Kereső toggle

Jóindulatú bivalycsorda

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park táján járók két érdekes természetvédelmi
ritkasággal ismerkedhetnek meg. 1981-85 között készült el a Kis-Balaton első tározója,
hogy a Balatont a túlzott elmocsarasodástól megvédje. Ebben a tározóban több sziget
is található, ezek közül az egyik a Kányavári-sziget, a paradicsom a madarak
szerelmesei és a horgászok számára.

A családok Keszthelyről, Hévízről akár egynapos program keretében gyerekekkel is
ellátogathatnak ide, mert autóval vagy kerékpárral jól megközelíthető. A parkolóból
a 2 km hosszú szigetre – stílusosan – egy gőzöléssel hajlított fából készült
hídon mehetünk át. A sziget belsején murvával felszórt út vezet át, de akár több
órán át is barangolhatunk. Egy kisebb és egy nagyobb (4 emelet magas) fa kilátóból
távcsővel szemügyre vehetjük a tájat és az élővilágot. A szigeten mocsári
ciprusok tövében horgászhatunk is, amihez napijegy 250 forintért a halőrházban váltható.

A Kányavári-szigettől táblákkal jelölt úton ötperces autózással jutunk el Kápolnapusztára,
ahol a Magyarországon egyedülálló bivaly- és szürkemarha-rezervátum található. A
30 éve működő rezervátumban 32 bivalyborjú és 50 kifejlett példány, valamint 26
szürkemarha él háborítatlanul.

A házibivaly őse a jelenleg is vadon élő indiai vadbivaly. A bivaly a meleg éghajlatú,
mocsaras vidéket szereti, ahol akár 6-8 órát is eltölt a vízben kényelmesen elnyújtózva,
kérődzve. Hazánkban Zala és Somogy megyékben tenyésztették, elsősorban igavonó állatként.
Első példányait az avarok hozták be, de az egykori százezres hazai állomány
napjainkra 100 alá apadt a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása miatt. Erdélyben
viszont még ma is nagy számban találkozunk házibivallyal.

A bivaly hosszú ideig, 30-35 évig él, teje háromszor zsírosabb a tehéntejnél.
Szervezete a fertőző betegségekkel szemben sokkal ellenállóbb, mint a szarvasmarháé,
ezért megőrzése és tenyésztése – kultúrtörténeti értéke mellett – genetikai
szempontból is fontos feladat.

Aki először lát szelíd bivalyt, megijed e hatalmas, sötét testtől, de csakhamar
meggyőződhet róla, milyen igazságtalanság pusztán a külső alapján ítélni. A házibivaly
jóindulatú állat, egyedül a tehén mutatja ki, hogy félti nemrég ellett borját. Ha
az autót a parkolóban hagyjuk, gyalogosan besétálhatunk akár a csorda közepébe, sőt
meg is simogathatjuk a több mázsás állatokat. A rezervátum egész évben látogatható,
és az ott dolgozók készségesen körbevezetnek a karámokban, istállókban, kérdéseinkre
is szívesen válaszolnak.

Még egy jó tanács: a felejthetetlen pillanatok megörökítése érdekében feltétlenül
vigyünk magunkkal fényképezőgépet!

Olvasson tovább: