Kereső toggle

Pénz és tésztaszűrő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jó lenne, ha a gyerekeink mindenből többet-jobbat kapnának, mindenben kiválóbbak lennének nálunk. Jobb iskolákba járnának, szebb ruhákba öltöznének, és mindenestül többre vinnék. Nos, egy területen elég könnyű dolgunk van nekünk, kisgyerekes szülőknek: a pénzügyi nevelés terén többet adni nekik – a mi generációnknak ugyanis ebből elég kevés jutott.

„Még mindig nagyon sok családban tabu a pénz – tudtam meg Himer Csilla pénzügyi nevelőtől –, nem illik beszélni róla. Ez pedig menekülő embereket eredményez.” A gyerekek a családi gyakorlatból így is sokat megtanulnak, és leveszik a szülői mintákat, de ahogy sok más területre igaz, a pénzzel sem – sőt pláne nem – jó csupán ösztönösen bánni. A pénzügyi intelligencia fejlesztése több mint egy évtizede népszerű téma Magyarországon is, a bestsellernek számító Gazdag papa-sorozat könyvei az olvasó emberek széles táborát elérték már, gyerekek számára azonban kevés ilyen témájú kiadvány található a könyvesboltokban. Himer Csilla a Pénzmesék-sorozattal ezt a hiányt igyekszik pótolni, méghozzá az alapoknál kezdve: nagycsoportos-kisiskolás gyerekekre koncentrálva. A szépen illusztrált mese- és foglalkoztató könyvek egy folytatásos történetbe ágyazva ismertetik meg az alapokat a kicsikkel jól fogyaszthatóan, gyereknyelven, nem túlzottan tanmeseszagúan. A történetet feladatokkal dolgozhatják fel a gyerekek, és innen elindulhat a beszélgetés is.

Nehéz erről a témáról úgy írni, hogy az gazdaghoz, szegényhez egyaránt szóljon. Himer Csilla úgy közelít a pénzhez mint eszközhöz, jobbára értéksemlegesen. „Funkció szempontjából a pénz semmiben sem különbözik a tésztaszűrőtől. Legfeljebb az egyenértékűsége miatt fontosabb nekünk” – mondja az írónő.

A történet központi gondolata a takarékosság, és azt igyekszik kedvesen bemutatni, hogy ha önfegyelmet gyakorlunk, és félreteszünk, akkor nagyobb anyagi célokat is elérhetünk. Mivel a vágyak beteljesülésének késleltetése amúgy is ennek az életkornak az egyik „tananyaga”, nevelési célja, az időzítés éppen megfelelő. 

A könyv egyik erőssége, hogy szerzője magyar, és a magyar viszonyoknak megfelelően tanít az anyagiakról, a másik pedig az, hogy nem csupán otthoni esti mesének, de szakköri foglalkozásra, óvodai feldolgozásra, napközibe egyaránt alkalmas. Anyukáknak és pedagógusoknak is segíthet hozzáfogni a témához, és aktivizálja a gyerekeket is. Persze ehhez a szülők is kellenek: elsőként egy kis zsebpénzzel biztosíthatják az alaptőkét, de lehet olyan apróbb munka otthon vagy a szomszédságban is, amivel egy-egy ötven vagy százforintost „megkereshetnek” a gyerekek. Ennek elköltésébe azután ne szóljunk bele – tanácsolja a szerző –, hadd tanulja meg akár a maga kárán is, milyen az, ha a mesebeli tücsökként viselkedik és nem hangyaként.

A Pénzmesék-sorozat első négy könyvének bemutatóját a Szülők Háza játszóházban tartották, ahol hétéves tesztalanyunk mérsékelt lelkesedéssel nyilatkozott ugyan, de azért egyértelműen élvezte a „pénzes játszóházat”. Rövid játékokkal, énekekkel tette a szerző színessé a foglalkozást, ezek szintén elérhetők online az érdeklődő pedagógusok számára. A későbbi kontrollkérdések azt mutatták: az üzenet átjött „próbavásárlónknak”, sőt a főszereplővel, a bölcs 50 forintossal is tudott azonosulni.

Himer Csilla azt ígérte, folytatni fogja a sorozatot 3-4. osztályosoknak szánt könyvekkel is. Honlapján további hasznos apróságokra, forrásokra, kalkulátorokra lelhetnek a felnőttek is: többek között jól kidolgozott háztartási naplóra, ami néhány hónap alatt segít választ adni arra a kérdésre, hogy hol is tűnik el ennyi pénz…

Olvasson tovább: