Az autók egyszerűen túl sok helyet igényelnek, már nincs messze az az idő, amikor ki lehet tenni Budapestre a "megtelt" táblát. A fő közlekedési utak egyetlen forgalmi sávjának lezárása is rendkívüli krízist tud okozni a főváros közlekedésében. A dugókat szaporítja, ha szakmai hozzá nem értés vagy a közművek kommunikációs hibája miatt az adott útszakasz menekülő útvonalát is egy időben zárják le. Tetézhetik a helyzetet olyan, rendkívüli események is, mint a csőtörések, vagy balesetek. Ilyenkor szokták mondani, hogy "beállt a város". Mivel Budapest közterületének nagysága adott, a főváros, de az emberek is elérkeztek tűrőképességük határára.
Az egészséget és a környezetet emésztő, krónikus közlekedési dugók ellen valamilyen megoldást kell találni! Az egyik alternatíva – amely Londonban már működik –, az úgynevezett "dugó adó", mely szerint minden belvárosba behajtani kívánó autósnak öt fontot (körülbelül kétezer forint) kell fizetnie. A rendelet bevezetése óta járhatóbbá vált az angol főváros, egyre több autós parkol le az adókörön kívül, és ül át valamilyen tömegközlekedési eszközre.
A felgyorsult életritmus miatt egyébként is rohanó és időhiányban szenvedő autósok egy része agresszívvé válik, ha vélt vagy valós sérelem miatt korlátozzák a mozgásszabadságát. A dugókat sokan "egyéni" módon, a közlekedési szabályok durva megsértésével próbálják feloldani. Viselkedésmód-utánzással ilyenkor "egy bolond százat csinál", ami irritálja a normálisan közlekedőket. Ne essünk abba a csapdába, hogy mások deviáns magatartása miatt mi idegeskedjünk.
Úgy tűnik, hogy a ma már mindenkire kiható közlekedési krízis megoldásában az állam magára hagyta a fővárost. Nem is csoda, hisz a dugóban "pihenő" autós minden egyes kipufogó-pöffentése zene a pénzügyminisztérium füleinek. A városi araszolás közepette ugyanis nem ritkán másfélszer több üzemanyagot fogyaszt autónk, mint normális esetben. A közlekedésben fokozottan tapasztalható agresszió nem tüneti kezelést igényel, hanem az előidéző okok megszüntetését. Inkább az utak karbantartásának hozzáértő ütemezését, a szintbeli kereszteződéseket tehermentesítő felüljárók építését, és új, elkerülő utak létrehozását kéne forszírozni. Telik rá, vagy nem?
2003. 11. 14. (VII/46)
