Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Külföld

A nácikat és az al-Kaidát éltette Anders Breivik, akinek pere a héten kezdődött Oslóban. A norvég tömeggyilkos, aki 77 embert ölt meg, nem bánta meg tettét, sőt országa érdekében vállalt „jócselekménynek" nevezte a mészárlást. Norvégiában hatalmas vitát váltott ki, hogy a tízhetesre tervezett per során Breivik lehetőséget kap nézetei részletes kifejtésére, miközben legfeljebb 21 éves börtönbüntetésre számíthat.
Kevesebb mint egy héttel az izraeli választások előtt a felmérések szerint szorosabbá vált a verseny a két leg-nagyobb párt, a Likud és a Kadima között. A február 10-ei szavazáson egy fordulóban pártlisták között választhatnak az izraeliek.
Sokkhatásként érte a brit társadalmat az elmúlt hét zavargássorozata, de nincs válsághangulat – állította a Hetek kérdésére az egyik legnagyobb angol kommunikációs cég, a Greyling vezetője. Ravi Sunnak azt állítja, hogy London továbbra is sikeres város, de a kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogyan térítheti vissza a társadalomba a rossz önértékeléssel és példaképekkel rendelkező fiatalokat.
Nem rontotta Benjamin Netanjahu esélyeit az Avigdor Lieberman elleni vádemelés. Az izraeli külügyminiszter lemondott posztjáról, mert csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják egy régi ügyben. Lieberman azonban ártatlannak vallja magát, és gyors visszatérést ígér híveinek.
Lemondott a CNN elnöke, Jim Walton, miután a hírcsatorna nézettsége 21 éves  mélypontra süllyedt. Walton elismerte, hogy a televíziónak „új gondolkodásra és új vezetkre” van szüksége. A válság oka részben a hagyományos média válsága: a hírmŐfaj egy másik ikonja, a Newsweek hetilap szintén bejelentette, hogy a jövben csak elektronikus formában jelenik meg.
A vita nem erről szól, hanem arról, hogy ki kap állami támogatást és adómentességet a kormánytól. Ez adminisztratív, pénzügyi kérdés, nem a vallásszabadság kérdése. Ez az árnyalat gyakran eltűnik a kritikákban. Amerikában az állam teljesen elkülönítve működik az egyházak finanszírozásától, így csak üdvözölni tudjuk azt, ha Magyarországon is csökken az állam részvétele a hitéletben.
Szentpétervár, Evian, Sarm es-Sejk, Akaba: négy csúcstalálkozó egy hét alatt. Sokat elárul az Irak utáni világról, hogy George W. Bush európai és közel-keleti útjának szinte minden állomásán (az egyetlen kivétel Krakkó volt) összegyűltek a szűkebb vagy tágabb értelemben vett régió országainak vezetői, hogy találkozhassanak az amerikai elnökkel.
Ausztria ismét megdöbbentette a világot. Az idilli alpesi országban, a hófödte hegycsúcsok és festői völgyek paradicsomában egy évtized leforgása alatt már a harmadik, gyermekek elleni brutális bűncselekmény kerül napvilágra – jórészt a véletlennek, és nem a hatóságok éberségének köszönhetően. Sokan felteszik a kérdést: mi a baj Ausztriával? Az osztrák hatóságok hangsúlyozzák: a gonoszság nem osztrák monopólium.
Líbiából nem lesz Dánia – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem politológia professzora. James Fearon (képünkön) a polgárháborús konfliktusok egyik legismertebb nemzetközi szakértőjeként úgy látja, hogy a Kadhafi-rezsim bukása után veszélyes hatalmi vákuum jön létre az országban, és ezért az átmenet a szomszédos Tunéziánál és Egyiptomnál is zavarosabb lehet, amit a kisebbségben lévő, de szervezett iszlamista erők kihasználhatnak.
Diadalmenetben vonult be Mahmúd Ahmadinezsád Bejrútba. Az iráni elnök a héten járt először hivatalos látogatáson Libanonban. Az Izraellel szomszédos országot ellepték az iráni trikolórok és a sárga-zöld Hezbollah-zászlók, jelezve, hogy sok libanoni szemében a perzsa állam a térség egyértelmű vezetője. Ahmadinezsád lapzártánk után ellátogat az izraeli-libanoni határra, ahol a tiszteletére felépítették a jeruzsálemi Szikladóm élethű mását is (képünkön), hogy „felszabadítóként” bevonuljon oda.
A lapzártánkkor megjelent CNN közvélemény-kutatás szerint Bernie Sanders utolérte Nevadában Hillary Clintont, ami azért jelenthet fordulatot a demokrata elnökjelöltségi kampányban, mert New Hampshire-i győzelme ellenére a 75 éves vermonti szenátort eddig teljesen esélytelennek tartották az előválasztások során most következő déli államokban.
Donald Tusk és Herman Van Rompuy. Előttem az utódom.
 Lengyel-olasz duó váltja fel decembertől az Európai Unió két vezető tisztviselőjét. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt – Angela Merkel mellett – az elmúlt évtized egyik legsikeresebb politikusának tekintik.
Mitt Romney-nak egyetlen mondatával sikerült egy platformra hoznia a kínai vezetőket, Mahmúd Ahmadinezsádot és Barack Obamát. Pedig az amerikai republikánus elnökjelölt csak egy kézenfekvő tényre hívta fel a figyelmet: kijelentette, hogy „Jeruzsálem Izrael fő­vá­rosa”.
180 milliárd euró (55 000 milliárd forint) – ennyit kért Kelet-Európa megsegítésére Brüsszelben a magyar miniszterelnök. A javaslatot – csakúgy mint a könnyített euróbevezetésre vonatkozó kérést – az EU nyugati vezetői elutasították. Kérdés, hogy a brüsszeli nyet a kontinens kettészakadásának a kezdetét jelzi-e, vagy csak azt üzenték meg diplomáciai mércével meglehetősen nyersen Magyarországnak, hogy a térség leggyengébben teljesítő diákja ne akarja előírni a tantestületnek, miként mentsék meg az egész iskolát.
Vannak elemzők, akik szerint Izrael az 1973-as jom kippuri háború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Még az öbölháborúban sem érte el ennyi rakéta az országot.
„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat.
A tizenegy éves Galila Bugala a gilói végállomáson szállt fel a 32A jelzés? buszra. Az iskolába igyekvő ötödikes kislány szülei pontosan tizenegy évvel ezelőtt érkeztek Etiópiából. Galila már Izraelben látta meg a napvilágot. Ő volt a hétfői, 1996 óta a legsúlyosabb jeruzsálemi terrortámadás legfiatalabb áldozata. Harminchat órával később még fiatalabbak, egy másfél és egy kétéves kisgyermek testét roncsolta szét a következő gyilkos bombája, szintén Jeruzsálemben.
Az Egyesült Államok átengedte az Iszlám Állam elleni szárazföldi hadműve­leteket Iránnak; és az áprilisra tervezett, Moszul elleni nagy offenzívát már az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Kasszem Szulejmani koordinálhatja - állítja a Euronews hírcsatorna.
Közelednek a novemberi időközi választások az Egyesült Államokban, a két politikai tábor azonban már a 2012-es mérkőzésre keresi a megfelelő jelöltet. A „házi verseny” mindkét oldalon izgalmasnak ígérkezik. A demokrata elemzők is egyre gyakrabban nevezik a népszerűségéből folyamatosan veszítő Barack Obamát „egyciklusos elnök­nek”. A másik oldalon egy konzervatív erőfelmérésen csúnyán leszavazták az eddig szárnyaló Sarah Palint.
Új életet próbáltak lehelni a NATO-vezetők walesi csúcstalálkozójukon a ka­to­nai szövetségbe, amelyet sokan a huszadik század letűnt relikviájának tekintenek.
Nukleáris dzsihádot hirdetett meg az al-Kaida terrorszervezet a hétenközzétett legújabb videoüzenetében – közölte az FBI. A Nukleáris dzsihád: a végső terror című közlemény az al-Ehlaasz című internetes portálon jelent meg. Ebben a következő hallható: „Számunkra elfogadható az a gondolat, hogy sok embert öljünk meg.
Madzsid Takht Ravandzsi  iráni külügy­miniszter-helyettes. Segítséget ajánlott a menekültkérdés megoldá­sához is.
Heinz Fischer osztrák államelnök nyerte meg az európai államfők versenyét, miután – lapzártánk után – elsőként látogat a héten Teheránba. „Minden lehetőséget meg akarunk ragadni arra ... hogy olyan légkört hozzunk létre, amely egy jobb jövőt kínál” – nyilatkozta a kormányfő.
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata.
A magánbetétek részleges lefoglalásából finanszírozná az Európai Unió a hosszú távú adósságválságot - adta hírül február 12-én a Reuters hírügynökség, egy brüsszeli munkaanyagra hivatkozva. A tervezet szerint a számlavezető bankoknak az állampolgárok megtakarításainak egy bizonyos hányadát kötelezően át kellene utalniuk egy közös európai letéti számlára.
Hagyományosan a Labor Day az elnökválasztási kampány célegyenesének kezdete. Az amerikai május 1-jét szeptember első hétfőjén ünneplik, és országosan munkaszüneti nap. A politológusok úgy tartják, hogy sokan, akik eddig nem követték különösebben a kampányt, most az utolsó két hónapban megszólíthatók, így az esélyek még mindkét fél javára változhatnak.
Az iszlám jelenlét növekedésére számít Európában Peter Berger világhírű szociológus, aki budapesti látogatása során adott gyorsinterjút a Hetek számára.
Néhány napja érkezett Magyarországra az új izraeli nagykövet, aki éppen a közel-keleti diplomácia idei legmozgalmasabb hetében foglalta el új állomáshelyét. Ilan Mor a Heteknek adta első magyarországi interjúját, még az ENSZ-közgyűlés megkezdése előtt. A közép-európai gyökerekkel rendelkező diplomata korábban Pekingben, Bonnban és Los Angelesben is szolgált, legutóbb az izraeli hadsereg stratégiai tanácsadói posztját cserélte fel a budapesti nagykövetségre.
Iráni vezetőknél kilincsel támogatásért az iraki miniszterelnök Teheránban. Néhány napja Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Irakot – Törökország, Szíria és Libanon mellett – az új „Északi Koalíció” tagjai közé sorolta. A síita tengely célja az, hogy Teherán vezetésével a Közel-Kelet vezető erejévé váljon. A fordulat az Egyesült Államok stratégiai vereségét jelentheti a térségben, és növeli a veszélyt, hogy a tervezett palesztin állam is Irán befolyása alá kerülhet.
Gyökeres fordulatra készül az iráni atomprogrammal kapcsolatban Barack Obama – írta kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. A változás lényege az amerikai lap szerint az, hogy az Egyesült Államok lemond arról a követeléséről, miszerint bármilyen közvetlen tárgyalás előfeltétele az iráni atomprogram azonnali beszüntetése. Ehelyett Washington azt kérné, hogy Irán engedélyezze nukleáris létesítményeiben ellenőrök látogatását.
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
Ez nem hiányzott a nyár végére: újabb mélypontra süllyedt Magyarország és Szlovákia kapcsolata, ráadásul köznevetség tárgyává is lettünk Európában. Sólyom László nem léphetett be Révkomáromba, hogy felavasson egy Szent István-szobrot, mert útközben a Fico-kormány hivatalosan kitiltotta Szlovákiából. „Egyszerre nevetséges provinciális bohózat és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat” – írta az osztrák Der Standard az incidensről.
Élete egyik legnehezebb hetén van túl az izraeli miniszterelnök. Pedig Benjamin Netanjahu, aki az utóbbi évtizedek legstabilabb kormánykoalícióját vezeti, még néhány napja is úgy kalkulált, hogy az idén nyáron vagy ősszel megtartott előrehozott választásokkal egy újabb ciklusra bebiztosíthatja pozícióját. A hétvégén azonban példátlan politikai össztűz zúdult a miniszterelnökre, aki ráadásul épp a napokban veszítette el 102 éves édesapját, a tudósként és katonaként is nagyra becsült Bencion Netanjahut.
„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.
„Nézze, ezek a háromezer éves oszlopfők Salamon király templomát díszítették, ezek a márvány járólapok pedig a Heródes által kibővített szentély bejáratánál állhattak” – magyarázza Noam, egy fiatal bibliai archeológus a jeruzsálemi Emek Cunnim negyedében felállított ideiglenes kutatási területen. A leletek különlegességét az adja, hogy szó szerint a szeméttelepről kaparták ki a világ egyik legrégebbi és legvitatottabb építkezési területéről származó maradványokat.
„Bárcsak minden egyes viszonyrendszerben ilyen nagy lépésekkel és gyorsan haladnánk előre, mint ahogy itt tesszük ezt, az arab világban" - nyilatkozta Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, háromnapos látogatásának a végén. Az optimista miniszterelnöki értékelést egyelőre kevés látható tény támasztja alá, de az első lépés megtörtént: sikerült „lelket lehelni" a szaúdi-magyar kapcsolatokba, amit a tervek szerint kölcsönös delegációk intenzív munkája fog megtölteni élettel.
Nézettségi rekordot döntött az első Clinton-Trump televíziós vita, ami nem okozott csalódást a több mint 84 millió amerikai nézőnek.
Az idei amerikai választási kampány eddigi legizgalmasabb kérdése, meg tudja-e akadályozni a republikánus pártvezetés és holdudvara, hogy az előválasztásokon legjobban szereplő aspiráns legyen a hivatalos jelölt a novemberi elnökválasztáson. A tét nemcsak az, hogy sikerül-e megpuccsolni Donald Trumpot, hanem az is, lezárul-e az amerikai demokrácia egy szakasza 2016-ban.

Hit és értékek

A görög mondák titánoknak és gigászoknak, a kánaáni népek emeusoknaknevezték őket, a Biblia pedig héberül nefilimek
Sion, Nabukodonozor, Trinity (Hármasság) és a Tervező. Morpheus, Oracle (a Jós), a Meroving és a Kulcskészítő. Kung-fu és levitáció, vérfarkasok és lebegő Buddha, reinkarnáció és feltámadás. "Mindent gondosan válogattunk össze, és mindennek többszörös jelentése van" – állítják a Mátrix újratöltve cím? film rendezői, a Wachowsky fivérek.
Az arcom egy másik kort idéz – mondogatta magáról a most elhunyt Charlton Heston. A színészlegenda jól érzékelhető űrt hagyott maga után: talán az utolsó hős volt, aki a filmvásznon és a valóságos életben is meg tudta győzni a közönséget arról, hogy ma is vannak Mózesek. A Tízparancsolatban kivezette a népet a szolgaságból, polgárjogi aktivistaként Martin Luther Kinggel vonult együtt Washingtonban. Heston korosztályából sokan példaképekké tudtak válni.
Több mint négyszáz nap éhségsztrájk és kétszáz nap büntető­cella, kilenc év a KGB börtöneiben és a Gulag leghírhedtebb munkatáborában. Natan Saranszkij, a szovjet zsidók kivándor­lásáért küzdő mozgalom, a Sion Foglyai legendás hőse többek között Dávid királytól merítette az erőt, hogy mindig nemet tudjon mondani elnyomóinak, és soha ne mondjon le álmáról, amíg meg nem látja Jeruzsálemet és feleségét, Avitalt. Fogvatartói a kihallgatások során többször is megkérdezték tőle: „Saranszkij, mit akar maga?
"Az Ütköző világok azokról a háborúkról szól, amelyek az égben a történelem előtti időkben zajlottak. Ezekben a háborúkban a Föld is részt vett…" – írja Immanuel Velikovsky orosz származású természettudós, polihisztor ötven éve írt könyvének előszavában. Az első kiadása óta a viták kereszttüzében álló m? egy új irányzatot hozott létre a tudomány és a teológia határán. A "katasztrófa-tan" alapkönyve most először jelent meg magyar fordításban.
A hagyomány szerint mivel a Templomot idegenek rombolták le, és idegenek tartják megszállás alatt, ezért nekik is részt kell venniük a felépítésében. Önök rendszeresen tartanak demonstrációkat Jeruzsálemben. Most, a Templom lerombolásának az évfordulóján mire készülnek?
Két héttel ezelőtt írt cikkünk (Gigászokkora. Hetek, 2006. július 7.) egy ír szerző, Patrick Heron nemrég megjelent könyve alapján a Bibliában nefilimként említett félig ember, félig természetfeletti származású lények eredetére és tevékenységére vonatkozó elméleteket foglalta össze. A cikk megjelenése után több olvasónk is kérdésekkel fordult szerkesztőségünkhöz (lásd a keretes összeállításban), ezért úgy gondoltuk, hogy legegyszerűbb, ha ezeket továbbítjuk a könyv szerzőjének.
Történelmi jelentőségű döntést hozott egy jeruzsálemi bíróság, amikor a héten engedélyezte a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen. Yehuda Glick polgárjogi aktivista azt követően fordult bírósághoz, hogy az izraeli rendőrség 2011-ben két évre kitiltotta a hegyről, miután nyilvánosságra került egy televíziós felvétel arról, hogy a helyszínen imádkozik.
XIII. Leó pápa a közelgő XX. századot a Szentlélek évszázadának nevezte, és elrendelte, hogy az új század első napján, 1900. január 1-én világszerte imádkozzanak a Szentlélek kiáradásáért. Meglehet, nem úgy és nem olyan körben remélte imája beteljesedését, mint ahogyan történt; mindenesetre az elmúlt száz év átlagában a világ leggyorsabban növekvő vallási mozgalmának a pünkösdi-karizmatikus megújulás bizonyult.
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az elmúlt harminc évben a zsidó, a muzulmán és a keresztény valláson belül olyan folyamatok játszódtak le, amelyek ezeket a hiteket befolyásos politikai erővé formálták. Ezt el kell magyaráznunk az embereknek” – indokolta a CNN vezető tudósítója, Christiane Amanpour, hogy miért vágott bele az Isten harcosai című monstre hatórás dokumentumfilm-sorozat elkészítésébe.
Történelmi évforduló kérdőjelekkel: a holdra szállás negyvenedik évfordulója a számvetésre is alkalmat adott. „Nagy ugrás az emberiségnek” – mondta joggal Armstrong a Hold felszínére lépve, de mi történt azóta? Lesz-e újabb ugrás, tud-e újabb lendületet venni az emberi részvétellel zajló, nagy távolságú űrkutatás? A válasz nem egyértelmű: a hidegháború elmúltával alábbhagyott az „azért megyünk, hogy előbb odaérjünk”-féle lelkesedés, de nem kizárt, hogy a jövőben új, még sürgetőbb mozgatórugók adódhatnak.
Hétezer kilométerre Budapesttől egy magyar lelkész prédikációját hallgatja a volt kábítószer-kereskedőkből, exkommunista hivatalnokokból és muzulmán hitről a kereszténységre áttért hívőkből álló gyülekezet. A közel nyolcezer méteres festői hegyek között egy kis közép-ázsiai országban a keresztények szó szerint a létükért küzdenek a viharosan terjedő iszlámmal szemben. Nagy József lelkész évek óta segíti a kirgizisztáni gyülekezeteket.
Nem érezte magát illetékesnek a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott dokumentumait bemutató római kiállítás civil kurátora, hogy a Hetek minden kérdésére válaszoljon. A Lux in arcana című tárlattal kapcsolatban több témában szeretnénk választ kapni az illetékesektől, ezért segítséget kértünk a budapesti vatikáni nunciustól is. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius jelezte, hogy elfoglaltságai miatt várhatóan május folyamán tud lapunk rendelkezésére állni, így a vele készült interjút egy későbbi lapszámunkban közöljük.
A legnagyobb modern kori boszorkányfesztivál megrendezésére készülő skóciai szervezet köszönetét fejezte ki a Harry Potter-sorozatért a könyv szerzőjének, a szintén Skóciában élő J. K. Rowlingnak. Az ifjú varázslótanonc története – amelynek ötödik kötete a héten kerül a boltokba – "az egész világon segítette a boszorkányság iránti érdeklődés növekedését" – mondta az Artemis gyermekei elnevezés?
Az elmúlt napokban Magyarország olyan figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban, mint 2006 óta egyszer sem. A menekültválságról szóló tudósítások közül sok egyoldalú volt – a New York Times „a történelem legsötétebb óráihoz” hasonlította a helyzetet, némely újságíró pedig nyíltan hazudott annak érdekében, hogy minél sötétebb színben tüntethesse fel Magyarországot.
A Közel-Keletre utazik májusban Ferenc pápa. A katolikus egyházfő Jeruzsálemet, Betlehemet és Ammant keresi fel. A térségben egyedül Izraelben növekszik a keresztények száma, mindenütt máshol az a veszély fenyeget, hogy a kétezer éves vallás szülőhelyén néhány évtizeden belül nem maradnak keresztény hívők.
Egy amerikai felmérés szerint minden ötödik interneten szörföző fiatalt ér agresszív szexuális zaklatás a számítógépen keresztül. Ennél is veszélyeztetettebbek a tizennégy és tizenhét év közötti lányok – állítja az Amerikai Orvosszövetség számára készült vizsgálat. A fiatalok nincsenek felkészülve a virtuális térből érkező kihívásokra, a szülők pedig tájékozatlanságból, vagy mivel ők maguk is fogyasztói a kiberpornográfiának, nem képesek védelmet nyújtani gyermekeiknek.
Alig egy héttel azt követően, hogy a világsajtót bejárta a hír, miszerint a jeruzsálemi Templom-hegyen felszínre került egy eddig ismeretlen, több méter széles, monumentális falszakasz, a területet ellenőrző muszlim hatóság buldózerekkel lerombolta és betemette a példátlan régészeti leletet. Gabriel Barkay izraeli régész, aki a helyszínen volt tanúja a pusztításnak, a Heteknek nyilatkozva elmondta: Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt is felelősség terheli a zsidó történelem legértékesebb emlékeinek rombolásáért.
„A történelem legnagyobb happeningje”, „A Vízöntő-fesztivál” – írta 1969-ben a Time magazin. „Minden idők legnagyobb médiacsalása” – állítja négy évtizeddel később a német Die Welt. „Félmillió embert hozott össze a zene, a vidék és valami különös mágia” – véli évfordulós különszámában a Life.
„Igyekezzenek, mert legközelebb négyszáz év múlva nyitunk újra" - mondja a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott ritkaságait bemutató kiállítás sajtófőnöke, Fabiana Magri. A figyelmeztetés nem túlzás: a pápai magángyűjtemény az 1612-ben történt hivatalos megalapítása óta most először nyílik meg a nagyközönség előtt, legalábbis egy résnyire.
„Az erőszak azoknak a nyelve, akik nem tudják kifejezni magukat” - állítja Bernard LaFayette professzor, Martin Luther King volt személyes munkatársa. A professzor szerint a magyarországi kisebbségellenesség gyökere is hasonló az amerikaihoz, így a megoldások is közösek lehetnek: „Megtanultuk, hogy a legfontosabb meghallani a másikat. Sokszor elfordítjuk a fülünket, pedig az illető akar valamit mondani. Aki képtelen a kommunikációra, a családon belül is hajlamos az erőszakra.
Mi okozta a Katrina hurrikánt?  A választ nem csupán a meteorológusok keresik. Környezetvédők, keresztény teológusok és muzulmán hitszónokok egyaránt azt állítják, hogy az Egyesült Államok déli partvidékét sújtó természeti katasztrófa mögött spirituális okok és emberi bűnös magatartásformák állnak – igaz, abban már eltérnek a vélemények, hogy az ítéletet Gaia, a Földanya, Isten vagy éppen Allah büntetése eredményezte.
Nagyvárosok felett több ezer szemtanú láttára feltűnő fényes gömbök, repülőtereken vészhelyzetet okozó ismeretlen járművek, megdöbbentő égi jelenségek. Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek hírek rejtélyes esetekről, amelyek közül nem mindegyikre született egyértelmű természetes magyarázat. A szakértők és a média mellett az utóbbi időben már a teológusokat is foglalkoztatják az ufójelenségekként emlegetett események.
Ted Cruz Pat Robertson vendégeként
Protestszavazásnak indult, de paradigma-váltás lehet belőle: a felmérések szerint a szuperkeddet megelőző két republikánus előválasztáson az evangéliumi keresztény szavazók többsége Donald Trump mögé állt, pedig két másik jelölt, Ted Cruz és Marco Rubio a társadalmi konzervatívok számára hagyományosan fontos minden kérdésben - abortusz, melegházasság, iskolai imádkozás - sokkal rad
A szíriai polgárháború és a feszült belpolitikai helyzet ellenére XVI. Benedek pápa kitart libanoni látogatása mellett. A lapzártánk után kezdődő utazás az asz-Szafir című bejrúti lap szerint segíthet a térség konflik­tusainak a megoldásában. A katolikus egy­ház­­fő szintén „békemissziónak” nevezte a látogatást.
Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitáció felfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra.
A jeruzsálemi Templom Intézet évtizedek óta azzal foglalkozik, hogy újra elkészítse a hajdani Szentélyben használt tárgyak másolatait és előkészítse a Harmadik Templom felépítését. A terveikről és az őket körülvevő vitákról a szervezet központjában beszélgettünk Hajim Richman rabbival, a Templom Intézet nemzetközi osztályának a vezetőjével.
New Orleans tragédiája arra késztetett számos tengerparti nagyvárost, hogy felmérje milyen veszélynek van kitéve egy váratlan áradással vagy más természeti katasztrófával szemben. A háborúkat nem számítva az elmúlt száz évben a nyugati világban nem fordult elő, hogy egy metropolisz néhány óra leforgása alatt elpusztult volna. A történelem során azonban számos példát találunk arra, hogy híres városok hirtelen elhagyott, lakhatatlan helyekké váltak, mások pedig nyomtalanul eltűntek. 
"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«.
460 éve, 1453-ban esett el a keleti kereszténység központja, Konstantinápoly. Az ostromról hollywoodi mintára készült, nagy költségvetésű, ám nyílt történelem­hamisítástól sem mentes filmeposzt készítettek Törökországban. A hódítás – 1453 című film az ottomán terjeszkedés legnagyobb diadalaként mutatja be a Bizánci Birodalom megdöntését, és a város elfoglalását.
Bár a Vatikán a harmadik titok június végén történt hivatalos bejelentésével lezártnak tekinti a fátimai látomások értelmezéséről szóló, közel egy évszázados vitát, befolyásos katolikus körök továbbra is vitatják a hivatalos szentszéki álláspontot. Egy tekintélyes római teológus, Corrado Balducci azzal vádolta meg a Ratzinger bíboros vezette vatikáni bizottságot, hogy manipulálta és cenzúrázta az utolsó még életben lévő fátimai látnok, Lucia nővér által átadott dokumentumokat.
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
Október 24-én ért véget a Közel-Keleten élő keresztények jövőjével foglalkozó vatikáni szinódus, amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze. Az egyházi fórum résztvevői a zárónyilatkozatukban felszólították Izraelt, hogy szüntesse meg az arab területek „megszállását" és fogadja el az ENSZ határozatait az 1967 után elfoglalt területek visszaadására. A szinóduson 185 latin és keleti rítusú főpap vett részt. A meghívottak között laikus tudósok, valamint egy rabbi és két imám is szerepelt.
"Tizenöt éve hiába kerestük volna Jézus képmását a nagy nemzetközi hírmagazinok címoldalán, ma azonban a kereszténység központi alakja rendszeres szereplője ezeknek az újságoknak. Mi az oka ennek? Kicsoda valójában Jézus?" – kérdezte a közelmúltban a CNN hírtelevízió népszerű beszélgetőműsorának riportere különböző felekezet? – baptista, katolikus és zsidó – beszélgetőpartnereit.
A londoni Telegraph nemrég az ön tanulmányát idézte az Európa jövőjéről szóló cikkében. Eszerint Marseille és Rotterdam lakosságának már most 25 százaléka muzulmán. Malmőben ez az arány 20 százalék és Brüsszelben, Londonban és Párizsban is 10 százalék felett van. Miért gondolja azt, hogy Európa őslakossága radikális mértékben lecsökkenhet, a kontinens akár el is néptelenedhet?

Interjú

"Minden válságban ott van egy lehetőség" – ezzel a mondattal köszöntötte Tony Blair brit miniszterelnök az Európai Parlament küldötteit. A biztatásra szükség is lehet, hiszen Nagy-Britannia július 1-jén átveszi Luxemburgtól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Aligha kétséges, hogy Tony Blair minden elődjénél nehezebb helyzetben veszi kézbe az unió kormányrúdját. Két vesztes népszavazás után a múlt héten az uniós költségvetés terve is elbukott.
Interjú Kepets Andrással, az Év Könyvkiadója, az Ulpius-ház vezetőjével Kepets András, az év kiadója. Elindult a szekér Fotó: Somorjai L.
Sir Winston Churchill és Magyarország címmel tartott Budapesten előadást John Lukacs, az Egyesült Államokban élő világhír? magyar történész. Lukacs profeszszor a kelet-európai rendszerváltás nehézségeire utalva lapunknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy amint a boldogság megragadása feladat egy ember számára, úgy a szabadság is kihívás egy nemzetnek. 
Judith Várnai Shorer, Izrael magyaroszági nagykövete. "A kormánynak azonnal el kell határolódnia az antiszemita megnyilvánulásoktól"    Fotó: Somorjai

Vélemény

Milyen volt az a világ, amikor a szülők nem mobiltelefonon hívták a gyereküket, hogy hazaért-e már az iskolából, a diákok pedig nem a társasági portálokon beszélték meg egymással a hétvégi programot? Bármilyen távolinak tűnik, azért erre még a mai huszonévesek is emlékeznek. De milyen volt az a világ, amikor a mozgóképet csak a mozivásznon lehetett látni, a hűtőszekrénybe a jeget pedig lóvontatta jegeskocsik hozták? Ez még régebben volt, de a mai ötvenesek fel tudják idézni ezt a kort is.

Háttér

A néhány napja Somogy megyében történt különös marhavész kapcsán (helyszíni riportunkat lásd lapunk 7. oldalán) a hírekben ismét felbukkantak a rejtélyes állatcsonkításokról szóló történetek. A vitatott jelenségről a hatvanas évek végén jelentek meg az első hírek, az ismertebb esetek azóta a paranormális jelenségekkel foglalkozó kiadványok és társaságok kedvenceivé váltak, az ismeretlen eredet? gabonakörök és az ufófolklór más elemeit színesítve.
A magyar férfiak hét évvel kevesebbet élnek az európai átlagnál, és ennek a szomorú statisztikának az egyik forrása egy tipikusan férfiakat érintő betegség, a prosztatarák, amelyben Magyarországon évente 1300-an halnak meg, ez a tüdőrák után a második leggyakoribb halálok.
"Másodpercenként 400 ezer fontba került a szexkaland" – ezzel a címmel számolt be a londoni The Daily Telegraph Boris Becker és egy orosz származású pincérnő, Angela Jermakova a héten, peren kívül megkötött egyezségéről. Becker 1999 nyarán, pályafutása utolsó, vereséggel végződött wimbledoni mérkőzése után részegen, egy étterem gardróbhelyiségében létesített alkalmi kapcsolatot Jermakovával.
Az egyik legnépszerűbb norvég Eb-induló szövege szerint: "Legjobb férfiaink ismét harcra készek. A vikingek győztes hadjáratra indulnak Európa ellen." Nemzeti színek kavalkádja kerítésen, autókon, a szurkolók kifestett arcán és egyenmezén – a világszerte közel 7 milliárd néző által nyomon követett futball Eb-t figyelve úgy tűnhet, hogy az egyesülés felé robogó Európában elszabadult a foci-nacionalizmus. Mindez ráadásul az EU szívében, Belgiumban és Hollandiában.
Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitációfelfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra.
Budapesten tartott előadást június közepén Simone Veil, a francia Holokauszt Emlékalapítvány elnöknője. Veil korábban francia miniszter és az Európai Parlament első elnöknője volt, és ma is az egyik legnagyobb köztiszteletnek örvendő közéleti személy Franciaországban. A Francia Intézetben tartott előadásában most először beszélt a koncentrációs táborokban átélt tapasztalatairól magyar közönség előtt. 

Fókusz

2007. július 30-án, ugyanazon a napon hunyt el a 20. századi filmtörténet két európai klasszikusa. A 89 éves Ingmar Bergmant önkéntes remeteségének helyszínén, a svédországi Faaro szigetén, míg a 94 éves, de életének utolsó két évtizedét agyvérzés miatt némán és részben mozdulatlanul eltöltő Michelangelo Antonionit Rómában érte a halál. Mindkét rendező kultuszt teremtett filmjeivel, amelyek a hatvanas-hetvenes évek elidegenedett, önmagába fordult, melankolikus életérzését idézték a filmvászonra.
„2009 a nagy bizonytalanság éve az Európai Unióban” – nyilatkozta Antonio Missiroli, a brüsszeli European Policy Center politikai elemzési igazgatója.
Hatvan év alatt közel tízszeresére nőtt az ország lakossága, négyszeresére az egyetemek száma. Sivatagos, mocsaras földjén ma az egyik legkorszerűbb mezőgazdaság virul, a high-tech ipara ma világelső. A Közel-Kelet legfiatalabb államának a fővárosa több mint 3000 éves, de csak negyvenegy évvel ezelőtt lett az ország része.
"Csak azt tettem, amit a nép akart" – így magyarázta tavaly ősszel az akkor éppen gazdasági miniszteri posztot betöltő Nicolas Sarkozy a Time magazin riporterének, hogyan sikerült a legnagyobb szupermarket-hálózatokat rábírnia áraik csökkentésére. "Ha valaki nemet mondott volna, már aznap este a televízióban elmondtam volna az embereknek, hogy ki az, aki nem akar együttműködni." Az érv hatott, a boltok lefaragtak az árakból, a fogyasztási mutatók pedig megugrottak.
Milliónyi gyermek törje meg a csendet! – ezzel a mottóval hirdette meg az American Infertility Association és az ENSZ azt a programot, amely minden év június hónapját Meddőségi Világhónapnak nyilvánította. A fejlett társadalmak többségét – így Magyarországot is – érintő népesedési válság egyik kézenfekvő megoldási lehetősége a gyermekvállalásra kész, ám különböző okok miatt terméketlen házaspároknak nyújtott orvosi segítség.
Változnak az idők: kereken 160 évvel azután, hogy Deb­recenben a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Ferenc József császár dédunokája a Magyar Demokrata Fórum felkérésére vállalta a képviselő­jelöltséget a párt európai parlamenti listáján. Habsburg György lapunknak elmondta: Magyar­ország iránti szeretetét az idén 97 éves édes­apjától, Ottótól örökölte.
Kurdisztántól Texasig a világ számos pontján figyelnek a skót függetlenségről szóló népszavazásra azok a pártok és mozgalmak, amelyek a nemzet nélküli etnikumok és kulturális-politikai közösségek érdekeit képviselik.
A szélsőjobbos „szamizdatok”, internetes újságok, online rádióadások, nyomtatott hírlevelek anyagai amiatt tűnnek sokak számára izgalmas szókimondásnak, mert provokatív módon megkérdőjelezik a „hivatalos” források információs monopóliumát. „Mi azt mondjuk ki, amit a hatalom a legkevésbé akar hallani.
A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
Méray Tibor március 15-e alkalmával kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét. A magyar emigráció egyik szellemi vezetője – aki a napokban lesz 85 éves – elmondta: jólesik neki az elismerés, de aggódik Magyarország helyzete miatt.
Adolf Hitler utódok nélkül halt meg 1945 májusában a berlini bunkerében. Kevesen tudják azonban, hogy volt egy unokaöccse, aki Nagy-Britanniában született, élt Németországban a Harmadik Birodalomban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol családot is alapított.
Érdekes és tanulságos képet festenek Magyarországról a nagy nyugat-európai és amerikai útikönyvsorozatok hazánkat bemutató kötetei. Ezek a könyvek általában a külföldi turisták reális és hiteles tájékoztatását tekintik elsődlegesnek, ezért szerzőik "névtelen" turistaként utaznak az érintett országba, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. Így a látványosságok és érdekességek bemutatása mellett minden kötetben jut hely az utazókra leselkedő veszélyek és kellemetlenségek leírására is.
Hosszú politikai huzavona ért véget a hét elején Brüsszelben. A népszavazások kudarcait és az alkotmánytervezet bukását még ki sem heverő Európai Unió újabb válsággal nézett szembe, amikor úgy tűnt, hogy a török csatlakozást kategorikusan ellenző Ausztria és az Európai Unió küszöbén negyven éve toporgó Törökország között áthidalhatatlanok az ellentétek. 
Nyugat-Európában új jelenségként kezelik az Izrael-ellenesség politikai üzenete mögött megbúvó szalonantiszemitizmust, pedig ennek keleten régi hagyományai vannak – állítja Raj Tamás, akinek Nem idegen közöttünk címmel nemrég jelent meg legújabb könyve.  "A szalonképes antiszemitizmusban még a zsidók is részt vehettek" Fotó: S. L.

Tudósklub

Nemrég egy fényképsorozatot láttam öregedő rocksztárokról, milyenek voltak negyven éve, és hogyan néznek ki most. Voltak közöttük tisztes öregurak, míg mások akár egy zombifilm statisztái is lehetnének. A szokások nem okozhatnak ekkora különbséget, mert szinte valamennyien deviáns életet élnek a mai napig. Mitől függ, hogy milyen gyorsan öregszünk?

Belföld

Fájni fog, mindenkinek – ennyit tudni a tervezett válságkezelő kormányprogramról. Hogy kinek és mennyire – ezt lapzártánkkor még azok a szocialista és szabad demokrata parlamenti képviselők sem tudják, akiknek a szavazataira Bajnai Gordon a megválasztásához számít. Szakértők véleményei arról, mit is kellene tenni.

Sport

"Öt Lipcseire lett volna szükségünk a tizenegyeseknél" – sóhajtott fel az egyik ferencvárosi játékos csütörtökön hajnalban, a ferihegyi repülőtérre történt hazaérkezést követően. A magyar bajnokcsapat anélkül búcsúzott a Bajnokok Ligája (BL) küzdelmeitől, hogy ellenfele, a horvát Hajduk Split akár egyszer is bevette volna a 210 perces, két fordulóból álló párharc során Sz?cs Lajos kapuját. Csank János edző szerint a "szerencse is elpártolt a csapat mellől".

Oldalak