Kereső toggle

Az elitliga és az MLSZ

Bekeményítenek a BL szervezői

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az UEFA legújabb terveivel szemben csak egyértelmű tiltakozással lehet fellépni. „Gyors és hatalmas változások jönnek.” „Miért osztozzunk a pénzen, ha ti senkit nem érdekeltek?” Ezekkel a mondatokkal foglalható össze egy nyilatkozat az elmúlt napokból, amely elgondolkodtató folyamatokra mutat rá a labdarúgásban. És amely eklatáns példaként szolgál – valamelyest a sport világától függetlenül is –arra, hogyan nyúlhatnak át emberek millióinak a feje fölött „öltönyös” bürokraták bármiféle szakmai vitát ignorálva, kulturális vívmányokat szétcincálva, természetesen a „nemzetköziesítés” és a profit (egyoldalú) csiholása jegyében.

A nyilatkozat egy bizonyos francia labdarúgó-edzőtől, Arsene Wengertől származik. Wenger annak apropóján szólalt meg, hogy 22 év edzői munka után távozik Angliából. Távozása egy régi világ eltűnésének is a jelképe lehet egyúttal, amely képet a nyilatkozata csak még erőteljesebben alátámaszt.

Wenger szerint az európai labdarúgás világa alapvetően és gyorsan változik majd a következő években egy új, úgynevezett „elitliga” bevezetésével. A Nemzetközi és Európai Labdarúgó Szövetség (FIFA, UEFA) köreiben is bennfentes edző utalást tett arra, hogy az elitligával a labdarúgás úgymond hagyományos közegei, a nemzeti bajnokságok is gyorsan marginalizálódnának. Az elitligában a legismertebb angol, spanyol, német stb. klubok játszhatnának, az átszervezés indoka pedig – legalábbis elsőre – triviálisnak tűnik: ezek a klubok kiemelkedően a legjobbak, a legismertebbek és világszerte százmilliókat ültetnek a képernyők elé. Ráadásul valójában már most is amolyan világválogatottként működnek, egyre jobban elszakadva a nemzeti keretektől. (Erre csak egy kiragadott példa az „újgazdag” Manchester City, amelynek idei 27 fős keretében mindössze 7 angol szerepel, egyebek mellett chilei, német, belga, elefántcsontparti, spanyol stb. nemzetiségű játékosokkal.)

Az átszervezés erősödő, további hajtóereje a sport rohamos kommercializálódása. Vagyis, hogy a világpiac megnyílásával a sportklubok és márkák, sztársportolók nevével az egyszeri ember számára felfoghatatlan pénzek váltak felhajthatóvá a közvetítési és reklámjogokból, mez-eladásokból. Ezekből az összegekből pedig a legnagyobb klubok a jelenleginél is kizárólagosabban akarnak részesedni. „Miért osztozzunk a pénzen, ha ti senkit nem érdekeltek?” – tette fel a nagy klubok szempontjából logikus kérdést Wenger a kisebbek irányába.

Ezek a változások természetesen súlyosan érintenék a labdarúgás nemzeti-kulturális hagyományait, továbbá olyan kis országok futballját, mint a magyar (és a szlovák, a román, az osztrák, a lengyel, a horvát stb.). És hogy Wenger nem a levegőbe beszél, arról már tanúskodik az UEFA februári lépése is az elitliga irányába. Eszerint a jelenleg Bajnokok Ligája néven évente futó sorozat még erőteljesebben az elitcsapatok küzdelmévé válik, és a selejtezőkör átszervezésével a kisebb országok bajnokai közül alig néhány verekedheti be magát a 2018 szeptemberében kezdődő tornára.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: