A könyv budapesti bemutatóján, az Alexandra Irodalmi Kávéházban a szerző kötetlen beszélgetés keretében történeteket mesélt azokból az időkből, amikor még Szlovákiában élt szüleivel, beszélt a náci haláltáborok pokláról, és arról, hogy szülei találékonysága és a Gondviselés hogyan segített neki mindezt túlélni.
Felelevenített kibucsztorikat is, melyek bepillantást engednek a cionista pionírok mindennapjaiba. Olyan helyzetekbe, amikor ágyneműjegyekért már addig is együtt élő párok mégis összeházasodtak, de a rabbi elé nem mindig azok álltak, akiket ténylegesen össze kellett adni, vagy amikor a Magyarországra látogató izraeli delegáció hatalmas dilemmával találta szembe magát: a pont akkor hazánkban tartózkodó palesztin küldöttség Abu Ijáddal az élén hajlandó volt tárgyalóasztalhoz ülni velük, viszont számukra tiltott volt a PFSZ-szel tárgyalni.
Mesélt a Kádár-éra alatti hatalmas bevándorlási hullámról, amikor a háborút átvészelt, Magyarországra visszatért zsidók tömegesen költöztek Izraelbe az olyan „népi rigmusok” hatására, mint „vigyázz, Itzchik, most nem viszünk Auschwitzig”.
A holokauszt poklát is megjárt író-újságíró elmondta: a túléléshez elengedhetetlen a humor és a derű – akiből ez kihalt, nem volt képes tovább cipelni az emlékek terhét.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2006. 10. 06. (X/40)
