Kereső toggle

Tüskéshátú barátunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vadgesztenye minden évszakban szép, de az őszi időszak a legemlékezetesebb. A tavaszi rügyezés után nagy fehér virágokkal vonja magára a figyelmet, a forró nyári napsütésben pedig hűvös, zöld alagutat képez az utak mentén, mint például Parádfürdő és Recsk között, vagy Keszthelyről dél felé indulva. Mire azonban elkezdődik az iskola, a gyerekek kincsesbányájává változik a fa alja: az avarban felbukkanó gesztenyék kicsiket és nagyokat egyaránt játékra hívnak, de éppenséggel őszi dekorációnak sem utolsók.

Hazánk eddigi leghíresebb gesztenyefája valószínűleg a királyvölgyi gesztenyefa Kőszegen. A népnyelv 800 évesnek tudta, bár az évgyűrűk száma alapján inkább 481 évesnek becsülhető. 1963-ban hajtott ki utoljára, tehát az ültetése nagyjából Mátyás király korára tehető. A közel félezer éves vadgesztenyefánk azonban „elbújhat” a szicíliai Százlovas Fa mögött, melynek korát 2000 és 4000 év közöttire teszik. Ez kontinensünk legöregebb fája, gesztenyefélék között pedig a világbajnok.  Töve (az ókori gyökereken kinőtt új tősarjakkal együtt) 58 méter kerületű, és a mondák szerint régebben az odvas tövek közt egy kis fakunyhó is rejtőzött. Az Etna oldalán növő fa neve egy legendából származik, mely szerint Aragóniai Johanna nápolyi királynét és százfős lovas kíséretét egyik útja során a közelben érte egy heves vihar. A királyné a hatalmas gesztenyefa alatt húzta meg magát teljes csapatával együtt.

Bár a vadgesztenyefák potenciális életkora több száz év, a városi fák ennek töredékét képesek csak megélni. Idén az aszály sem kedvezett a fáknak, de az utóbbi években három olyan tartós probléma is jelentkezik, amely gyengíti az amúgy sem fiatal magyar vadgesztenye-állományt. A Hetek kérdésére Pásztor Petra, a Parkfa védelem munkatársa kifejtette, mi az oka annak, hogy a gesztenyék levele nyár közepére megbarnul, és augusztusban már elhullajtják leveleiket, mielőtt még a termések beérhetnének. A korai levélhullatás fő oka a vadgesztenyelevél-aknázómoly, mely nagyjából az ezredfordulón jelent meg hazánkban. A lepke lárvája úgynevezett aknákat rág a levélszövetben. Évi három-négy nemzedéke miatt nyár közepére az egész levelet elboríthatják az aknák és a levelek elszáradnak. Rosszabb helyzetben vannak a városi vadgesztenye fák, melyeket gyakran körbebetonoznak. A gyökér a vizet és a tápanyagot nem tudja felvenni, mert a gyökér felszívó öve a beton alatt helyezkedik el. Ezen felül a levegőszennyezés és az útsózás sem kedvez a faállománynak. A harmadik, járulékos problémát pedig a gombabetegségek jelentik, melyek gyakran a legyengült fáknál jelentkeznek. A giugnardia levélszéltől induló, V alakú, vörös száradást okoz, a lisztharmat fehér bevonatot képez a levélen. A magas, sűrű lombozatú fáknál a permetezés csak részmegoldást jelent:  sokszor nem jól időzített, és nem a megfelelő szerrel történik a védekezés. Pásztor Petra az injektálást javasolja: a törzsbe juttatni a növényvédőszert ami belülről, egy vivőanyag segítségével jut fel a levelekig és ott fejti ki hatását. Ez a rovarok és gombák ellen is megoldást jelent. Évenként három-négy kétséges sikerű permetezés összege elegendő évente egy rovarölőszeres injektálásra, ami mindig látványos eredményt hoz. Az egészséges, öreg fák egészen őszig megőrzik leveleiket és megannyi tüskés, zöld golyót hullatnak az avarba, melyből fényes gesztenyetermések kerülnek elő, a gyerekek nagy örömére.

Kippkopp

A magyar gyerekek különösen Marék Veronika Kippkopp-sorozata óta rajonganak a vadgesztenye terméséért. A gesztenyefigurák ötlete teljesen eredeti, ráadásul a mesék cselekménye fordulatos és izgalmas. A választékos nyelvezet, az igényes mondatok pedig igazi klasszikussá emelik a sorozatot. „Anélkül közvetít értékeket az összes mese, hogy szájbarágósan didaktikus lenne, vagy okoskodva tanulságokat fogalmazna meg” – írja a kulturfalat.hu műkritikusa. A sorozat hihetetlen empátiával tárja fel a barátság, a család vagy épp az elveszettség és a ránk leselkedő veszélyek témáját. Különösen szép az a szimbólumrendszer, melybe a férfiasság és a nőiesség mibenlétét öltöztette a szerzőnő. Először Kipkopp született meg, és kellemesen élte örömteli, de mégis valamiképpen hiányos életét, mígnem váratlanul felbukkant a gesztenyelány, Tiptopp. Mesehősünk, Kipkopp az  odaadó családfő, aki azért szereti néha „a maga útját járni”. Tiptopp a női alkat megtestesítője, akit védelmezni kell, aki egy kicsit aggodalmaskodik, akár még zokog is, de melegséggel árasztja el az otthont, és gondoskodik a gesztenyegyerekekről, vagyis a kipikopikról. Egy őszi séta szemet gyönyörködtető kikapcsolódás a lehulló levelek színkavalkádjában. Még jobb, ha vadgesztenyefák is útba esnek, mert akkor a gyerekek összegyűjthetik a gesztenyéket a saját készítésű Kipkopp és Tiptopp figuráikhoz. Amint sikerült változatos méretű és formájú gömbökkel teletömni a zsebeket, indulhat is a gesztenyefigura-készítés. Mindössze egy adag fogpiszkáló és egy dugóhúzó szükséges a kedves kis szobrocskákhoz. Ha igazán kreatív darabokat szeretnénk, makksapkával és más termésekkel is gazdagíthatjuk a felhozatalt vagy filccel dekorálhatjuk őket.

Gyógyhatás
A vadgesztenyét a népi gyógyászat évszázadok óta ismeri, melyet azóta tudományos vizsgálatok is alátámasztottak. Egyik hatóanyaga az eszcin, mely jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. A kéregből nyert eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotórésze. A leveleket hagyományosan ízületi bántalmak enyhítésére használják. Külsőleg régóta használják fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként. A vadgesztenyelevélből készült teát vese- és májbetegségek esetén, valamint várandósság és szoptatás ideje alatt nem ajánlatos fogyasztani, ugyanis hatóanyagai más gyógyszerek megkötését akadályozhatják. Egyes adatok szerint a gyermekeknél gyomor-bélrendszeri irritáció lépett fel a mag és a héj darabkáinak fogyasztását követően.
(gyogynovenyhatarozo.hu)

Chonker, a vadgesztenyejáték
Az angol gyerekeknek a vadgesztenyéről minden bizonnyal a chonker jut eszükbe először. A chonker lényege, hogy a két versenyző zsinegre fűzött gesztenyéje közül az egyik minél előbb eltörjön. Az átfúrt terméseket egy-egy, körülbelül 25 cm hosszú zsinegre fűzik. Az egyik gesztenyét mozdulatlanul lógatják, míg a másik versenyző az ő zsinegre fűzött gesztenyéjével lendít és üt. Ha a termések épek maradtak, akkor néhány próbálkozás után cserélnek. A többszöri és erős ütések hatására az egyik gesztenye előbb vagy utóbb eltörik, és akkor a győztes gesztenye a következő fordulóba kerül. A játék annyira elterjedt, hogy 1965 óta Chonker Világbajnokságot is rendeznek. 1998-ra már több mint 50 különböző országból érkeztek a versenyzők, akiket különböző szekciókra osztanak nem és életkor szerint. A bajnokság bevételeit kezdetektől fogva a fogyatékkal élők támogatására fordítják.

Olvasson tovább: