Kereső toggle

Bitcoin: a digitális érme

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bitcoin nem játék, ez egy létező valuta, ami 200 millió dollárnyi devizaforgalmat produkált egy hónap alatt. Érdekessége, hogy nem nemzeti bankok nyomtatják, hanem egyszerű emberek számítógépekkel állítják elő. Semmilyen államnak, banknak, szervezetnek nincs rá befolyása. Még az alkotójának sem.

A bitcoin 2009-ben indult útjára, amikor Satoshi Nakamoto „kibányászta” az első 50-es digitális érmét. A „bányászás” kifejezés arra utal, hogy az előállítása hasonlít az aranybányászatra. A munkások computerek, amelyek hosszas számításokkal végigellenőrzik az összes számkombinációt, hogy rábukkanjanak egy, a bitcoin matematikai feltételeinek megfelelő kódra. Egy ilyen kód 50 BTC-t, vagyis bitcoint ér. A találathoz szükséges számítási idő lassan növekszik a bányászott mennyiség függvényében. Így garantált, hogy nem keletkezik felesleg a devizapiacon. Minél több BTC létezik, és minél több számítógép dolgozik a bányászaton, annál kevesebb új pénz kerül a gazdaságba, fenntartva ezzel az igényt.

2010-ben alakult meg a BTC-piac, pár hónapra rá egy Laszlo nevű felhasználó végrehajtotta az első fizetést, és jóízűen elfogyasztotta a 10 ezer BTC-ért vásárolt pizzáját. Akkoriban még gyorsan ment a bányászat, keveset ért a bitcoin. Az elmúlt hetekben egy BTC-ért 266 USA-dollárt is kértek. 10 ezer BTC ma már komoly vagyon, de még a közelmúltban is teljesen más volt a helyzet. Idén januárig 10 dollár körül volt az árfolyam, majd január közepétől lassú emelkedésbe kezdett. Egészen március elejéig, amikor is elérte a 30 dollárt, majd begyulladtak a rakétahajtóművek. A híreket olvasva nem nehéz beazonosítani az összefüggéseket, főleg ha ismerjük a bitcoin másik oldalát is.

A bitcoint nem üzemelteti senki, nincs központi szerver, sőt szerver sincs. Teljesen elosztott rendszer, az egyes felhasználók számítógépein többszörözve vannak az átutalások bizonyítékai. Amíg az interneten vannak bitcoin tárcát futtató számítógépek, és amíg a bitcoin matematikai alapjaiban megbíznak a felhasználók, addig a bitcoin értéket fog képviselni, az utalások végbemennek, lehet vásárolni. Mivel nincs központja, nem lehet lekapcsolni, lefoglalni, letiltani.

A hatóságok számára ez egy megállíthatatlan szörnyeteg. A számlaszámok tulajdonosát csak a küldő és fogadó fél ismeri. Aki el akarja rejteni a vagyonát, az offshore bankszámlákban gondolkodott eddig, de a ciprusi események és az offshore módszerek ellen nemrég nyilvánosságra hozott nyomozások árnyalják ennek a megoldásnak a megbízhatóságát. Nem csoda, hogy a kereslet meglódult, a forgalom és az árfolyam a többszörösére növekedett.

A bitcoinnak azonban van egy harmadik oldala is. Eleinte személyi számítógépekkel dolgoztak, a manapság használatos eszközökkel akár hetente is találhattunk egy 50-est érő kódot. Jelenleg, ha nem változna a világ, akkor egy 1200 dolláros készülék fél év alatt hozná vissza az árát. A világ azonban változik, nemcsak gazdasági, hanem technológiai szempontból is.

Előrendelhetők ASIC technológiával működő bányagépek, amelyek ma akár negyedóránként találhatnának egy-egy 50-est, naponta több 10 millió forintnyi bevételt produkálva. Jó kérdés, hogy az ilyen aranytojást tojó tyúkokat miért adják el? A választ szintén a bitcoin sajátosságai adják. A rendszer a bányászat nehézségén keresztül úgy szabályozza magát, hogy a világon körülbelül 10 percenként egy érme készülhet el. Az új gépek beindítása jelentősen átalakítja majd a bányászat nehézségét. Sőt, sejthető, hogy a február óta tartó számítási nehezedést a prototípusok tesztelése és beindítása okozza. Elterjedésük az FPGA-s készülékek találati valószínűségét olyannyira lerontja, hogy teljesen gazdaságtalanná válnak, de lehet, hogy az ASIC gépek sem lesznek hamarosan aranytojást tojó tyúkok. Nem csoda, ha a gyártók még nem szállítanak gépeket, csak előrendelést vesznek fel, amíg sűrűn csilingelnek a digitális érmék.

A véletlen összjátéka, hogy az off-shore birodalmak megingása generálta keresletnövekedés és az ASIC gépek megjelenése miatt leromló bányászati teljesítmény egyszerre jelentkezik. A BTC-tulajdonosok örülnek, a bányászok viszont erős versenyhelyzetbe kerültek, komoly befektetések nélkül bezárhatják a kaput. A kívülállók pedig kíváncsian várják, hogy vajon a BTC egy múló divat lesz-e, vagy a szabad és független világgazdaság alapja.

Olvasson tovább: