Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

„A történelemben semmi nem történik véletlenül. Ha megtörténik, akkor azt úgy tervezték” - állította Franklin D. Roosevelt elnök, és mondását azóta rendszeresen idézik azok a szerzők, akik szerint az emberi történelem nem véletlen események és folyamatok mentén, hanem előre eltervezett nyomvonalon halad.
A szerző az utóbbi évtizedek több mint 150 szerep­lőjével – izraeli miniszterelnökökkel, a CIA volt igazgatójával és emigráns iráni vezetőkkel – készített interjút, és beutazta a térséget, Marokkótól Afganisztánig.
Miért döntött úgy a világ legkonzervatívabbnak tartott óriásbefektetője, Warren Buffett, hogy megszegi több évtizedes alapelvét, miszerint nem vásárol külföldi céget? A 4,5 milliárd dolláros befektetést Buffett 2006-ban Haifában akkor írta alá, amikor a városba becsapódtak a Hezbollah első rakétái. Daniel Hershkowitz rabbi, izraeli fejlesztési és technológiai miniszter szerint országa sikerének a kulcsa a szükség: a létezésükért folytatott küzdelemben mindig egy - de inkább több - lépéssel az ellenség előtt kell járni.
"Tisztelt Szerkesztőség! Nemrég olvastam egy hírt, miszerint az amerikai Colorado államban régészek egy olyan ősi erdőnek a maradványát találták meg, amelyről azt feltételezik, hogy a dinoszauruszok kihalását okozó hatvanötmillió évvel ezelőtti meteorbecsapódás után keletkezett. A tudósok szerint a hatalmas, több méter átmérőj? fákból álló esőerdő arra utal, hogy a kozmikus katasztrófa után Földünk az eddig feltételezettnél sokkal gyorsabban »gyógyult«.
A görög mondák titánoknak és gigászoknak, a kánaáni népek emeusoknaknevezték őket, a Biblia pedig héberül nefilimek
Két héttel ezelőtt írt cikkünk (Gigászokkora. Hetek, 2006. július 7.) egy ír szerző, Patrick Heron nemrég megjelent könyve alapján a Bibliában nefilimként említett félig ember, félig természetfeletti származású lények eredetére és tevékenységére vonatkozó elméleteket foglalta össze. A cikk megjelenése után több olvasónk is kérdésekkel fordult szerkesztőségünkhöz (lásd a keretes összeállításban), ezért úgy gondoltuk, hogy legegyszerűbb, ha ezeket továbbítjuk a könyv szerzőjének.
„Isten halott?” - ezt a kérdést tette fel 1966-ban a Time magazin a címlapján. Közel fél évszázaddal később a Chicagói Egyetem kutatói a világ harminc országában végeztek felmérést arról, hogy mennyire erős az istenhit a lakosság körében. A kutatás azt bizonyította, hogy a Time hajdani provokatív felvetését a legtöbb helyen nem osztják az emberek. A skála két szélső pontja egyaránt Ázsiában van: a Fülöp-szigeteken 84 százalék, míg Japánban csak 4 százalék válaszolta azt, hogy feltétel nélkül hisz Istenben.
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az elmúlt harminc évben a zsidó, a muzulmán és a keresztény valláson belül olyan folyamatok játszódtak le, amelyek ezeket a hiteket befolyásos politikai erővé formálták. Ezt el kell magyaráznunk az embereknek” – indokolta a CNN vezető tudósítója, Christiane Amanpour, hogy miért vágott bele az Isten harcosai című monstre hatórás dokumentumfilm-sorozat elkészítésébe.
"Írtam egy történelemkönyvet a mennyről, kiadnák-e?" Erre a komolytalannak tűnő kérdésre a neves amerikai egyetem kiadója, a Yale University Press nemrég igennel felelt egy nemzetközi történész szerzőpáros megkeresésére. A könyv A menny – Történelem (Heaven. A History) címmel jelent meg, és egyik lelkes kritikusa szerint elolvasásánál "már csak a személyes helyszíni látogatás a jobb".
A 700-as klub a televíziózás történetének egyik legrégebb óta megszakítás nélkül jelentkező programja. 1966 óta naponta adásban vannak, ami szinte hihetetlen teljesítmény. Hogyan tudják folyamatosan megújítani a 700-as klubot anélkül, hogy feladnák vagy kompromisszumot kötnének a műsor erőteljes keresztény üzenetében és jellegében?
Utolérheti-e Akhilleusz a teknősbékát? – tette fel a kétezer-ötszáz éve élt görög filozófus, Zénón a kérdést. Szerinte a válasz az, hogy nem, mivel az előnnyel induló lomha állat minden pillanatban előtte lesz a nyomában loholó hősnek. Természetesen sem Zénón, sem azóta más nem látott békésen lépdelő teknőc nyomában reménytelenül sprintelő hosszútávfutót, ám az ősi filozófiai paradoxon megoldására csak most jutottak el a tudósok.
Alig egy héttel azt követően, hogy a világsajtót bejárta a hír, miszerint a jeruzsálemi Templom-hegyen felszínre került egy eddig ismeretlen, több méter széles, monumentális falszakasz, a területet ellenőrző muszlim hatóság buldózerekkel lerombolta és betemette a példátlan régészeti leletet. Gabriel Barkay izraeli régész, aki a helyszínen volt tanúja a pusztításnak, a Heteknek nyilatkozva elmondta: Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt is felelősség terheli a zsidó történelem legértékesebb emlékeinek rombolásáért.
A történelem során a keresztény művészek, költők és gondolkodók a mennyet egyszer aszkétikus, a "bűnös" földi lét ellentétének számító helyként, máskor emberekkel benépesült színes világként ábrázolták – írja a Yale Egyetem kiadójának gondozásában megjelent könyvében Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész.
Mi okozta a Katrina hurrikánt?  A választ nem csupán a meteorológusok keresik. Környezetvédők, keresztény teológusok és muzulmán hitszónokok egyaránt azt állítják, hogy az Egyesült Államok déli partvidékét sújtó természeti katasztrófa mögött spirituális okok és emberi bűnös magatartásformák állnak – igaz, abban már eltérnek a vélemények, hogy az ítéletet Gaia, a Földanya, Isten vagy éppen Allah büntetése eredményezte.
"A tömeg energiává alakítása a XX. század elején kissé úgy hangzott, mint a víz borrá változtatása" – írja nemrég magyarul is megjelent könyvében (Ami a tudományban még felfedezésre vár) John Maddox, a Nature magazin volt főszerkesztője. A modern fizika felfedezései nemcsak a tudományos gondolkodásnak az anyagi világról alkotott képét változtatták meg, hanem – igaz, jó félévszázados késéssel – a teológusokat is nézeteik újragondolására késztették.
„Évtizedek óta együttműködöm keresztény vezetőkkel. Az a tapasztalatom, hogy a pünkösdi-karizmatikus pásztorok őszintén nyitottak a zsidósággal való párbeszédre. Egyre több katolikus lelkész és teológus is elfogadja, hogy a közös gyökereink összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy Jézust a zsidóság egyik legkiválóbb rabbijának tartjuk, vagy messiásnak.
„Rómában évezredek óta a művészet: politika" - állítja az olasz főváros egyik legújabb nevezetességének, az Ara Pacis Múzeumnak a kurátora. A Tiberis partján álló ultramodern épület Augustus császár monumentális békeoltárát őrzi, amelyet az ókori világ egyik legrejtélyesebb emléké­nek tartanak. A történészek mellett a poli­ti­kusokat is megosztja az emlékmű. A béke­-oltárt ugyanis Benito Mussolini meg­bí­zá­sából olasz régészek tárták fel az 1930-as években.
Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét.
Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitáció felfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra.
A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái.
New Orleans tragédiája arra késztetett számos tengerparti nagyvárost, hogy felmérje milyen veszélynek van kitéve egy váratlan áradással vagy más természeti katasztrófával szemben. A háborúkat nem számítva az elmúlt száz évben a nyugati világban nem fordult elő, hogy egy metropolisz néhány óra leforgása alatt elpusztult volna. A történelem során azonban számos példát találunk arra, hogy híres városok hirtelen elhagyott, lakhatatlan helyekké váltak, mások pedig nyomtalanul eltűntek. 
„Az iszlám megjelenése a középkor legmeglepőbb és legfontosabb eseménye. Kezdetben csak apokaliptikus terminusokkal tudták leírni. Gyorsasága és teljessége még ma is hihetetlennek tűnik” – írja Michael Angold brit történész magyarul is megjelent Bizánc című könyvében. Az iszlám zászlaja alatt harcoló arab seregek Mohamed halála után hét évvel, i. sz.
Egy mozgalom negyven évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy – függetlenül a politikai realitásoktól és az aktuális béketervektől – mindent megtesz azért, hogy újra felépüljön a közel kétezer éve lerombolt hajdani zsidó szentély Jeruzsálemben. Azóta minden évben utcai akciókat rendeznek, hogy megpróbálják szimbolikusan felvinni a szentély alapkövének szánt hatalmas kőtömböket a Templom-hegyre. Ez csak egyszer, 1990-ben sikerült nekik.
A Mars bolygó rendkívüli földközelsége világszerte felkeltette az érdeklődést a vörös bolygó iránt. Az égitest már egyszer?bb távcsövekkel is különleges esztétikai élményt nyújt ezekben a hetekben, de a kíváncsiságot a bolygót övező számos megválaszolatlan kérdés és rejtély is fokozza. A Mars jelentős részét jég borítja, és a NASA már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy tudósai egy marsi kőzetdarabon mikroszkopikus életformákra utaló nyomokat találtak. Létezhetett-e valaha magasabb rend?
Ön Izraelt képviselte a Wallenberg­évfordulóval kapcsolatos budapesti ünnepségeken. Vannak azonban, akik nem örülnek ennek az eseménynek. A második legnagyobb magyar ellenzéki párt a parlamentben tiltakozott az általuk holokausztbiznisznek nevezett jelenség és a zsidó szenvedéstörténet állítólagos túlzott hangsúlyozása ellen. Szerintük Magyarországon ideje inkább a saját áldozatainkra emlékezni. Ön szerint miért fontos az emlékezés?
Az Európában élő férfiak túlnyomó többsége tíz ősatyára vezetheti vissza származását – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt héten közzétett jelentésében. A tudósok a meglepő következtetésre az egyedül férfiágon öröklődő speciális Y-kromoszóma vizsgálata révén jutottak, miután összehasonlították a kontinens különböző etnikumaiból válogatott genetikai mintákat. A "tíz család" elmélet ismét felveti a kérdést: lehet-e a korszer?
Az ókori görög vallás mintegy kétezer híve gyűlt össze augusztus végén az athéni Akropoliszon imádkozni Pallasz Athénéhez, hogy megállítsa az ősi szobrok és épületmaradványok múzeumba szállítását. Sem a hirtelen jött vihar, sem a rendőri jelenlét nem akadályozta meg a Parthenón romjai között elvégzett rituálét, amelyhez fogható 1600 éve nem volt Görögországban.
Izraelnek nem szabad megelégednie azzal, hogy új szereplőként bekapcsolódik a világ energia- piacára, hanem a Földközi-tengerben megtalált természeti kincseket olyan új technológiai megoldásokkal kell párosítania, amelyek világméretekben forradalmasíthatják a közlekedést és az ipari termelést – állítja Eliezer Sandberg volt izraeli energiaügyi miniszter.
A névjegykártyáján az áll, hogy a Kalózpárt alapítója és politikai evangélista. Ez utóbbit mire érti?
Ötödik folytatásához érkezett sorozatunk, amelyben először az európai és észak-amerikai irodalomban követtük nyomon a messiási eszme és az Antikrisztus témájának a feldolgozását, majd a Bibliában vizsgáltuk a "Messiás-kód", azaz a Messiásra vonatkozó ószövetségi utalások megfejtéséhez rendelkezésre álló információkat. Előző számunkban a zsidó történelemben felbukkant, legnagyobb hatású hamis próféták pályafutását tekintettük át, míg e heti írásunk a keresztény egyháztörténelem hasonló vadhajtásaiból válogattunk néh
Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják.
Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején.
Régen fordult elő utoljára, hogy világhírű előadók európai turnéjuk során több koncertet is adtak Magyarországon. A Classic Petra is csak egy fellépést vállalt 2011-ben Budapesten, de idén három - teltházas - bulit is adtak, összesen 15-16 ezer fős közönség előtt.
"A Vatikán frontharcosa", "Brazília egyik legbefolyásosabb embere": így jellemzi a Financial Times (FT) október 13-i száma Marcello Rossi atyát. A harminchat éves atlétatermet? katolikus pap a brit napilap szerint azzal vívta ki a Vatikán elismerését, hogy mozgalmat hirdetett a dél-amerikai országban az elmúlt 10-15 évben létszámában és közéleti befolyásában igencsak megerősödött evangéliumi kereszténység visszaszorítására.
Az antikrisztusi és a messiási eszme történetével, valamint irodalmi adaptációival foglalkozó sorozatunk hetedik részében a nácizmus és az okkultizmus kapcsolatáról az utóbbi években napvilágot látott elméleteket kíséreljük meg felvázolni. Egyes kutatók azt állítják, hogy Adolf Hitler és közvetlen munkatársai, elsősorban Heinrich Himmler, Joseph Goebbels és Rudolph Hess élénk érdeklődése az ezoterikus tanok iránt jelentős hatással volt a Harmadik Birodalom politikai, sőt katonai döntéseire is.
„A görög történelem inspirál bennünket, nem pedig az, amit Angela Merkel mond rólunk" - mondta Fernando Santos, a görög labdarúgó-válogatott edzője, miután továbbjutottak az Európa-bajnokság csoportköréből. „A görög nép büszke a múltjára: a civilizáció, a demokrácia és a tudományok mind innen indultak el. Nehéz bárkinek is kioktatni bennünket" - tette hozzá az amúgy portugál származású sportszakember.

Interjú

"Minden válságban ott van egy lehetőség" – ezzel a mondattal köszöntötte Tony Blair brit miniszterelnök az Európai Parlament küldötteit. A biztatásra szükség is lehet, hiszen Nagy-Britannia július 1-jén átveszi Luxemburgtól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Aligha kétséges, hogy Tony Blair minden elődjénél nehezebb helyzetben veszi kézbe az unió kormányrúdját. Két vesztes népszavazás után a múlt héten az uniós költségvetés terve is elbukott.
– állítja Tamás Pál szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója Tamás Pál. A nyolcvanas években kialakult a történelmi egyházvezetés és a politikai elit szövetsége    Fotó: Somorjai
Scsaranszkij úr! Az ön pályafutását végigkísérte a szabadságért, függetlenségért folytatott küzdelem. Hogyan látja a most 60 éves Izrael jövőjét?
A világ egyik legmagasabb szinten fogyasztó társadalma a japán, ugyanakkor az egyik legvallástalanabb is, miközben a többnyire monogám házasságban élő japán férfiak magánéletüket általában a családi kereteken kívül élik meg – állítja Vágvölgyi B. András újságíró, a Magyar Narancs volt főszerkesztője, akinek a közeljövőben jelenik meg Tokyo Underground cím? könyve az Új Mandátum kiadó gondozásában.
Miután megszületett Magyarországon az igazságtételi törvény, és az orosz vezetés úgy döntött, hogy nem szolgáltatja ki háborús bű­nös­ként volt katonáit a nemzetközi bíróságoknak, ezért zárolták ezeket az iratokat, így nem lehet kutatni az orosz katonai levéltárakban.
– Képviselő úr! Engedje meg, hogy elsőként gratuláljunk a születésnapjához és ahhoz a magas magyar kitüntetéshez, amit Medgyessy Pétertől vett át. Mit gondol, ez inkább az Ön személyének szól, vagy annak a pozíciónak, amit Ön az Egyesült Államokban betölt, és amit ebben a pozícióban Magyarországért tehet?
– állítja Paul Poudade francia nagykövet Magyarország EU-csatlakozásáról Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete Fotó: MTI

Külföld

Minden megváltozott – jelentette ki Ariel Saron izraeli miniszterelnök azt követően, hogy arab terroristák Jeruzsálemben meggyilkolták Rehavam Zeevi turisztikai minisztert. Az izraeli kormány ultimátumban követeli Jasszer Arafattól a merényletért felelősséget vállaló terrorcsoport vezetőjének és a gyilkosoknak a kiadatását.
A nemzetközi hírű Irán-szakértő néhány hónapja A gombafelhő árnyékában címmel írt könyvet a perzsa állam atomprogramjának Európát érintő veszélyeiről. A Heteknek adott interjúban a professzor azt állította, hogy ha Irán megszerzi a bombát, nemcsak a Közel-Keleten rendeződnek át az erőviszonyok, hanem Teherán ellenőrzést szerez az európai ener­giaellátás forrásai felett is.
Új korszak kezdődhet Európa és Izrael sok vihart átélt viszonyában, miután létrejött egy erős összeurópai szövetség a demokrácia és a közös értékek védelme alapján. Ezzel a megállapítással zárult Jeruzsálemben az a nemzetközi konferencia, amelyre 27 európai országból mintegy 600 politikus – parlamenti és európai parlamenti képviselők – érkezett a European Friends of Israel (EFI - Izrael Európai Barátai) elnevezésű brüsszeli szervezet meghívására.
Fogytán a türelem Iránnal kapcsolatban. A perzsa állam atomprogramja a több éve zajló diplomáciai kezdeményezések, a nagyvonalú nyugati ajánlatokkal kombinált szankciók és a nemzetközi ellenőrzőbizottságok munkája ellenére megállás nélkül halad előre. Szakértők szerint Irán 2008 végére vagy 2009 elejére rendelkezni fog az atombomba előállításához szükséges dúsított uránnal, ráadásul nukleáris létesítményeit akkor már ultramodern orosz légvédelmi rendszer fogja körülvenni.
Két szomszédunknál is országgyűlési választásokat tartottak a hétvégén. Horvátországban nem okozott meglepetést a jobbközép kormány bukása, ám Szlovéniában egy új párt jó hajrával lekörözte mind a jobb-, mind a baloldali politikai elitet. A Pozitív Szlovénia vezetője a ljubljanai polgármester, aki egyben sikeres üzletember is. A két országban viszont közös, hogy a szélsőséges erőknek esélyük sincs a hatalom közelébe kerülni. Interjú Szűcs R. Gábor docenssel, volt ljubljanai külügyi tanácsossal.
Vannak elemzők, akik szerint Izrael az 1973-as jom kippuri háború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Még az öbölháborúban sem érte el ennyi rakéta az országot.
„Nem vagyok sem elnök, sem miniszterelnök, miről kellene lemondanom?” – kérdezte Moammer Kadhafi másfél órás szónoklatában, amit az amerikai vadászgépek által 1986-ban lebombázott egykori rezidenciája előtt tartott. „A forradalom vezetője én vagyok, az is maradok, az utolsó töltényig.
Mi a hosszú élet titka? - kérdeztük egy éve, kilencvenedik születésnapja alkalmából Fekete Jánostól. „Két fontos dolog van: az egyik, hogy az embernek szerencséje legyen. Szerencse alatt például azt értem, hogy a világháborúban kilőttek mellőlem embereket, nekem semmi bajom nem esett. A szerencse nem tőlünk függ. Ami viszont tőlünk függ, ott három fontos tényezőt mondok. Az egyik a jó házasság. Hatvankét éve vagyok ugyanavval a feleséggel ellátva.
Interjú Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével – Kiírták a második választási fordulót, ám az ellenzéki jelölt bejelentette: nem vesz részt a további színjátékban. Nem tart-e ön attól, hogy megoldhatatlan patthelyzetet eredményez ez a lépés?
Világpolitikai körútba fogott Barack Obama: Kuvait, Afganisztán, Irak, Jordánia, Izrael, majd – lapzártánk után – három európai ország szerepelt az útitervben.
A Heteknek nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint a Vatileaks körüli manőverek egyik célja már a következő pápaválasztó konklávé előkészítése. Cris Putnam úgy véli, hogy a sorozatos kiszivárogtatások nyomán kialakuló káosz XVI. Benedek vezetői alkalmasságát kérdőjelezi meg, és gyengíti a pápa bizalmi emberének számító Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár utódlási esélyeit. A több szálon zajló eseménysorozat másik célpontja a Vatikáni Bank (IOR) feletti ellenőrzés megszerzése lehet.
Változnak az idők: régebben a nagy hatalmú háttérszervezetek a konspirációs elméletek híveinek nagy örömére tényleg a háttérben, többé-kevésbé titokban működtek. A gazdasági válság ezt a régi tradíciót is elsöpörte. Az új, egyesek szerint teljhatalmú európai hatalmi központ a nyilvánosság előtt jött létre október 19-én. Az Európai Unió nyolc kulcsszereplője egy héttel később már be is mutatkozott a cannes-i csúcstalálkozón.
Így látják Szaúd-Arábiában: karikatúra az al-Watan címû kormány­lapból.
Újra meghosszabbították a nagyhatalmak és Irán között zajló atomtárgyalások határidejét, miután a végleges megállapodásra kitűzött november 24-ei dátumra nem sikerült tető alá hozni az egyezményt. Bár Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megfogalmazása szerint „ha nincs egyezmény, az jobb, mint egy rossz alku”, az elemzők szerint az újabb haladékkal Irán járt jobban.
A globalizáció miatt ma mindenki értesül mindenről. Olyan magasak az elvárások, hogy azok teljesítése sok ország számára nem reális, sem a sebességét, sem a változás mélységét illetően. Minden országban van egy olyan elitréteg, amelyik úgy gondolja – elvileg nagyon helyesen –, hogy az én országomban miért ne lehetne olyan demokrácia, mint Németországban. A demokratikus országok ráadásul többnyire sokkal jobban élnek, mint a nem demokratikusak.
Megismételtetett választás és a hétéves afganisztáni háború legnagyobb áldozatokat hozó hónapja az amerikai hadsereg számára. Összecsapások a jeruzsálemi Templom-hegyen, több száz áldozat Bagdad kormányzati negyedében. Merénylethullám Pakisztán nagyvárosaiban. Irán megígéri atomprogramjának átláthatóvá tételét, majd – lapzártánk után részletezett módon – módosítja álláspontját. Törökország közben testvéri támogatásáról biztosítja az iráni elnököt, és stratégiai katonai megállapodást köt Szíriával.
Az Iránnal kötött genfi megegyezés lendületét kihasználva az Egyesült Államok megpróbálja felgyorsítani az izraeli–palesztin tárgyalásokat. John Kerry egy hét leforgása alatt kétszer is a Közel-Keletre utazott, ám javaslatait mindkét fél visszautasította.
Izrael elleni átfogó vizsgálatot kezdeményezett a svéd külügyminiszter, aki szerint a zsidó államot felelősségre kell vonni a palesztinok ellen elkövetett „törvénytelen gyilkosságok” miatt. Margot Wallström korábban a párizsi merényletekért is az izraeli–palesztin konfliktust okolta.
Bagdad és Jeruzsálem. Két helyszín, alig néhány óra eltéréssel, ahol fanatikus iszlám merénylők autóba rejtett, illetve a testükre erősített robbanóanyaggal ártatlan emberek tucatjainak az életét oltották ki.
1945 - Mussolini és Hitler halála - óta nem bukott meg egyetlen év alatt annyi diktátor, mint idén. A sort Ben Ali tunéziai elnök kezdte, aki az év elején kitört tömegtüntetések elől január 14-én elmenekült az országból. Bár távollétében egy tunéziai bíróság feleségével együtt utólag 35 év szabadságvesztésre és 13 milliárd forintnak megfelelő pénzbírságra ítélte, szerencsésnek mondhatják magukat, miután Szaúd-Arábia menedéket adott a számukra.
"Mit gondolnak, Szaddám szépen kivárja, amíg mi jövő tavaszra összegyűjtünk 250 ezer katonát az iraki határ mentén?" – idézi a londoni The Daily Telegraph a Pentagon egyik vezetőjét, aki szerint meglepetésszer? villámtámadással kellene megbuktatni a bagdadi kormányt, minél előbb. Ezzel szemben a Washingtonba látogató Abdallah jordán király – aki a legújabb hírek szerint szorosan együttműködik Szaddám Huszeinnel – attól óvott, hogy "Pandora szelencéje nyílik meg a Közel-Keleten", ha Amerika megtámadja Irakot.
Fiamma Nirenstein, az olasz képviselőház külügyi bizottságának elnökhelyettese a Hetek kérdésére megerősítette, hogy jövőre Magyarországon rendezik a Zsidó Világkongresszus és a parlamenti képviselőket tömörítő nemzetközi lobbiszervezet, az ICJP éves konferenciáját. A meghívást Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja jelentette be Rómában, ahol előadást tartott az Európa jövőjével és az iráni válsággal foglalkozó nemzetközi konferencián.
A demokráciák nagyon jól működnek akkor, ha növekszik a gazdaság, és javakat kell szétosztani az emberek között, ugyanakkor nem nagyon alkalmasak arra, hogy szétterítsék a társadalomban a fájdalmas döntések hatásait, amikor a gazdaság zsugorodik - állítja Philip Coggan, az Economist vezető pénzügyi elemzője. Coggan, aki korábban húsz éven át a Financial Times szerkesztője volt, Paper Promises (Papírra rótt ígéretek) címmel írt könyvet a pénz és a hitelek történetéről.
„Rosszul kezdődik a harmadik világháború” – egyes borúlátó újságírók így kommentálják a libanoni konfliktus első hónapját. Herold Meyerson a Washington Postba írt cikkét azzal kezdi, hogy most már érti, „milyen érzés lehetett 1914 nyarán, amikor egy merényletből világégés kerekedett”. A hasonlat nyilvánvaló túlzás, a Hezbollah és Izrael közötti háború mégis az egész világot megrázza.
Új irányból igyekszik megfejteni a 21. századi új populizmus titkát a Princeton Egyetem politológia-professzora, Jan-Werner Müller. A magyar miniszterelnök számára akár hízelgő is lehet, hogy az általa fémjelzett rendszerrel cáfolja Müller korunk egyik alapvető politológiai dogmáját, miszerint a demokráciák csak liberális formában létezhetnek.
Újabb arab vezető találta meg a magyarázatot arra, hogy az emberek miért tüntetnek az utcákon. „Szíria egy nagy külső összeesküvés cél­pontja" - közölte Basar al-Asszad a damaszkuszi parlamentben elmondott beszédében. Hasonlóan reagál Moamer Kadhafi is az uralma ellen indult felkelésre: „a keresz­tesek", „az al-Kaida", „bedrogozott csőcselék" - éppen mikor milyen lábbal kelt fel a líbiai „Vezető Testvér".
John Kerry komolyan gondolja a béketeremtést – legalábbis legutóbbi (egy év alatt a tizedik) közel-keleti delegációjának mérete erre utal. Az amerikai külügyminiszter 170 fős szakértői stábbal érkezett Jeruzsálembe, köztük John Allen négycsillagos tengerészgyalogos tábornokkal, a NATO volt európai főparancsnokával.
Miközben az Európai Unió figyelmeztette Görögországot, hogy egy perccel sem vár tovább a június 12-ei határidőnél, a szigor úgy tűnik Iránra nem vonatkozik.
1995-ben a Time magazin az év emberének választotta a Bill Clinton elleni kongresszusi lázadás hősét, Newt Gingrichet. A képviselőház elnöke azonban az 1998-as választási kudarc után távozott az aktív politikából. Bár politikai tanácsadóként és szerzőként továbbra is szerepelt a nyilvánosság előtt, sokan meglepetésként fogadták, amikor 2011 májusában bejelentette, hogy indul a Republikánus Párt elnökjelöltségéért.
Martin Schulz és  Jean-Claude Juncker
Mi veszélyezteti jobban az európai demokráciát: az, ha az Európai Parlament­ben legtöbb mandátumot szerzett pártszövetség jelöltjét választják az Európai Bizottság élére, aki viszont az európai szuperállam elkötelezett híve, vagy az, ha figyelmen kívül hagyják a „nép szavát”, és kompromisszumos jelöltet választanak meg, amint azt például David Cameron brit miniszterelnök (és Orbán
Ha a katonai erőviszonyok nem is neki kedveznek, a nem is olyan régi üzletfelei közötti koalíciós káosz megelégedéssel töltheti el az őrültségében és kegyetlenségében is ravasz líbiai diktátort. Egy hónapig húzták-halasztották a beavatkozást a nyugati hatalmak Líbiában. Amikor azonban látták, hogy a japán tragédia árnyékában Kadhafi vérszemet kapott, és brutális ellentámadást indított a felkelők ellen, gyorsan összerántottak egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot. Morvay Péter
Barack Obama hivatalba lépése óta először látogatott Ázsiába. Nyolcnapos körútja során ellátogatott Japánba, Szingapúrba, Kínába és Dél-Koreába is. A látogatást nagy figyelem és egyben viták kísérték. Obama mélyen meghajolt a japán császár előtt, amit sokan bíráltak Amerikában. Kínában a hatóságok letartóztatásokkal, a kereskedők pedig furcsábbnál furcsább termékekkel készültek az amerikai elnök fogadására.

Háttér

Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó.
Éhen halt egy svájci asszony, aki megpróbálta követni egy indiai guru fénydiétáját. A svájci rendőrség attól tart, hogy további áldozatok is lehetnek, miután az áltudományos terápiának több száz követője van Európában. Egy brit lap szerint Skóciában is történt már ilyen haláleset. Magyarországon 2008-ban egy kisgyerekes család próbálkozott az indiai módszerrel leszokni a táplálkozásról. A kísérlet tragikus véget ért: a feleség éhen halt, a kétéves kislányt az utolsó pillanat-ban sikerült csak megmenteni.
210 országban több mint 700 millió nézőt ér el a világ egyik legfontosabb hírforrásának tekintett CNN műholdas tv-hálózat. A napokban Budapesten, a Független Médiaközpontban tartott előadást Bailey Barash, a CNN tudományos hírszerkesztőségének producere, akit többek között a politika és a "hírgyártás" kapcsolatáról kérdeztünk. Bailey Barash az indulástól kezdve, 1980 óta dolgozik a CNN-nél: "Amikor elindultunk, mi voltunk az egyetlen 24 órás hírcsatorna.
A magyar férfiak hét évvel kevesebbet élnek az európai átlagnál, és ennek a szomorú statisztikának az egyik forrása egy tipikusan férfiakat érintő betegség, a prosztatarák, amelyben Magyarországon évente 1300-an halnak meg, ez a tüdőrák után a második leggyakoribb halálok.
Svájcban letartóztatták Roman Polanskit. Az Oscar-díjas filmrendező harminckét éve menekült egy kiskorú megerőszakolása miatt rá váró felelősségre vonás elől. Úgy tűnt, ez élete végéig sikerül, ám egy Los Angeles-i ügyész úgy döntött, hogy eljött a rendezés ideje.
Meglehet, a tudomány a nagy londoni pestisjárványnak köszönheti a gravitációfelfedezését. A rettegett kór miatt 1666-ban bezárták a Cambridge-i Egyetemet. A tanárokat és diákokat vidékre küldték, így került Isaac Newton is haza, Lincolnshire-be, a családi birtokra.
A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve – legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21.
Valóban a csőd szélén áll a világgazdaság?

Fókusz

Adolf Hitler utódok nélkül halt meg 1945 májusában a berlini bunkerében. Kevesen tudják azonban, hogy volt egy unokaöccse, aki Nagy-Britanniában született, élt Németországban a Harmadik Birodalomban, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol családot is alapított.
2007. július 30-án, ugyanazon a napon hunyt el a 20. századi filmtörténet két európai klasszikusa. A 89 éves Ingmar Bergmant önkéntes remeteségének helyszínén, a svédországi Faaro szigetén, míg a 94 éves, de életének utolsó két évtizedét agyvérzés miatt némán és részben mozdulatlanul eltöltő Michelangelo Antonionit Rómában érte a halál. Mindkét rendező kultuszt teremtett filmjeivel, amelyek a hatvanas-hetvenes évek elidegenedett, önmagába fordult, melankolikus életérzését idézték a filmvászonra.
Nyugat-Európában új jelenségként kezelik az Izrael-ellenesség politikai üzenete mögött megbúvó szalonantiszemitizmust, pedig ennek keleten régi hagyományai vannak – állítja Raj Tamás, akinek Nem idegen közöttünk címmel nemrég jelent meg legújabb könyve.  "A szalonképes antiszemitizmusban még a zsidók is részt vehettek" Fotó: S. L.
Érdekes és tanulságos képet festenek Magyarországról a nagy nyugat-európai és amerikai útikönyvsorozatok hazánkat bemutató kötetei. Ezek a könyvek általában a külföldi turisták reális és hiteles tájékoztatását tekintik elsődlegesnek, ezért szerzőik "névtelen" turistaként utaznak az érintett országba, hogy első kézből szerezzenek tapasztalatokat. Így a látványosságok és érdekességek bemutatása mellett minden kötetben jut hely az utazókra leselkedő veszélyek és kellemetlenségek leírására is.
A címben feltett kérdés korántsem pusztán elméleti: az ezredvéggel kapcsolatos téveszmék az utóbbi években több száz ember halálát okozták már. A millenniumról szóló sorozatunk ötödik része a különböző ezoterikus világnézetek és a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás jövőképe közötti különbséget foglalja össze. Aki ráijesztett a világra
"Csak azt tettem, amit a nép akart" – így magyarázta tavaly ősszel az akkor éppen gazdasági miniszteri posztot betöltő Nicolas Sarkozy a Time magazin riporterének, hogyan sikerült a legnagyobb szupermarket-hálózatokat rábírnia áraik csökkentésére. "Ha valaki nemet mondott volna, már aznap este a televízióban elmondtam volna az embereknek, hogy ki az, aki nem akar együttműködni." Az érv hatott, a boltok lefaragtak az árakból, a fogyasztási mutatók pedig megugrottak.
A Közel-Kelet, ezen belül is az iráni atomprogram körüli kon­fliktus áll a nemzetközi figyelem középpontjában – állítja ön nemrég magyarul is megjelent, Epicentrum című könyvében. A közvetlenül érintett Irán és Izrael mellett azonban talán csak az Egyesült Államok ítéli ilyen sorsdöntő jelentőségűnek a kérdést. Mire alapozza az állítását, hogy a világ jövője múlik azon, mi történik Iránnal?
A szélsőjobbos „szamizdatok”, internetes újságok, online rádióadások, nyomtatott hírlevelek anyagai amiatt tűnnek sokak számára izgalmas szókimondásnak, mert provokatív módon megkérdőjelezik a „hivatalos” források információs monopóliumát. „Mi azt mondjuk ki, amit a hatalom a legkevésbé akar hallani.
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel – Spontán bűncselekménynek vagy kiszámított akciónak tartják a ramallahi lincselést?
A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét.
Hosszú politikai huzavona ért véget a hét elején Brüsszelben. A népszavazások kudarcait és az alkotmánytervezet bukását még ki sem heverő Európai Unió újabb válsággal nézett szembe, amikor úgy tűnt, hogy a török csatlakozást kategorikusan ellenző Ausztria és az Európai Unió küszöbén negyven éve toporgó Törökország között áthidalhatatlanok az ellentétek. 
Dr. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója hosszú ideig együtt dolgozott Fekete Jánossal, az utóbbi évtizedek legismertebb magyar bankárával.
"Egyike a legnagyobb személyiségeknek a Moszad történetében" – írta Peter Z. Malkinról 1989-ben a Maariv cím? napilap. Malkin huszonhét évet szolgált az izraeli titkosszolgálatban, akciói túlnyomó többségéről ma sem beszél. Kivétel a végső megoldás náci programja első számú végrehajtójának, Adolf Eichmann-nak elfogása. Peter Z.
A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.

Riport

Németh Zsolt. A magyar–magyar párbeszéd nélkülözhetetlen
Kétszázezer magyar indult neki a nagyvilágnak 1956 novembere után. Többnyire viszonylag fiatalok, akik számára évtizedekre lezárult a visszatérés reménye is. A huszadik század egyik legnagyobb népvándorlásáról Sós Péter János írt könyvet, Magyar exodus címmel.

Belföld

220 ezren látták az osztrák közszolgálati televízióban sugárzott dokumentumfilmet Magyarországról. A bécsi magyar nagykövet levélben tiltakozott az ORF elnökénél az egyórás film miatt. Szalay-Bobrovinczky Vince szerint a műben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutottak szóhoz.

Oldalak