Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Hit és értékek

A Human Rights Watch a helyszínen vizsgálja a nigériai mészárlást, amelyben legalább 500 keresztény nőt és gyermeket öltek meg muzulmán támadók. Corinne Dufka, az emberi jogi szervezet nigériai képviselője a Heteknek szemtanúkra hivatkozva elmondta: hajnalban, álmukban törtek rá három falura a bozótvágó késekkel és gépfegyverekkel felszerelt fegyveresek.
A zászlóégetők perének másodrend? vádlottja a tárgyaláson elismerte tettét, melynek elkövetésével – mint mondta – pusztán a nemzeti oldal elveit merte tevőlegesen felvállalni. B. Miklós azzal védekezett, hogy felháborítja "a cionizmus világuralomra való törekvése", márpedig szerinte biztos, hogy a Tilos Rádió mögött is cionisták állnak. Mielőtt bárki félreértené a helyzetet: B.
„Illúzió azt gondolni, hogy Hollywood a bibliai témájú filmekkel a keresztény értékeket igyekezne szolgálni.
„Először a dollár fog elértéktelenedni a gigantikus államadósság miatt. Az emberek nem tudnak majd vásárolni, és éhséglázadások törnek ki Amerikában is. A kormány sem kap olajat dollárért külföldről, ezért a hadsereget vetik be, hogy megszállják a közel-keleti olajmezőket. Ezzel beindul a harmadik világháború, de ez még csak a kezdet. Sorra jönnek a természeti csapások, és a végén egy nagy üstökös csapódik a Földbe.
Kereken két évszázada, 1806. augusztus 6-án szűnt meg a szent Német-római Birodalom. Az ezer éven át fennállt középkori impérium kincseit bemutató bécsi kiállítás érdekes adalékokkal szolgál a magyar államalapítás előzményeihez is. A tárlatot összeállító osztrák történészek a birodalom fénykorának kezdetét I. (Nagy) Ottó császárnak a magyar honfoglaló vezérek elleni augsburgi győzelmétől számítják.
A héten volt két éve, hogy a fanatikus tömeg – a Palesztin Hatóság rendőreinek szeme előtt – földig rombolta Nabluszban a bibliai József pátriárka sírjaként tisztelt emlékhelyet. A barbár támadásnak a dühödt pusztításon és bosszún kívül más, érthető oka aligha volt, hiszen az iszlám – Ábrahámhoz hasonlóan – Józsefet is igaz emberként, prófétaként tiszteli.
A 700-as klub a televíziózás történetének egyik legrégebb óta megszakítás nélkül jelentkező programja. 1966 óta naponta adásban vannak, ami szinte hihetetlen teljesítmény. Hogyan tudják folyamatosan megújítani a 700-as klubot anélkül, hogy feladnák vagy kompromisszumot kötnének a műsor erőteljes keresztény üzenetében és jellegében?
Nagy visszhangot váltott ki a Hetekben megjelent Harry Potter-kritika (Boszorkányvírus gyerekeknek, 2001. november 9.). Nemcsak olvasói levelek érkeztek szerkesztőségünkbe, hanem cikkünk nyomán a vitáról beszámolt többek között a TV2 esti híradója, a Tények, a Duna TV, és címoldalon a Színes Mai Nap is. Az aggodalmakat szeretném eloszlatni: nem azért foglalkoztam az angol mesesorozattal, hogy a könyv vagy a belőle készült film betiltását követeljem.
A történelem legismertebb népvándorlási útvonalának csak a kiindulópontja és a végállomása ismert pontosan. Útközben a sok százezer ember természetfeletti élmények – "nulladik típusú találkozások" – sorozatát élte át, ezért érthető, hogy a kutatók régóta próbálják megfejteni: hol játszódott le az exodus négy évtizedes akciósorozata. A közelmúltban több új elmélet is napvilágot látott, amelyek részben átrajzolták a kivonulás térképét.
Nem hogy 100, de egyetlen napot sem kapott az új amerikai elnök ellenfeleitől arra, hogy bizonyítson. A kritikusok túlnyomó többsége nem Donald Trump egyik vagy másik intézkedésével vitatkozik, hanem kategorikusan elutasítja őt.
„A vámpírokat a közelmúltig alacsonyabb rendű, átkozott, nyomorúságos éjszakai lényekként ábrázolták, mára azonban felsőbbrendű lényekké váltak, akiknek nincs semmi rejtegetnivalójuk. Férfiasak és menők, akiket a fiatalok irigyelnek. Gyorsabbak, erősebbek, fizikailag tökéletesek, akik levetették magukról az emberi lét során hordozott tökéletlenségeiket" - írja Nina Horn amerikai szerző az új vámpírkultuszról készített tanulmányában.
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb életrajzírója október közepén új könyvvel jelentkezett. Sokak számára meglepetést keltett, hogy Stephen Mansfield a huszadik század, illetve a jelenkor olyan meghatározó egyéniségei után, mint Winston Churchill és George W. Bush, egy prédikátor-teológus, Derek Prince életét foglalta össze. 
Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás.
„Évtizedek óta együttműködöm keresztény vezetőkkel. Az a tapasztalatom, hogy a pünkösdi-karizmatikus pásztorok őszintén nyitottak a zsidósággal való párbeszédre. Egyre több katolikus lelkész és teológus is elfogadja, hogy a közös gyökereink összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy Jézust a zsidóság egyik legkiválóbb rabbijának tartjuk, vagy messiásnak.
Nagy vihart kavart a héten egy indiai miniszter, aki – az MTI tudósítása szerint – kijelentette: a pakisztáni határ mentén fekvő Gudzsarát államot sújtó szörny? földrengés "Isten büntetése az ott élő keresztények és más kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokért". A repülésügyi miniszternek e kijelentése miatt – a felháborodott hindu többség követelésére – órákon belül távoznia kellett posztjáról.
Soha nem voltak a történelemben az adók olyan magasak, mint a huszadikszázad végén, állítja egy amerikai történész. Charles Adams az adózás hatását vizsgálta a civilizációk történetére, és így jutott arra a következtetésre, hogy – rövid időszakoktól eltekintve – az embereknek ugyan minden korban fizetniük kellett a hatalmon lévőknek, de az elvonás mértéke még a legelnyomóbbnak tekintett birodalmak idején sem közelítette meg a modern demokráciákban alkalmazott állami adók nagyságát.
A legrégebbi közvetlen, tárgyi bizonyíték lehet a Názáreti Jézus történelmi létezése és a családjáról szóló újszövetségi beszámolók hitelessége mellett az a felirat, amelyet egy jeruzsálemi magángyűjteményben lévő temetkezési láda oldalán fedeztek fel. Az arám nyelv? szöveg így szól: Jakab, József fia, Jézus testvére. A szenzációt keltő bejelentésről és a felirat megfejtésének kalandos körülményeiről a CNN hírtelevízió különtudósításban számolt be.
"Vannak olyan ihletett pillanatok, váratlan kijelentések, amelyeket nem lehet előre megtervezni. Az író ilyenkor úgy érzi, mintha Isten küldené el a mosolyát a munkához, amelynek nekifogott" – írja Stephen Mansfield a Derek Prince életéről szóló könyv bevezetőjében, amely bepillantást enged az életrajz megszületésének rendkívüli körülményeibe is. Derek Prince Budapesten, a Bornemisza Péter Gimnáziumban, 2000-ben
Bízvást az ezredfordulóra vonatkozó számos be nem teljesedett jövendölés közé sorolhatjuk a néhai egyiptomi uralkodó, Faruk király pesszimista mondását, aki szerint "2000-re már csak öt király marad a földön: a pikk király, a káró király, a kőr király, a treff király… és az angol királynő". Bár az elmúlt évszázadban számos uralkodó maradt trón nélkül, egyedül Európában tíz nemzet őrizte meg a monarchikus államformát.
Izraelnek nem szabad megelégednie azzal, hogy új szereplőként bekapcsolódik a világ energia- piacára, hanem a Földközi-tengerben megtalált természeti kincseket olyan új technológiai megoldásokkal kell párosítania, amelyek világméretekben forradalmasíthatják a közlekedést és az ipari termelést – állítja Eliezer Sandberg volt izraeli energiaügyi miniszter.
„Az iszlám megjelenése a középkor legmeglepőbb és legfontosabb eseménye. Kezdetben csak apokaliptikus terminusokkal tudták leírni. Gyorsasága és teljessége még ma is hihetetlennek tűnik” – írja Michael Angold brit történész magyarul is megjelent Bizánc című könyvében. Az iszlám zászlaja alatt harcoló arab seregek Mohamed halála után hét évvel, i. sz.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása idején alig néhány mecset működött Kirgizisztánban, míg ma a hivatalos adatok szerint 1674. Az országban található összes vallási épület 82,6 százaléka muzulmán. A mecsetek mellett 7 iszlám egyetem, 8 főiskola, 50 középfokú iskola (madrassza) és 49 alapítvány is működik. Az adatok is jelzik, hogy a közép-ázsiai országban alig két évtized alatt hatalmas vallási fordulat következett be.
Több mint negyven évvel az után, hogy John Lennon kijelentette: „a Beatles népszerűbb Jézus Krisztusnál”, a Vatikán november végén hivatalosan is feloldozást adott a zenekar tagjainak. Egy most megjelent életrajzi kötet szerint Lennon élete végéig birkózott a kérdéssel, mert megdöbbentette, hogy egy odavetett mondatával milyen vihart kavart.
A katolikus egyház tíz éven belül megszűnhet – állítja a Catholic Planet cím? internetes magazin októberi számában Ronald L. Conte szerkesztő. Mielőtt bárki rosszra gondolna: nem valamiféle szakadár katolikus kiadványban jelent meg ez a meghökkentő prognózis, hanem olyan lapban, amely már a fejlécén is a római anyaszentegyház és a pápa iránti feltétlen és mély elkötelezettségét hirdeti. A római katolikus egyházat és a Vatikánt az utóbbi hónapokban megrázó botránysorozat csak részben tekinthető a borúlátó előrejelzés alapjának.
Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején.
„Angliának két könyve van: a Biblia és Shake­speare. Anglia alkotta Shakespeare-t, de a Biblia teremtette Angliát” - írta a drámaíróról szóló esszékötetében Victor Hugo, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a 19. század második felében újra népszerűvé tette Shake­speare-t.
Tel Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely, ráadásul a térségben további kőolaj- és földgázmezők is találhatók.
Korábban rendszeresen lehetett hallani azt az érvet, hogy egyes terrorista szervezetek csak "álcaként" használják politikai-gazdasági célú bűncselekményeik leplezésére az iszlám jelszavakat, és "visszaélnek" az alapvetően toleráns vallás eszméivel. Most Ahmed Jaszin meggyilkolása után az Izraelt elítélő nyilatkozatok (Franciaországtól a Vatikánig, Kairótól Budapestig) cáfolhatatlan tényként kezelték, hogy a sejk hiteles muzulmán vallási vezető volt, és meggyilkolását ezért nem lehet a terrorizmus elleni harc részének tekinteni.
Budapesti látogatása során exkluzív interjút adott az ATV-nek Ronald S.
Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula is több költeményében megörökítette a trianoni döntéssel területének több mint kétharmadát elvesztett ország fájdalmát. 1920. június 4-én Románia egyedül nagyobb részt kapott Magyarországból, mint a teljes megmaradt terület, és a határokon kívülre került minden harmadik magyar. A trauma azóta is csak részben oldódott. A nyolcvankilenc évvel ezelőtti eseményről a trianoni békeszerződések legismertebb magyar kutatóját, Romsics Ignác akadémikust, történészt kérdeztük.
A rocktörténelem leghíresebb újjászületése jó egy évtizeddel a Jézus-mozgalom zászlóbontása után történt, Bob Dylan története mégis az irányzat egyik jelképévé vált.
"Lelőttek, lelőttek" – huszonöt évvel ezelőtt ezek voltak John Lennon utolsó szavai, miután New York-i otthona előtt Mark David Chapman hidegvérrel, öt lövéssel leterítette a huszadik század egyik legnagyobb hatású művészét. Az évfordulóra emlékezve az egyik magyar televízió is bemutatta azt a portréfilmet, amely részletesen, eredeti felvételekkel felidézi Lennon emlékezetes "népszerűbbek vagyunk, mint Jézus" nyilatkozata nyomán kirobbant vihart. 
A kereszténységen belül az elsőbbségért korán megindult a küzdelem. A püspökök a rivális irányzatokhoz tartozó hívők ezreit vádolták meg eretnekséggel, és ítéltették halálra a császárság hatóságaival – állítja nemrég magyarul is megjelent A kereszténység története cím? könyvében (Európa Könyvkiadó, 2001) Paul Johnson oxfordi történész, aki szerint nem az elterjedt vallások iránt toleráns Római Birodalom volt a keresztényüldözés kezdeményezője.
Március végén egy óriásgép fedélzetén 300 katolikus fiatal utazott Magyarországról Izraelbe, hogy II. János Pál pápa meghívására 45 ezer társával együtt részt vegyen az egyházfő galileai szentmiséjén.
1834. május 30-án alapította XVI. Gergely pápa az elődjéről, a korai egyház egyik kiemelkedő egyházvezetőjéről, Nagy Szent Gergelyről elnevezett kitüntetést. Bár a hivatalos vatikáni rangsorban ez csupán a negyedik legrangosabb elismerés, Orbán Viktor ennél magasabb pápai kitüntetést nem kaphatott volna. 

Interjú

A következő magyar Nobel-díjas már ne idegenben jusson ehhez az elismeréshez – ehhez szeretne többek között támogatást nyújtani Jehuda Ofer, az izraeli Ofer\'s Brothers óriáscég elnöke, aki az elkövetkező években kétszázötven millió dollárt készül befektetni Magyarországon. Jehuda Ofer Budapesten. "Ha nem hinném, nem lennék itt"    Fotó: Somorjai László
A CFR az elit része, professzorok, jogászok, ex-CIA- alkalmazottak vesznek részt a munkájában, de a hatalom központja Washington. Úgy hallottam, hogy Ön volt az első riporter, aki élőben végigközvetített egy maratont. - Igen, ez még 1994-ben volt, a jeruzsálemi maratonon. Nyolc órakor indult a verseny, és a táv közben félóránként jelentkeztem be telefonon egy rádióműsorba.
Ötvenöt éve zajlott a nürnbergi per főtárgyalása. Ennyi ideje tart a vita is arról, hogy objektív igazságszolgáltatás vagy kirakatper volt-e a náci rezsim katonai, politikai, gazdasági és ideológiai bűneit megszemélyesítő 23 vádlott tárgyalása.

Külföld

„Nagyszerű, végre a béklyóktól megszabadulva úgy küzdhetek Amerikáért, ahogy szeretnék” – ezzel a Twitter-üzenettel reagált Donald Trump arra a hírre, hogy Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke megvonta tőle a támogatását.
Martin Dempsey amerikai vezérkari főnök a szenátus előtt tartott meghallgatásán cáfolta, hogy jeruzsálemi látogatása során utasította volna az izraeli vezetőket, ne indítsanak támadást Irán ellen. Mint mondta, csak az „időtényező fontosságára" hívta fel tárgyalópartnerei figyelmét. A szokatlan cáfolat azonban azt jelzi, hogy az Egyesült Államokat mélyen aggasztja, hogy Izrael előzetes értesítés nélkül csapást mérhet a perzsa állam atomlétesít­mé­nyeire.
Ritkán látott kommunikációs csata zajlott  Barack Obama és Benjamin Netanjahu között. Hat nap alatt négy beszédet tartottak, és személyesen is találkoztak, majd ezt követően a kamerák előtt vitatkoztak egymással. Az amerikai elnök első beszédét felháborodás és kritika fogadta Izraelben, és ez rányomta a bélyegét a Fehér Házban folytatott csúcstalálkozóra. Ezt követően Obama és Netanjahu külön-külön beszédet tartottak a legnagyobb amerikai Izrael-párti szervezet közgyűlésén.
Hét év szünet után a héten újrakezdődtek az Egyesült Államokban a magas szintű tárgyalások az izraeli–palesztin békekötésről. Az annapolisi konferencia célja nem maga a megállapodás, hanem az 1991-ben Madridban elindított, majd Oslóban részleges megegyezést hozó folyamat felelevenítése és egy új tárgyalási menetrend kialakítása volt. Az alku bonyolultságát jelzi, hogy a főszereplőkön kívül további 48 állam – köztük 16 arab ország – képviseltette magát a rendezvényen.
Rosszul sikerült Joe Biden közel-keleti utazása. Az amerikai alelnök arra számított, hogy sikerül újraindítania a közvetlen béketárgyalásokat az izraeliek és a palesztinok között. A látogatás azonban épp ellenkező hatással járt: évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedtek az izraeli-amerikai kapcsolatok, a palesztin terrorszervezetek pedig meghirdették az „al-Aksza intifádát” Jeruzsálem „felszabadítására”.
Bár egyes amerikai közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a demokraták reménybeli elnökjelöltje, John Kerry beérte népszerűségben George W. Busht, korai még az európaiak reménye, hogy a novemberi választások után új lakója lesz a Fehér Háznak: "Minden idők legfeszültebb és legizgalmasabb kampányában még bármi megtörténhet" – mondta Gayle Tzemach, az egyik vezető amerikai televízió, az ABC News producere, aki a héten egy videokonferencia keretében Washingtonból beszélgetett magyar újságírókkal.
Több fronton is védekezésre kényszerült Szaúd-Arábia. A közel-keleti olajmonarchia egyszerre került szembe Iránnal (és a mögötte álló Oroszországgal), az Egyesült Államokkal, és Rijád még a palesztinoktól is bírálatokat kapott. Mi okozza és van-e összefüggés a konfliktusok között?
Nyolc napot töltött a tengerentúlon Barack Obama. Az amerikai elnök reményt üzent a nemzeteknek a válságból való kilábalásra (Londonban), figyelmeztette a veszélyekre az európaiakat (Strasbourgban), meghirdette az atomfegyvermentes világot (Prágában), és újra méltatta a muzulmán értékeket (Isztambulban), lelkesítette az amerikai katonákat (Bagdadban). Ám miközben az elnöki párt a tenyerén hordozta a világ elitje és a média, számos aggasztó esemény történt a világban.
Izrael nem következmények nélküli ország. A hatalmat ellenőrző szervek és a közvélemény behajtják a választott vezetőkön nemcsak a politikai hibákat, de a morális vétkeket is. Most előfordulhat, hogy rövid időn belül az izraeli elit jelentős része kicserélődik, a jobboldali államelnöktől a baloldali hadügyminiszterig, a centrista igazságügy-minisztertől a nemrég kinevezett vezérkari főnökig. Amir Perec és Ehud Olmert
"Ausztrália szeptember 11-éje" – így jellemezte John Howard ausztrál miniszterelnök az indonéziai Bali szigetén végrehajtott mészárlást, amely az elmúlt tizenhárom hónap legsúlyosabb terrortámadása volt. A közel kétszáz, többségében felismerhetetlenségig összeégett áldozat közül lapzártánkig harminchárom ausztrál turistát tudtak azonosítani, és a súlyos sebesültek közül is száznegyvenen az ötödik kontinens lakói közül kerültek ki.
Az Iránnal kötött genfi megegyezés lendületét kihasználva az Egyesült Államok megpróbálja felgyorsítani az izraeli–palesztin tárgyalásokat. John Kerry egy hét leforgása alatt kétszer is a Közel-Keletre utazott, ám javaslatait mindkét fél visszautasította.
„Fordulat állt be az amerikai külpolitikában az elmúlt években, és ez aggodalommal tölt el" - mondta lapunknak Pat Robertson televíziós műsorvezető, az amerikai CBN csatorna alapítója. A médiában a „keresztény jobboldal" egyik vezetőjeként számon tartott Robertson, aki republikánus színekben 1988-ban versenybe szállt az elnökjelöltségért is, úgy véli, hogy „az arab tavasz" eseményei a Muzulmán Testvériség által képviselt radikális irányba befolyásolják a Közel-Keletet.
Az izraeliek többsége a felmérések szerint pesszimista az annapolisi csúcstalálkozó eredményeivel kapcsolatban. Miért?– Igen, én is olvastam a Haarec közvélemény-kutatását, de ebben az is szerepel, hogy az emberek többsége békét szeretne. Ugyanakkor valóban sokan pesszimisták. Nem ellentmondás ez?
Közel-keleti hidegháborúhoz vezethetett volna Irán katonai célú atomprogramja – állítja az al-Dzsazíra elemzője. Kérdés, hogy a lausanne-i megállapodással sikerült-e elhárítani ezt a veszélyt, vagy – amint azt Izrael és Szaúd-Arábia véli – a „rossz alku” csak növeli a veszélyt a térségben. Reakciók és elemzések a nagyhatalmak és Irán között létrejött előzetes megállapodásról.
A terrornál is jobban térdre kényszeríti a légi cégeket az izlandi vulkán. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése szerint 1,7 milliárd dollár a légitársaságok légtérzár miatti vesztesége. Az április közepén kitört tűzhányó egy éven belül a második csapás volt, ami Izlandról érkezett. Egy Twitteren terjedő vicc szerint a halálos beteg izlandi gazdaság utolsó kívánsága az volt, hogy a hamvait szórják szét Európa felett.
Irán történelmének egyik legkeményebb időszakán megy keresztül - állítja a Heteknek adott interjúban  Shayan Arya, az ellenzéki Iráni Alkotmányozó Párt vezetőségi tagja. „A gazdasági helyzet egyre rosszabb, az infláció nagyon magas. Az emberek változást akarnak, de azt senki nem tudja előre megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni. A szociális problémák is kiválthatják a fordulatot" - mondja az emigrációban élő iráni aktivista.
„A nyolcvanas évek végétől néhány éven keresztül kapcsolatban álltunk Eduardo Rózsa-Floresszel” – erősítette meg a Hetek információját az Opus Dei katolikus szervezet bécsi sajtófőnöke. Dr. Christoph Tögl ugyanakkor cáfolta, hogy Rózsa-Flores az Opus Dei tagja lett volna. Mint mondta, a kapcsolat „társadalmi jellegű” és „kötetlen” volt.
A szexfüggő embereknél az életmódjuk és titkos szenvedélyeik minden döntésükre hatással vannak – állítja a Heteknek adott interjúban  Dr. Robert Weiss Los Angeles-i szexuálterapeuta, cáfolva azt az Európában elfogadott nézetet, hogy a szexuális viselkedés és a szakmai teljesítmény két külön világ. A világhírű pszichiáter intézetében számos híresség megfordult, Dr. Weiss többek között Tiger Woodsnak is adott tanácsot a szexfüggőségből való gyógyulásra.
Az ENSZ történetének legtöbb állam- és kormányfője, több mint 150 első számú vezető lesz jelen szeptember utolsó hetében New Yorkban a világszervezet őszi közgyűlésén. A kiemelkedő részvétel formailag az ENSZ megalakulása 70. évfordulójának szól, de az európai menekültválság, az ISIS előretörése, a fenntartható fejlődésről szóló vita külön-külön is sok vezetőt vonz.
Lapzártakor véres összecsapások kezdődtek Kairóban a Hoszni Mubarak elnök ellen és mellett tüntetők között. A második hete tartó dráma újabb fejezete még élesebben felveti a kérdést, hogy kinek a forgatókönyve szerint zajlanak az egyiptomi események. A kairói tüntetők kö­zül sokan úgy érzik, hogy Egyiptom harminckét évvel a békeszerződés megkötése után izraeli befolyás alatt áll. „Camp David után az arab világ azt látta rólunk, hogy többé már nem vagyunk vezetők.
Fél év se telt el a mérföldkőnek beharangozott lisszaboni szerződés életbe lépése óta, miközben az Európai Unió nem hogy erősödött volna, de egyes vélemények szerint egyenesen a széthullás küszöbére jutott. Az okokról Gálik Zoltánt, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját kérdeztük.
A válságforrásokat sikerült egymástól távol tartani, de a valódi megoldások a következő századra maradtak – talán így lehetne legrövidebben összegezni az 1999-es év nemzetközi krónikáját. A világpolitikai tűzoltásnak is köszönhetően nem követte háború a nukleáris ökölrázást India és Pakisztán között, sikerült "házon belül" tartani az oroszországi belviszályokat, és nem indítottak el láncreakciót a koszovói és kelet-timori függetlenségi törekvések sem.
Svédország a nyugat-európai demokráciák közül elsőként ismerné el „Palesztinát” – jelentette be a szeptemberben megválasztott új kormányfő, Stefan Löfven. Bár a szociáldemokrata politikus ezt 2012-ben – ellenzéki politikusként – megígérte Mahmúd Abbásznak, kevesen gondolták volna, hogy kormányra jutva egyik első kezdeményezése a világpolitika legvitatottabb területét érinti majd.
John Kerry komolyan gondolja a béketeremtést – legalábbis legutóbbi (egy év alatt a tizedik) közel-keleti delegációjának mérete erre utal. Az amerikai külügyminiszter 170 fős szakértői stábbal érkezett Jeruzsálembe, köztük John Allen négycsillagos tengerészgyalogos tábornokkal, a NATO volt európai főparancsnokával.
Kelet-Európa aggodalommal érzékeli, hogy a térség 2009 óta egyre kisebb figyelmet kap az amerikai külpolitikában. Ezen az érzésen a varsói csúcstalálkozó sem változtatott, amelyen Barack Obama európai körútjának a végén 20 kelet- és közép-európai vezetővel találkozott. „Kelet-Európa nem vette észre azt, hogy a világ megváltozott, és ebben az új helyzetben a térség alaposan leértékelődött" - magyarázta a Heteknek egy volt diplomata, aki a napokban tért haza az Egyesült Államokból.
2008 a világ több pontján is meghatározó változásokat hozhat. A pekingi olimpia kapcsán sokan állítják, hogy a 21. század Kína évszázada lesz. Az ázsiai ország eddig teljesíti ezeket a várakozásokat. Elnökválasztás lesz jövőre az Egyesült Államokban és Oroszországban is, és a két nagyhatalom mellett a második legnépesebb országban, Indiában is az urnákhoz járulnak az emberek.
Erős külpolitikai heteken van túl Barack Obama. Alig egy héttel az előzetes iráni atommegállapodást követően hivatalos találkozót tartott a kommunista Kuba első emberével,  Raúl Castróval. De a hírre még az ősellenség, Fidel Castro is meg­elevenedett, és közel egy év után újra megjelent a nyilvánosság előtt.
Az ázsiai országok isztambuli csúcstalálkozóján az iráni elnök megköszönte a török kormánynak, hogy flottát küldött a gázai blokád áttörésére. A Bizalomépítés és Együttműködés Ázsiában elnevezésű találkozón részt vett többek között Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, továbbá a szír és az afgán elnök, valamint több közép-ázsiai szovjet utódállam vezetője.
Martin Schulz és  Jean-Claude Juncker
Mi veszélyezteti jobban az európai demokráciát: az, ha az Európai Parlament­ben legtöbb mandátumot szerzett pártszövetség jelöltjét választják az Európai Bizottság élére, aki viszont az európai szuperállam elkötelezett híve, vagy az, ha figyelmen kívül hagyják a „nép szavát”, és kompromisszumos jelöltet választanak meg, amint azt például David Cameron brit miniszterelnök (és Orbán
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás veszélyeivel foglalkozó éves jelentésében most első ízben a Vatikánt is felvette a veszélyeztetett országok listájára. A dokumentum közzététele után a Szentszék azt ígéri, hogy a pápai állam mindent megtesz gazdálkodásának kifehérítésére. Giovanni Lajolo bíboros szerint azonban a negatív minősítés a Vatikán-ellenes erők műve, akik az elmúlt hónapokban a „Vatileaks"-botrány során korrupcióval vádolták a katolikus egyházat.
Most ért vissza az Egyesült Államokból. Mit tapasztalt, milyen fogadtatása volt az amerikai politikai vezetés körében annak, hogy Benjamin Netanjahu határozottan elutasította Obama elnök feltételeit az izraeli-palesztin megegyezésre?
Múlt heti számunkban öt lehetséges forgató­könyvet vázoltunk fel, amilyen eredménnyel a hosszú választási menetelés zárulhat. Ezekből most jó eséllyel kizárhatjuk az elsőt, nevezetesen a Clinton földcsuszamlásszerű győzelmét prognosztizáló változatot.
„Az ember, aki hadat üzent Amerikának” – egy neves Közel-Kelet-szakértő, Yossef Bodansky már 1998-ban könyvet írt ezzel a címmel Oszama bin Ladenről. Sokkal többet ma sem tudunk a szaúdi születésű terrorvezérről, akit öt éve üldöz eredménytelenül az amerikai hadsereg és titkosszolgálat. Az al-Kaida első emberéről többször hitték már azt, hogy meghalt – legutóbb a tavaly szeptemberi nagy kasmíri földrengés után -, ám újra és újra hírt ad magáról.
Április 5-én Wisconsin államban aratott győzelme után Ted Cruz bejelentette: „A mai este fordulópont volt, kürtszó arra, hogy egy táborba gyűljünk.” Bernie Sanders szintén azt ígérte híveinek, hogy nyolcból hét államban elért győzelmi sorozatával megfordította a versenyt. Az április 19-ei New York-i előválasztások után ezek a remények végképp irreálissá váltak.
„Se Hillary Clinton, se Condoleezza Rice nem szeretne beleszólni a magyar belpolitikába” – mondta Kurt Volker amerikai diplomata lapunk kérdésére, hogy várható-e bármiféle konfliktus a magas rangú vendégek budapesti látogatása során.
Az idei elnökválasztási kampányban – legalábbis eddig – a személyiségek és nem az egyes témák voltak döntőek – állítják pártállástól függetlenül a lapunk által megkérdezett amerikai választási elemzők. A szuperkedd után versenyben maradt mind az öt jelölt fel tud mutatni kimagasló személyes tulajdonságokat: Hillary Clinton „a legfelkészültebb”, Barack Obama „a leginspirálóbb”, John McCain „a legkipróbáltabb”, Mitt Romney „a legracionálisabb”, Mike Huckabee pedig „a legszerethetőbb”.
Egy zártkörű, a republikánus párt támogatói részére szervezett találkozón George W. Bush volt amerikai elnök élesen bírálta utódja közel-keleti politikáját – értesült a Bloomberg hírügynökség. Az elnök  drónháborúját vizsgálja a CIA és a Szenátus külügyi bizottsága is.
„A nácizmus nélküli világ” néven nemzetközi emberi jogi mozgalmat indítanak egyházak és civil szervezetek. A Kijevben megrendezett nagyszabású fórumon az Interfax orosz hírügynökség beszámolója alapján 23 országból több mint100 felekezet és civil szervezet képviseltette magát.

Riport

Kétszázezer magyar indult neki a nagyvilágnak 1956 novembere után. Többnyire viszonylag fiatalok, akik számára évtizedekre lezárult a visszatérés reménye is. A huszadik század egyik legnagyobb népvándorlásáról Sós Péter János írt könyvet, Magyar exodus címmel.

Háttér

Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó.
Kommunikációs káoszba fulladt egy hét alatt a Germanwings tragédiája, és erről nem csak a média tehet. Alapvetően érthető, hogy a józan ésszel felfoghatatlan borzalmat megpróbálták a közvélemény számára valamennyire elfogadható módon értelmezni, ám az eredmény távolról sem lett meggyőző.
Nemrégiben jelent meg egy gazdagon illusztrált könyv a múlt nagy birodalmairól (Letűnt civilizációk nyomában, Alexandra Kiadó, 1999). A kötet szerzői nem kevesebb, mint 49 hajdanvolt civilizációs központ maradványait mutatják be, a krétai Knósszosz romjaitól a mai Irakban található Babilónon át a dél-amerikai Machu Picchu sziklavárosáig. Ami a helyszínekben közös: a pusztulás, amely ezeket az egykor virágzó államokat sújtotta. Természeti katasztrófák és háborúk nyomait őrzik a megmaradt kövek – innen tudjuk, hogy léteztek.
"Ha nem zavarja Önt, hogy idegméreggel beinjekciózzák és arcának egyes részeit tartósan lebénítják – nos, akkor számos céghez fordulhat ránctalanító kezelésért" – írta a legújabb, világszerte hódító, ám a szakemberek körében igen vitatott plasztikai divatirányzatnak számító Botox-kúráról a Time magazin.
A 2005-ös fekete év megmentését várja Hollywood a Narnia krónikái című, december elején a mozikba kerülő szuperprodukciótól. A C. S. Lewis angol szerző regénysorozatát feldolgozó fantasy filmet a Walt Disney producerei a Passió sikerén felbuzdulva az amerikai keresztény nézőközönség felé mint evangéliumi történetet reklámozzák. C. S. Lewis regényének eredeti borítója. A film nem gyermekmesének készült 
Nemzetközi visszhangot váltott ki az egyik brit bulvárlap hétvégi közlése, mely szerint Károly trónörökös kisebbik fia, Harry herceg tavaly nyáron, tizenhat évesen több alkalommal kábítószert fogyasztott a család egyik vidéki birtokán. A királyi család elismerte az esetet, hozzátéve, hogy Károly herceg "komolyan számon kérte" a kihágást fián. A vita során elhangzottak olyan vélemények, miszerint a kábítószer-használatot a brit törvények büntetik, és ez alól az uralkodócsalád tagjait sem szabadna mentesíteni.
Interjú Raphael Vago történésszel  a kommunizmus döglött aknáiról,  a vörös-barna-zöld koalícióról  és a cionizmus nagy tévedéséről.

Szabadidő

Gyökeres változások előtt a könyvterjesztés: az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapnak a közvetett értékesítési formák, a katalógusokból történő árusítás, és ennek továbbfejlesztett változata az internetes könyvkereskedelem. Erről és egy rendkívüli kezdeményezésről kérdeztük Révai Gábort, a 250 ezer tagot számláló Magyar Könyvklub igazgatóját. Révai Gábor. Elsőként könyvekkel az Interneten
Úgy tűnik, hogy a Vatikán tanult A Da Vinci-kód körüli botrányból. A most filmre vitt Dan Brown-történettel kapcsolatban alig nyilatkoznak, elkerülve ezzel, hogy ingyenreklámot szerezzenek a könyvnek. Csalódott is volt a rendező, Ron Howard, hogy senki nem tüntetett a római filmbemutatón. Igaz, az Angyalok és démonok nem a kereszténység alapigazságait, hanem „csak" a katolikus egyházat támadja.

Fókusz

A héten Ariel Saron izraeli miniszterelnök meghívására több mint hatszázan, köztük zsidó és keresztény egyházi vezetők, politikusok, légitársaságok vezetői és idegenforgalmi szakemberek érkeztek Jeruzsálembe egy nemzetközi turisztikai konferenciára. A tanácskozás helyszínétől és a résztvevők szálláshelyétől nem messze, néhány órával a megnyitó előtt palesztin terrortámadás ért egy autóbuszt, nyolc izraeli halálát okozva. 
Nem volt könnyű dolguk idén a Time magazin újságíróinak az Év embere választásakor. A címlapot Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta, mögötte sorrendben Al Gore Nobel-díjas volt amerikai alelnök, J.K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője, Hu Jin-Tao kínai elnök és David Petraeus iraki amerikai parancsnok végzett. Közben Tony Blair és Jacqes Chirac elköszönt, Fidel Castro és Oszama bin Laden azonban 2007-et is túlélte.
A 2001. esztendo szeptember 11-én véget ért. Vagy éppen akkor kezdodött el. Hiszen mire is emlékszünk az év elso nyolc hónapjából? Jószerivel semmire: fényévnyi távolságra tunnek azok a napok, amikor az Egyesült Államok elnöke még Bill Clinton volt, Izraelt Ehud Barak vezette, a Földmuvelési Minisztériumban pedig Torgyán József tartott sajtótájékoztatót. Blair maradt, Berlusconi visszajött. Milosevics és Szabadi börtönben vár az ítéletre. Indiában a föld indult meg, Tarpán a gát szakadt át.
Három hónap alatt a politikai másodvonalhoz sorolt John Kerry valamennyi riválisát állva hagyta, és a március másodikai "szuperkedd" után eldőlt: ő lesz George W. Bush demokrata párti kihívója a novemberi amerikai elnökválasztáson. Az Egyesült Államokban és másutt is sokan úgy vélik, hogy az idei párviadal az utóbbi évtizedek legélesebb és legizgalmasabb választása lesz. Mindkét jelölt rendkívül felkészült és két markánsan különböző amerikai politikai hagyományt képvisel mind a külpolitikában, mind a gazdaság- és szociálpolitikában.
Egy verőfényes szeptemberi délelőtt bő egy óra leforgása alatt kétszázötven jól öltözött ember – asszony, férfi, tőzsdebróker, ingatlanjogász, divattervező – ugrott ki végső kétségbeesésében két New York-i felhőkarcoló felső emeleteiről. Ugyanitt ezer ember élve elégett, további ezerhatszázzal (köztük négyszáz tűzoltóval és rendőrrel) pedig a füst és a lezuhanó betontömbök végeztek.
A muzulmán böjti hónap, a Ramadán utolsó napján Teheránban az Iszlám Diákegyesületek szervezete konferenciát tartott "Cionizmus Nélküli Világ" címmel. A rendezvényen négyezer egyetemista előtt beszédet mondott Mahmud Ahmanidezsád iráni elnök is, akinek szavai, miszerint Izraelt "el kell törölni a térképről", olyan megdöbbenést váltottak ki világszerte, hogy történetében először még az ENSZ Biztonsági Tanácsa is egyöntetűen kiállt a zsidó állam védelmében.
II. János Pál pápa március 12-én a Vatikánban ünnepi istentiszteleten kívánja beismerni egyháza bűneit. A pápai "mea culpa" dokumentumot három évig készítette elő egy nemzetközi teológiai bizottság Joseph Ratzinger bíboros vezetésével. A bocsánatkérés négy fő témaköre a dpa hírügynökség értesülése szerint a véres keresztes háborúk, az eretnek- és boszorkányégetések, az erőszakos hitterjesztés és a zsidóüldözés lesz. Az Emlékezés és megbékélés: az egyház és a múlt bűnei cím? negyvenoldalas tisztázó jelleg?
Vlagyimir Putyin várhatóan a szavazatok több mint 60 százalékát szerzi meg a most vasárnapi orosz elnökválasztáson. A KGB volt ezredese néhány hete menesztette teljes kormányát, és a miniszteri posztok számát közel a felére csökkentette. Az Oroszországi Kommunista Párt, amelynek tagjai amúgy az utcai demonstrációkon előszeretettel vonulnak Sztálin-képek alatt, most a parlamenti demokrácia védelmében és a lopakodó diktatúra ellen emelte fel szavát.
Az izraeli gyakorlattól eltérően a héten beiktatott Ariel Saron miniszterelnök a Bibliára tett kézzel mondta el hivatali esküjét. A nyolcpárti támogatással megalakult új egységkormány biztos, közel kétharmados többséggel rendelkezik a knesszetben. Saron legfontosabb céljának a biztonság megerősítését nevezte.
II. János Pál pápa március 12-én a Vatikánban ünnepi istentiszteleten kívánja beismerni egyháza bűneit. A pápai "mea culpa" dokumentumot három évig készítette elő egy nemzetközi teológiai bizottság Joseph Ratzinger bíboros vezetésével. A bocsánatkérés négy fő témaköre a dpa hírügynökség értesülése szerint a véres keresztes háborúk, az eretnek- és boszorkányégetések, az erőszakos hitterjesztés és a zsidóüldözés lesz. Az Emlékezés és megbékélés: az egyház és a múlt bűnei cím? negyvenoldalas tisztázó jelleg?
Tegyük fel, hogy 2003 tavaszán az Egyesült Államok mégsem indít támadást Szaddám Huszein ellen. 

Belföld

Különös jelenségek kísérik az egyházügyekről zajló parlamenti vitát. A Fideszbe igazolt kereszténydemokrata platform elérkezettnek látta az időt, hogy megszólítsa az utca emberét. "A társadalomra veszélyes, romboló szekták tevékenységét korlátozzák, vagy tiltsák be!" – követelik az aláírásgyűjtő íven. Indok: a törvényhozók "érezzék, valódi társadalmi igény van a törvény módosítására". Felmerülhet ugyan a kérdés: a Fidesz–MKDSZ politikusok miért az utca emberén keresztül akarnak üzenni egymásnak.

Arcok

Oliver Stone meglepő filmet készített. A World Trade Center nem keres és nemis kínál magyarázatot a szeptember 11-ei támadásra, de megmutatja, hogy a tragédia közben – ha ritka kivételként is, de – történtek csodák. Nem látjuk a gonosz arcát, de halljuk a halálos csapdába esett emberek kiáltását Istenhez és szeretteikhez. Összeesküvés-elmélet nincs, a terroristákat nem látjuk, de mégis tudjuk: ez a film rólunk is szól.

Sport

Kevin McCabe, a Sheffield United tulajdonosa ismét harcba száll a Fradi hat plusz két hektáros ingatlanjára kiírt pályázaton. Martin Ross, az angol klub sajtóképviselője lapunknak elmondta: Magyarországon is szeretnék meghonosítani a brit futballfilozófiát, amely világszerte sikeresen működik. Kevin McCabe

Oldalak