Kereső toggle

A rekordember – Roger Federer 37 évesen újra a csúcson

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elegáns az életben és a pályán is. Együtt van meg benne az intelligencia, az egészséges agresszivitás, az alázat és a családszeretet – valamint több mint 50 nehezen megdönthető teniszrekord fűződik a nevéhez. Roger Federer újra világelső, és ő kapta az idei sport Oscar-díjat, valamit az év visszatérőjének járó elismerést is.

A svájci papa és dél-afrikai mama gyermekeként született Roger Federer három-évesen fogott először teniszütőt a kezébe, és tizenkét évesen kötelezte el magát véglegesen a versenysport mellett. Eleinte gyakran repült el az ütő a kezéből, mert fékezhetetlenül indulatos volt. Első mestere, Peter Carter vezette rá, hogy ez milyen hátrányokkal jár – például mennyire kellemetlen lenne, ha a pálya másik oldalán mondjuk, Pete Sampras, egyik példaképe állna (rajta kívül Boris Beckerre és Stefan Edbergre nézett fel leginkább). Carter a helyes viselkedés mellett megtanította a tenisz tökéletes mozdulataira, az alapokat ő tette le a fiúnál. Tizennégy évesen már állami támogatásban részesült, és junior tornákat nyert otthon, tizenhat évesen pedig nemzetközi junior versenyeket is. Annyira a tenisz került élete középpontjába, hogy a tanulmányait is felfüggesztette. 1998-ban, tizenhét évesen megnyerte a Wimbledon Junior bajnoki címét. Tizennyolc évesen a svájci Davis-kupa csapat első játékosa volt, a csapattal bejutottak a legjobb nyolc közé. Az év végére a felnőtt világranglistán már a 64. helyen állt.

Sikert sikerre

Akkoriban kitűzött célja az volt, hogy az ezredfordulóra a legjobb ötvenbe kerüljön, de „fölé lőtt”, mert a 25. helyig jutott. Új edzőjével, Peter Lundgrennel a sydney-i olimpián negyedik lett, egy évvel később pedig már tizenötödik volt a világranglistán. Wimbledonban a 16 között példaképével, a hétszeres bajnok Pete Samprasszal került szembe, akinek 31 mérkőzésből álló sorozatát szakította meg. Innen szinte töretlenül vezetett az út a világelsőségig: miután 2004-ben megnyerte az Ausztrál Opent, megszakítás nélkül 237 héten át vezette a világranglistát. Ez Federer egyik megdönthetetlen rekordja. Ebben az évben 13 döntőt nyert, és ezt folytatva, 2005-ben 24-ig jutott, meghaladva ezzel Borg és McEnroe rekordját.

Mégis 2006 volt a legsikeresebb éve. Tornagyőzelmek követték egymást: Australian Open, Indian Wells, Miami, Monte Carlo. Rómában Rafa Nadal állította meg a döntőben. A Roland Garroson már a döntőig jutott, de ismét jött a salakspecialista spanyol, aki megakadályozta, hogy négy Grand Slamet (GS) nyerjen sorozatban, egy éven belül. Azért negyedszer is „behúzta” Wimbledont, majd mivel a US Opent „megszokásból” is begyűjtötte, ő lett az egyetlen teniszező, aki egymást követő három évben megnyerte Wimbledont és a US Opent is. Tizenhét versenyből tizenhatszor volt döntős, ebből tizenkettőt  megnyert, így a ranglistán 3900 pontra nőtt az előnye Nadal előtt.

2007-ben – amikor egyébként a svájci posta bélyeget bocsátott ki a tiszteletére – Hamburgban salakon először verte meg Nadalt. Ebben az évben Wimbledonban már ötödszörre nyert, Borg pedig a lelátóról szurkolt neki, mondván: „Ez egy szimpatikus ember, inkább ő javítsa meg a csúcsomat, mint más.” Federer az US Opent is megnyerve tizenkettőre növelte GS-győzelmeinek számát, és az év végi ATP-döntőn is megállíthatatlan volt Nadallal és Ferrerrel szemben, így vb-címből is négy volt már.

„Szörnyet teremtettem”

2008-ban jött a hullámvölgy: nagyok voltak az elvárások, érkeztek a fiatalok, és betegségekkel is küzdött. „Szörnyet teremtettem győzelmeimmel, és ha nem nyerek meg mindent, végem van” – jegyezte meg egy ízben a mononukleózistól és izomgyengeségtől szenvedő Federer. A vereségsorozatot csak néha tarkította egy-egy győzelem, így a világelsőségről is le kellett mondania. Vigaszként Pekingben, párosban olimpiai bajnoki címet nyert Stanislas Wawrinkával, majd behúzta a US Opent is – ám az év hátralévő részében hátsérülései okoztak neki nem csak fizikai fájdalmat.

Amikor 2009-ben az Australian Openen Nadal mentális fölényével legyőzte a döntőben, megkönnyezte a díjkiosztót – Rafa vigasztalta. A vereségek és egy földhöz vágott ütő nagy és negatív médiavisszhangot kapott. Talán nem véletlen, hogy a családi események kerültek előtérbe ebben az időben. Házasságot kötött a szlovák származású Mirka (Miroslava) Vavrinec-kel, akit a 2000-es sydney-i olimpián ismert meg, ő is teniszezőként volt olimpikon. Hamarosan megszülettek lány ikreik, Riva és Rose, majd öt évvel később a fiú ikrek, Leo és Lenny. „Mirka minden idejét rám szenteli, ezért cserébe, ha vásárolni megyünk, ott vagyok mellette, még ha 10 órát tölt is el ezzel. És ha egy mód van rá, az esti mesét nem hagyom Mirkára” – engedett bepillantást a családi életükbe Federer.

Időközben a pályán is „helyreállt a világ rendje”, és Madridban a salakon először verte meg Nadalt, aki már három ízben „ütötte el” attól, hogy Roland Garrost nyerjen. Ezúttal örömében zokogott a dobogón, nem véletlenül: tizennegyedik GS-győzelmével beérte példaképét, Pete Samprast. Ekkor írták először a neve mellé a „minden idők” jelzőjét. Wimbledonba érkezvén már az elődöntőben jött egy újabb rekord: huszonegyszer jutott oda megszakítás nélkül (megjavíthatatlan csúcs ez is), majd a sorban huszadik GS-döntőjében Andy Roddick-kal 77 gémen át küzdöttek (legtöbb gém a GS-ek történetében). Federer megszerezte a hatodik wimbledoni és az új rekordot jelentő tizenötödik GS-címét, amit a lelátóról Pete Sampras integetve üdvözölt. Az év végén pedig visszaszerezte a világelsőséget is.

2013 újra a sérülések és vereségek éve lett: előbb a ranglista ötödik helyére, majd a következő év elején a nyolcadik pozícióig csúszik vissza, és 2015 végére is csak a harmadik helyig tud visszakapaszkodni. 2016-ban megműtötték a térdét, és miután a wimbledoni elődöntőben elesett, az év hátralevő részében már nem is lépett pályára.

Újra a csúcson

2017-ben hat hónapos szünet után csodát alkotott. Tizenhetedik kiemeltként indult az Australian Openen, érthetően nehéz sorsolás várt rá. Mindenkit meglepve a döntőig jutott, ahol Nadallal történelmi ötszettes háborút vívtak. A döntő szettben 1:3-ról fordította meg a vesztes mérkőzést: újra bajnok lett az Australian Openen, és megnyerte tizennyolcadik GS bajnoki címét. A sikerben óriási szerepe volt annak, hogy 35 évesen Federer az eddigi védekező fonák ütéséből támadót formált edzője, a horvát Ljubicsics segítségével.

Új „fegyverével” lépett pályára Wimbledonban is, ahol a megelőző három évben döntőt játszott, de győzni nem tudott. Most esélyeshez méltón, a döntőben Marin Čilićet három játszmában legyőzve emelhette magasba tizenkilencedik GS-serlegét – és ezzel nyolcadik wimbledoni címét szettveszteség nélkül nyerte meg. Szintén a horvátot múlta felül a huszadik GS-győzelemért az idei Australian Openen is, emlékezetes döntőben. A díjátadón ezúttal is megtört a pályán látható akarata, könnyei végigcsorogtak az arcán.

A kamerák váratlanul Rod Laverre közelítettek: ő az egyetlen a világon, aki egy naptári éven belül tudta megnyerni mind a négy GS-tornát. Nos, a róla elnevezett arénában a páholyában felállt, és a telefonját maga elé emelve lefényképezte a győztest. Micsoda pillanat! És tette ezt arról a piedesztálról, ahová más még nem tudott felkapaszkodni.

„Három Grand Slam-tornát nyertem 12 hónap alatt, most ezt kell feldolgoznom. Továbbra is a fizikai állapotom és a sikeréhségem határozza meg a versenynaptáramat. A jó döntések a fontosak és nem a korom, az csak egy szám. Ugyanúgy élvezem a mérkőzéseket, mint 10 évvel ezelőtt. Szüleim, feleségem, gyermekeim ott ülnek a lelátón, és támogatnak. Nagyszerű emberek vesznek körül, ez jó érzés” – nyilatkozta a döntő után Federer, aki februárban – korábbi terveivel ellentétben – elindult a rotterdami 500-as tornán, mivel lehetősége nyílt újra az ATP világranglista élére kerülnie. Ehhez a torna elődöntőjéig kellett eljutnia – de ha már ott volt, a tornát is megnyerte. Ezzel a csaknem 37 éves teniszfenomén 5 év és 225 nap után újra világelső lett, a nagy riválist, Rafa Nadalt megelőzve.

Válogatott rekordok

Roger Federer nevéhez több mint 50 rekord fűződik, ezek közül néhány jelentős:
Az első teniszező:
● aki 36 és fél évesen ATP világranglistát vezet (Andre Agassi 33 évesen vezette)
● aki négyszer hódította vissza a ranglista első helyét
● aki három GS-tornát ötször vagy többször is megnyert
● aki egymást követő négy évben megnyerte Wimbledont és az azt követő US Opent
● aki 10 egymást követő GS-döntő résztvevője volt
● aki három évben is mind a négy GS-torna döntőjének résztvevője volt
● 20-szoros Grand Slam-bajnok (Rafa Nadal 16-szoros)
● 30-szoros döntős (23 Nadal, 21 Djokovics)
● 43-szoros elődöntős (31 Connors, Djokovics)
● 72 Grand Slam-tornán vett részt (70 Santoro)
● Az Open éra legidősebb Grand Slam-bajnoka 36 év 173 nappal 8-szor nyert Wimbledonban
● 6-szor nyerte meg az év végi ATP-döntőt (amit világbajnokságnak is szoktak nevezni)
● 97 tornát nyert (77 McEnroe, 75 Nadal, 68 Djokovics, 64 Sampras)
● 302 héten át vezette a világranglistát (286 Pete Sampras, 223 Djokovics)
● 237 héten át megszakítás nélkül vezette a világranglistát (160 Jimmy Connors)
● 332 mérkőzést nyert a Grand Slam-tornák során (240 Djokovics, 233 Connors)
● 1139 győzelmet aratott eddig a profi pályafutása során  (1389 mérkőzésből).

 

Vélemények Federerről

Lapvélemények Federer 2017-es wimbledoni sikere után:
Neue Zürcher Zeitung: „Federer szettveszteség nélkül lett a legtöbb wimbledoni cím tulajdonosa. Még keressük a szuperlatívuszokat és a történelmi példákat.”
The Independent: „Federer a sport kiváló nagykövete, és a földgolyó legjobb teniszezője. Alig egy hónap van hátra a 36. születésnapjáig, de az elmúlt hetekben úgy táncolt a pályán, mint egy tinédzser a diszkóban.”
The Telegraph: „Federer a brit sporttörténelem része, egy egyszemélyes állandó kiállítás, amelynél azt kívánja az ember, hogy sose zárjon be.”
Le Figaro: „Az ő esetében már régen kifogytunk a jelzőkből. Federer regényének egyszerűen nem szakad vége.”
Marca: „A legenda él tovább. Ő minden idők legnagyobbja, és ez sokkal többről szól, mint a meccseinek a végeredménye.”
La Stampa: „Federer legendává vált, ő a tökéletes bajnok.”
 

Ő irányít a pályán

Roger Federer a legsokoldalúbb teniszező. Művészien elegáns a mozgása, és minden pozícióból képes nyerőt ütni. Kiváló támadó és egyben védekező is. a sok tenyeres nyerő ütése mellett már az egykezes fonák egyenes és kereszt ütéseivel is sok pontot tud szerezni. az adogatása és fej feletti játéka az egyik erőssége. gyakran második adogatása még veszélyesebb az ellenfelek számára, mint az első. Lábmunkája a mai napig fiatalos, és úgy mozog, mint egy párduc. a közelmúltban még agresszívebb lett a támadó játéka, és ezzel sikeresebben rövidíti a labdameneteket. játékára jellemző a nyugalom, az udvariasság, a játékostársak és a játékvezető felé is. Kiemelkedő a játékintelligenciája, amellyel szinte mindig képes irányítania a mérkőzéseit

Olvasson tovább: