Kereső toggle

Orosz rulett

Váltás a Chelsea-nél

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Kérem, ne nevezzenek arrogánsnak, de Bajnokok Ligája-győztes vagyok, és azt
hiszem, én különleges vagyok!” – ezekkel a szavakkal kezdődött a portugál edző,
José Mourinho pályafutása a Chelsea labdarúgó-csapatának élén. A valamivel több,
mint hároméves munkásságot hat trófea és hangzatos nyilatkozatok jellemezték.



José Mourinho. Nem akart káoszt hagyni maga után

José Mourinho akkora stratéga hírében áll, hogy korábban azt írták róla, hogy
szülővárosa Setúbal utcáin a környék kutyáit is 4-4-2-es felállásba rendezte.
Miután játékosként elkerülték a sikerek, 15 évesen megfogadta, hogy egy nap ő
lesz a világ legjobb edzője. A Barcelonánál Bobby Robson és Louis van Gaal
tolmácsaként tevékenykedett, majd edzőként sikeresen dolgozott a Benficánál,
Leiriánál és az FC Portónál is. A Benficától azért kellett távoznia, mert
megsértette a klub elnökét. A Portónál pedig egy esetben azért büntették meg,
mert a Sporting Lisszabon elleni mérkőzést követően széttépte az ellenfél
védőjének, Rui Jorge-nak a mezét. A Portóval két év alatt UEFA-kupát és Bajnokok
Ligáját is nyert, nem beszélve a portugál bajnoki címekről.

Mourinho a Chelsea csapatával vált legendás edzővé. A portugál vezetésével a
londoni kékek ötven év után nyerték meg újra az angol bajnokságot, amit a
következő évben meg is védtek. Roman Abramovics klubtulajdonos nagy álma, a
Bajnokok Ligája-győzelem azonban nem jött össze, és valószínűleg ez volt a
szakítás egyik fő oka is. Igaz, néhány hete Peter Kenyon, a Chelsea
sportigazgatója még úgy nyilatkozott: José Mourinho a Chelsea sikerének a titka,
így pozíciója biztos a klubnál.

Az orosz milliárdossal, Abramovicscsal azonban már a kezdetektől fogva nem volt
felhőtlen a portugál edző viszonya. Az Abramovicsról szóló életrajzi könyvből
kiderül, hogy Mourinhót már az első pillanattól kezdve beképzelt embernek
tartotta a Chelsea tulajdonosa. Az azóta eltelt időszakban számos veszekedés
jellemezte kapcsolatukat, néhány hete az Aston Villa elleni bajnokin Abramovics
annyira felháborodott a kékek gyengébb produkcióján, hogy már a lefújás előtt
felpattant és hazaszaladt. „Biztos el akarta kerülni a forgalmi dugót” –
nyilatkozta az eset után Mourinho.

A vészjósló jelek már tavasszal gyülekeztek a Stamford Bridge környékén. Hónapok
óta a klubtulaj és a szakvezető konfliktusáról írt a szigetországi sajtó, és
amikor az izraeli Avram Grant technikai igazgatóként a klubhoz érkezett, nyílt
titok lett, hogy az izraeli szakember lehet a Chelsea új menedzsere, amennyiben
Mourinhót sikerül kiebrudalni. A portugálhoz kötődő játékosok nem nézték jó
szemmel a korábbi izraeli szövetségi kapitány megjelenését, azóta is azzal
kritizálják az ismeretlen és megfelelő képesítéssel nem rendelkező szakembert,
hogy edzésmódszerei 25 évvel vannak elmaradva a jelenkortól. A bemutatkozás
mindenesetre nem sikerült jól: a Chelsea sima, 2–0-s vereséget szenvedett a
Manchester Unitedtól.

Mourinho hangzatos nyilatkozataival nem csak Abramoviccsal került konfliktusba –
és ez nem tett jót a Chelsea imidzsének sem. Szinte valamennyi sikertelen
mérkőzés után a játékvezető ténykedését minősítette, emlékezetes eset volt a
Barcelona elleni sikertelen BL-összecsapás is: „Amikor a félidőben azt láttam,
hogy Rijkaard bemegy a bíró öltözőjébe, nem hittem a szememnek. Amikor ezután a
bíró kiállította Drogbát, nem lepődtem meg.” A portugál szakvezető ezen
kijelentése is hozzájárult, hogy Anders Frisk játékvezető a felfokozott
hangulatban, halálos fenyegetésekre hivatkozva, inkább a visszavonulás mellett
döntött.

A tavaly elbukott bajnoki címet is a bírók számlájára írta Mourinho.
„Lehetetlen, hogy tizenegyest ítéljenek a Manchester United ellen, és az is
lehetetlen, hogy tizenegyest adjanak a Chelsea-nek. Ha azért, mert kimondtam ezt
az igazságot, megbüntetnek, az a demokrácia végét jelentené, viszszatérést egy
régi korba!” – vélekedett Mourinho, aki műesései miatt hazugnak és szemtelennek
nevezte Cristiano Ronaldót is, akinek jellembeli hiányosságai valószínűleg
gyermekkorából erednek – legalábbis a tréner szerint.

Ennek ellenére a Chelsea játékosai és szurkolói még mindig nehezen veszik
tudomásul, hogy José Mourinho távozott a londoni egyesülettől. Didier Drogba
egyenesen sírva fakadt a rossz hír hallatán. Ricardo Carvalho pedig az alábbi
módon kommentálta a Mourinho távozásáról szóló hírt: „Semmi kétség, José
Mourinho a világ legjobb edzője, el sem tudom hinni, hogy elveszítettük! Nyáron
fantasztikus ajánlatot kaptam a Real Madridtól, csak Mourinho személye miatt
maradtam a Chelsea-nél…”. Ricardo Carvalhóhoz hasonlóan nyilatkozott több
játékos, de még Gordon Brown brit miniszterelnök is méltatta a portugált, aki
szerinte a futball egyik legnagyobb egyénisége, és óriási munkát végzett rövid
angliai tartózkodása alatt.

Két játékosról azonban köztudott volt, hogy nem kedvelte Mourinhót. Az egyik az
ukrán Andrij Sevcsenko volt, aki nehezményezte, hogy azt a különleges
bánásmódot, amit a Milanban élvezett, Londonban nem kapta meg. A másik személy
pedig a német Michael Ballack volt, akit Mourinho még az idei BL-be se nevezett
be, és állítólag a Real Madridba igazol. Ballack és Sevcsenko a brit sajtó
szerint régóta könyörgött Abramovicsnak, hogy menessze a csapat edzőjét.

Mindenesetre több játékos jelezte, hogy Mourinho távozása után szívesen váltana
klubot. Didier Drogbáért rögtön bejelentkezett a Real Madrid és az AC Milan,
Frank Lampardot pedig az Internazionale csábítja.

Mourinho ugyanakkor arra kérte a játékosokat, ne hagyják, hogy ez az erős
Chelsea szétszéledjen: „Ha roszszul megy a csapatnak, kérem, ne skandálják a
nevemet. A játékosok ne igazoljanak el, csak mert én is elmentem. És kérem, ne
is szervezzenek demostrációt miattam.” Utóbbi „óhaja” nem teljesült: a
Chelsea-szurkolók az utcára vonultak, ahol „José Mourinho egyszerűen a legjobb”
feliratú transzparenssel fejezték ki szimpátiájukat az amúgy 17 millió eurós
végkielégítéssel távozott tréner mellett.

Olvasson tovább: