El tudnak képzelni egy olyan könyvtárat, ahol nincsenek könyvek? Csak egy nagy terem van számítógépekkel, melyeken bármikor előhívhatók a kiadványok? Sőt, maga a könyvtár intézménye is létezik internetes változatban, ahonnan az olvasnivalók bármikor letölthetők. Ne feledjék: mindez csak nálunk újszer?!
Vajon kiszoríthatja-e a komputer a nyomtatott könyvet az emberek életéből? Úgy tűnik, hosszú távon megfér a kettő egymás mellett. Az olvasói szokásokról szóló felmérések azt sugallják, hogy a digitalizált világ még csak kis tért hódított meg magának, ezt is első sorban szórakoztató, nem pedig ismeretterjesztő jellegének köszönheti – funkciója ezek szerint a nyomtatott kultúra ellentéte.
A könyvkiadás egyik legnagyobb problémáját a magas költségek jelentik: a hagyományos nagy kiadók világszerte válságról beszélnek. Ha az USA-ban manapság valamit kiadnak, annak többnyire aktuális problémáról kell szólnia, praktikusnak kell lennie, ezzel is biztosítva a kiadás megtérülését.
A könyvkiadás költségeinek hatvan százalékát a nyomtatás, kötés és a tárolás teszi ki. Erre a problémára valóban megoldást jelent a digitalizált forma, ami lehetővé teszi a folyamatos frissítést, bővítést is. A digitalizálódást ezért a kiadók, ha nem is a válság megoldásának, de legalábbis enyhítésének tekintik. A jövőben elképzelhető, hogy a veszteségesebb cégeknek a gazdaságilag előnyösebb, elektronikus kiadásra való átállás lesz célszerű. Példa erre egy itthoni eset, amikor az orvostanhallgatók részére e könyvkiadó tett fel az internetre olyan jegyzeteket, melyeknek kinyomtatására nem volt pénz, így a hallgatók azt a nyomtatott forma feléért letölthették. (Sz?cs Emese)
2001. 11. 16. (V/46)
