Egy 1989-ben végzett felmérés szerint az először Magyarországra látogató turisták
többsége negatív benyomásokkal hagyta el az országot. Ennek mindenekelőtt az volt az
oka, hogy a megkérdezettek minden szempontból elégedetlenek voltak a szolgáltatások
minőségével: a tárgyi feltételek nem voltak kielégítőek, az alkalmazottak pedig
jobbára közönyösen, barátságtalanul, sőt udvariatlanul viselkedtek. Sok válaszadónak
az volt az érzése, hogy csak két lábon járó pénztárcának tekintik őket, a lehető
legtöbb pénzt próbálják meg kipréselni belőlük, és nem is mindig a legbecsületesebb
eszközökkel. Többen megjegyezték, hogy a szolgáltatói szférában nem elég, hogy
nem köszöntik a vendéget, nem köszönik meg látogatását, de még görcsösen
komorak is, és nem képesek jó hangulatot kelteni, mosolyogni.
"A mosoly a vendégszeretet kifejezésének egyik elsődleges eszköze. Szolgáltatásaink
mosolynélkülisége valószínűleg visszavezethető a pesszimista, problémázó és a
világot feketében látó általános magyar pszichológiai beállítottságra – állítja
Ceybert Róbert Gyula, a Gasztronómiai Világtársaság elnöke a Publicpress legutóbbi
hírlevelében. – A turistákkal bármilyen szolgáltatás terén foglalkozó embereknek
azonban nem szabadna bevinniük személyes problémáikat egy olyan munkahelyre, ahol a
vendégszeretet kifejezési formáit várják el tőlük."
Thaiföldön a szállodákban nem volt soha probléma a mosollyal, mert a thai a világ
legmosolygósabb és legbarátságosabb népe, amely nagyon büszke országának kultúrájára,
vallására, királyságára és konyhájára, melyekről áradozva beszélnek a külföldiek.
Hongkongban pedig a nyolcvanas években – okulva a barátságtalanság negatív
tapasztalataiból – a luxusszállodákban kötelező jelleggel bevezették a személyzet
részére a vendégfogadási és "mosoly-kommunikációs" gyakorlatokat – meglehetősen
eredményesen.
A turizmussal foglalkozó szakembereinknek, illetve a szakképzésben oktatóknak a
legkomolyabban foglalkozniuk kellene a magyar vendégszeretet kommunikációjának problémájával.
Egyre időszer?bbé válik ugyanis, hogy hazánknak kialakuljon a szolgáltatások minőségére
épülő, pozitív és sajátosan magyar turisztikai arculata. (L. K.)
1999. 12. 04. (III/48)
