A patinás Devon

Ismerős a beletörődő sóhaj, hogy a dicső Nagy-Britannia már nem a régi? Hogy a multikulturális országban már alig találni tősgyökeres brit állampolgárokat? Talán mégis van remény: a letűnt korok szépségét és hagyományos értékeit őrző Devonban, Anglia egyik legautentikusabb megyéjében jártunk.

Észak gyöngyszemei

Clovelly valóságos kis ékszerdoboz Devon, régies nevén Devonshire észak-nyugati partjainál. A pár száz fős halászfalu a 13. század óta magántulajdonban áll, mindösszesen három család között cserélve gazdát; így maradhatott meg régies bája. A település keskeny és meredek macskaköves utcáin nem járnak autók és biciklik sem. Régen a halászok termetes fogásait szamarak juttatták fel a dombtetőre, míg ma a helyiek fatalpú szánon viszik házhoz nagybevásárlásaik súlyos szatyrait, vagy juttatnak célba egy-egy új bútordarabot. A faluban egy szálloda és két fogadó mellett megannyi ajándékbolt található, amelyeket a helyiek üzemeltetnek.
A The Cottage Tea Rooms eredeti devoni recept alapján készült cream tea-vel várja vendégeit csodálatos panorámás kilátást nyújtó teraszán. Az anekdota szerint Cornwall és Devon, Anglia két legnyugatibb megyéje között a mai napig tart a vita, hogy a scone-ra, azaz a tea mellé kínált porhanyós süteményre előbb a lekvár vagy a clotted creamnek nevezett tejes krém kerüljön-e. A jellegzetesen nyugat-angliai csemegével ma már az egész országban találkozhatunk. Clovellytől északra található Ilfracombe, ahol a Viktória királynő által építtetett barlangfürdők a mai napig működnek. Az örökzöld növényzettel, a dús pázsit borította dombokkal és a végtelen óceán látványával üdítő módon harmonizálnak a város viktoriánus épületei. Itt található egy kis dombtetőn Anglia legapróbb kápolnája, a St. Nicholas Chapel, amely 1321-ben épült. A tetején ma is üzemel a világítótorony, amelyet az ország legrégebbijének mondanak.

Sziklameredélyek és homokos partok

Észak-Devon nem csupán történelmi városaival nyűgözi le látogatóit. A hegyekkel körülölelt homokos partok és a rejtélyesen ködbe burkolózó vagy épp napsütésben szikrázó sziklaszirtek látványa bőségesen meghálálja a természetjárás fáradalmait. A croyde-i, Westward Ho!-i és woolacombe-i homokdűnék jól festenek a még ködlepte reggel bágyadt fényeiben is. A nap előrehaladtával az óceáni áramlatokat meglovagoló szörfösök hada és homokvárat építő fiatal, kisgyerekes brit családok népesítik be a partokat. Woolacombe-ból könnyed sétával elérhetőek a Jane Austen regényekbe illő Morte Point kicsorbult sziklái; bár esős időben ajánlatos vigyázni a csúszós köveken. A misztikus vidék hajótörések helyszíne és csempészek találkozóhelye is volt évszázadokon át.
A part menti ösvényen haladva végig a szemünk elé tárul az óceán, amely napsütéses időben élénk kéken ragyog. A zöldellő hegyoldalakon békésen legelésző bárányok között haladunk el. A Bull Point-i világítótoronyig vezető gyalogutat örökzöld cserjék és ciklámen színű gyűszűvirágok szegélyezik. A mérsékelten megerőltető, kevesebb mint 10 kilométeres túraútvonal Mortehoe csöpp településén ér véget.

A béke szigete

Lundy szigete egy rejtélyes ékkő az Atlanti-óceán és a Bristol-csatorna találkozásánál Északnyugat-Devon partjaitól 16 kilométer távolságra. Nevét a környéken őshonos fekete-fehér színű, színes csőrű, mesekönyvbe illő vízimadárról, a lundáról kapta. Lundy történelmét viking és normann hódítások, hajótörések, lovaglegendák és kalózmítoszok tarkítják. A kis sziget a turistaházak mellett bronzkori romoknak, egy középkori kastélynak és több világítótoronynak is otthont ad. A történelem során királyi családok és pénzemberek is ellenőrizték. 1969 óta a National Trust, a természeti értékek megőrzéséért felelős brit szervezet tulajdonában áll.
Bár a földdarabot háromezer év óta folyamatosan lakják, jelenleg 28 ember él rajta, és a látogatók csak szervezett hajó- vagy helikopterutakkal közelíthetik meg. Az MS Oldenburg hajó harminc éve szállít utasokat a szigetre. Napos időben a devoni lankákról is látni a Bristol-csatorna legnagyobb szigeteként számon tartott, 4,8 kilométer hosszú és 800 méter széles földdarabot. A hajóút során nem csak a sziget távolban filmszerűen felsejlő alakját érdemes kutatni az atlanti horizonton; a szerencsésebb bámészkodók egy-egy delfint is megpillanthatnak.
A part menti séta az egyedi növény- és állatvilág felfedezésével, és a hol rejtelmes legendába, hol romantikus regénybe illő partszakaszok látványával kecsegtet. A zordabb időjárási viszonyok miatt az Atlanti-óceán felőli partokon drámai sziklameredélyek és kopárabb szirtek, míg a szélvédettebb keleti oldalon szinte őserdei hangulatot kölcsönző buja növényzet a jellemző.
A szigeten és a kavicsos, sziklás part mentén barangolva találkozhatunk többek között lundákkal, szürke fókákkal, óriáscápákkal, szikaszarvasokkal, vadkecskékkel és a híres lundyi pónikkal is.

Tarka élmények a Tarka Trailen

A Tarka Trail egy 290 kilométeres túraútvonal, ami egész Devont körbejárja; ennek része a közel 50 kilométer hosszan húzódó folyóparti bicikliút. Nevét Tarkáról, a vidráról, Henry Williamson regényének hőséről kapta. A folyóparti Barnstaple ideális kiindulópontként és szálláshelyként szolgálhat. Instowban megállhatunk a Taw folyóba benyúló óceán homokos torkolatánál egy piknikre vagy pancsolásra, bár az óceánból érkező víz a nyári hónapokban is meglehetősen hideg. Az egyik leglátványosabb esemény ezen a vidéken minden bizonnyal az árapály-jelenség, amelynek ideje minden napfél-egy órával későbbre tolódik. Bidefordba érve egy kellemes angol halászvárossal találkozhatunk. Kisgyermekes családoknak, versenybiciklizőknek egyaránt feltöltődést jelent a túra.

Az angol Riviéra

Dél felé robogva hamar szemünkbe tűnik az északi és a déli devoni táj különbözősége. A közvetlenül a part mentén kígyózó vasútvonalon megcsodálhatjuk a vidék jellegzetes vörös szikláit. Észak felől érkezve útközben érdemes betérni a megyeszékhelyre, Exeterbe, és megtekinteni a római kori romokat, Anglia harmadik legrégebbi zsinagógáját, valamint
a 11. században épült katedrálist. A Torbay-öböl homokos tengerpartjai és fehér vitorlás kikötői mediterrán hangulatot keltenek.
Torquay-ben a domboldalról lefutó történelmi utcácskákból a kikötőbe érve elbámészkodhatunk a zajos forgatagban, vagy felülhetünk a közel 60 méter magasra röpítő óriáskerékre, ahonnan lélegzetelállító látványt nyújt a város és a La Manche-csatornára nyíló öböl képe.

Royal Cornwall Show