daily Telegraph a Pentagon egyik vezetőjét, aki szerint meglepetésszer? villámtámadással kellene megbuktatni a bagdadi kormányt, minél előbb. Ezzel szemben a Washingtonba látogató Abdallah jordán király – aki a legújabb hírek szerint szorosan együttműködik Szaddám Huszeinnel – attól óvott, hogy "Pandora szelencéje nyílik meg a Közel-Keleten", ha Amerika megtámadja Irakot.
Brit nem kormányzati szervezetek (NGO-k) összehangolt delegitimációs kampányt indítottak májusban, a zsidó és keresztény pünkösd ünnepe előtt Izrael ellen. A protestáns Skót Egyház nyilatkozatot adott ki arról, hogy szerintük a zsidóságnak nincs semmiféle történelmi előjoga „Izrael földjéhez”.
Az adósságvitában a washingtoni kormány jelzést kapott arról, hogy nem tehet azt, amit akar – mondta a Heteknek a korábban Budapesten is szolgált és magyarul kiválóan beszélő amerikai diplomata. Kurt Volker szerint Obama esélyeit még korai temetni, de a republikánusok meg előállhatnak egy új jelölttel. A volt NATO-nagykövet „nagy szégyennek” nevezte azt, hogy a Nyugat magára hagyta a szíriai ellenzéket, nem osztja viszont a magyar kormánnyal kapcsolatos kritikákat.
Interjú Emanuel Gutmann professzorral, a jeruzsálemi Héber Egyetem politológia tanszékének vezetőjévelMárcius 28-án, kedden választanak Izraelben. A hosszúra nyúlt kampány ideje alatt még izraeli mércével mérve is sok váratlan, megrázó esemény történt, Ariel Saron betegségétől kezdve a Hamasz győzelméig. Mi az, ami legjobban foglalkoztatja a választókat?
180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.
Ez nem hiányzott a nyár végére: újabb mélypontra süllyedt Magyarország és Szlovákia kapcsolata, ráadásul köznevetség tárgyává is lettünk Európában. Sólyom László nem léphetett be Révkomáromba, hogy felavasson egy Szent István-szobrot, mert útközben a Fico-kormány hivatalosan kitiltotta Szlovákiából. „Egyszerre nevetséges provinciális bohózat és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat” – írta az osztrák Der Standard az incidensről.
– George Bush elnök a múlt héten Brüsszelben azt mondta, hogy hosszú távon senki nem élhet békében és biztonságban, ha a Közel-Kelet továbbra is gyilkos ideológiák és tömegpusztító fegyverek után törekvő terroristák bölcsője lesz. Ön szerint melyek ma a legnagyobb veszélyforrások a térségben?
„Nézze, ezek a háromezer éves oszlopfők Salamon király templomát díszítették, ezek a márvány járólapok pedig a Heródes által kibővített szentély bejáratánál állhattak” – magyarázza Noam, egy fiatal bibliai archeológus a jeruzsálemi Emek Cunnim negyedében felállított ideiglenes kutatási területen. A leletek különlegességét az adja, hogy szó szerint a szeméttelepről kaparták ki a világ egyik legrégebbi és legvitatottabb építkezési területéről származó maradványokat.
Duplájára emelte a tétet a Vatikán, a tömeg mégis a felére csappant: a húsvét vasárnap utáni hétvégén tartott kettős szentté avatáson két pápa is részt vett, a 800 ezer érdeklődő mégis csak feleakkora volt, mint 2011-ben II. János Pál boldoggá avatásán.
Az Európai Tanácsban is napirendre tűzik a Jobbik parlamenti képviselőjének hírhedtté vált felszólalását a tiszaeszlári vérvád ügyében - tájékoztatta a Hetek tudósítóját a kezdeményezés benyújtója, Fiamma Nirenstein olasz politikus. A római parlament külügyi bizottságának alelnöke szerint megdöbbentő, hogy Magyarországon olyan uszítás zajlik, amely a második világháború óta példátlan Európában. Fiamma Nirensteinnel az olasz képviselőház elnöki galériáján beszélgettünk.
Az adóparadicsomokról író Sebastian Mondial hacker-újságíró
Alig néhány nappal azt követően, hogy eddig példátlan módon lefoglalták a ciprusi nagy­betétesek pénzét (Kincses szigetek kalózai. Hetek, 2013. április 5.), újabb – ezúttal globális mértékű – csapás érte azokat, akik jövedelmüket és megtakarításaikat offshore-stratégiák segítségével igyekeztek mentesíteni a honi adókulcsok alól, vagy éppen teljesen láthatatlanná tenni azokat.
„Eltérően ketyegnek az órák Washingtonban és Jeruzsálemben" - állítja az iráni atomfenyegetés megítéléséről az amerikai vezérkari főnök. Martin Dempsey szerint ugyanazokból a hírszerzési adatokból más következtetéseket vonnak le az amerikaiak és az izraeliek, de szerinte ez érthető, mert a tengerentúlon „nem érzik a létükben fenyegetve magukat".
Gyökeres fordulatra készül az iráni atomprogrammal kapcsolatban Barack Obama – írta kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. A változás lényege az amerikai lap szerint az, hogy az Egyesült Államok lemond arról a követeléséről, miszerint bármilyen közvetlen tárgyalás előfeltétele az iráni atomprogram azonnali beszüntetése. Ehelyett Washington azt kérné, hogy Irán engedélyezze nukleáris létesítményeiben ellenőrök látogatását.
Ha csak a számokat nézzük, teljesen formálisnak tűnik az előválasztások utolsó, június 7-ei fordulója, amikor Kalifornia és hat kisebb állam dönt a jelöltekről. A republikánusoknál Donald Trump már május végén megszerezte a hivatalos jelöltséghez szükséges delegátusszámot, míg a demokrata pártban Hillary Clintonnak ugyanehhez már csupán néhány tucat delegátus hiányzik.
A nácikat és az al-Kaidát éltette Anders Breivik, akinek pere a héten kezdődött Oslóban. A norvég tömeggyilkos, aki 77 embert ölt meg, nem bánta meg tettét, sőt országa érdekében vállalt „jócselekménynek" nevezte a mészárlást. Norvégiában hatalmas vitát váltott ki, hogy a tízhetesre tervezett per során Breivik lehetőséget kap nézetei részletes kifejtésére, miközben legfeljebb 21 éves börtönbüntetésre számíthat.
Családtámogatás, különadók, külhoni állampolgárság: három olyan konkrét terület, ahol az új lengyel kormány már az első 100 napban a magyar modellt akarja bevezetni. Jan Dziedziczak, a lengyel választáson fölényes győzelmet aratott Jog és Igazságosság parlamenti képviselője 2007 óta, korábban kormány­szóvivőként dolgozott Jarosław Kaczynski mellett.
Sokkhatásként érte a brit társadalmat az elmúlt hét zavargássorozata, de nincs válsághangulat – állította a Hetek kérdésére az egyik legnagyobb angol kommunikációs cég, a Greyling vezetője. Ravi Sunnak azt állítja, hogy London továbbra is sikeres város, de a kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogyan térítheti vissza a társadalomba a rossz önértékeléssel és példaképekkel rendelkező fiatalokat.
Diadalmenetben vonult be Mahmúd Ahmadinezsád Bejrútba. Az iráni elnök a héten járt először hivatalos látogatáson Libanonban. Az Izraellel szomszédos országot ellepték az iráni trikolórok és a sárga-zöld Hezbollah-zászlók, jelezve, hogy sok libanoni szemében a perzsa állam a térség egyértelmű vezetője. Ahmadinezsád lapzártánk után ellátogat az izraeli-libanoni határra, ahol a tiszteletére felépítették a jeruzsálemi Szikladóm élethű mását is (képünkön), hogy „felszabadítóként” bevonuljon oda.
Ariel Saron győzött – de még kérdéses, hogy milyen áron. Két nagyhorderejű szavazásra is sor került a hét elején az izraeli parlamentben. Előbb a gázai kivonulásról kezdeményezett népszavazás tervét utasították el a képviselők, majd pedig a jövő évi költségvetés elfogadásával gyakorlatilag egy évre szabad kezet adtak Ariel Saronnak, hogy végrehajtsa a gázai, utána pedig a ciszjordániai zsidó falvak felszámolásának programját.
Állandó riadókészültségben él húszezer ember immár hét éve egy dél-izraeli kisvárosban, néhány kilométerre a Gázai övezet határától. A lakók úgy érzik, saját kormányuk és a világ közvéleménye is magára hagyta őket. Május végén jártunk az elfeledett dél-izraeli városban, Szderótban. Fotó: Reuteers
Az amerikai szakértők egy része szerint Izrael szándékosan dramatizálja az iráni fenyegetést. Farkast kiáltanak, hogy cselekvésre bírják az Obama-kormányzatot. Lehet, hogy mégsem olyan súlyos a helyzet, mint amilyennek látszik?
Az idei elővásztási szezon már eddig is több, korábban elképzelhetetlennek tartott fordulattal szolgált, most íme egy újabb: néhány órával azt követően, hogy Hillary Clinton egyértelműen megszerezte a demokrata jelöltséghez szükséges számú delegátus támogatását, riválisa, Bernie Sanders felhívta és gratulált neki.
A vita nem erről szól, hanem arról, hogy ki kap állami támogatást és adómentességet a kormánytól. Ez adminisztratív, pénzügyi kérdés, nem a vallásszabadság kérdése. Ez az árnyalat gyakran eltűnik a kritikákban. Amerikában az állam teljesen elkülönítve működik az egyházak finanszírozásától, így csak üdvözölni tudjuk azt, ha Magyarországon is csökken az állam részvétele a hitéletben.
Líbiából nem lesz Dánia – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem politológia professzora. James Fearon (képünkön) a polgárháborús konfliktusok egyik legismertebb nemzetközi szakértőjeként úgy látja, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után veszélyes hatalmi vákuum jön létre az országban, és ezért az átmenet a szomszédos Tunéziánál és Egyiptomnál is zavarosabb lehet, amit a kisebbségben lévő, de szervezett iszlamista erők kihasználhatnak.
„Az amerikai nép válaszokat vár” – ismerte el Barack Obama a bostoni merénylet utáni televíziós nyilatkozatában. Az elnök szerint ezeket a válaszokat a nyomozó hatóságoknak kell megadniuk a támadás indítékaival kapcsolatban.
Az Egyesült Államokkal szemben Magyarországon sokkal megértőbb a sajtó, mint a világ számos részén – mondta George Herbert Walker amerikai nagykövet. Szerinte az új magyar kormány számíthat a washingtoni támogatásra, de elvárják, hogy határozott lépéseket tegyen a gazdaság rendbetételére és a korrupció visszaszorítására. George Herbert Walker amerikai nagykövet Fotó: Somorjai László
A nemzetközi hírű Irán-szakértő néhány hónapja A gombafelhő árnyékában címmel írt könyvet a perzsa állam atomprogramjának Európát érintő veszélyeiről. A Heteknek adott interjúban a professzor azt állította, hogy ha Irán megszerzi a bombát, nemcsak a Közel-Keleten rendeződnek át az erőviszonyok, hanem Teherán ellenőrzést szerez az európai ener­giaellátás forrásai felett is.
Közelednek a novemberi időközi választások az Egyesült Államokban, a két politikai tábor azonban már a 2012-es mérkőzésre keresi a megfelelő jelöltet. A „házi verseny” mindkét oldalon izgalmasnak ígérkezik. A demokrata elemzők is egyre gyakrabban nevezik a népszerűségéből folyamatosan veszítő Barack Obamát „egyciklusos elnök­nek”. A másik oldalon egy konzervatív erőfelmérésen csúnyán leszavazták az eddig szárnyaló Sarah Palint.
– Az elmúlt hetekben a szokottnál is többet lehetett hallani a hírekben Kínáról, elsősorban annak kapcsán, hogy egy új törvény katonai erő alkalmazását helyezte kilátásba, ha Tajvan kikiáltja a függetlenségét. Mi indokolta ezt az új jogszabályt?
Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz.
Közel-keleti hidegháborúhoz vezethetett volna Irán katonai célú atomprogramja – állítja az al-Dzsazíra elemzője. Kérdés, hogy a lausanne-i megállapodással sikerült-e elhárítani ezt a veszélyt, vagy – amint azt Izrael és Szaúd-Arábia véli – a „rossz alku” csak növeli a veszélyt a térségben. Reakciók és elemzések a nagyhatalmak és Irán között létrejött előzetes megállapodásról.
A sajtószabadság iránt szelektíven aggódó amerikai kormányzat gratulált a „török népnek a parlamenti választásokon való részvételért”.
„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat.
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata.
Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz.
Svédország a nyugat-európai demokráciák közül elsőként ismerné el „Palesztinát” – jelentette be a szeptemberben megválasztott új kormányfő, Stefan Löfven. Bár a szociáldemokrata politikus ezt 2012-ben – ellenzéki politikusként – megígérte Mahmúd Abbásznak, kevesen gondolták volna, hogy kormányra jutva egyik első kezdeményezése a világpolitika legvitatottabb területét érinti majd.
Fogytán a türelem Iránnal kapcsolatban. A perzsa állam atomprogramja a több éve zajló diplomáciai kezdeményezések, a nagyvonalú nyugati ajánlatokkal kombinált szankciók és a nemzetközi ellenőrzőbizottságok munkája ellenére megállás nélkül halad előre. Szakértők szerint Irán 2008 végére vagy 2009 elejére rendelkezni fog az atombomba előállításához szükséges dúsított uránnal, ráadásul nukleáris létesítményeit akkor már ultramodern orosz légvédelmi rendszer fogja körülvenni.

Hit és értékek

A jeruzsálemi Templom Intézet évtizedek óta azzal foglalkozik, hogy újra elkészítse a hajdani Szentélyben használt tárgyak másolatait és előkészítse a Harmadik Templom felépítését. A terveikről és az őket körülvevő vitákról a szervezet központjában beszélgettünk Hajim Richman rabbival, a Templom Intézet nemzetközi osztályának a vezetőjével.
Egy amerikai felmérés szerint minden ötödik interneten szörföző fiatalt ér agresszív szexuális zaklatás a számítógépen keresztül. Ennél is veszélyeztetettebbek a tizennégy és tizenhét év közötti lányok – állítja az Amerikai Orvosszövetség számára készült vizsgálat. A fiatalok nincsenek felkészülve a virtuális térből érkező kihívásokra, a szülők pedig tájékozatlanságból, vagy mivel ők maguk is fogyasztói a kiberpornográfiának, nem képesek védelmet nyújtani gyermekeiknek.
A Mars bolygó rendkívüli földközelsége világszerte felkeltette az érdeklődést a vörös bolygó iránt. Az égitest már egyszer?bb távcsövekkel is különleges esztétikai élményt nyújt ezekben a hetekben, de a kíváncsiságot a bolygót övező számos megválaszolatlan kérdés és rejtély is fokozza. A Mars jelentős részét jég borítja, és a NASA már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy tudósai egy marsi kőzetdarabon mikroszkopikus életformákra utaló nyomokat találtak. Létezhetett-e valaha magasabb rend?
A NASA nemrég bejelentette, hogy közel negyven évi szünet után visszatérnek az űrhajósok a Holdra: 2010-ben megkezdik az állandó bázis építését a szomszédos égitesten. A holdbázis többek között a Marsra induló expedíciókat készítené elő. Február elején azonban egy neves kaliforniai tudósokból álló kutatócsoport azt közölte, hogy olyan erős elektromos viharokat észleltek a Hold felszínén, amely lehetetlenné teszi az emberek számára az odatelepülést.
Nemzetközi zsidó szervezetek részéről óvatos bizakodás kísérte Ferenc pápa megválasztását.
"A Fidesznek kereszténydemokrata párttá kell lenni. Ezért kötött szövetséget a KDNP-vel" - jelentette ki Mikola István februárban egy katolikus rendezvényen. Mikola szerint a Fidesz ideológiai-világnézeti párttá való átalakítása több mint három éve kezdődött.
„Az erőszak azoknak a nyelve, akik nem tudják kifejezni magukat” - állítja Bernard LaFayette professzor, Martin Luther King volt személyes munkatársa. A professzor szerint a magyarországi kisebbségellenesség gyökere is hasonló az amerikaihoz, így a megoldások is közösek lehetnek: „Megtanultuk, hogy a legfontosabb meghallani a másikat. Sokszor elfordítjuk a fülünket, pedig az illető akar valamit mondani. Aki képtelen a kommunikációra, a családon belül is hajlamos az erőszakra.
Vitát váltott ki Nagy-Britanniában az olimpiai megnyitó műsoros része. Azt mindenki elismerte, hogy a Gettómilliomos Oscar-díjas rendezője, Danny Boyle által megálmodott program briliáns és az angol hagyományoknak megfelelően önironikusan szellemes volt. Egy vezető kon­zervatív parlamenti képvi­selő szerint azonban „a leg­­balosabb nyitóünnepség" volt a játékok történetében. Más kommentátorok meglepőnek tartották a rendezvény misztikus hangulatát és jelképeit is.
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
Giacomo Biffi bolognai kardinális nagyböjti üzenetében arra figyelmeztette a katolikus egyház vezetőit, hogy készüljenek fel „az Antikrisztus megjelenésére”. A vitatott nyilatkozatairól ismert bíborost ezúttal XVI. Benedek kérte fel arra, hogy üzenetével nyissa meg a nagyböjti meditációt a Vatikánban.
Soha nem állt zsidó szentély a Templom-hegyen – állítja a regnáló jeruzsálemi főmufti. Muhamad Ahmad Husszein (képünkön Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel)  szerint „az Aksza-mecset a világ teremtése óta iszlám mecset” és „soha nem volt más, mint mecset”. A főmuftit 2006-ban Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke nevezte ki.
Húsvéti döntés: egy londoni bíróság április 7-ei ítélete szerint nem mástól lopta el Da Vinci-kód szerzője a bestseller botrányt okozó alapötletét. Dan Brownt azért perelte be két brit szerző, mivel állításuk szerint egy, a nyolcvanas évek elején megjelent könyvben ők írtak először a Mária Magdolnával kapcsolatos teóriákról.
A londoni Telegraph nemrég az ön tanulmányát idézte az Európa jövőjéről szóló cikkében. Eszerint Marseille és Rotterdam lakosságának már most 25 százaléka muzulmán. Malmőben ez az arány 20 százalék és Brüsszelben, Londonban és Párizsban is 10 százalék felett van. Miért gondolja azt, hogy Európa őslakossága radikális mértékben lecsökkenhet, a kontinens akár el is néptelenedhet?
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
Az ENSZ-ben Izrael megalakulását akadályozó arab lobbi
A második világháborúból Szaúd-Arábia gazdasági és politikai szempontból megerősödve került ki. Ibn Szaúd király hosszú éveken át jövedelmező olajüzleteket folytatott a nácikkal, de – nyugati hírszerzők tanácsára – időben kiszállt. Szaúd-Arábia a háború végét a szövetséges hatalmak oldalán érte meg.
"A Vatikán frontharcosa", "Brazília egyik legbefolyásosabb embere": így jellemzi a Financial Times (FT) október 13-i száma Marcello Rossi atyát. A harminchat éves atlétatermet? katolikus pap a brit napilap szerint azzal vívta ki a Vatikán elismerését, hogy mozgalmat hirdetett a dél-amerikai országban az elmúlt 10-15 évben létszámában és közéleti befolyásában igencsak megerősödött evangéliumi kereszténység visszaszorítására.
Aposztáziával és önfeladással vádolta meg a pápa az Európai Unió vezetőit, miután az ötvenedik évfordulóra kiadott berlini nyilatkozatból kihagytak minden vallási utalást. XVI. Benedek szerint „Európa eltűnhet a történelemből”, ha nem változtat individualista magatartásán. A pápa nem véletlenül fogalmazott ilyen élesen: három éven belül immár másodszor vallottak kudarcot azok a törekvések, amelyek Európa alapértékei közé szerették volna felvenni a zsidó–keresztény örökséget.
Bár a Vatikán a harmadik titok június végén történt hivatalos bejelentésével lezártnak tekinti a fátimai látomások értelmezéséről szóló, közel egy évszázados vitát, befolyásos katolikus körök továbbra is vitatják a hivatalos szentszéki álláspontot. Egy tekintélyes római teológus, Corrado Balducci azzal vádolta meg a Ratzinger bíboros vezette vatikáni bizottságot, hogy manipulálta és cenzúrázta az utolsó még életben lévő fátimai látnok, Lucia nővér által átadott dokumentumokat.
 „Luther antiszemitizmusa életének és munkásságának szerves része, amit irodalmi öröksége világosan bizonyít. Antiszemitizmusa azonban nincs összhangban sem teológiájának központi magvával, sem pedig Pál apostolnak a zsidók és keresztények viszonyáról szóló álláspontjával. Luther zsidókhoz fűződő viszonya ellentétes jobb meggyőződésével” – írja Eric W.
Negyven éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata Dallasban John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke. Az évforduló kapcsán sokan a gyilkosság mai napig tisztázatlan körülményeit igyekeznek rekonstruálni, mások a "Ki ölte meg Kennedyt?" kérdésre próbálnak meg új választ találni. 
"Tizenöt éve hiába kerestük volna Jézus képmását a nagy nemzetközi hírmagazinok címoldalán, ma azonban a kereszténység központi alakja rendszeres szereplője ezeknek az újságoknak. Mi az oka ennek? Kicsoda valójában Jézus?" – kérdezte a közelmúltban a CNN hírtelevízió népszerű beszélgetőműsorának riportere különböző felekezet? – baptista, katolikus és zsidó – beszélgetőpartnereit.
A 21. század eddig eltelt két évében fordulópontot hozott a szeptemberi hónap, olyan események sorát indítva el, amelyek azóta sem jutottak nyugvópontra. 2000 szeptemberének végén, pontosan a zsidó újév, a Rós Hasana napján, szeptember 30-án robbantották ki a palesztin területeken azt a véres gerilla- és terrorháborút, amely az elmúlt két évben több ezer áldozatot követelt. A konfliktust a hírekben épp ezért egy ideig "újévi intifádaként" emlegették.
„A történelemben semmi nem történik véletlenül. Ha megtörténik, akkor azt úgy tervezték” - állította Franklin D. Roosevelt elnök, és mondását azóta rendszeresen idézik azok a szerzők, akik szerint az emberi történelem nem véletlen események és folyamatok mentén, hanem előre eltervezett nyomvonalon halad.
Nagy feltűnést keltett az elmúlt héten Izraelben Danny Yatom tábornok nyilatkozata. Yatom a Jerusalem Post cím? lap nemzetközi kiadásának adott nyilatkozatában (Rewriting history is hard to do, The International Jerusalem Post, 2001. augusztus 17.) elsőként mondja el a 2000 nyarán lezajlott Camp David-i csúcstalálkozó kudarca mögötti kulisszatitkokat.
Magyar vonatkozású szálakkal bővült a közelmúltban Eugenio Pacelli (XII. Pius pápa) tervezett boldoggá avatása körüli vita. Az amerikai ABC televízió-csatorna információi szerint 1938-ban Budapestről hívták Rómába azt a jezsuita szerzetest, akit a pápa felkért: szövegezzen meg egy, az antiszemitizmust és a zsidókkal szembeni náci atrocitásokat elítélő enciklikát. Ez a pápai dokumentum elkészült, azonban a megbízást adó XI. Pius pápa a kihirdetését megelőző napokban meghalt. Utóda, XII.
Nem érezte magát illetékesnek a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott dokumentumait bemutató római kiállítás civil kurátora, hogy a Hetek minden kérdésére válaszoljon. A Lux in arcana című tárlattal kapcsolatban több témában szeretnénk választ kapni az illetékesektől, ezért segítséget kértünk a budapesti vatikáni nunciustól is. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius jelezte, hogy elfoglaltságai miatt várhatóan május folyamán tud lapunk rendelkezésére állni, így a vele készült interjút egy későbbi lapszámunkban közöljük.
Izraelben és világszerte április 19-én emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az idei megemlékezés előtt néhány nappal jelent meg a brit oktatási minisztérium jelentése, amely szerint Nagy-Britanniában egyre több tanár hagyja ki a tananyagból a holokauszt témáját, mivel nem akarják megbántani a muszlim diákok érzékenységét. Márciusban Németországból érkezett hír arról, hogy egy berlini rendőrakadémia hallgatói megtagadták, hogy tanóra keretében megemlékezzenek a második világháborús zsidóüldözésekről.
„A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat” – állítja Tomáš Sedlácek professzor, akit a Yale Egyetem folyóirata nemrég a világ öt legtehet­ségesebb és legforrófejűbb közgazdásza közé sorolt. A jó és a rossz közgazdaságtana című könyvét politikusok és a közvélemény számára kötelező olvasmánynak nevezte a Washington Post.
Nagyvárosok felett több ezer szemtanú láttára feltűnő fényes gömbök, repülőtereken vészhelyzetet okozó ismeretlen járművek, megdöbbentő égi jelenségek. Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek hírek rejtélyes esetekről, amelyek közül nem mindegyikre született egyértelmű természetes magyarázat. A szakértők és a média mellett az utóbbi időben már a teológusokat is foglalkoztatják az ufójelenségekként emlegetett események.

Háttér

Egy amerikai újságíró elhatározta, hogy egy éven át nem vesz készpénzt a kezébe. A próba sikerült, David Wolman nem halt éhen, sőt néhány apró kellemetlenséget leszámítva az élete sem zökkent ki a szokott medréből: dolgozott, utazott, élvezte a szabadidejét, mindezt egy pár plasztik kártyával és mobiltelefonjával a zsebében. Tapasztalatait A pénznek befellegzett (End of Money) című, februárban megjelent könyvében írta meg. Ennek ellenére úgy tűnik, nem az Egyesült Államok lehet a világ első készpénzmentes országa.
Az egyik legnépszerűbb norvég Eb-induló szövege szerint: "Legjobb férfiaink ismét harcra készek. A vikingek győztes hadjáratra indulnak Európa ellen." Nemzeti színek kavalkádja kerítésen, autókon, a szurkolók kifestett arcán és egyenmezén – a világszerte közel 7 milliárd néző által nyomon követett futball Eb-t figyelve úgy tűnhet, hogy az egyesülés felé robogó Európában elszabadult a foci-nacionalizmus. Mindez ráadásul az EU szívében, Belgiumban és Hollandiában.
A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve – legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21.
Budapesten tárgyalt az izraeli külügyminiszter-helyettes. Danny Ajalon tárgyalásainak a középpontjában azonban az ENSZ szeptemberben esedékes döntései állnak a palesztin államalapítással kapcsolatban. A jeruzsálemi kormány arra számít, hogy Magyarország is a felelősen gondolkodó államok sorába tartozik majd, akik a béketárgyalások folytatását támogatják az ultimátumokkal szemben.
Dore Gold az 1991-es madridi békekonferencia óta részese, hol tárgyalóként, hol tanácsadóként a közel-keleti BÉKETÁRGYALÁSOKNAK. A volt izraeli ENSZ-nagykövettel Jeruzsálemben beszélgettünk a térség és a világ legsúlyosabb kihívásairól és vitáiról. Fotó:Reuters
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.
Kuruc.info hírportál:„Kokárdáért ütött a zsidó 2006.03.18. 16:20:37
Egy napig a futball körül forgott minden Izraelben, ám a világbajnoksággal kapcsolatos remények a hétvégén egy pillanat alatt szétfoszlottak. Percekkel a mérkőzés lefújása előtt még ötvenezer boldog szurkoló készült Tel Avivban arra, hogy ünnepelje a továbbjutást kivívó izraeli játékosokat, amikor egy váratlan osztrák gól mindent az ellenkezőjére fordított. Vasárnap reggel még a kudarc okairól és felelőseiről vitatkoztak az emberek, ám néhány órával később már senki nem beszélt a sportról.
A szeptember 11-ei évfordulón elhangzott beszédek újra az Egyesült Államok melletti szolidaritásról szóltak világszerte. Az együtt érző szólamok egy pillanatra mintha felidéznék azt a nemzetközi hangulatot, amelyet a terrortámadás után a berlini polgármester Kennedy híres mondatára utalva "Mindnyájan amerikaiak vagyunk" formában fogalmazott újra.
Svájcban letartóztatták Roman Polanskit. Az Oscar-díjas filmrendező harminckét éve menekült egy kiskorú megerőszakolása miatt rá váró felelősségre vonás elől. Úgy tűnt, ez élete végéig sikerül, ám egy Los Angeles-i ügyész úgy döntött, hogy eljött a rendezés ideje.
– A falon Ön mögött Herzl Tivadar képe függ. Ő is a Leumi Bank egyik jeles ügyfele volt?

Fókusz

Változnak az idők: kereken 160 évvel azután, hogy Deb­recenben a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Ferenc József császár dédunokája a Magyar Demokrata Fórum felkérésére vállalta a képviselő­jelöltséget a párt európai parlamenti listáján. Habsburg György lapunknak elmondta: Magyar­ország iránti szeretetét az idén 97 éves édes­apjától, Ottótól örökölte.
Méray Tibor március 15-e alkalmával kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét. A magyar emigráció egyik szellemi vezetője – aki a napokban lesz 85 éves – elmondta: jólesik neki az elismerés, de aggódik Magyarország helyzete miatt.
"Egyike a legnagyobb személyiségeknek a Moszad történetében" – írta Peter Z. Malkinról 1989-ben a Maariv cím? napilap. Malkin huszonhét évet szolgált az izraeli titkosszolgálatban, akciói túlnyomó többségéről ma sem beszél. Kivétel a végső megoldás náci programja első számú végrehajtójának, Adolf Eichmann-nak elfogása. Peter Z.
Botrányos beszédek, bojkottfelhívások, tüntetések és fenyegetések: több mint 100 állam- és kormányfő részvételével lapzártánkkor megkezdődött az ENSZ őszi közgyűlése. Bár a nemzetközi fórum hivatalos fő témája a klímavédelem volt, a figyelem a Közel-Keletre irányult. „A legrémesebb álmainkat is túlhaladó terrorizmus szabadulhat rá a világra” – figyelmeztetett Benjamin Netanjahu izrae­li kormányfő, aki szerint ha Irán atomfegyverhez jut, nukleáris védőernyőt adhat terrorszervezeteknek, hogy megtorlás veszélye nélkül pusztíthassanak. Az iráni elnök ezzel szemben a nemzetközi atomleszerelés fontosságáról beszélt, nyíltan utalva Obama prágai felhívására.
Példátlan tömegtüntetések és brutális erőszak az utcán, botrányos veszekedések a tárgyalóteremben – a brit lapok egy része ettől tart a lapzártánk után kezdődő londoni G20-as csúcson. A találkozó külön érdekessége, hogy először utazik Európába elnökként Barack Obama. „A pokolba vezető út” – ezt mondta az EU soros elnöke Obama ezermilliárd dolláros gazdasági mentőprogramjáról. Nicolas Sarkozy pedig megüzente: kivonul a londoni csúcsról, ha nem fogadják el a pénzpiac szigorúbb szabályozására vonatkozó francia javaslatot.

Interjú

– Képviselő úr! Engedje meg, hogy elsőként gratuláljunk a születésnapjához és ahhoz a magas magyar kitüntetéshez, amit Medgyessy Pétertől vett át. Mit gondol, ez inkább az Ön személyének szól, vagy annak a pozíciónak, amit Ön az Egyesült Államokban betölt, és amit ebben a pozícióban Magyarországért tehet?
Judith Várnai Shorer, Izrael magyaroszági nagykövete. "A kormánynak azonnal el kell határolódnia az antiszemita megnyilvánulásoktól"    Fotó: Somorjai
Magyarország legnagyobb kincse a víz – mutat körbe a 68 éves Bereczk Imre nagyvállalkozó sárbogárdi építkezésén, ahol hónapokon belül elkészül nyolcezer négyzetméteren az ország egyik legnagyobb ásványvíz-palackozója. A sárbogárdi víz független vizsgálatok szerint Evian minőségű. Bereczk már a közel-keleti exportot tervezi, ahova évtizedek óta személyes szálak kötik. Fotó: Vörös Szilárd
Scsaranszkij úr! Az ön pályafutását végigkísérte a szabadságért, függetlenségért folytatott küzdelem. Hogyan látja a most 60 éves Izrael jövőjét?
– állítja Wilfried Gruber budapesti német nagykövet Wilfried Gruber nagykövet: "Németország újra »normális« nemzetállammá vált."     Fotó: Somorjai

Vélemény

Milyen volt az a világ, amikor a szülők nem mobiltelefonon hívták a gyereküket, hogy hazaért-e már az iskolából, a diákok pedig nem a társasági portálokon beszélték meg egymással a hétvégi programot? Bármilyen távolinak tűnik, azért erre még a mai huszonévesek is emlékeznek. De milyen volt az a világ, amikor a mozgóképet csak a mozivásznon lehetett látni, a hűtőszekrénybe a jeget pedig lóvontatta jegeskocsik hozták? Ez még régebben volt, de a mai ötvenesek fel tudják idézni ezt a kort is.

Riport

– Mennyi idő telt el a találkozásig attól kezdve, hogy először hallottak egymásról? 
A lépfenével fertőzött levelek megjelenése azt jelzi, hogy a terrorizmus újabb pusztító határvonalat lépett át az elmúlt hetekben – állítja Dr. Dany Soham, a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem professzora. A biológiai fegyverek bevetése civil célpontok ellen Soham szerint ugyanúgy felkészületlenül érte az embereket, mint az, amikor az első világháborúban a németek mérges gázokat vetettek be a frontvonalon.

Belföld

Fájni fog, mindenkinek – ennyit tudni a tervezett válságkezelő kormányprogramról. Hogy kinek és mennyire – ezt lapzártánkkor még azok a szocialista és szabad demokrata parlamenti képviselők sem tudják, akiknek a szavazataira Bajnai Gordon a megválasztásához számít. Szakértők véleményei arról, mit is kellene tenni.

Sport

"Öt Lipcseire lett volna szükségünk a tizenegyeseknél" – sóhajtott fel az egyik ferencvárosi játékos csütörtökön hajnalban, a ferihegyi repülőtérre történt hazaérkezést követően. A magyar bajnokcsapat anélkül búcsúzott a Bajnokok Ligája (BL) küzdelmeitől, hogy ellenfele, a horvát Hajduk Split akár egyszer is bevette volna a 210 perces, két fordulóból álló párharc során Sz?cs Lajos kapuját. Csank János edző szerint a "szerencse is elpártolt a csapat mellől".

Színes

A CIA évtizedek óta vizsgálja az Ararát-hegységben található különös formájú gleccsert, amely alatt Noé 4500 éve megfeneklett bárkája rejtőzhet – állítja a Washington Times. A lap úgy értesült: hamarosan több titkos légi és műholdfelvétel is nyilvánosságra kerül. Az "Ararát-anomália" elnevezés? jelenségre először egy 1995-ben napvilágot látott fotó hívta fel a figyelmet. Az Ameikai Katonai Elhárítási Hivatal archívumában található légifelvételt 1949.

Oldalak