Kereső toggle

A Barca-titok

A sikerhez nem csak pénz kell

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hétvégén dupla sikernek örülhettek a Barcelona szurkolói: a futballisták mellett a kézilabdacsapat is megnyerte a Bajnokok Ligája sorozatot. Mindkét gárda elképesztő sikereket tudott felmutatni az utóbbi években, vagyis valami olyat tudnak, amit - eurómilliárdok ide, eurómilliárdok oda - nem sokan. A Barca-titok nyomában jártunk külföldi elemzések, hazai szakértők, valamint a kék-vörös kézilabdacsapat kapitánya, Nagy László segítségével.

Az eredmények önmagukért beszélnek. Az FC Barcelona az utóbbi tíz évben ötször nyerte meg a spanyol bajnokságot, és négyszer hódította el a legrangosabb európai serleget. Az FC Barcelona Borges, vagyis a kézilabdacsapat pedig kétszer lett hazai bajnok és kétszer Bajnokok Ligája győztes. (Az egyéb kupagyőzelmeket most nem említjük, bár azokból is akad szép számmal mindkét csapatnál.)

Ami a futballt illeti, a Barcelona sikereinek titkát a hetvenes évekig szokás visszavezetni: a hollandok ekkor rukkoltak elő az úgynevezett „totális futballal", ami azt jelenti, hogy minden játékos a pálya minden részén magabiztosan bánik a labdával. Ezt a stratégiát Johann Cruyff honosította meg Barcelonában, aki 1988-tól 1996-ig edzette a gránátvörös-kékeket. A speciális Barca-stílust azóta újabb és újabb generációk tanulhatják meg a klubnál, hiszen az utánpótlás-nevelésre szinte minden más egyesületnél nagyobb hangsúlyt fektetnek. Márpedig ez döntő fontosságú az eredményesség és a gazdaságosság szempontjából egyaránt. Egy spanyol kutatás - amely a Real Madrid és az FC Barcelona gazdasági stratégiáját vizsgálta 1999 és 2009 között - rávilágít arra, hogy az olyan saját nevelésű játékosok, mint Xavi, Iniesta, Messi, Busquets és Valdes a parádés játékon kívül azzal is nagy szolgálatot tettek, hogy a Barcelona feleannyi pénzt költött játékosvásárlásra mint a királyi gárda. (Előbbi 35 játékosra 365 millió eurót, a Real Madrid 40 játékosra 735 millió eurót.) Tegyük hozzá: jelenleg a Barca legjobb játékosaiból nyolc a saját, bentlakásos futballakadémiájukról (La Masia) érkezett.

„A több szakosztályos klubmodellek nem működnek Európában, kivétel Barcelona és részben a Real Madrid. A Barcelona némileg erősebb, mert a kézilabda és a kosárlabda is jelentős erőt képvisel. Ezek a klubok nem gazdasági társaságok, mint minden más sportegyesület Európában, hanem társadalmi egyesületek, amelyekre kedvezőbb gazdasági szabályok vonatkoznak" - mondta a Heteknek Szabados Gábor sportközgazdász, hozzátéve, hogy ez az előny azonban mit sem érne, ha nem lenne a klubok mögött erős társadalmi támogatottság. A Barcelonát különösen magas szintre emeli a küldetéstudata és a katalán kultúra, ami megjelenik a klub életében is. A labdarúgással kiépített erős brandet pedig a többi szakosztálynál is jól lehet kamatoztatni.

„A Barcelonának nincsenek tulajdonosai, akik garantálnák a gazdasági stabilitást, csak az egyesületi tagjaira számíthat - ők a sociók, szám szerint 150 ezren. Ők négyévente szavazással választják meg a klub elnökét, és korlátozott mértékig hozzájárulnak a költségvetéshez - ez a labdarúgóklub esetében a büdzsé 15-20 százalékát fedezi" - magyarázta Szabados Gábor.

A The Economist elemzése szerint a Barca menedzsment-stílusa azt a gazdasági életben felismert törvényszerűséget követi, hogy a hosszú távú sikerhez önmagában nem elegendők a sztárok, ehhez csapatépítésre van szükség. Egy sikeres Wall Street-elemzők körében végzett kutatás szerint ugyanis, ha azok egyik cégtől egy másikhoz „igazoltak", a váltás azonnal nyomot hagyott a teljesítményükön: és a változás előjele és mértéke legalább annyira függött a csapatuktól, mint saját maguktól. Egy másik - a Barca által szintén alkalmazott - sikerrecept szerint elengedhetetlen a megfelelő értékrend elültetése az adott szervezetben. Ez azt jelenti, hogy az egyre globalizálódó világban is érdemes „házon belülről" kinevezni a vezetőket, és mély helyi kötődést kialakítani a gazdasági társaságon vagy akár a sportegyesületen belül. A Barca ezt gyakorlatilag szó szerint megvalósította a sociórendszerrel.

„Barcelona azt bizonyítja, hogy a pénz másodlagos: a lényeg a futball szeretete, a nézők kiszolgálása, és a játék örömének sugárzása. Mindezzel természetesen együtt jár a pénz" - fogalmazott lapunknak Hegyi Iván futballszakíró. Szavait jól illusztrálja, hogy az örök rivális - de az összevetésekben rendre alulmaradó - Real Madrid bevétele nagyobb, mint a Bercelonáé (439 millió euró, illetve 398 millió euró) úgy, hogy a katalánok az utóbbi évek sikersorozataival párhuzamosan duplázták meg a büdzséjüket.

Hegyi Iván azt is hangsúlyozta, hogy a sikerek mögött az edző, Pep Guardiola személyén kívül az is fellelhető, hogy az egyes játékosok alá tudják rendelni magukat a csapat érdekeinek, vagyis kevésbé jellemzők a sztárallűrök.

Mindezt David Villa, a Barca világbajnok csatára úgy fogalmazta meg, hogy a „harmonikus öltözői légkör" a titka annak, hogy a játékosok a pályán is összeszokott csapatként szerepelnek. „Amikor megérkeztem, az edző és a csapattársaim támogattak, és ezzel magabiztosságot adtak. Tudtomra adták, hogy ők választottak engem, és nem bánták meg" - fogalmazott.

„Természetesen fontos a biztos anyagi háttér, de nem önmagában a pénz jelenti a siker titkát" - vélekedett a fentiekhez hasonlóan a Heteknek nyilatkozva Nagy László, a Barcelona - hétvégén szintén Bajnokok Ligája győzelmet arató kézilabdacsapatának - kapitánya. Az egykori szegedi tehetség azt mondta, Németországban vagy akár Veszprémben is vannak olyan játékosok, akik többet keresnek mint ők a Barcánál, ugyanakkor a játékosok egymás közötti, valamint a szakmai vezetéssel való kapcsolata példaértékű. „Kiváló a hangulat a csapaton belül és a klub körül, ami segít abban, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából" - mondta Nagy László. A felvetésre, hogy a Barcelona költségvetése mégiscsak nagyságrendekkel nagyobb, mint mondjuk a Veszprémé, az átlövő azt mondta, hogy a sok pénzre elsősorban nem a sztárgázsik miatt van szükség, hanem az utazások, a technikai háttér vagy éppen az utánpótlás-nevelés finanszírozása miatt. „Az idegenbeli bajnoki meccsekre többnyire repülővel megyünk, ami óriási költség. Ugyanakkor ezzel rengeteg időt megspórolnak nekünk, így több időt tudunk a családunkkal tölteni, ami hosszú távon megtérül" - jegyezte meg. Ami pedig az utánpótlást illeti, a futballklubhoz hasonlóan a kézilabdacsapatnál is óriási hangsúlyt tesznek a saját nevelésre és a játékstílus „továbbörökítésére". „A Barca már ifjúsági és junior korosztályban begyűjti a legnagyobb tehetségeket, akik ugyanazt a szakmai munkát végzik, mint mi a nagycsapatnál. Így amikor valaki felkerül hozzánk, be tud illeszkedni, mert elsajátította ugyanazokat a rendszermozgásokat, amelyeket mi alkalmazunk" - adott bepillantást a „Barcelona-titokba" Nagy László.

Olvasson tovább: