Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

„A Templom-hegy a kezünkre került! Ismétlem: a Templom-hegy a kezünkben van!” – negyven évvel ezelőtt, 1967. június 7-én hangzott el a történelem egyik leghíresebb élő háborús közvetítésében az izraeli Mordehaj Gur tábornok híres bejelentése a jeruzsálemi Óváros elfoglalásáról. Izrael fennhatósága alá vonta az egész várost, a Siratófal feletti hegyen álló mecsetek felügyeletét azonban Mose Dajan tábornok tíz nappal később visszaadta a muszlim hatóság vezetőjének.
„A görög történelem inspirál bennünket, nem pedig az, amit Angela Merkel mond rólunk" - mondta Fernando Santos, a görög labdarúgó-válogatott edzője, miután továbbjutottak az Európa-bajnokság csoportköréből. „A görög nép büszke a múltjára: a civilizáció, a demokrácia és a tudományok mind innen indultak el. Nehéz bárkinek is kioktatni bennünket" - tette hozzá az amúgy portugál származású sportszakember.
Magyar vonatkozású szálakkal bővült a közelmúltban Eugenio Pacelli (XII. Pius pápa) tervezett boldoggá avatása körüli vita. Az amerikai ABC televízió-csatorna információi szerint 1938-ban Budapestről hívták Rómába azt a jezsuita szerzetest, akit a pápa felkért: szövegezzen meg egy, az antiszemitizmust és a zsidókkal szembeni náci atrocitásokat elítélő enciklikát. Ez a pápai dokumentum elkészült, azonban a megbízást adó XI. Pius pápa a kihirdetését megelőző napokban meghalt. Utóda, XII.
Nem érezte magát illetékesnek a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott dokumentumait bemutató római kiállítás civil kurátora, hogy a Hetek minden kérdésére válaszoljon. A Lux in arcana című tárlattal kapcsolatban több témában szeretnénk választ kapni az illetékesektől, ezért segítséget kértünk a budapesti vatikáni nunciustól is. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius jelezte, hogy elfoglaltságai miatt várhatóan május folyamán tud lapunk rendelkezésére állni, így a vele készült interjút egy későbbi lapszámunkban közöljük.
Bár a Vatikán a harmadik titok június végén történt hivatalos bejelentésével lezártnak tekinti a fátimai látomások értelmezéséről szóló, közel egy évszázados vitát, befolyásos katolikus körök továbbra is vitatják a hivatalos szentszéki álláspontot. Egy tekintélyes római teológus, Corrado Balducci azzal vádolta meg a Ratzinger bíboros vezette vatikáni bizottságot, hogy manipulálta és cenzúrázta az utolsó még életben lévő fátimai látnok, Lucia nővér által átadott dokumentumokat.
1999-ben felröppent a hír, hogy II. János Pál pápa történelmi látogatásra készül Mezopo­támiá­ba, hogy felkeresse a bibliai hit atyjának tekintett Ábrahám pátriárka szülőhelyét.
Egy város, amelynek a neve eggyé vált a huszadik századi ufókultusszal. Voltak sokkal látványosabb észlelések, titokzatosabb történetek, az Új-mexikó állambeli Roswellben lezuhant azonosítatlan repülő tárgy mégis hatvan éve a „Szent Grál” a népszerű városi legenda hívei számára, akik közt Jimmy Carter amerikai elnöktől kezdve Bernard Norlainig, a francia légierő tábornokáig számos vezető politikus is megtalálható.
Nagyvárosok felett több ezer szemtanú láttára feltűnő fényes gömbök, repülőtereken vészhelyzetet okozó ismeretlen járművek, megdöbbentő égi jelenségek. Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek hírek rejtélyes esetekről, amelyek közül nem mindegyikre született egyértelmű természetes magyarázat. A szakértők és a média mellett az utóbbi időben már a teológusokat is foglalkoztatják az ufójelenségekként emlegetett események.
Szinte minden hírügynökség említést tett vatikáni tudósításában arról, hogy a XVI. Benedek utódjaként trónra lépő pápa egyben az utolsó lehet az egyházfők sorában. A drámai várakozás alapját a 12. században élt ír Szent Malakiás püspöknek tulajdonított jövendölés adja. Malakiás 1139-ben azt írta, hogy még 112 pápa fog uralkodni, mielőtt végzetes csapás éri a katolikus egyházat.
„Igyekezzenek, mert legközelebb négyszáz év múlva nyitunk újra" - mondja a Vatikáni Titkos Levéltár válogatott ritkaságait bemutató kiállítás sajtófőnöke, Fabiana Magri. A figyelmeztetés nem túlzás: a pápai magángyűjtemény az 1612-ben történt hivatalos megalapítása óta most először nyílik meg a nagyközönség előtt, legalábbis egy résnyire.
"Tizenöt éve hiába kerestük volna Jézus képmását a nagy nemzetközi hírmagazinok címoldalán, ma azonban a kereszténység központi alakja rendszeres szereplője ezeknek az újságoknak. Mi az oka ennek? Kicsoda valójában Jézus?" – kérdezte a közelmúltban a CNN hírtelevízió népszerű beszélgetőműsorának riportere különböző felekezet? – baptista, katolikus és zsidó – beszélgetőpartnereit.
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
A Human Rights Watch a helyszínen vizsgálja a nigériai mészárlást, amelyben legalább 500 keresztény nőt és gyermeket öltek meg muzulmán támadók. Corinne Dufka, az emberi jogi szervezet nigériai képviselője a Heteknek szemtanúkra hivatkozva elmondta: hajnalban, álmukban törtek rá három falura a bozótvágó késekkel és gépfegyverekkel felszerelt fegyveresek.
Nagy visszhangot váltott ki a Hetekben megjelent Harry Potter-kritika (Boszorkányvírus gyerekeknek, 2001. november 9.). Nemcsak olvasói levelek érkeztek szerkesztőségünkbe, hanem cikkünk nyomán a vitáról beszámolt többek között a TV2 esti híradója, a Tények, a Duna TV, és címoldalon a Színes Mai Nap is. Az aggodalmakat szeretném eloszlatni: nem azért foglalkoztam az angol mesesorozattal, hogy a könyv vagy a belőle készült film betiltását követeljem.
A görög mondák titánoknak és gigászoknak, a kánaáni népek emeusoknaknevezték őket, a Biblia pedig héberül nefilimek
„Először a dollár fog elértéktelenedni a gigantikus államadósság miatt. Az emberek nem tudnak majd vásárolni, és éhséglázadások törnek ki Amerikában is. A kormány sem kap olajat dollárért külföldről, ezért a hadsereget vetik be, hogy megszállják a közel-keleti olajmezőket. Ezzel beindul a harmadik világháború, de ez még csak a kezdet. Sorra jönnek a természeti csapások, és a végén egy nagy üstökös csapódik a Földbe.
Nagy feltűnést keltett az elmúlt héten Izraelben Danny Yatom tábornok nyilatkozata. Yatom a Jerusalem Post cím? lap nemzetközi kiadásának adott nyilatkozatában (Rewriting history is hard to do, The International Jerusalem Post, 2001. augusztus 17.) elsőként mondja el a 2000 nyarán lezajlott Camp David-i csúcstalálkozó kudarca mögötti kulisszatitkokat.
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
A zászlóégetők perének másodrend? vádlottja a tárgyaláson elismerte tettét, melynek elkövetésével – mint mondta – pusztán a nemzeti oldal elveit merte tevőlegesen felvállalni. B. Miklós azzal védekezett, hogy felháborítja "a cionizmus világuralomra való törekvése", márpedig szerinte biztos, hogy a Tilos Rádió mögött is cionisták állnak. Mielőtt bárki félreértené a helyzetet: B.
1928-ban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) 810 ezer szavazattal a kilencedik helyen végzett a németországi parlamenti választáson. A 2,6 százalékos eredmény még a náci párt négy évvel korábbi teljesítményét is alulmúlta. Ennek ellenére az NSDAP 1932-re ellenzékből a leg­erősebb németországi párttá vált. Korábbi írásunkban (Hitler cukikampánya. Hetek, 2014.
A héten volt két éve, hogy a fanatikus tömeg – a Palesztin Hatóság rendőreinek szeme előtt – földig rombolta Nabluszban a bibliai József pátriárka sírjaként tisztelt emlékhelyet. A barbár támadásnak a dühödt pusztításon és bosszún kívül más, érthető oka aligha volt, hiszen az iszlám – Ábrahámhoz hasonlóan – Józsefet is igaz emberként, prófétaként tiszteli.
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az elmúlt harminc évben a zsidó, a muzulmán és a keresztény valláson belül olyan folyamatok játszódtak le, amelyek ezeket a hiteket befolyásos politikai erővé formálták. Ezt el kell magyaráznunk az embereknek” – indokolta a CNN vezető tudósítója, Christiane Amanpour, hogy miért vágott bele az Isten harcosai című monstre hatórás dokumentumfilm-sorozat elkészítésébe.
Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás.
Október 24-én ért véget a Közel-Keleten élő keresztények jövőjével foglalkozó vatikáni szinódus, amelyet XVI. Benedek pápa hívott össze. Az egyházi fórum résztvevői a zárónyilatkozatukban felszólították Izraelt, hogy szüntesse meg az arab területek „megszállását" és fogadja el az ENSZ határozatait az 1967 után elfoglalt területek visszaadására. A szinóduson 185 latin és keleti rítusú főpap vett részt. A meghívottak között laikus tudósok, valamint egy rabbi és két imám is szerepelt.
Két héttel ezelőtt írt cikkünk (Gigászokkora. Hetek, 2006. július 7.) egy ír szerző, Patrick Heron nemrég megjelent könyve alapján a Bibliában nefilimként említett félig ember, félig természetfeletti származású lények eredetére és tevékenységére vonatkozó elméleteket foglalta össze. A cikk megjelenése után több olvasónk is kérdésekkel fordult szerkesztőségünkhöz (lásd a keretes összeállításban), ezért úgy gondoltuk, hogy legegyszerűbb, ha ezeket továbbítjuk a könyv szerzőjének.
Alig egy héttel azt követően, hogy a világsajtót bejárta a hír, miszerint a jeruzsálemi Templom-hegyen felszínre került egy eddig ismeretlen, több méter széles, monumentális falszakasz, a területet ellenőrző muszlim hatóság buldózerekkel lerombolta és betemette a példátlan régészeti leletet. Gabriel Barkay izraeli régész, aki a helyszínen volt tanúja a pusztításnak, a Heteknek nyilatkozva elmondta: Ehud Olmert izraeli miniszterelnököt is felelősség terheli a zsidó történelem legértékesebb emlékeinek rombolásáért.
A NASA egyik tudósa szerint nőttek az esélyek arra, hogy sikerül életet találni a Földön kívül. Bármily különösen hangzik, a tudósok valóban felállítottak egy képletet arra, hogy meghatározzák: milyen esélye van annak, hogy nem vagyunk egyedül.
A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be.
Bízvást az ezredfordulóra vonatkozó számos be nem teljesedett jövendölés közé sorolhatjuk a néhai egyiptomi uralkodó, Faruk király pesszimista mondását, aki szerint "2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő". Bár az elmúlt évszázadban számos uralkodó maradt trón nélkül, egyedül Európában tíz nemzet őrizte meg a monarchikus államformát.

Külföld

Az amerikai választók fellázadtak Barack Obama és a Demokrata Párt ellen. A konzervatív Fox News hírcsatorna legalábbis ezt a következtetést vonta le a keddi időközi szenátorválasztás eredményéből, amelyen a tavaly elhunyt Ted Kennedy utódjáról döntöttek.
Közelednek a novemberi időközi választások az Egyesült Államokban, a két politikai tábor azonban már a 2012-es mérkőzésre keresi a megfelelő jelöltet. A „házi verseny” mindkét oldalon izgalmasnak ígérkezik. A demokrata elemzők is egyre gyakrabban nevezik a népszerűségéből folyamatosan veszítő Barack Obamát „egyciklusos elnök­nek”. A másik oldalon egy konzervatív erőfelmérésen csúnyán leszavazták az eddig szárnyaló Sarah Palint.
Barack Obama megválasztása után az amerikaiakat nemcsak a győzelemhez vezető út, hanem az új elnökre váró legfontosabb kihívások is foglalkoztatják. Összeállításunkban politikai elemzőket kértünk meg arra, hogy segítsenek értelmezni a világszerte nagy figyelemmel kísért választást.
Gyökeres fordulatra készül az iráni atomprogrammal kapcsolatban Barack Obama – írta kormánytisztviselőkre hivatkozva a The New York Times. A változás lényege az amerikai lap szerint az, hogy az Egyesült Államok lemond arról a követeléséről, miszerint bármilyen közvetlen tárgyalás előfeltétele az iráni atomprogram azonnali beszüntetése. Ehelyett Washington azt kérné, hogy Irán engedélyezze nukleáris létesítményeiben ellenőrök látogatását.
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
„Egy háborúban az első áldozat az igazság” – ezzel az ókori görög mondással kezdi az amerikai terrortámadások tizedik évfordulójára kiadott dokumentumkötetét Anthony Summers és Robbyn Swan. Az amerikai–ír újságíró házaspár könyvében számos, szeptember 11-ével kapcsolatos megválaszolatlan kérdésre igyekszik választ adni. A szerzők azt állítják, hogy a támadások hátterében nem Szaddám Huszein, és nem a CIA állt, hanem a szaúdi kormány és Irán által támogatott terrorcsoport, akik meg akarták büntetni az Egyesült Államokat.
Szabadság, önbizalom, világszínvonalú képzés, nagyon kemény munka, türelem, hit. India felemelkedése a 21. század egyik nagy sikertörténete. Ennek közvetlen részese és formálója az egyik legnagyobb indiai vállalatbirodalom tulajdonosa, Krishan Kumar Modi, akit Budapesten faggattunk arról, mitől képes India a világválság idején is lélegzetelállító fejlődésre. Hogyan indult a családi vállalkozás?
2002. január 29-én, országértékelő beszédében George W. Bush kijelentette:„Ismerjük [a terrorizmust támogató országok] valódi természetét. Észak-Koreában egy olyan rezsim működik, amely rakétákkal és tömegpusztító fegyverekkel szereli fel hadseregét, miközben kiéhezteti az ország lakosságát. Irán agresszív hajszát folytat azért, hogy birtokába kerüljenek ilyen fegyverek, miközben egy választás nélkül hatalomhoz jutott maroknyi elit lábbal tiporja az iráni emberek szabadság iránti vágyát.
Négynapos látogatást tett Izraelben Orbán Viktor. A Fidesz elnökét Szilvan Salom külügyminiszter hívta meg. A jeruzsálemi kormány invitálása nem csak a magyar parlamenti ellenzék vezetőjének szólt.
Harmincnégy évig készült arra, hogy király legyen. Egy héttel a trónra lépése előtt tudta meg, hogy mégsem ő lesz az uralkodó. Pedig felesége már a palota új dekorációját is megterveztette. A hoppon maradt koronaherceg évekig eltűnt a nyilvánosság elől, de az utóbbi években békenagykövetként igyekszik kamatoztatni kivételes kapcsolatrendszerét.
"Amennyiben Bush elnök felelősséget vállal abban, hogy Izraelt rákényszeríti Kelet-Jeruzsálem átengedésére a palesztinoknak, igen sok támogatót veszít az evangéliumi keresztény szavazók közül" – figyelmeztetett egy decemberben tartott konferencián Pat Robertson, a konzervatív Keresztény Koalíció alapítója.
Másfél hónap viszonylagos csend után a héten, két nappal a jom kippuri ünnep után, újra öngyilkos merénylő robbantott Izraelben egy buszmegállóban. Az Afula város közelében, egy kereszteződésben végrehajtott támadásnak a terroristán kívül egy áldozata van. Ugyanakkor zsidó szélsőségesek öt palesztin kisgyermeket sebesítettek meg egy iskolaudvaron felrobbantott bombával.
Békeidőben még sohasem érte ilyen kihívás Izraelt - így értékelte több kommentár az elmúlt napokban kibontakozó közel-keleti eseményeket. A kairói izraeli nagykövetség elleni támadás, Törökország fenyegető fellépése és a palesztin államról szóló ENSZ-szavazás körüli kampány „diplomáciai cunamiként" csaphat le a zsidó államra, véli egy Izraelbe akkreditált európai diplomata.
A második szuperkeddel a számokat tekintve mind a demokrata, mint a republikánus verseny eldőlt: Bernie Sandersnek nincs esélye utolérni Hillary Clintont, és Ted Cruz sem előzheti meg reálisan Donald Trumpot. A két listavezető tehát ettől kezdve készülhet egymás ellen, aztán novemberben jön a Clinton–Trump-mérkőzés.
A bankautomatákból való készpénzfelvétel korlátozásával, a tőke­mozgások ellenőrzésével és a schengeni egyezmény felfüggesztésével készül az Európai Unió az esetleges görög kilépésre. Bár Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy a vészforgatókönyveket csak elméleti lehető­ségként készítették, az Eurogroup munkacsoportja részleteiben is foglalkozott azzal, hogyan lehet megelőzni, hogy egy görög bank­pánik egész Európát megrázza.
Iráni vezetőknél kilincsel támogatásért az iraki miniszterelnök Teheránban. Néhány napja Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Irakot – Törökország, Szíria és Libanon mellett – az új „Északi Koalíció” tagjai közé sorolta. A síita tengely célja az, hogy Teherán vezetésével a Közel-Kelet vezető erejévé váljon. A fordulat az Egyesült Államok stratégiai vereségét jelentheti a térségben, és növeli a veszélyt, hogy a tervezett palesztin állam is Irán befolyása alá kerülhet.
Hét év szünet után a héten újrakezdődtek az Egyesült Államokban a magas szintű tárgyalások az izraeli–palesztin békekötésről. Az annapolisi konferencia célja nem maga a megállapodás, hanem az 1991-ben Madridban elindított, majd Oslóban részleges megegyezést hozó folyamat felelevenítése és egy új tárgyalási menetrend kialakítása volt. Az alku bonyolultságát jelzi, hogy a főszereplőkön kívül további 48 állam – köztük 16 arab ország – képviseltette magát a rendezvényen.
Néhány napja érkezett Magyarországra az új izraeli nagykövet, aki éppen a közel-keleti diplomácia idei legmozgalmasabb hetében foglalta el új állomáshelyét. Ilan Mor a Heteknek adta első magyarországi interjúját, még az ENSZ-közgyűlés megkezdése előtt. A közép-európai gyökerekkel rendelkező diplomata korábban Pekingben, Bonnban és Los Angelesben is szolgált, legutóbb az izraeli hadsereg stratégiai tanácsadói posztját cserélte fel a budapesti nagykövetségre.
Erősödő Európa – ezzel a címmel jelent meg a napokban új könyve. Mostanában inkább temetni szokták Európát, a héten Marine Le Pen például a szétesés előtt álló Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Unió mai helyzetét…
Rosszul sikerült Joe Biden közel-keleti utazása. Az amerikai alelnök arra számított, hogy sikerül újraindítania a közvetlen béketárgyalásokat az izraeliek és a palesztinok között. A látogatás azonban épp ellenkező hatással járt: évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedtek az izraeli-amerikai kapcsolatok, a palesztin terrorszervezetek pedig meghirdették az „al-Aksza intifádát” Jeruzsálem „felszabadítására”.
Lélegzetvételnyi időhöz jutott Görögország, miután a megismételt parlamenti választáson szűk többséget szereztek az európai mentőcsomag megtartása mellett kampányoló pártok. A jobbközép Új Demokrácia pártot egy kisvárosnyi szavazattal többen támogatták, mint a vele ellentétes programot hirdető radikális baloldali Szirizát.
Nyolc napot töltött a tengerentúlon Barack Obama. Az amerikai elnök reményt üzent a nemzeteknek a válságból való kilábalásra (Londonban), figyelmeztette a veszélyekre az európaiakat (Strasbourgban), meghirdette az atomfegyvermentes világot (Prágában), és újra méltatta a muzulmán értékeket (Isztambulban), lelkesítette az amerikai katonákat (Bagdadban). Ám miközben az elnöki párt a tenyerén hordozta a világ elitje és a média, számos aggasztó esemény történt a világban.
Az izraeliek többsége a felmérések szerint pesszimista az annapolisi csúcstalálkozó eredményeivel kapcsolatban. Miért?– Igen, én is olvastam a Haarec közvélemény-kutatását, de ebben az is szerepel, hogy az emberek többsége békét szeretne. Ugyanakkor valóban sokan pesszimisták. Nem ellentmondás ez?
Bár egyes amerikai közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a demokraták reménybeli elnökjelöltje, John Kerry beérte népszerűségben George W. Busht, korai még az európaiak reménye, hogy a novemberi választások után új lakója lesz a Fehér Háznak: "Minden idők legfeszültebb és legizgalmasabb kampányában még bármi megtörténhet" – mondta Gayle Tzemach, az egyik vezető amerikai televízió, az ABC News producere, aki a héten egy videokonferencia keretében Washingtonból beszélgetett magyar újságírókkal.
Élete egyik legnehezebb hetén van túl az izraeli miniszterelnök. Pedig Benjamin Netanjahu, aki az utóbbi évtizedek legstabilabb kormánykoalícióját vezeti, még néhány napja is úgy kalkulált, hogy az idén nyáron vagy ősszel megtartott előrehozott választásokkal egy újabb ciklusra bebiztosíthatja pozícióját. A hétvégén azonban példátlan politikai össztűz zúdult a miniszterelnökre, aki ráadásul épp a napokban veszítette el 102 éves édesapját, a tudósként és katonaként is nagyra becsült Bencion Netanjahut.
- interjú Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettel
"Ausztrália szeptember 11-éje" – így jellemezte John Howard ausztrál miniszterelnök az indonéziai Bali szigetén végrehajtott mészárlást, amely az elmúlt tizenhárom hónap legsúlyosabb terrortámadása volt. A közel kétszáz, többségében felismerhetetlenségig összeégett áldozat közül lapzártánkig harminchárom ausztrál turistát tudtak azonosítani, és a súlyos sebesültek közül is száznegyvenen az ötödik kontinens lakói közül kerültek ki.
„Bárcsak minden egyes viszonyrendszerben ilyen nagy lépésekkel és gyorsan haladnánk előre, mint ahogy itt tesszük ezt, az arab világban" - nyilatkozta Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, háromnapos látogatásának a végén. Az optimista miniszterelnöki értékelést egyelőre kevés látható tény támasztja alá, de az első lépés megtörtént: sikerült „lelket lehelni" a szaúdi-magyar kapcsolatokba, amit a tervek szerint kölcsönös delegációk intenzív munkája fog megtölteni élettel.
Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz.
A terrornál is jobban térdre kényszeríti a légi cégeket az izlandi vulkán. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése szerint 1,7 milliárd dollár a légitársaságok légtérzár miatti vesztesége. Az április közepén kitört tűzhányó egy éven belül a második csapás volt, ami Izlandról érkezett. Egy Twitteren terjedő vicc szerint a halálos beteg izlandi gazdaság utolsó kívánsága az volt, hogy a hamvait szórják szét Európa felett.
Közel-keleti hidegháborúhoz vezethetett volna Irán katonai célú atomprogramja – állítja az al-Dzsazíra elemzője. Kérdés, hogy a lausanne-i megállapodással sikerült-e elhárítani ezt a veszélyt, vagy – amint azt Izrael és Szaúd-Arábia véli – a „rossz alku” csak növeli a veszélyt a térségben. Reakciók és elemzések a nagyhatalmak és Irán között létrejött előzetes megállapodásról.
Brit nem kormányzati szervezetek (NGO-k) összehangolt delegitimációs kampányt indítottak májusban, a zsidó és keresztény pünkösd ünnepe előtt Izrael ellen. A protestáns Skót Egyház nyilatkozatot adott ki arról, hogy szerintük a zsidóságnak nincs semmiféle történelmi előjoga „Izrael földjéhez”.
Vannak elemzők, akik szerint Izrael az 1973-as jom kippuri háború óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Még az öbölháborúban sem érte el ennyi rakéta az országot.
„A nyolcvanas évek végétől néhány éven keresztül kapcsolatban álltunk Eduardo Rózsa-Floresszel” – erősítette meg a Hetek információját az Opus Dei katolikus szervezet bécsi sajtófőnöke. Dr. Christoph Tögl ugyanakkor cáfolta, hogy Rózsa-Flores az Opus Dei tagja lett volna. Mint mondta, a kapcsolat „társadalmi jellegű” és „kötetlen” volt.
Bolondját járatja a szíriai vezetés az ENSZ-szel, ugyanúgy, mint húsz évvel ezelőtt a boszniai háború során a szerbek tették – állítja a Heteknek adott nyilatkozatában Nir Boms, a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány korábbi alelnöke.
Alig öt héttel a malajziai repülőgép eltűnése után újabb ázsiai közlekedési katasztrófa döbbentette meg a világot.
„Az állami televízió épületétől 200 méterre vártak ránk a hadsereg és a rendőrség egységei. Tüzet nyitottak, majd két páncélozott jármű indult meg nagy sebességgel a tömeg felé. A járművek előre-hátra robogtak a tömegben, a lánctalpak fékezés nélkül hajtottak át az embereken. Legalább 15 embert roncsoltak szét, volt, akinek a koponyáján gázoltak át" - nyilatkozta a kairói keresztény kopt tüntetés egyik szervezője.
A Jeruzsálem státusáról folyó vita ötven éve szerepel a nemzetközi diplomácia napirendjén. A közel-keleti béketárgyalások legkritikusabb pontjának számító Jeruzsálem-kérdés megoldására több – egymással szöges ellentétben álló – rendezési terv is forgalomban van.
Fél év se telt el a mérföldkőnek beharangozott lisszaboni szerződés életbe lépése óta, miközben az Európai Unió nem hogy erősödött volna, de egyes vélemények szerint egyenesen a széthullás küszöbére jutott. Az okokról Gálik Zoltánt, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.

Háttér

Egy napig a futball körül forgott minden Izraelben, ám a világbajnoksággal kapcsolatos remények a hétvégén egy pillanat alatt szétfoszlottak. Percekkel a mérkőzés lefújása előtt még ötvenezer boldog szurkoló készült Tel Avivban arra, hogy ünnepelje a továbbjutást kivívó izraeli játékosokat, amikor egy váratlan osztrák gól mindent az ellenkezőjére fordított. Vasárnap reggel még a kudarc okairól és felelőseiről vitatkoztak az emberek, ám néhány órával később már senki nem beszélt a sportról.
A nyári utazási szezon elején ismét sokan terveznek utazást az Amerikai Egyesült Államokba. Az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, nem változtatott a tényen: vízumot kell kérnünk, ha New Yorkban, Floridában vagy a Nyugati parton szeretnénk eltölteni hosszabb-rövidebb időt. Az amerikai vízum nem olcsó, a kérelmezőnek húszezer forintot kell előre befizetnie, majd egy emeltdíjas számon időpontot kérni a nagykövetségre.
A szeptember 11-ei évfordulón elhangzott beszédek újra az Egyesült Államok melletti szolidaritásról szóltak világszerte. Az együtt érző szólamok egy pillanatra mintha felidéznék azt a nemzetközi hangulatot, amelyet a terrortámadás után a berlini polgármester Kennedy híres mondatára utalva "Mindnyájan amerikaiak vagyunk" formában fogalmazott újra.
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.
A magyar férfiak hét évvel kevesebbet élnek az európai átlagnál, és ennek a szomorú statisztikának az egyik forrása egy tipikusan férfiakat érintő betegség, a prosztatarák, amelyben Magyarországon évente 1300-an halnak meg, ez a tüdőrák után a második leggyakoribb halálok.
A népszámlálás csaknem egyidős az emberiséggel. Már az óbabiloni korban és a fáraók Egyiptomában is gyakorolták, de a legősibb kínai cenzusadatok is a Kr. e. 3. évezredből valók. Az ókori népszámlálások természetesen nem statisztikai adat­szolgáltatáshoz kellettek: ilyeneket először csak a 17-18. században alkalmaztak Amerikában és Európában. Ami azonban az ókor óta változatlan: az összeírások mindig az adóterhek növekedését és kíméletlenebb behajtását segítették elő.

Fókusz

Felforgatták az amerikaiak a megszokott protokollt a Citadellán. Volt magyar külügyminiszter és államtitkár szorult a kakasülőre, és több parlamenti párt vezetője is csak az egyik oldallelátó hátsó soraiból hallgatta végig George W. Bush beszédét. Annak, hogy a tizenöt perces beszéd alatt egyszer sem csattan fel taps, ezúttal nem politikai ellenszenv, hanem kulturális okai lehettek: a magyar embernek hagyományosan gyanús, ha valaki jót mond róla.
Méray Tibor március 15-e alkalmával kapta meg a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét. A magyar emigráció egyik szellemi vezetője – aki a napokban lesz 85 éves – elmondta: jólesik neki az elismerés, de aggódik Magyarország helyzete miatt.
Hogyan látja Amerika, valamint a keresztényég helyzetét és jövőjét egy volt republikánus elnökjelölt-aspiráns? A CBN televízió alapítója és frontembere 1988-ban George W. Bush ellenfele volt a republikánus jelöltségért folytatott versenyben. Pat Robertsonnal néhány nappal az amerikai elnökválasztás után a CBN virginiai központjában beszélgettünk. Fotó: Bárány László
2007. július 30-án, ugyanazon a napon hunyt el a 20. századi filmtörténet két európai klasszikusa. A 89 éves Ingmar Bergmant önkéntes remeteségének helyszínén, a svédországi Faaro szigetén, míg a 94 éves, de életének utolsó két évtizedét agyvérzés miatt némán és részben mozdulatlanul eltöltő Michelangelo Antonionit Rómában érte a halál. Mindkét rendező kultuszt teremtett filmjeivel, amelyek a hatvanas-hetvenes évek elidegenedett, önmagába fordult, melankolikus életérzését idézték a filmvászonra.
Példátlan tömegtüntetések és brutális erőszak az utcán, botrányos veszekedések a tárgyalóteremben – a brit lapok egy része ettől tart a lapzártánk után kezdődő londoni G20-as csúcson. A találkozó külön érdekessége, hogy először utazik Európába elnökként Barack Obama. „A pokolba vezető út” – ezt mondta az EU soros elnöke Obama ezermilliárd dolláros gazdasági mentőprogramjáról. Nicolas Sarkozy pedig megüzente: kivonul a londoni csúcsról, ha nem fogadják el a pénzpiac szigorúbb szabályozására vonatkozó francia javaslatot.
A héten Budapesten járt Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki egynapos látogatása befejeztével a repülőtéren nyilatkozott lapunknak. Peresz találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőivel.
A 2001. esztendo szeptember 11-én véget ért. Vagy éppen akkor kezdodött el. Hiszen mire is emlékszünk az év elso nyolc hónapjából? Jószerivel semmire: fényévnyi távolságra tunnek azok a napok, amikor az Egyesült Államok elnöke még Bill Clinton volt, Izraelt Ehud Barak vezette, a Földmuvelési Minisztériumban pedig Torgyán József tartott sajtótájékoztatót. Blair maradt, Berlusconi visszajött. Milosevics és Szabadi börtönben vár az ítéletre. Indiában a föld indult meg, Tarpán a gát szakadt át.
Fekete János. Pesszimista prognózis Fotó: Somorjai László
"Csak azt tettem, amit a nép akart" – így magyarázta tavaly ősszel az akkor éppen gazdasági miniszteri posztot betöltő Nicolas Sarkozy a Time magazin riporterének, hogyan sikerült a legnagyobb szupermarket-hálózatokat rábírnia áraik csökkentésére. "Ha valaki nemet mondott volna, már aznap este a televízióban elmondtam volna az embereknek, hogy ki az, aki nem akar együttműködni." Az érv hatott, a boltok lefaragtak az árakból, a fogyasztási mutatók pedig megugrottak.
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
A héten Ariel Saron izraeli miniszterelnök meghívására több mint hatszázan, köztük zsidó és keresztény egyházi vezetők, politikusok, légitársaságok vezetői és idegenforgalmi szakemberek érkeztek Jeruzsálembe egy nemzetközi turisztikai konferenciára. A tanácskozás helyszínétől és a résztvevők szálláshelyétől nem messze, néhány órával a megnyitó előtt palesztin terrortámadás ért egy autóbuszt, nyolc izraeli halálát okozva. 
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel Izraeli őrszem a kelet-jeruzsálemi Olajfák hegyén. Nem adják fel állásaikat     Fotó: Reuters
A szélsőjobbos „szamizdatok”, internetes újságok, online rádióadások, nyomtatott hírlevelek anyagai amiatt tűnnek sokak számára izgalmas szókimondásnak, mert provokatív módon megkérdőjelezik a „hivatalos” források információs monopóliumát. „Mi azt mondjuk ki, amit a hatalom a legkevésbé akar hallani.

Belföld

Tamás Gáspár Miklós
220 ezren látták az osztrák közszolgálati televízióban sugárzott dokumentumfilmet Magyarországról. A bécsi magyar nagykövet levélben tiltakozott az ORF elnökénél az egyórás film miatt. Szalay-Bobrovinczky Vince szerint a műben szinte kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutottak szóhoz.
A magyar sajtóban elsőként a Heteknek nyilatkozott Elie Wiesel azt követően, hogy nyílt levelet írt Kövér László házelnöknek. A Nobel-díjas író, aki 2009-ben lapunk vendégeként több ezer fő előtt tartott előadást, azt mondta, hogy reméli, mielőbb újra Budapestre látogathat.
Fájni fog, mindenkinek – ennyit tudni a tervezett válságkezelő kormányprogramról. Hogy kinek és mennyire – ezt lapzártánkkor még azok a szocialista és szabad demokrata parlamenti képviselők sem tudják, akiknek a szavazataira Bajnai Gordon a megválasztásához számít. Szakértők véleményei arról, mit is kellene tenni.
Az európai integráció támogatására létrejött mozgalom eredete 1923-ra nyúlik viszsza. Coudenhove-Kalegri gróf fogalmazta meg a páneurópai egység programját, amely először vetette fel az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Közösség megalakításának gondolatát. Az alapító halála után 1973-ban a Páneurópai Unió Habsburg Ottó főherceget választotta elnökéül, aki a szervezet legfőbb céljául a megosztott Európa egyesítését tűzte ki.

Riport

A lépfenével fertőzött levelek megjelenése azt jelzi, hogy a terrorizmus újabb pusztító határvonalat lépett át az elmúlt hetekben – állítja Dr. Dany Soham, a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem professzora. A biológiai fegyverek bevetése civil célpontok ellen Soham szerint ugyanúgy felkészületlenül érte az embereket, mint az, amikor az első világháborúban a németek mérges gázokat vetettek be a frontvonalon.

Sport

"Öt Lipcseire lett volna szükségünk a tizenegyeseknél" – sóhajtott fel az egyik ferencvárosi játékos csütörtökön hajnalban, a ferihegyi repülőtérre történt hazaérkezést követően. A magyar bajnokcsapat anélkül búcsúzott a Bajnokok Ligája (BL) küzdelmeitől, hogy ellenfele, a horvát Hajduk Split akár egyszer is bevette volna a 210 perces, két fordulóból álló párharc során Sz?cs Lajos kapuját. Csank János edző szerint a "szerencse is elpártolt a csapat mellől".

Interjú

"Minden válságban ott van egy lehetőség" – ezzel a mondattal köszöntötte Tony Blair brit miniszterelnök az Európai Parlament küldötteit. A biztatásra szükség is lehet, hiszen Nagy-Britannia július 1-jén átveszi Luxemburgtól az Európai Unió soros elnöki tisztét. Aligha kétséges, hogy Tony Blair minden elődjénél nehezebb helyzetben veszi kézbe az unió kormányrúdját. Két vesztes népszavazás után a múlt héten az uniós költségvetés terve is elbukott.
– állítja Wilfried Gruber budapesti német nagykövet Wilfried Gruber nagykövet: "Németország újra »normális« nemzetállammá vált."     Fotó: Somorjai
A béketárgyalások mind a palesztin, mind az izraeli lakosság körében népszerűtlenek voltak, ezért most mindenki megkönnyebbült, hogy a Fatah—Hamasz kibékülés nyomán nem kell tovább erőlködni a Kerry-terv életben tartásáért - állítja az egyik legismertebb izraeli katonai tudósító.
Az alkotmányos államcsíny zsákutcája - ezzel a címmel írt új fejezetet Paul Lendvai publicista Magyarok című történelmi esszésorozatához.

Tudósklub

Nemrég egy fényképsorozatot láttam öregedő rocksztárokról, milyenek voltak negyven éve, és hogyan néznek ki most. Voltak közöttük tisztes öregurak, míg mások akár egy zombifilm statisztái is lehetnének. A szokások nem okozhatnak ekkora különbséget, mert szinte valamennyien deviáns életet élnek a mai napig. Mitől függ, hogy milyen gyorsan öregszünk?

Színes

A CIA évtizedek óta vizsgálja az Ararát-hegységben található különös formájú gleccsert, amely alatt Noé 4500 éve megfeneklett bárkája rejtőzhet – állítja a Washington Times. A lap úgy értesült: hamarosan több titkos légi és műholdfelvétel is nyilvánosságra kerül. Az "Ararát-anomália" elnevezés? jelenségre először egy 1995-ben napvilágot látott fotó hívta fel a figyelmet. Az Ameikai Katonai Elhárítási Hivatal archívumában található légifelvételt 1949.

Oldalak