Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

 
Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét.
Vitát váltott ki Nagy-Britanniában az olimpiai megnyitó műsoros része. Azt mindenki elismerte, hogy a Gettómilliomos Oscar-díjas rendezője, Danny Boyle által megálmodott program briliáns és az angol hagyományoknak megfelelően önironikusan szellemes volt. Egy vezető kon­zervatív parlamenti képvi­selő szerint azonban „a leg­­balosabb nyitóünnepség" volt a játékok történetében. Más kommentátorok meglepőnek tartották a rendezvény misztikus hangulatát és jelképeit is.
Történelmi jelentőségű döntést hozott egy jeruzsálemi bíróság, amikor a héten engedélyezte a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen. Yehuda Glick polgárjogi aktivista azt követően fordult bírósághoz, hogy az izraeli rendőrség 2011-ben két évre kitiltotta a hegyről, miután nyilvánosságra került egy televíziós felvétel arról, hogy a helyszínen imádkozik.
Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás.
Alaposan meglepte rajongóit Bob Dylan. A legendás énekes karácsonyi albumot készített, és egy interjúban, évtizedek óta először, újra beszélt hitéről is.
Tizenkét hónap alatt mintegy 176 ezer keresztényt gyilkoltak meg hitük miatt a világon. Nem a hírhedt római keresztényüldözések idején, nem is a középkor valamelyik véres századában. A megrázó adat az új évezredből való: 2008 közepe és 2009 közepe közötti időszakot összesítette egy legfrissebb jelentésében egy emberi jogi szervezet.
"A tömeg energiává alakítása a XX. század elején kissé úgy hangzott, mint a víz borrá változtatása" – írja nemrég magyarul is megjelent könyvében (Ami a tudományban még felfedezésre vár) John Maddox, a Nature magazin volt főszerkesztője. A modern fizika felfedezései nemcsak a tudományos gondolkodásnak az anyagi világról alkotott képét változtatták meg, hanem – igaz, jó félévszázados késéssel – a teológusokat is nézeteik újragondolására késztették.
Az ENSZ-ben Izrael megalakulását akadályozó arab lobbi
A második világháborúból Szaúd-Arábia gazdasági és politikai szempontból megerősödve került ki. Ibn Szaúd király hosszú éveken át jövedelmező olajüzleteket folytatott a nácikkal, de – nyugati hírszerzők tanácsára – időben kiszállt. Szaúd-Arábia a háború végét a szövetséges hatalmak oldalán érte meg.
A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be.
Miért döntött úgy a világ legkonzervatívabbnak tartott óriásbefektetője, Warren Buffett, hogy megszegi több évtizedes alapelvét, miszerint nem vásárol külföldi céget? A 4,5 milliárd dolláros befektetést Buffett 2006-ban Haifában akkor írta alá, amikor a városba becsapódtak a Hezbollah első rakétái. Daniel Hershkowitz rabbi, izraeli fejlesztési és technológiai miniszter szerint országa sikerének a kulcsa a szükség: a létezésükért folytatott küzdelemben mindig egy - de inkább több - lépéssel az ellenség előtt kell járni.
A szerző az utóbbi évtizedek több mint 150 szerep­lőjével – izraeli miniszterelnökökkel, a CIA volt igazgatójával és emigráns iráni vezetőkkel – készített interjút, és beutazta a térséget, Marokkótól Afganisztánig.
Ötödik folytatásához érkezett sorozatunk, amelyben először az európai és észak-amerikai irodalomban követtük nyomon a messiási eszme és az Antikrisztus témájának a feldolgozását, majd a Bibliában vizsgáltuk a "Messiás-kód", azaz a Messiásra vonatkozó ószövetségi utalások megfejtéséhez rendelkezésre álló információkat. Előző számunkban a zsidó történelemben felbukkant, legnagyobb hatású hamis próféták pályafutását tekintettük át, míg e heti írásunk a keresztény egyháztörténelem hasonló vadhajtásaiból válogattunk néh
„Isten halott?” - ezt a kérdést tette fel 1966-ban a Time magazin a címlapján. Közel fél évszázaddal később a Chicagói Egyetem kutatói a világ harminc országában végeztek felmérést arról, hogy mennyire erős az istenhit a lakosság körében. A kutatás azt bizonyította, hogy a Time hajdani provokatív felvetését a legtöbb helyen nem osztják az emberek. A skála két szélső pontja egyaránt Ázsiában van: a Fülöp-szigeteken 84 százalék, míg Japánban csak 4 százalék válaszolta azt, hogy feltétel nélkül hisz Istenben.
Bízvást az ezredfordulóra vonatkozó számos be nem teljesedett jövendölés közé sorolhatjuk a néhai egyiptomi uralkodó, Faruk király pesszimista mondását, aki szerint "2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő". Bár az elmúlt évszázadban számos uralkodó maradt trón nélkül, egyedül Európában tíz nemzet őrizte meg a monarchikus államformát.
Az Európában élő férfiak túlnyomó többsége tíz ősatyára vezetheti vissza származását – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt héten közzétett jelentésében. A tudósok a meglepő következtetésre az egyedül férfiágon öröklődő speciális Y-kromoszóma vizsgálata révén jutottak, miután összehasonlították a kontinens különböző etnikumaiból válogatott genetikai mintákat. A "tíz család" elmélet ismét felveti a kérdést: lehet-e a korszer?
"Lelőttek, lelőttek" – huszonöt évvel ezelőtt ezek voltak John Lennon utolsó szavai, miután New York-i otthona előtt Mark David Chapman hidegvérrel, öt lövéssel leterítette a huszadik század egyik legnagyobb hatású művészét. Az évfordulóra emlékezve az egyik magyar televízió is bemutatta azt a portréfilmet, amely részletesen, eredeti felvételekkel felidézi Lennon emlékezetes "népszerűbbek vagyunk, mint Jézus" nyilatkozata nyomán kirobbant vihart. 
 „Luther antiszemitizmusa életének és munkásságának szerves része, amit irodalmi öröksége világosan bizonyít. Antiszemitizmusa azonban nincs összhangban sem teológiájának központi magvával, sem pedig Pál apostolnak a zsidók és keresztények viszonyáról szóló álláspontjával. Luther zsidókhoz fűződő viszonya ellentétes jobb meggyőződésével” – írja Eric W.
 
Az antikrisztusi és a messiási eszme történetével, valamint irodalmi adaptációival foglalkozó sorozatunk hetedik részében a nácizmus és az okkultizmus kapcsolatáról az utóbbi években napvilágot látott elméleteket kíséreljük meg felvázolni. Egyes kutatók azt állítják, hogy Adolf Hitler és közvetlen munkatársai, elsősorban Heinrich Himmler, Joseph Goebbels és Rudolph Hess élénk érdeklődése az ezoterikus tanok iránt jelentős hatással volt a Harmadik Birodalom politikai, sőt katonai döntéseire is.
A katolikus egyház tíz éven belül megszűnhet – állítja a Catholic Planet cím? internetes magazin októberi számában Ronald L. Conte szerkesztő. Mielőtt bárki rosszra gondolna: nem valamiféle szakadár katolikus kiadványban jelent meg ez a meghökkentő prognózis, hanem olyan lapban, amely már a fejlécén is a római anyaszentegyház és a pápa iránti feltétlen és mély elkötelezettségét hirdeti. A római katolikus egyházat és a Vatikánt az utóbbi hónapokban megrázó botránysorozat csak részben tekinthető a borúlátó előrejelzés alapjának.
A Human Rights Watch a helyszínen vizsgálja a nigériai mészárlást, amelyben legalább 500 keresztény nőt és gyermeket öltek meg muzulmán támadók. Corinne Dufka, az emberi jogi szervezet nigériai képviselője a Heteknek szemtanúkra hivatkozva elmondta: hajnalban, álmukban törtek rá három falura a bozótvágó késekkel és gépfegyverekkel felszerelt fegyveresek.
Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett.
„Először a dollár fog elértéktelenedni a gigantikus államadósság miatt. Az emberek nem tudnak majd vásárolni, és éhséglázadások törnek ki Amerikában is. A kormány sem kap olajat dollárért külföldről, ezért a hadsereget vetik be, hogy megszállják a közel-keleti olajmezőket. Ezzel beindul a harmadik világháború, de ez még csak a kezdet. Sorra jönnek a természeti csapások, és a végén egy nagy üstökös csapódik a Földbe.
Korábban rendszeresen lehetett hallani azt az érvet, hogy egyes terrorista szervezetek csak "álcaként" használják politikai-gazdasági célú bűncselekményeik leplezésére az iszlám jelszavakat, és "visszaélnek" az alapvetően toleráns vallás eszméivel. Most Ahmed Jaszin meggyilkolása után az Izraelt elítélő nyilatkozatok (Franciaországtól a Vatikánig, Kairótól Budapestig) cáfolhatatlan tényként kezelték, hogy a sejk hiteles muzulmán vallási vezető volt, és meggyilkolását ezért nem lehet a terrorizmus elleni harc részének tekinteni.
 
A messiási eszme és az antikrisztusok történetével és különböző megjelenési formáival foglalkozó sorozatunk előző számában korunk népszerű neognosztikus irányzata, a New Age-eszmekör messianizmusával foglalkoztunk. E heti cikkünk e témakör egyik markáns és népszerű ágazata, az úgynevezett UFO-jelenségek körül kialakult elképzeléseket foglalja össze. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a XX.
„Rómában évezredek óta a művészet: politika" - állítja az olasz főváros egyik legújabb nevezetességének, az Ara Pacis Múzeumnak a kurátora. A Tiberis partján álló ultramodern épület Augustus császár monumentális békeoltárát őrzi, amelyet az ókori világ egyik legrejtélyesebb emléké­nek tartanak. A történészek mellett a poli­ti­kusokat is megosztja az emlékmű. A béke­-oltárt ugyanis Benito Mussolini meg­bí­zá­sából olasz régészek tárták fel az 1930-as években.
A kereszténységen belül az elsőbbségért korán megindult a küzdelem. A püspökök a rivális irányzatokhoz tartozó hívők ezreit vádolták meg eretnekséggel, és ítéltették halálra a császárság hatóságaival – állítja nemrég magyarul is megjelent A kereszténység története cím? könyvében (Európa Könyvkiadó, 2001) Paul Johnson oxfordi történész, aki szerint nem az elterjedt vallások iránt toleráns Római Birodalom volt a keresztényüldözés kezdeményezője.
Szeptember végén a The Times arról tudósított, hogy egy brit régész a jeruzsálemi Templom közel kétezer éve elveszettnek hitt kincseinek a nyomára bukkant. (Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? Hetek, 2006.
„A közgazdaságtan nem hagyhat figyelmen kívül erkölcsi szempontokat” – állítja Tomáš Sedlácek professzor, akit a Yale Egyetem folyóirata nemrég a világ öt legtehet­ségesebb és legforrófejűbb közgazdásza közé sorolt. A jó és a rossz közgazdaságtana című könyvét politikusok és a közvélemény számára kötelező olvasmánynak nevezte a Washington Post.
"Akkor volt Jeruzsálemben a megújítás ünnepe, tél volt ugyanis, Jézus pedig fel-alá járt a templomban, a Salamon csarnokában" – írja János evangéliuma a zsidó naptár egyetlen téli ünnepére, a hanukkára utalva. A zsidó szentély újjászentelésére történő nyolcnapos emlékezés a hagyomány szerint a hajdani Makkabeus-féle szabadságharc hőseit állítja a középpontba, ám az elmúlt évtizedekben egyre többen utalnak a hanukka kapcsán a felszabadító küzdelem célpontjára – a Jeruzsálem szívében álló Templom-hegyre. A 2000.
1834. május 30-án alapította XVI. Gergely pápa az elődjéről, a korai egyház egyik kiemelkedő egyházvezetőjéről, Nagy Szent Gergelyről elnevezett kitüntetést. Bár a hivatalos vatikáni rangsorban ez csupán a negyedik legrangosabb elismerés, Orbán Viktor ennél magasabb pápai kitüntetést nem kaphatott volna. 
"Hogyan mentették meg az írek a civilizációt?" – teszi fel a kérdést Thomas Cahill nemrég megjelent nagysiker? könyvének címében. A szerző azt állítja, hogy az összeomló Római Birodalom romjai alól ír segítséggel sikerült kimenteni, és a barbár hódítás nyomán a kontinensen végigsöprő évszázados anarchia során megőrizni a klasszikus civilizáció és a korai kereszténység értékeit.
„A történelemben semmi nem történik véletlenül. Ha megtörténik, akkor azt úgy tervezték” - állította Franklin D. Roosevelt elnök, és mondását azóta rendszeresen idézik azok a szerzők, akik szerint az emberi történelem nem véletlen események és folyamatok mentén, hanem előre eltervezett nyomvonalon halad.
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái.
Mint arra sorozatunk első részében utaltunk, a 2001. szeptember 11-e óta eltelt bő egy évtizedben drámaian megnőtt az iszlám világban az apokaliptikus témájú könyvek és videók iránti érdeklődés.

Fókusz

„Új korszakot” ígért Vlagyimir Putyin Teheránban. Az orosz elnök javaslatottett az iráni atomválság megoldására, és védelmet kínált az iszlám köztársaságnak az esetleges katonai támadásokkal szemben. George Bush szerint a „harmadik világháborúhoz vezethet”, ha a világ megvárja, amíg Irán atombombához jut. Putyin és Hamanei ajatollah. Iránban ma is Khomeini a mérce
Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek.
A muzulmán böjti hónap, a Ramadán utolsó napján Teheránban az Iszlám Diákegyesületek szervezete konferenciát tartott "Cionizmus Nélküli Világ" címmel. A rendezvényen négyezer egyetemista előtt beszédet mondott Mahmud Ahmanidezsád iráni elnök is, akinek szavai, miszerint Izraelt "el kell törölni a térképről", olyan megdöbbenést váltottak ki világszerte, hogy történetében először még az ENSZ Biztonsági Tanácsa is egyöntetűen kiállt a zsidó állam védelmében.
 
Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét.
A 2001. esztendo szeptember 11-én véget ért. Vagy éppen akkor kezdodött el. Hiszen mire is emlékszünk az év elso nyolc hónapjából? Jószerivel semmire: fényévnyi távolságra tunnek azok a napok, amikor az Egyesült Államok elnöke még Bill Clinton volt, Izraelt Ehud Barak vezette, a Földmuvelési Minisztériumban pedig Torgyán József tartott sajtótájékoztatót. Blair maradt, Berlusconi visszajött. Milosevics és Szabadi börtönben vár az ítéletre. Indiában a föld indult meg, Tarpán a gát szakadt át.
 
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel – Spontán bűncselekménynek vagy kiszámított akciónak tartják a ramallahi lincselést?
A héten Ariel Saron izraeli miniszterelnök meghívására több mint hatszázan, köztük zsidó és keresztény egyházi vezetők, politikusok, légitársaságok vezetői és idegenforgalmi szakemberek érkeztek Jeruzsálembe egy nemzetközi turisztikai konferenciára. A tanácskozás helyszínétől és a résztvevők szálláshelyétől nem messze, néhány órával a megnyitó előtt palesztin terrortámadás ért egy autóbuszt, nyolc izraeli halálát okozva. 
Kurdisztántól Texasig a világ számos pontján figyelnek a skót függetlenségről szóló népszavazásra azok a pártok és mozgalmak, amelyek a nemzet nélküli etnikumok és kulturális-politikai közösségek érdekeit képviselik.
Hogyan látja Amerika, valamint a keresztényég helyzetét és jövőjét egy volt republikánus elnökjelölt-aspiráns? A CBN televízió alapítója és frontembere 1988-ban George W. Bush ellenfele volt a republikánus jelöltségért folytatott versenyben. Pat Robertsonnal néhány nappal az amerikai elnökválasztás után a CBN virginiai központjában beszélgettünk. Fotó: Bárány László
Három hónap alatt a politikai másodvonalhoz sorolt John Kerry valamennyi riválisát állva hagyta, és a március másodikai "szuperkedd" után eldőlt: ő lesz George W. Bush demokrata párti kihívója a novemberi amerikai elnökválasztáson. Az Egyesült Államokban és másutt is sokan úgy vélik, hogy az idei párviadal az utóbbi évtizedek legélesebb és legizgalmasabb választása lesz. Mindkét jelölt rendkívül felkészült és két markánsan különböző amerikai politikai hagyományt képvisel mind a külpolitikában, mind a gazdaság- és szociálpolitikában.
Vlagyimir Putyin várhatóan a szavazatok több mint 60 százalékát szerzi meg a most vasárnapi orosz elnökválasztáson. A KGB volt ezredese néhány hete menesztette teljes kormányát, és a miniszteri posztok számát közel a felére csökkentette. Az Oroszországi Kommunista Párt, amelynek tagjai amúgy az utcai demonstrációkon előszeretettel vonulnak Sztálin-képek alatt, most a parlamenti demokrácia védelmében és a lopakodó diktatúra ellen emelte fel szavát.
Tegyük fel, hogy 2003 tavaszán az Egyesült Államok mégsem indít támadást Szaddám Huszein ellen. 
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
Európa még kitart a másfél hónapja házi őrizetben tartott Arafat mellett, miközben egyre több jel mutat arra, hogy az amerikai vezetés "leírta" a palesztin vezetőt. A tizenhat hónapja tartó palesztin intifáda újabb mélypontot ért el, miután tíz nap alatt négy öngyilkos merényletet követtek el Izraelben, ebből kettőt a jeruzsálemi belváros sétálóutcáján. Az eddigi több mint száz öngyilkos terrorista kivétel nélkül férfi volt, a héten azonban egy fiatal palesztin nő robbantotta fel magát Jeruzsálemben.
Ön a most megjelent könyvében azt állítja, hogy Kádár többször is elárulta Nagy Imrét. Hányszor?

Külföld

A jelenlegi „kétfejű Európa” helyett egyetlen, összevont jogkörű elnök, úgynevezett „supremo” vezetné a jövőben az Európai Uniót. A javaslatot – amelyet a brüsszeli EUobserver hírportál szellőztetett meg – a német külügyminiszter által vezetett Berlini Csoport dolgozta ki. A program megvalósítása a francia elnökválasztás után felgyorsulhat, bár a nemzeti szuverenitás további korlátozásával járó tervet Nagy-Britanniában élesen ellenzik.
"Ausztrália szeptember 11-éje" – így jellemezte John Howard ausztrál miniszterelnök az indonéziai Bali szigetén végrehajtott mészárlást, amely az elmúlt tizenhárom hónap legsúlyosabb terrortámadása volt. A közel kétszáz, többségében felismerhetetlenségig összeégett áldozat közül lapzártánkig harminchárom ausztrál turistát tudtak azonosítani, és a súlyos sebesültek közül is száznegyvenen az ötödik kontinens lakói közül kerültek ki.
Donald Tusk és Herman Van Rompuy. Előttem az utódom.
 Lengyel-olasz duó váltja fel decembertől az Európai Unió két vezető tisztviselőjét. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt – Angela Merkel mellett – az elmúlt évtized egyik legsikeresebb politikusának tekintik.
Erősödő Európa – ezzel a címmel jelent meg a napokban új könyve. Mostanában inkább temetni szokták Európát, a héten Marine Le Pen például a szétesés előtt álló Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Unió mai helyzetét…
Az adóparadicsomokról író Sebastian Mondial hacker-újságíró
Alig néhány nappal azt követően, hogy eddig példátlan módon lefoglalták a ciprusi nagy­betétesek pénzét (Kincses szigetek kalózai. Hetek, 2013. április 5.), újabb – ezúttal globális mértékű – csapás érte azokat, akik jövedelmüket és megtakarításaikat offshore-stratégiák segítségével igyekeztek mentesíteni a honi adókulcsok alól, vagy éppen teljesen láthatatlanná tenni azokat.
Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendő államban győz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.
Bár egyes amerikai közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a demokraták reménybeli elnökjelöltje, John Kerry beérte népszerűségben George W. Busht, korai még az európaiak reménye, hogy a novemberi választások után új lakója lesz a Fehér Háznak: "Minden idők legfeszültebb és legizgalmasabb kampányában még bármi megtörténhet" – mondta Gayle Tzemach, az egyik vezető amerikai televízió, az ABC News producere, aki a héten egy videokonferencia keretében Washingtonból beszélgetett magyar újságírókkal.
 
Brit nem kormányzati szervezetek (NGO-k) összehangolt delegitimációs kampányt indítottak májusban, a zsidó és keresztény pünkösd ünnepe előtt Izrael ellen. A protestáns Skót Egyház nyilatkozatot adott ki arról, hogy szerintük a zsidóságnak nincs semmiféle történelmi előjoga „Izrael földjéhez”.
„Eltérően ketyegnek az órák Washingtonban és Jeruzsálemben" - állítja az iráni atomfenyegetés megítéléséről az amerikai vezérkari főnök. Martin Dempsey szerint ugyanazokból a hírszerzési adatokból más következtetéseket vonnak le az amerikaiak és az izraeliek, de szerinte ez érthető, mert a tengerentúlon „nem érzik a létükben fenyegetve magukat".
Az Egyesült Államok átengedte az Iszlám Állam elleni szárazföldi hadműve­leteket Iránnak; és az áprilisra tervezett, Moszul elleni nagy offenzívát már az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Kasszem Szulejmani koordinálhatja - állítja a Euronews hírcsatorna.
Alig öt héttel a malajziai repülőgép eltűnése után újabb ázsiai közlekedési katasztrófa döbbentette meg a világot.
Az amerikai választók fellázadtak Barack Obama és a Demokrata Párt ellen. A konzervatív Fox News hírcsatorna legalábbis ezt a következtetést vonta le a keddi időközi szenátorválasztás eredményéből, amelyen a tavaly elhunyt Ted Kennedy utódjáról döntöttek.
Új életet próbáltak lehelni a NATO-vezetők walesi csúcstalálkozójukon a ka­to­nai szövetségbe, amelyet sokan a huszadik század letűnt relikviájának tekintenek.
Barack Obama megválasztása után az amerikaiakat nemcsak a győzelemhez vezető út, hanem az új elnökre váró legfontosabb kihívások is foglalkoztatják. Összeállításunkban politikai elemzőket kértünk meg arra, hogy segítsenek értelmezni a világszerte nagy figyelemmel kísért választást.
Harmincnégy évig készült arra, hogy király legyen. Egy héttel a trónra lépése előtt tudta meg, hogy mégsem ő lesz az uralkodó. Pedig felesége már a palota új dekorációját is megterveztette. A hoppon maradt koronaherceg évekig eltűnt a nyilvánosság elől, de az utóbbi években békenagykövetként igyekszik kamatoztatni kivételes kapcsolatrendszerét.
Az amerikai szakértők egy része szerint Izrael szándékosan dramatizálja az iráni fenyegetést. Farkast kiáltanak, hogy cselekvésre bírják az Obama-kormányzatot. Lehet, hogy mégsem olyan súlyos a helyzet, mint amilyennek látszik?
Két szomszédunknál is országgyűlési választásokat tartottak a hétvégén. Horvátországban nem okozott meglepetést a jobbközép kormány bukása, ám Szlovéniában egy új párt jó hajrával lekörözte mind a jobb-, mind a baloldali politikai elitet. A Pozitív Szlovénia vezetője a ljubljanai polgármester, aki egyben sikeres üzletember is. A két országban viszont közös, hogy a szélsőséges erőknek esélyük sincs a hatalom közelébe kerülni. Interjú Szűcs R. Gábor docenssel, volt ljubljanai külügyi tanácsossal.
Duplájára emelte a tétet a Vatikán, a tömeg mégis a felére csappant: a húsvét vasárnap utáni hétvégén tartott kettős szentté avatáson két pápa is részt vett, a 800 ezer érdeklődő mégis csak feleakkora volt, mint 2011-ben II. János Pál boldoggá avatásán.
Szabadság, önbizalom, világszínvonalú képzés, nagyon kemény munka, türelem, hit. India felemelkedése a 21. század egyik nagy sikertörténete. Ennek közvetlen részese és formálója az egyik legnagyobb indiai vállalatbirodalom tulajdonosa, Krishan Kumar Modi, akit Budapesten faggattunk arról, mitől képes India a világválság idején is lélegzetelállító fejlődésre. Hogyan indult a családi vállalkozás?
Új korszak kezdődhet Európa és Izrael sok vihart átélt viszonyában, miután létrejött egy erős összeurópai szövetség a demokrácia és a közös értékek védelme alapján. Ezzel a megállapítással zárult Jeruzsálemben az a nemzetközi konferencia, amelyre 27 európai országból mintegy 600 politikus – parlamenti és európai parlamenti képviselők – érkezett a European Friends of Israel (EFI - Izrael Európai Barátai) elnevezésű brüsszeli szervezet meghívására.
„Az ember, aki hadat üzent Amerikának” – egy neves Közel-Kelet-szakértő, Yossef Bodansky már 1998-ban könyvet írt ezzel a címmel Oszama bin Ladenről. Sokkal többet ma sem tudunk a szaúdi születésű terrorvezérről, akit öt éve üldöz eredménytelenül az amerikai hadsereg és titkosszolgálat. Az al-Kaida első emberéről többször hitték már azt, hogy meghalt – legutóbb a tavaly szeptemberi nagy kasmíri földrengés után -, ám újra és újra hírt ad magáról.
„Az amerikai nép válaszokat vár” – ismerte el Barack Obama a bostoni merénylet utáni televíziós nyilatkozatában. Az elnök szerint ezeket a válaszokat a nyomozó hatóságoknak kell megadniuk a támadás indítékaival kapcsolatban.
Hét év szünet után a héten újrakezdődtek az Egyesült Államokban a magas szintű tárgyalások az izraeli–palesztin békekötésről. Az annapolisi konferencia célja nem maga a megállapodás, hanem az 1991-ben Madridban elindított, majd Oslóban részleges megegyezést hozó folyamat felelevenítése és egy új tárgyalási menetrend kialakítása volt. Az alku bonyolultságát jelzi, hogy a főszereplőkön kívül további 48 állam – köztük 16 arab ország – képviseltette magát a rendezvényen.
A Heteknek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a Vatileaks körüli manőverek egyik célja már a következő pápaválasztó konklávé előkészítése. Cris Putnam úgy véli, hogy a sorozatos kiszivárogtatások nyomán kialakuló káosz XVI. Benedek vezetői alkalmasságát kérdőjelezi meg, és gyengíti a pápa bizalmi emberének számító Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár utódlási esélyeit. A több szálon zajló eseménysorozat másik célpontja a Vatikáni Bank (IOR) feletti ellenőrzés megszerzése lehet.
Változnak az idők: régebben a nagy hatalmú háttérszervezetek a konspirációs elméletek híveinek nagy örömére tényleg a háttérben, többé-kevésbé titokban működtek. A gazdasági válság ezt a régi tradíciót is elsöpörte. Az új, egyesek szerint teljhatalmú európai hatalmi központ a nyilvánosság előtt jött létre október 19-én. Az Európai Unió nyolc kulcsszereplője egy héttel később már be is mutatkozott a cannes-i csúcstalálkozón.
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
„Nem vagyok sem elnök, sem miniszterelnök, miről kellene lemondanom?” – kérdezte Moammer Kadhafi másfél órás szónoklatában, amit az amerikai vadászgépek által 1986-ban lebombázott egykori rezidenciája előtt tartott. „A forradalom vezetője én vagyok, az is maradok, az utolsó töltényig.
Az izraeliek többsége a felmérések szerint pesszimista az annapolisi csúcstalálkozó eredményeivel kapcsolatban. Miért?– Igen, én is olvastam a Haarec közvélemény-kutatását, de ebben az is szerepel, hogy az emberek többsége békét szeretne. Ugyanakkor valóban sokan pesszimisták. Nem ellentmondás ez?
1945 - Mussolini és Hitler halála - óta nem bukott meg egyetlen év alatt annyi diktátor, mint idén. A sort Ben Ali tunéziai elnök kezdte, aki az év elején kitört tömegtüntetések elől január 14-én elmenekült az országból. Bár távollétében egy tunéziai bíróság feleségével együtt utólag 35 év szabadságvesztésre és 13 milliárd forintnak megfelelő pénzbírságra ítélte, szerencsésnek mondhatják magukat, miután Szaúd-Arábia menedéket adott a számukra.
Rosszul sikerült Joe Biden közel-keleti utazása. Az amerikai alelnök arra számított, hogy sikerül újraindítania a közvetlen béketárgyalásokat az izraeliek és a palesztinok között. A látogatás azonban épp ellenkező hatással járt: évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedtek az izraeli-amerikai kapcsolatok, a palesztin terrorszervezetek pedig meghirdették az „al-Aksza intifádát” Jeruzsálem „felszabadítására”.
A globalizáció miatt ma mindenki értesül mindenről. Olyan magasak az elvárások, hogy azok teljesítése sok ország számára nem reális, sem a sebességét, sem a változás mélységét illetően. Minden országban van egy olyan elitréteg, amelyik úgy gondolja – elvileg nagyon helyesen –, hogy az én országomban miért ne lehetne olyan demokrácia, mint Németországban. A demokratikus országok ráadásul többnyire sokkal jobban élnek, mint a nem demokratikusak.
Nyolc napot töltött a tengerentúlon Barack Obama. Az amerikai elnök reményt üzent a nemzeteknek a válságból való kilábalásra (Londonban), figyelmeztette a veszélyekre az európaiakat (Strasbourgban), meghirdette az atomfegyvermentes világot (Prágában), és újra méltatta a muzulmán értékeket (Isztambulban), lelkesítette az amerikai katonákat (Bagdadban). Ám miközben az elnöki párt a tenyerén hordozta a világ elitje és a média, számos aggasztó esemény történt a világban.
Egyheti küzdelem után lapzártánkkor, úgy tűnik, sikerül az orvosoknak stabilizálni Ariel Saron izraeli miniszterelnök állapotát. A súlyos agyvérzés következményeit ma még nem lehet egyértelműen felmérni, de azt – Izraelben és külföldön – mindenki tényként kezeli, hogy Saron már nem tér vissza a politikába.
Két és fél év tárgyalássorozat után zsákutcába jutottak a tárgyalások Iránnal: Teherán nyilvánvalóvá tette, hogy nem érdekelt semmilyen "nagyüzletben" a Nyugattal, és nem hajlandó lemondani atomprogramjáról. A diplomácia alternatívája a katonai erő alkalmazása lenne, ám erre egyetlen vezető politikus sem gondol – legalábbis nyilvánosan. Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád
Fiamma Nirenstein, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnökhelyettese a Hetek kérdésére megerősítette, hogy jövőre Magyarországon rendezik a Zsidó Világkongresszus és a parlamenti képviselőket tömörítő nemzetközi lobbiszervezet, az ICJP éves konferenciáját. A meghívást Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja jelentette be Rómában, ahol előadást tartott az Európa jövőjével és az iráni válsággal foglalkozó nemzetközi konferencián.
A demokráciák nagyon jól működnek akkor, ha növekszik a gazdaság, és javakat kell szétosztani az emberek között, ugyanakkor nem nagyon alkalmasak arra, hogy szétterítsék a társadalomban a fájdalmas döntések hatásait, amikor a gazdaság zsugorodik - állítja Philip Coggan, az Economist vezető pénzügyi elemzője. Coggan, aki korábban húsz éven át a Financial Times szerkesztője volt, Paper Promises (Papírra rótt ígéretek) címmel írt könyvet a pénz és a hitelek történetéről.
A terrornál is jobban térdre kényszeríti a légi cégeket az izlandi vulkán. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése szerint 1,7 milliárd dollár a légitársaságok légtérzár miatti vesztesége. Az április közepén kitört tűzhányó egy éven belül a második csapás volt, ami Izlandról érkezett. Egy Twitteren terjedő vicc szerint a halálos beteg izlandi gazdaság utolsó kívánsága az volt, hogy a hamvait szórják szét Európa felett.

Interjú

A Dél-Afrikai Keresztény Demokrata Párt elnöke nem politikusnak készült. Az egyik legismertebb evangéliumi keresztény prédikátor, Reinhard Bonnke munkatársa volt az afrikai missziói során. Kenneth Meshoe lapunknak adott interjújában elmondta, hogy parlamenti munkája mellett feleségével együtt ma is vezető lelkészként szolgál abban a gyülekezetben, amelyet nyolc emberrel alapítottak 1988-ban.
A béketárgyalások mind a palesztin, mind az izraeli lakosság körében népszerűtlenek voltak, ezért most mindenki megkönnyebbült, hogy a Fatah—Hamasz kibékülés nyomán nem kell tovább erőlködni a Kerry-terv életben tartásáért - állítja az egyik legismertebb izraeli katonai tudósító.
– állítja Paul Poudade francia nagykövet Magyarország EU-csatlakozásáról Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete Fotó: MTI
A világ legvédettebb emberei ellen elkövetett merényletek évtizedekkel később is megmozgatják az emberek fantáziáját. Akárhány könyv jelent meg a Kennedy-gyilkosságról, a téma legújabb feldolgozása most is ott van a New York Times sikerlistáján. De említhetnénk Steven Spielberget, aki a másik meglőtt elnökről, Lincolnról készített mozifilmet.

Belföld

Tamás Gáspár Miklós

Háttér

Éhen halt egy svájci asszony, aki megpróbálta követni egy indiai guru fénydiétáját. A svájci rendőrség attól tart, hogy további áldozatok is lehetnek, miután az áltudományos terápiának több száz követője van Európában. Egy brit lap szerint Skóciában is történt már ilyen haláleset. Magyarországon 2008-ban egy kisgyerekes család próbálkozott az indiai módszerrel leszokni a táplálkozásról. A kísérlet tragikus véget ért: a feleség éhen halt, a kétéves kislányt az utolsó pillanat-ban sikerült csak megmenteni.
A 2005-ös fekete év megmentését várja Hollywood a Narnia krónikái című, december elején a mozikba kerülő szuperprodukciótól. A C. S. Lewis angol szerző regénysorozatát feldolgozó fantasy filmet a Walt Disney producerei a Passió sikerén felbuzdulva az amerikai keresztény nézőközönség felé mint evangéliumi történetet reklámozzák. C. S. Lewis regényének eredeti borítója. A film nem gyermekmesének készült 
"Ha nem zavarja Önt, hogy idegméreggel beinjekciózzák és arcának egyes részeit tartósan lebénítják – nos, akkor számos céghez fordulhat ránctalanító kezelésért" – írta a legújabb, világszerte hódító, ám a szakemberek körében igen vitatott plasztikai divatirányzatnak számító Botox-kúráról a Time magazin.
Nemzetközi visszhangot váltott ki az egyik brit bulvárlap hétvégi közlése, mely szerint Károly trónörökös kisebbik fia, Harry herceg tavaly nyáron, tizenhat évesen több alkalommal kábítószert fogyasztott a család egyik vidéki birtokán. A királyi család elismerte az esetet, hozzátéve, hogy Károly herceg "komolyan számon kérte" a kihágást fián. A vita során elhangzottak olyan vélemények, miszerint a kábítószer-használatot a brit törvények büntetik, és ez alól az uralkodócsalád tagjait sem szabadna mentesíteni.
– A brit lapok címei alapján nem egyértelm? Londonban az öröm, hogy sikerült költségvetést készíteni az Európai Uniónak. Van, aki "kapitulációról", mások "árulásról" írnak.
Ariel Saronnak sikerült az, amiben korábban Jichák Samir, Simon Peresz, Benjamin Netanjahu és Ehud Barak is elbukott: választást nyert miniszterelnökként. Saron pártja, a jobboldali Likud kishíján megduplázta képviselőinek számát az izraeli parlamentben, a knesszetben. A keddi választás nagy vesztesei a baloldali pártok és az ultraortodox Sasz Párt voltak, míg az újvidéki születésű, magyarul is beszélő Tomi Lapid történelmet írt azáltal, hogy pártját, a Sinujt (Változás) öt év alatt a semmiből a harmadik helyre sikerült felhoznia.
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.

Arcok

Oliver Stone meglepő filmet készített. A World Trade Center nem keres és nemis kínál magyarázatot a szeptember 11-ei támadásra, de megmutatja, hogy a tragédia közben – ha ritka kivételként is, de – történtek csodák. Nem látjuk a gonosz arcát, de halljuk a halálos csapdába esett emberek kiáltását Istenhez és szeretteikhez. Összeesküvés-elmélet nincs, a terroristákat nem látjuk, de mégis tudjuk: ez a film rólunk is szól.

Oldalak