Magyarországon a Fidesz másodszor szerezte meg a parlamenti székek kétharmadát, amely egyrészről stabilitást jelent, másrészről vannak, akik úgy érzik, hogy a demokratikus fékek és ellensúlyok jobb érvényesülése miatt az ellenzéki pártok erősítése jogos igény. A szélsőségek ezzel egyidejű előretörése pedig sokakban erősíti azt az álláspontot, hogy a szocialista és liberális pártok támogatása szükségszerű. De vajon kivetíthető-e a magyar pártok helyzete az EU pártcsaládjaira? Kik és milyen értékrend alapján hoznak döntéseket Brüsszelben? És hol foglalnak helyet a magyar pártok jelöltjei az Európai Parlamentben?
Az európai küzdőtér szereplői
Az Európai Parlamentben ugyanúgy léteznek képviselőcsoportok, mint a magyar parlamentben, de az EP-ben nincsen kormányoldal és ellenzék. A viták a pártcsaládok között folynak, és arról szólnak, hogy milyen álláspont érvényesüljön a másik két nagy intézménnyel (Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság) történő tárgyalások során. Az EP-ben egyik frakciónak sincs annyi képviselője, hogy egyedül hozzon döntést. Egy jelentés (jogszabályjavaslat) elfogadásához a plenáris ülésen jelen lévő képviselők többségének igen szavazatára van szükség, vagyis ha mind a 766 képviselő jelen van a szavazáskor, akkor 384 szavazatra. Ennyi képviselővel egyetlen pártcsalád sem bír. Legtöbbször nincs is erre szükség, mert a plenáris ülésen általában nem teljes a létszám és a jelenlevők többsége dönt, de kiélezett helyzetben, nagy visszhangot kiváltó ügyek esetén minden szavazat számíthat.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
