Kereső toggle

Morvay Péter cikkei

Fókusz

"Egyike a legnagyobb személyiségeknek a Moszad történetében" – írta Peter Z. Malkinról 1989-ben a Maariv cím? napilap. Malkin huszonhét évet szolgált az izraeli titkosszolgálatban, akciói túlnyomó többségéről ma sem beszél. Kivétel a végső megoldás náci programja első számú végrehajtójának, Adolf Eichmann-nak elfogása. Peter Z.
A magyar külpolitikának „világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni” – írta 2006 nyarán megjelent elemzésében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter.
Játékvezetői műhiba vagy nemzetközi konspiráció? A játék szépsége vagy nyers gazdasági érdek? Megfellebbezhetetlen bírói ítélet vagy videóbíró? Varázslatos, kiszámíthatatlan játék a futball, vagy szemfényvesztés, amit a pályán látunk? Thierry Henry kézzel megszelídített gólpassza egy sor vitát gerjesztett vagy indított újra a futballvilágban.
Interjú Aviv Siron izraeli külügyi szóvivővel – Spontán bűncselekménynek vagy kiszámított akciónak tartják a ramallahi lincselést?
Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét.
Kurdisztántól Texasig a világ számos pontján figyelnek a skót függetlenségről szóló népszavazásra azok a pártok és mozgalmak, amelyek a nemzet nélküli etnikumok és kulturális-politikai közösségek érdekeit képviselik.
Ön a most megjelent könyvében azt állítja, hogy Kádár többször is elárulta Nagy Imrét. Hányszor?
„Új korszakot” ígért Vlagyimir Putyin Teheránban. Az orosz elnök javaslatottett az iráni atomválság megoldására, és védelmet kínált az iszlám köztársaságnak az esetleges katonai támadásokkal szemben. George Bush szerint a „harmadik világháborúhoz vezethet”, ha a világ megvárja, amíg Irán atombombához jut. Putyin és Hamanei ajatollah. Iránban ma is Khomeini a mérce
A München cím? filmben Spielberg az olimpián áldozatul esett sportolókat politikai propaganda céljára használta fel – állítja a neves amerikai újságíró, Charles Krauthammer a Washington Postban megjelent írásában. Krauthammer szerint a rendező az anticionizmus klasszikus érveire építette a művet, amellyel morálisan aláássa Izraelnek a fennmaradásért vívott küzdelmét. Jelenet a filmből. A helyszín nem véletlenül ismerős

Belföld

„Mind az öt földrészen kutattam volt nácik után, de két dolog csak Magyarországon fordult elő velem. Az, hogy egy háborús bűnös, Képíró Sándor büntetőeljárást indítson ellenem becsületsértésért, és az, hogy az ügyészség engem vádoljon meg egy háborús bűnös felkutatásának megakadályozásával” – mondta lapunknak Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója.

Külföld

Interjú Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével – Kiírták a második választási fordulót, ám az ellenzéki jelölt bejelentette: nem vesz részt a további színjátékban. Nem tart-e ön attól, hogy megoldhatatlan patthelyzetet eredményez ez a lépés?
Barack Obama hivatalba lépése óta először látogatott Ázsiába. Nyolcnapos körútja során ellátogatott Japánba, Szingapúrba, Kínába és Dél-Koreába is. A látogatást nagy figyelem és egyben viták kísérték. Obama mélyen meghajolt a japán császár előtt, amit sokan bíráltak Amerikában. Kínában a hatóságok letartóztatásokkal, a kereskedők pedig furcsábbnál furcsább termékekkel készültek az amerikai elnök fogadására.
Martin Dempsey amerikai vezérkari főnök a szenátus előtt tartott meghallgatásán cáfolta, hogy jeruzsálemi látogatása során utasította volna az izraeli vezetőket, ne indítsanak támadást Irán ellen. Mint mondta, csak az „időtényező fontosságára" hívta fel tárgyalópartnerei figyelmét. A szokatlan cáfolat azonban azt jelzi, hogy az Egyesült Államokat mélyen aggasztja, hogy Izrael előzetes értesítés nélkül csapást mérhet a perzsa állam atomlétesít­mé­nyeire.
Ritkán látott kommunikációs csata zajlott  Barack Obama és Benjamin Netanjahu között. Hat nap alatt négy beszédet tartottak, és személyesen is találkoztak, majd ezt követően a kamerák előtt vitatkoztak egymással. Az amerikai elnök első beszédét felháborodás és kritika fogadta Izraelben, és ez rányomta a bélyegét a Fehér Házban folytatott csúcstalálkozóra. Ezt követően Obama és Netanjahu külön-külön beszédet tartottak a legnagyobb amerikai Izrael-párti szervezet közgyűlésén.
A lapzártánkkor megjelent CNN közvélemény-kutatás szerint Bernie Sanders utolérte Nevadában Hillary Clintont, ami azért jelenthet fordulatot a demokrata elnökjelöltségi kampányban, mert New Hampshire-i győzelme ellenére a 75 éves vermonti szenátort eddig teljesen esélytelennek tartották az előválasztások során most következő déli államokban.
Az Iránnal kötött genfi megegyezés lendületét kihasználva az Egyesült Államok megpróbálja felgyorsítani az izraeli–palesztin tárgyalásokat. John Kerry egy hét leforgása alatt kétszer is a Közel-Keletre utazott, ám javaslatait mindkét fél visszautasította.
Éppen mielőtt az újságírók elkönyvelték volna, hogy Barack Obama izraeli látogatása a hangzatos beszédeken és látványos gesztusokon kívül nem sok kézzelfogható eredményt hozott, váratlan fordulat történt. A Ben Gurion repülőtéren a hirtelen támadt porvihar miatt a vörös szőnyeges ceremónia elmaradt, helyette az izraeli vezetők a kormányváróban búcsúztatták el az amerikai elnököt.
„Az ember, aki hadat üzent Amerikának” – egy neves Közel-Kelet-szakértő, Yossef Bodansky már 1998-ban könyvet írt ezzel a címmel Oszama bin Ladenről. Sokkal többet ma sem tudunk a szaúdi születésű terrorvezérről, akit öt éve üldöz eredménytelenül az amerikai hadsereg és titkosszolgálat. Az al-Kaida első emberéről többször hitték már azt, hogy meghalt – legutóbb a tavaly szeptemberi nagy kasmíri földrengés után -, ám újra és újra hírt ad magáról.
Donald Tusk és Herman Van Rompuy. Előttem az utódom.
 Lengyel-olasz duó váltja fel decembertől az Európai Unió két vezető tisztviselőjét. Donald Tusk lengyel miniszterelnököt – Angela Merkel mellett – az elmúlt évtized egyik legsikeresebb politikusának tekintik.
„Fordulat állt be az amerikai külpolitikában az elmúlt években, és ez aggodalommal tölt el" - mondta lapunknak Pat Robertson televíziós műsorvezető, az amerikai CBN csatorna alapítója. A médiában a „keresztény jobboldal" egyik vezetőjeként számon tartott Robertson, aki republikánus színekben 1988-ban versenybe szállt az elnökjelöltségért is, úgy véli, hogy „az arab tavasz" eseményei a Muzulmán Testvériség által képviselt radikális irányba befolyásolják a Közel-Keletet.
Átviharzott Budapesten a Tornádó. Nicolas Sarkozy francia elnök igazolta az egyik életrajzírójától származó jelzőt: az itt töltött hét óra alatt találkozott az összes „fajsúlyos” magyar politikussal, parlamenti beszédében programot hirdetett Európának, bátor beruházásokra ösztönözte a francia befektetőket, vigasztalta egy kicsit a magyarokat Trianonért, és megnézte, hogyan is épül a budapesti metró.
Lieberman és Netanjahu
Miközben az amerikaiak már kifújhatják magukat a közel egy éven át tartó kampányidőszak után, az izraeliek éppen a választási hajrába érkeznek. Sokáig lefutottnak tűnt a szavazás, ám az utóbbi napok eseményei akár fordulatot is jelezhetnek. Netanjahu továbbra is vezet, de a felmérések szerint a jobboldalt gyengítette a Likud választási szövetsége Avigdor Lieberman pártjával.
Új, minden eddiginél veszélyesebb szakaszába érkezett a szíriai konfliktus. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök drámai hangú nyilatkozatban figyelmeztette Básár Asszad szír elnököt: hadüzenetnek tekintik, ha a damaszkuszi rezsim beveti vegyi fegyvereit a felkelők vagy valamelyik szomszédos ország ellen. Izrael ehhez hozzátette, hogy akkor is akcióba lép, ha Szíria megpróbálja átjátszani tömegpusztító fegyvereit a Hezbollah libanoni terrorcsoportnak.
Az Európai Unió külügyminiszterei hosszas vita után elvetették a svéd elnökség által készített javaslatot, hogy Kelet-Jeruzsálemet a leendő palesztin állam fővárosának nyilvánítsák. Ezt az álláspontot támogatta Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Portugália is.
Az Egyesült Államok átengedte az Iszlám Állam elleni szárazföldi hadműve­leteket Iránnak; és az áprilisra tervezett, Moszul elleni nagy offenzívát már az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Kasszem Szulejmani koordinálhatja - állítja a Euronews hírcsatorna.
Irán történelmének egyik legkeményebb időszakán megy keresztül - állítja a Heteknek adott interjúban  Shayan Arya, az ellenzéki Iráni Alkotmányozó Párt vezetőségi tagja. „A gazdasági helyzet egyre rosszabb, az infláció nagyon magas. Az emberek változást akarnak, de azt senki nem tudja előre megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni. A szociális problémák is kiválthatják a fordulatot" - mondja az emigrációban élő iráni aktivista.
Öt és fél év telt el az iraki rendszerváltás óta. A hírekből ítélve ma is hadiállapot van az ország nagy részén. Hol tart ön szerint ma Irak?
Új életet próbáltak lehelni a NATO-vezetők walesi csúcstalálkozójukon a ka­to­nai szövetségbe, amelyet sokan a huszadik század letűnt relikviájának tekintenek.
A szexfüggő embereknél az életmódjuk és titkos szenvedélyeik minden döntésükre hatással vannak – állítja a Heteknek adott interjúban  Dr. Robert Weiss Los Angeles-i szexuálterapeuta, cáfolva azt az Európában elfogadott nézetet, hogy a szexuális viselkedés és a szakmai teljesítmény két külön világ. A világhírű pszichiáter intézetében számos híresség megfordult, Dr. Weiss többek között Tiger Woodsnak is adott tanácsot a szexfüggőségből való gyógyulásra.
"Amennyiben Bush elnök felelősséget vállal abban, hogy Izraelt rákényszeríti Kelet-Jeruzsálem átengedésére a palesztinoknak, igen sok támogatót veszít az evangéliumi keresztény szavazók közül" – figyelmeztetett egy decemberben tartott konferencián Pat Robertson, a konzervatív Keresztény Koalíció alapítója.
Egyheti küzdelem után lapzártánkkor, úgy tűnik, sikerül az orvosoknak stabilizálni Ariel Saron izraeli miniszterelnök állapotát. A súlyos agyvérzés következményeit ma még nem lehet egyértelműen felmérni, de azt – Izraelben és külföldön – mindenki tényként kezeli, hogy Saron már nem tér vissza a politikába.
Másfél hónap viszonylagos csend után a héten, két nappal a jom kippuri ünnep után, újra öngyilkos merénylő robbantott Izraelben egy buszmegállóban. Az Afula város közelében, egy kereszteződésben végrehajtott támadásnak a terroristán kívül egy áldozata van. Ugyanakkor zsidó szélsőségesek öt palesztin kisgyermeket sebesítettek meg egy iskolaudvaron felrobbantott bombával.
Madzsid Takht Ravandzsi  iráni külügy­miniszter-helyettes. Segítséget ajánlott a menekültkérdés megoldá­sához is.
Heinz Fischer osztrák államelnök nyerte meg az európai államfők versenyét, miután – lapzártánk után – elsőként látogat a héten Teheránba. „Minden lehetőséget meg akarunk ragadni arra ... hogy olyan légkört hozzunk létre, amely egy jobb jövőt kínál” – nyilatkozta a kormányfő.
Izrael kész feltételek nélkül újrakezdeni a béketárgyalásokat. Ezért vállalta egyoldalú engedményként, hogy tíz hónapra befagyasztja az építkezéseket a településeken. Benjamin Netanjahu külpolitikai főtanácsadója azonban leszögezte, hogy Jeruzsálemet Izrael nem tekinti tárgyalási alapnak. Az izraeli fővárosnak egységes irányítás alatt kell maradnia, mivel csak így biztosítható a városban a vallásszabadság és az itt található szent helyek szabad megközelít­hető­sége.
John Kerry komolyan gondolja a béketeremtést – legalábbis legutóbbi (egy év alatt a tizedik) közel-keleti delegációjának mérete erre utal. Az amerikai külügyminiszter 170 fős szakértői stábbal érkezett Jeruzsálembe, köztük John Allen négycsillagos tengerészgyalogos tábornokkal, a NATO volt európai főparancsnokával.
Az adóparadicsomokról író Sebastian Mondial hacker-újságíró
Alig néhány nappal azt követően, hogy eddig példátlan módon lefoglalták a ciprusi nagy­betétesek pénzét (Kincses szigetek kalózai. Hetek, 2013. április 5.), újabb – ezúttal globális mértékű – csapás érte azokat, akik jövedelmüket és megtakarításaikat offshore-stratégiák segítségével igyekeztek mentesíteni a honi adókulcsok alól, vagy éppen teljesen láthatatlanná tenni azokat.
Kelet-Európa aggodalommal érzékeli, hogy a térség 2009 óta egyre kisebb figyelmet kap az amerikai külpolitikában. Ezen az érzésen a varsói csúcstalálkozó sem változtatott, amelyen Barack Obama európai körútjának a végén 20 kelet- és közép-európai vezetővel találkozott. „Kelet-Európa nem vette észre azt, hogy a világ megváltozott, és ebben az új helyzetben a térség alaposan leértékelődött" - magyarázta a Heteknek egy volt diplomata, aki a napokban tért haza az Egyesült Államokból.
Nem valószínű, hogy Kaczinsky elnök megvétózza az európai reformszerződést – állítja Eugeniusz Smolar professzor. A varsói Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor az Európai Unió egyes régi tagállamaiban a kulturális és médiaelit igyekszik lejáratni Lengyelországot.
Két és fél év tárgyalássorozat után zsákutcába jutottak a tárgyalások Iránnal: Teherán nyilvánvalóvá tette, hogy nem érdekelt semmilyen "nagyüzletben" a Nyugattal, és nem hajlandó lemondani atomprogramjáról. A diplomácia alternatívája a katonai erő alkalmazása lenne, ám erre egyetlen vezető politikus sem gondol – legalábbis nyilvánosan. Az iráni elnök, Mahmúd Ahmadinezsád
„Eltérően ketyegnek az órák Washingtonban és Jeruzsálemben" - állítja az iráni atomfenyegetés megítéléséről az amerikai vezérkari főnök. Martin Dempsey szerint ugyanazokból a hírszerzési adatokból más következtetéseket vonnak le az amerikaiak és az izraeliek, de szerinte ez érthető, mert a tengerentúlon „nem érzik a létükben fenyegetve magukat".
„Nem tarthatom vissza Izraelt a végtelenségig” – figyelmeztette a Haaretz értesülése szerint Barack Obama novemberi kínai látogatása során Hu elnököt, kérve őt az Irán elleni szankciók támogatására. Az idézet – amelyet amerikai oldalról nem cáfoltak – akár az év mottója is lehetne. 2009 ugyanis a nagy halogatások éveként vonulhat be a történelembe. A világpolitika minden főszereplője lázasan igyekezett valami jelentős eredményt felmutatni, ám megoldás szinte semmiben nem született.
Martin Schulz és  Jean-Claude Juncker
Mi veszélyezteti jobban az európai demokráciát: az, ha az Európai Parlament­ben legtöbb mandátumot szerzett pártszövetség jelöltjét választják az Európai Bizottság élére, aki viszont az európai szuperállam elkötelezett híve, vagy az, ha figyelmen kívül hagyják a „nép szavát”, és kompromisszumos jelöltet választanak meg, amint azt például David Cameron brit miniszterelnök (és Orbán
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás veszélyeivel foglalkozó éves jelentésében most első ízben a Vatikánt is felvette a veszélyeztetett országok listájára. A dokumentum közzététele után a Szentszék azt ígéri, hogy a pápai állam mindent megtesz gazdálkodásának kifehérítésére. Giovanni Lajolo bíboros szerint azonban a negatív minősítés a Vatikán-ellenes erők műve, akik az elmúlt hónapokban a „Vatileaks"-botrány során korrupcióval vádolták a katolikus egyházat.
Zöldpárti képviselõnõ szórólapot osztogat  a választási kampány hajrájában.
„Semmi közünk a Jobbikhoz és visszautasítjuk azt, hogy választási sikerünket antiszemita és rasszista politikájuk igazolására használják fel” – nyilatkozta lapunknak a Svéd Demokraták külügyi igazgatója.
Most ért vissza az Egyesült Államokból. Mit tapasztalt, milyen fogadtatása volt az amerikai politikai vezetés körében annak, hogy Benjamin Netanjahu határozottan elutasította Obama elnök feltételeit az izraeli-palesztin megegyezésre?
Bár egyes amerikai közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a demokraták reménybeli elnökjelöltje, John Kerry beérte népszerűségben George W. Busht, korai még az európaiak reménye, hogy a novemberi választások után új lakója lesz a Fehér Háznak: "Minden idők legfeszültebb és legizgalmasabb kampányában még bármi megtörténhet" – mondta Gayle Tzemach, az egyik vezető amerikai televízió, az ABC News producere, aki a héten egy videokonferencia keretében Washingtonból beszélgetett magyar újságírókkal.
"Ausztrália szeptember 11-éje" – így jellemezte John Howard ausztrál miniszterelnök az indonéziai Bali szigetén végrehajtott mészárlást, amely az elmúlt tizenhárom hónap legsúlyosabb terrortámadása volt. A közel kétszáz, többségében felismerhetetlenségig összeégett áldozat közül lapzártánkig harminchárom ausztrál turistát tudtak azonosítani, és a súlyos sebesültek közül is száznegyvenen az ötödik kontinens lakói közül kerültek ki.
Az amerikai szakértők egy része szerint Izrael szándékosan dramatizálja az iráni fenyegetést. Farkast kiáltanak, hogy cselekvésre bírják az Obama-kormányzatot. Lehet, hogy mégsem olyan súlyos a helyzet, mint amilyennek látszik?
Az idei amerikai választási kampány eddigi legizgalmasabb kérdése, meg tudja-e akadályozni a republikánus pártvezetés és holdudvara, hogy az előválasztásokon legjobban szereplő aspiráns legyen a hivatalos jelölt a novemberi elnökválasztáson. A tét nemcsak az, hogy sikerül-e megpuccsolni Donald Trumpot, hanem az is, lezárul-e az amerikai demokrácia egy szakasza 2016-ban.
Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendő államban győz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.

Riport

Németh Zsolt. A magyar–magyar párbeszéd nélkülözhetetlen
A lépfenével fertőzött levelek megjelenése azt jelzi, hogy a terrorizmus újabb pusztító határvonalat lépett át az elmúlt hetekben – állítja Dr. Dany Soham, a Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem professzora. A biológiai fegyverek bevetése civil célpontok ellen Soham szerint ugyanúgy felkészületlenül érte az embereket, mint az, amikor az első világháborúban a németek mérges gázokat vetettek be a frontvonalon.

Háttér

Valóban a csőd szélén áll a világgazdaság?
A 2005-ös fekete év megmentését várja Hollywood a Narnia krónikái című, december elején a mozikba kerülő szuperprodukciótól. A C. S. Lewis angol szerző regénysorozatát feldolgozó fantasy filmet a Walt Disney producerei a Passió sikerén felbuzdulva az amerikai keresztény nézőközönség felé mint evangéliumi történetet reklámozzák. C. S. Lewis regényének eredeti borítója. A film nem gyermekmesének készült 
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt – állítja egy nemzetközi jelentés.
– A brit lapok címei alapján nem egyértelm? Londonban az öröm, hogy sikerült költségvetést készíteni az Európai Uniónak. Van, aki "kapitulációról", mások "árulásról" írnak.
A szeptember 11-ei évfordulón elhangzott beszédek újra az Egyesült Államok melletti szolidaritásról szóltak világszerte. Az együtt érző szólamok egy pillanatra mintha felidéznék azt a nemzetközi hangulatot, amelyet a terrortámadás után a berlini polgármester Kennedy híres mondatára utalva "Mindnyájan amerikaiak vagyunk" formában fogalmazott újra.
Egy napig a futball körül forgott minden Izraelben, ám a világbajnoksággal kapcsolatos remények a hétvégén egy pillanat alatt szétfoszlottak. Percekkel a mérkőzés lefújása előtt még ötvenezer boldog szurkoló készült Tel Avivban arra, hogy ünnepelje a továbbjutást kivívó izraeli játékosokat, amikor egy váratlan osztrák gól mindent az ellenkezőjére fordított. Vasárnap reggel még a kudarc okairól és felelőseiről vitatkoztak az emberek, ám néhány órával később már senki nem beszélt a sportról.
Interjú Raphael Vago történésszel  a kommunizmus döglött aknáiról,  a vörös-barna-zöld koalícióról  és a cionizmus nagy tévedéséről.

Hit és értékek

A 700-as klub a televíziózás történetének egyik legrégebb óta megszakítás nélkül jelentkező programja. 1966 óta naponta adásban vannak, ami szinte hihetetlen teljesítmény. Hogyan tudják folyamatosan megújítani a 700-as klubot anélkül, hogy feladnák vagy kompromisszumot kötnének a műsor erőteljes keresztény üzenetében és jellegében?
"A Vatikán frontharcosa", "Brazília egyik legbefolyásosabb embere": így jellemzi a Financial Times (FT) október 13-i száma Marcello Rossi atyát. A harminchat éves atlétatermet? katolikus pap a brit napilap szerint azzal vívta ki a Vatikán elismerését, hogy mozgalmat hirdetett a dél-amerikai országban az elmúlt 10-15 évben létszámában és közéleti befolyásában igencsak megerősödött evangéliumi kereszténység visszaszorítására.
"Lelőttek, lelőttek" – huszonöt évvel ezelőtt ezek voltak John Lennon utolsó szavai, miután New York-i otthona előtt Mark David Chapman hidegvérrel, öt lövéssel leterítette a huszadik század egyik legnagyobb hatású művészét. Az évfordulóra emlékezve az egyik magyar televízió is bemutatta azt a portréfilmet, amely részletesen, eredeti felvételekkel felidézi Lennon emlékezetes "népszerűbbek vagyunk, mint Jézus" nyilatkozata nyomán kirobbant vihart. 
A 21. század eddig eltelt két évében fordulópontot hozott a szeptemberi hónap, olyan események sorát indítva el, amelyek azóta sem jutottak nyugvópontra. 2000 szeptemberének végén, pontosan a zsidó újév, a Rós Hasana napján, szeptember 30-án robbantották ki a palesztin területeken azt a véres gerilla- és terrorháborút, amely az elmúlt két évben több ezer áldozatot követelt. A konfliktust a hírekben épp ezért egy ideig "újévi intifádaként" emlegették.
"A tömeg energiává alakítása a XX. század elején kissé úgy hangzott, mint a víz borrá változtatása" – írja nemrég magyarul is megjelent könyvében (Ami a tudományban még felfedezésre vár) John Maddox, a Nature magazin volt főszerkesztője. A modern fizika felfedezései nemcsak a tudományos gondolkodásnak az anyagi világról alkotott képét változtatták meg, hanem – igaz, jó félévszázados késéssel – a teológusokat is nézeteik újragondolására késztették.
Történelmi jelentőségű döntést hozott egy jeruzsálemi bíróság, amikor a héten engedélyezte a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen. Yehuda Glick polgárjogi aktivista azt követően fordult bírósághoz, hogy az izraeli rendőrség 2011-ben két évre kitiltotta a hegyről, miután nyilvánosságra került egy televíziós felvétel arról, hogy a helyszínen imádkozik.
Minden harmadik nemzedéknek van esélye arra, hogy megélje, amint egy évszázad véget ér, de több mint harmincból csak egy generáció szembesülhet ezredfordulóval. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a kerek évfordulók közeledte váltja ki az apokaliptika iránti érdeklődést: ezek csak tovább fokozzák a már amúgy is gazdag múlttal büszkélkedő feltételezések, elképzelések és előrejelzések népszerűségét.
„A vámpírokat a közelmúltig alacsonyabb rendű, átkozott, nyomorúságos éjszakai lényekként ábrázolták, mára azonban felsőbbrendű lényekké váltak, akiknek nincs semmi rejtegetnivalójuk. Férfiasak és menők, akiket a fiatalok irigyelnek. Gyorsabbak, erősebbek, fizikailag tökéletesek, akik levetették magukról az emberi lét során hordozott tökéletlenségeiket" - írja Nina Horn amerikai szerző az új vámpírkultuszról készített tanulmányában.
Az iraki kormány arra készül, hogy még idén részlegesen megnyitja a nagyközönség előtt az ókori Babilon régészeti szempontból feltárt és helyreállított részeit – mondta el a Hetek kérdésére Tamara Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. Az ősi város újjáélesztésére már elkészült egy tíz évre szóló részletes fejlesztési terv, amely szerint Babilon „hatalmas kulturális és turisztikai potenciállal rendelkezik”.
Negyven éve, 1963. november 22-én lett merénylet áldozata Dallasban John F. Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke. Az évforduló kapcsán sokan a gyilkosság mai napig tisztázatlan körülményeit igyekeznek rekonstruálni, mások a "Ki ölte meg Kennedyt?" kérdésre próbálnak meg új választ találni. 
„Évtizedek óta együttműködöm keresztény vezetőkkel. Az a tapasztalatom, hogy a pünkösdi-karizmatikus pásztorok őszintén nyitottak a zsidósággal való párbeszédre. Egyre több katolikus lelkész és teológus is elfogadja, hogy a közös gyökereink összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy Jézust a zsidóság egyik legkiválóbb rabbijának tartjuk, vagy messiásnak.
Roosevelt és Ibn Szaúd  király találkozása  1945 elején Egyiptomban
Az Arábiai-félszigeten 1938-ban indult meg az olajtermelés, alig egy évvel a második világháború kitörése előtt. A fekete arany nemcsak gazdasági, ha­nem katonai-stratégiai fegyverré is vált. Bár a szaúdi király a nyugati hatal­maknak köszönhette országát és trónját, ez nem tartotta vissza attól, hogy üzletet ajánljon a náciknak is.
Az elmúlt napokban Magyarország olyan figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban, mint 2006 óta egyszer sem. A menekültválságról szóló tudósítások közül sok egyoldalú volt – a New York Times „a történelem legsötétebb óráihoz” hasonlította a helyzetet, némely újságíró pedig nyíltan hazudott annak érdekében, hogy minél sötétebb színben tüntethesse fel Magyarországot.
Nemzetközi zsidó szervezetek részéről óvatos bizakodás kísérte Ferenc pápa megválasztását.
Sólyom László köztársasági elnök megszólalásaival elődeihez képest sokkaltöbb vihart kavart. A politikai elemzők általában azt vizsgálják, hogy az egyes megszólalások melyik fél álláspontját tükrözik inkább, elsiklanak azonban az államfő beszédeinek másik - legalább ilyen súlyú – üzenete felett.
Keresztény szervezetek nyilatkozatban bírálták az izraeli főrabbik határozatát, amely megtiltja zsidók számára, hogy részt vegyenek az október elején Jeruzsálemben sorra kerülő nemzetközi felvonuláson és konferencián. A tiltást a főrabbinátus azzal indokolta, hogy a sátorok ünnepe idejére eső keresztény rendezvényeken „missziós tevékenység történik”.
Magyar vonatkozású szálakkal bővült a közelmúltban Eugenio Pacelli (XII. Pius pápa) tervezett boldoggá avatása körüli vita. Az amerikai ABC televízió-csatorna információi szerint 1938-ban Budapestről hívták Rómába azt a jezsuita szerzetest, akit a pápa felkért: szövegezzen meg egy, az antiszemitizmust és a zsidókkal szembeni náci atrocitásokat elítélő enciklikát. Ez a pápai dokumentum elkészült, azonban a megbízást adó XI. Pius pápa a kihirdetését megelőző napokban meghalt. Utóda, XII.
Izraelnek nem szabad megelégednie azzal, hogy új szereplőként bekapcsolódik a világ energia- piacára, hanem a Földközi-tengerben megtalált természeti kincseket olyan új technológiai megoldásokkal kell párosítania, amelyek világméretekben forradalmasíthatják a közlekedést és az ipari termelést – állítja Eliezer Sandberg volt izraeli energiaügyi miniszter.
Vitát váltott ki Nagy-Britanniában az olimpiai megnyitó műsoros része. Azt mindenki elismerte, hogy a Gettómilliomos Oscar-díjas rendezője, Danny Boyle által megálmodott program briliáns és az angol hagyományoknak megfelelően önironikusan szellemes volt. Egy vezető kon­zervatív parlamenti képvi­selő szerint azonban „a leg­­balosabb nyitóünnepség" volt a játékok történetében. Más kommentátorok meglepőnek tartották a rendezvény misztikus hangulatát és jelképeit is.
Az Európában élő férfiak túlnyomó többsége tíz ősatyára vezetheti vissza származását – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az elmúlt héten közzétett jelentésében. A tudósok a meglepő következtetésre az egyedül férfiágon öröklődő speciális Y-kromoszóma vizsgálata révén jutottak, miután összehasonlították a kontinens különböző etnikumaiból válogatott genetikai mintákat. A "tíz család" elmélet ismét felveti a kérdést: lehet-e a korszer?
Ted Cruz Pat Robertson vendégeként
Protestszavazásnak indult, de paradigma-váltás lehet belőle: a felmérések szerint a szuperkeddet megelőző két republikánus előválasztáson az evangéliumi keresztény szavazók többsége Donald Trump mögé állt, pedig két másik jelölt, Ted Cruz és Marco Rubio a társadalmi konzervatívok számára hagyományosan fontos minden kérdésben - abortusz, melegházasság, iskolai imádkozás - sokkal rad
Ötödik folytatásához érkezett sorozatunk, amelyben először az európai és észak-amerikai irodalomban követtük nyomon a messiási eszme és az Antikrisztus témájának a feldolgozását, majd a Bibliában vizsgáltuk a "Messiás-kód", azaz a Messiásra vonatkozó ószövetségi utalások megfejtéséhez rendelkezésre álló információkat. Előző számunkban a zsidó történelemben felbukkant, legnagyobb hatású hamis próféták pályafutását tekintettük át, míg e heti írásunk a keresztény egyháztörténelem hasonló vadhajtásaiból válogattunk néh
Szeptember végén a The Times arról tudósított, hogy egy brit régész a jeruzsálemi Templom közel kétezer éve elveszettnek hitt kincseinek a nyomára bukkant. (Megkerültek a jeruzsálemi Szentély kincsei? Hetek, 2006.
„Azonnal meghaltam, amikor a hídon szembejövő tizennyolc kerekű monstrum kisodródott, és valósággal széttaposta a Ford Escortot, amelyet vezettem” – így kezdődik az idei év egyik nagy amerikai könyvsikere. Nem is lenne ebben semmi különös, ha Don Piper műve a regények és nem a tényirodalom listáján szerepelne. Piper ugyanis – állítása szerint – visszatért a halálból, és 90 perc a mennyben címmel megírta túlvilági élményeit.
A zászlóégetők perének másodrend? vádlottja a tárgyaláson elismerte tettét, melynek elkövetésével – mint mondta – pusztán a nemzeti oldal elveit merte tevőlegesen felvállalni. B. Miklós azzal védekezett, hogy felháborítja "a cionizmus világuralomra való törekvése", márpedig szerinte biztos, hogy a Tilos Rádió mögött is cionisták állnak. Mielőtt bárki félreértené a helyzetet: B.
Az ENSZ-ben Izrael megalakulását akadályozó arab lobbi
A második világháborúból Szaúd-Arábia gazdasági és politikai szempontból megerősödve került ki. Ibn Szaúd király hosszú éveken át jövedelmező olajüzleteket folytatott a nácikkal, de – nyugati hírszerzők tanácsára – időben kiszállt. Szaúd-Arábia a háború végét a szövetséges hatalmak oldalán érte meg.
A héten volt két éve, hogy a fanatikus tömeg – a Palesztin Hatóság rendőreinek szeme előtt – földig rombolta Nabluszban a bibliai József pátriárka sírjaként tisztelt emlékhelyet. A barbár támadásnak a dühödt pusztításon és bosszún kívül más, érthető oka aligha volt, hiszen az iszlám – Ábrahámhoz hasonlóan – Józsefet is igaz emberként, prófétaként tiszteli.
Nagy visszhangot váltott ki a Hetekben megjelent Harry Potter-kritika (Boszorkányvírus gyerekeknek, 2001. november 9.). Nemcsak olvasói levelek érkeztek szerkesztőségünkbe, hanem cikkünk nyomán a vitáról beszámolt többek között a TV2 esti híradója, a Tények, a Duna TV, és címoldalon a Színes Mai Nap is. Az aggodalmakat szeretném eloszlatni: nem azért foglalkoztam az angol mesesorozattal, hogy a könyv vagy a belőle készült film betiltását követeljem.
Az antikrisztusi és a messiási eszme történetével, valamint irodalmi adaptációival foglalkozó sorozatunk hetedik részében a nácizmus és az okkultizmus kapcsolatáról az utóbbi években napvilágot látott elméleteket kíséreljük meg felvázolni. Egyes kutatók azt állítják, hogy Adolf Hitler és közvetlen munkatársai, elsősorban Heinrich Himmler, Joseph Goebbels és Rudolph Hess élénk érdeklődése az ezoterikus tanok iránt jelentős hatással volt a Harmadik Birodalom politikai, sőt katonai döntéseire is.
Az amerikaiak hetvenöt százaléka azt állítja magáról, hogy a vallás fontos szerepet játszik az életében. Minden negyedik választó protestáns evangéliumi kereszténynek vallja magát. Nem véletlen, hogy az elnökválasztás során a jelöltek üzenetükben, programjukban, életrajzuk megismertetése során figyelembe veszik ennek a meghatározó társadalmi csoportnak a szempontjait.
Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején.
„Lehet választani: integráció vagy behódolás. Választhatunk két, egyaránt európai hagyomány között. (...) Európa találta ki a fasizmust, a nácizmust, a bolsevizmust. A totális ideológiák és rendszerek közül egyedül az iszlámizmus született Európán kívül.
"Akkor volt Jeruzsálemben a megújítás ünnepe, tél volt ugyanis, Jézus pedig fel-alá járt a templomban, a Salamon csarnokában" – írja János evangéliuma a zsidó naptár egyetlen téli ünnepére, a hanukkára utalva. A zsidó szentély újjászentelésére történő nyolcnapos emlékezés a hagyomány szerint a hajdani Makkabeus-féle szabadságharc hőseit állítja a középpontba, ám az elmúlt évtizedekben egyre többen utalnak a hanukka kapcsán a felszabadító küzdelem célpontjára – a Jeruzsálem szívében álló Templom-hegyre. A 2000.
Nem könny? feladat a hétvégi újabb palesztin vérfürdő után riportot írni Izraelről. Igaz, nem lett volna könnyebb az elmúlt tizennégy hónap során egyetlen nap sem, hiszen nem volt olyan hét, hogy ne folytatódott volna a válogatás nélküli, cinikus, a náci genocídium eszmei-gyakorlati folytatásának számító mészárlás.
Alaposan meglepte rajongóit Bob Dylan. A legendás énekes karácsonyi albumot készített, és egy interjúban, évtizedek óta először, újra beszélt hitéről is.
Budapesti látogatása során exkluzív interjút adott az ATV-nek Ronald S.
A messiási eszme és az antikrisztusok történetével és különböző megjelenési formáival foglalkozó sorozatunk előző számában korunk népszerű neognosztikus irányzata, a New Age-eszmekör messianizmusával foglalkoztunk. E heti cikkünk e témakör egyik markáns és népszerű ágazata, az úgynevezett UFO-jelenségek körül kialakult elképzeléseket foglalja össze. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a XX.

Arcok

Oliver Stone meglepő filmet készített. A World Trade Center nem keres és nemis kínál magyarázatot a szeptember 11-ei támadásra, de megmutatja, hogy a tragédia közben – ha ritka kivételként is, de – történtek csodák. Nem látjuk a gonosz arcát, de halljuk a halálos csapdába esett emberek kiáltását Istenhez és szeretteikhez. Összeesküvés-elmélet nincs, a terroristákat nem látjuk, de mégis tudjuk: ez a film rólunk is szól.

Interjú

A CFR az elit része, professzorok, jogászok, ex-CIA- alkalmazottak vesznek részt a munkájában, de a hatalom központja Washington. Úgy hallottam, hogy Ön volt az első riporter, aki élőben végigközvetített egy maratont. - Igen, ez még 1994-ben volt, a jeruzsálemi maratonon. Nyolc órakor indult a verseny, és a táv közben félóránként jelentkeztem be telefonon egy rádióműsorba.
Először is gratulálni szeretnénk a kilencven megélt évhez, és az első kérdést ezzel kapcsolatban feltenni: Mi a hosszú élet titka?
– állítja Paul Poudade francia nagykövet Magyarország EU-csatlakozásáról Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete Fotó: MTI

Oldalak