A 4,33 m hosszúságú karosszéria sajátossága az ívelt tetővonal, az öblös kerékjáratok és a precízen kidolgozott illesztési hézagok. Az utastér zajvédelméhez hozzájárul a 0,31-es légellenállási érték és az ajtók dupla gumiszigetelése is. A Ford szerint lejárt az olcsó hatást keltő, kopogós m?anyagok ideje, a műszerfal és a belső kárpitok is jó minőségű, kellemes tapintású anyagokból készültek. A váltókar a mai trendnek megfelelően a műszerfal alján kapott helyet, ennek ellenére az első üléssor nem járható át. Nagy kanyarsebességeknél nem kell a tengely- és sugárirányban is állítható kormányba kapaszkodni, az első ülések oldaltartása illik a C-MAX sportos jellegéhez. A hat irányba állítható vezetőülés minden alkat számára kényelmes pozíciót biztosít, hosszabb úton az állítható deréktámasszal tornáztathatjuk meg gerincoszlopunkat. Ha az első üléssort kényelmesnek minősítettem, a hátsóról szerényen csak azt mondhatom, fejedelmi. Ezt elérendő, a Ford mérnökei érdekes mechanikát építettek be az ülések alá. Ha a 40-20-40 százalékban osztható üléssor közepét felhajtjuk és hátratoljuk, a két szélső ülőhely átlósan hátrébb tolható. Így nem csak a lábtér növekszik meg, hanem az ajtóktól való nagyobb oldaltávolság a komfortérzetet is növeli. Sajnos a tető íveltsége miatt magasabb növésűek csak mérsékelten élvezhetik ezt a variálhatóságot.
2003. 12. 12. (VII/50)
