Kereső toggle

Gazdálkodó családok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Budapesti Kongresszusi Központban rendezték meg a Családi gazdaságok világfórumát és találkozóját március 4-6. között.A tudományos tanácskozások mellett a kongresszusi központ körüli faházikókban a családi gazdálkodók portékáiból is ízelítőt kaptak a járókelők. A vásári forgatagban jártunk mi is felmérni, milyennek tartják a családi gazdálkodók a helyzetüket Magyarországon.

Az esemény központi üzenete szerint a világ mezőgazdaságának jelentős része családi gazdálkodásokon alapul, melyek nemcsak a hagyományokat viszik tovább, hanem segítenek megőrizni Földünk erőforrásait is. Az európai mezőgazdaságban 63 százalékos a jelenlétük, az alacsony jövedelmű országokban ennél is nagyobb, Ázsiában például  85 százalékos. A hivatalos adatok szerint Magyarországon több mint 460 ezer családi gazdálkodó, őstermelő van, és számuk folyamatosan növekszik.

Feldman Zsolt helyettes államtitkár közleménye szerint a magyar mezőgazdaságban a családi gazdaságok kiemelt szerepet töltenek be, ezért is vállalta Magyarország a Családi gazdaságok világfórumának megszervezését, melyet az unió is támogatott. Megvitatták a gazdaságokat érintő legfőbb pénzügyi kérdéseket, az adó- és cégjogi helyzetet, foglalkoztak a gazdák együttműködésével, és hangsúlyos szerepet kapott a nők és a fiatal gazdák helyzete is.

A plenáris és szekcióülések ideje alatt kint árusító termelők nem igazán voltak tájékozottak, hogy milyen konkrét intézkedések vagy javaslatok várhatók az ágazatra nézve, a rendezvény angol nyelvű honlapja valószínűleg sokuk számára nem adott elég támpontot. Így azt is csak a rendezvény végén tudták meg, hogy a konferencia számukra is nyitott volt. Azt mindenképpen pozitívumnak tartották, hogy ingyenesen jelen lehetnek és árusíthatnak, és megismertethetik termékeiket az arra járókkal. A forgalom közepesen erős volt, a XII. kerületi lakosok vásárlóerejének megfelelően. A kiállítók többségének törzshelye a Kossuth téri árkádok alatt található, innen ismerték a minisztérium felelős munkatársát is, aki felkérte őket kiállítónak. A vajdasági és erdélyi kiállítók voltak a legelégedettebbek, igaz, a magyar adótörvények és politika őket érinti legkevésbé.

A gazdálkodók tapasztalata szerint a magyarok érdeklődése növekszik a termékeik iránt. A visszajelzésekből arra következtetnek, hogy a fogyasztóik tudatosan választják a kereskedelmi láncoknál kapható konkurens termékekkel szemben a kézműves, sokszor biotermékként is minősített áruikat, és többnyire csak az anyagi helyzetük miatt döntenek sokan mégis a silányabb minőség mellett.

A gazdálkodás nehézségeinek enyhítésére a villámfelmérés során az adóterhek csökkentése és az értékesítési lehetőségek bővítése hangzott el javaslatként a leggyakrabban, a legkevésbé pedig a pályázati és hitelfelvételi lehetőségektől várják a helyzet jobbra fordulását. A húsipari gazdálkodók a multicégek helyett a kkv-k támogatását ajánlották megoldásnak. Emellett több száz úgynevezett vágópont felállítását tartanák szükségesnek, amelynek használatával jelentősen csökkenteni lehetne a hústermékeik árát.

A megkérdezettek azt tapasztalják, hogy az uniós tagországok foggal-körömmel védik a családi gazdálkodásaik, őstermelőik piacát, és nem csupán pénzbeli támogatásokkal, emiatt nem tudnak sokan még magas minőségű magyar termékekkel sem terjeszkedni a külföldi piacok irányába. Sok országban már óvodáskortól megismertetik a gyerekeket a saját hazai termékeikkel, és ezek fogyasztására nevelik őket. Az uniós országok fogyasztói általában úgy gondolkodnak, hogy amit náluk meg lehet termelni, azt nem veszik meg más országból. Hazánkban ez a hozzáállás egyelőre inkább csak kommunikáció szintjén érezhető, a gyakorlatban az emberek nagy része azt veszi meg, amit megenged a pénztárcája.

Világfórum

Az ENSZ közgyűlése a 2014-es évet a Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének nyilvánította, melynek első szakmai eseményét Magyarországon rendezte meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) karöltve a Vidékfejlesztési Minisztériummal.  A március 4–6. között tartó „Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című eseményre több mint 30 országból érkezett magas, főként miniszteri szintű delegáció, valamint 104 ország képviseltette magát. A tudományos tanácskozás ideje alatt a helyszínen expójelleggel több mint 80 magyar és külföldi kiállító kínálta a portékáját.

Hungarikummá válhat a vasbor

A vajdasági Török Árpád borász kezdeményezésére vizsgálják a helyi hagyományoknak megfelelően készült fekete szederből készített bor hungarikummá minősítését. A szederbor, vagy ismertebb nevén vasbor régóta ismert ezen a vidéken, a szeder magas vastartalma miatt vashiányos, vérszegény betegek kezelésére is szolgált. A Vajdaságban – akárcsak Erdélyben is – a gyümölcstermesztés megszokott módja mellett az alapanyag beszerzése a sokszor érintetlen erdőkben, tisztásokon található erdei gyümölcsök begyűjtése révén történik. Ez egyrészt sok embernek nyújt megélhetést, másrészt olyan egyedülálló készítmények köszönhetők ennek az életformának, mint az igazi erdei szamócadzsem vagy a somlekvár.
A vasbor fogyasztása magas vérnyomás esetén ellenjavallt, viszont a gyümölcs maga jótékony hatású ez esetben is. A fekete szeder és a belőle készült szörp, lekvár, bor, valamint ecet fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatású, gazdag nyomelemekben, ellagsavtartalma miatt az immunaktivitást növeli, baktérium- és gombaölő hatása van. A gyümölcs mellett a növény levele is gyógyhatású, főzete emésztési problémákra, vércukorszint-csökkentésre, gyulladáscsökkentésre, száj- és fogínybetegségekre, aranyér ellen és köhögésre is hasznos.

Olvasson tovább: