Kereső toggle

Újra fel kellene találnunk magunkat

Harminc év alatt tizedére csökkent a magyar szabadalmak száma

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világon a találmányok száma egyre nő, a magyar szabadalmak száma azonban a rendszerváltás óta minden évben folyamatosan csökken. Ez egyúttal a prosperitás csökkenését is mutatja – állítja Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) főtitkára.  Öröm az ürömben, hogy egyesek kreativitásukkal ma is felhívják a figyelmet az országra, s a legutóbbi Varsói Nemzetközi Találmányi Kiállításról (International Warsawa Invention Show - IWIS) feltalálóink több arany-, illetve ezüstéremmel érkeztek haza.

Az 1980-as évek végén az egymillió főre jutó szabadalmi bejelentések számát tekintve az USA-val voltunk egy szinten. Ez évi ötezer szabadalmi bejegyzést jelentett hazánkban, amely azonban évről évre fokozatosan az egytizedére, azaz évi ötszázra csökkent. Eközben Kína és Ázsia egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az újítások és az innovációk terén, de már Lengyelország és Románia is megelőzött minket – állítja Vedres András, a MAFE főtitkára, a Feltalálók Világszervezetének elnöke. S noha Kínában csak 1985-ben fogadták el az első szabadalmi törvényt, szabadalmi bejegyzéseinek számát tekintve Kína már az első helyen áll. (Magyarországon már 1895-ben létrehozták a Szabadalmi Hivatalt.)

A legfrissebbnek mondható, 2011-es adatok szerint évente mintegy kétmillió találmány születik a világon, s ebből Kína négyszázezret tudhat magáénak. „Korábban sok mindent lemásoltak, de most már nem koppintanak, hanem előttünk rohannak” – mondta lapunknak Vedres. Az egész ázsiai kontinens pedig az összes bejegyzett találmányok 51 százalékát adja évente, míg az Egyesült Államok és Kanada 26 százalékkal, Európa pedig évi 17 százalékkal részesedik az összes szabadalomból.

Az országok prosperitását az újítások, szabadalmak biztosítják, mert ezek nélkül nincsen újabb és újabb innováció. „A találmány önmagában puszta idea, a találmány tárgyiasulása pedig az innováció” – fogalmazott Vedres. Az innováció, vagyis az újítások üzleti célból történő hasznosítása azonban kockázatos dolog, mert száz találmány közül csupán négy-ötből jön létre sikeres üzlet. Ezek hasznából kell majd finanszírozni a többit is.

Alkoholisták lettünk

Az üdítő kivételek egyikét a hazai „hasznos alkoholizmus” jelenti, amely a metil-alkohol szokatlan módon történő előállításával kezdődik. Raisz Iván, a Miskolci Egyetem nyugalmazott docense már korábbi lapszámunkban kifejtette, hogyan lehet kommunális szemétből metil-alkoholt előállítani, s ezzel akár egy kisváros üzemanyag-szükségletét is betölteni (Szemétből üzemanyag. Hetek, 2011. december 9.). Most pedig unokaöccsével, Raisz Dáviddal, a BME docensével állt elő újabb találmánnyal.

Május közepén bejelentett szabadalmuk a megújuló energiák (szélerőművek, napkollektorok) hasznosításának egyik hátrányára, a napszakhoz igazodó, ingadozó energiatermelésre ad megoldást, a szakaszos áramtermelés miatt ugyanis kulcsfontosságú a (nappal) termelt energia tárolása. Raiszék ismét a metanolt használják energiatárolásra, amelyet a feleslegessé vált villamos áramból állítanak elő. A metil-alkohol energiatartalmának felszabadítása pedig már üzemanyagcellák vagy gázturbinák működésbe hozatala révén könnyen megoldható, vagyis bármikor ismét villamos energiává alakítható. Az akkumulátoroknál ez jobb megoldás, amely nagy erőművekkel szemben is előnyt jelent, mert nagyon gyorsan, szinte percek alatt üzembe állítható. „Az energiatárolásra használt akkumulátorok egy idő után telítődnek. Lehet ugyan túltölteni őket, de a keletkező hidrogén és oxigén veszteséget jelent, mert elszáll a levegőbe. A mi rendszerünkben nincs ilyen túltöltés, mert folyékony üzemanyagként is használható, de áramtermelésre is alkalmas metil-alkoholt állítunk elő, amelyet csővezetéken továbbítunk. Ebből az éppen szükséges villamos energiát elő tudják állítani ott, ahol szükséges, ha pedig nagyobb teljesítményre van szükség, akkor metilalkohollal működő gázturbinával, vagy pedig metil-alkohollal működő robbanómotorokkal. Ilyenkor az áramtermelés közben keletkező hőenergiát is hasznosítani tudjuk. Sokoldalúan, más motorokban is fel tudjuk használni, mert ha egy katalizátorváltással dimetil-étert állítunk elő, akkor azzal már dízelmotorokat is működtethetünk” –  fejtette ki lapunknak Raisz Iván.

A találmány iránt, amely IWIS-aranyérmet kapott, német és közel-keleti befektetők részéről is van érdeklődés.

Másképp forog a „kerekük”

A klasszikus, mechanikai találmányok aranyérmét Nádas Béla belgyógyász hozta el a varsói kiállításról, akinek találmányai azért is érdekességek ebben a világban, mert Nádas jelentős alkotásai csupán kedvtelésből születtek. Első találmányát – egy magnószalagot mozgató mechanizmust – 1992-ben jegyezték be, azóta egy tucat szabadalma született. Ennek nyomán a belgyógyász főorvos kapta az év feltalálója címet 2010-ben. „Orvos vagyok, és az a hobbim, hogy a komputer előtt szemlélődve kigondolok dolgokat. Térbeli mechanizmusokat képzelek el, abban a reményben, hátha lehet majd őket hasznosítani – felelte érdeklődésünkre Nádas Béla. – Rajzaimat mérnök ismerőseimnek is megmutatom, s van olyan barátom is, aki a szabadalmi ügyekhez ért. Velük átbeszélve általában egy szemléltetésre alkalmas, fapados modellt készítek, amely alkalmas a kiállításokon történő bemutatásra” – egészítette ki.  Vedres András szerint „Nádas agya olyan térlátásra képes, hogy a legkülönbözőbb mechanikai eszközöket a forgó mozgás átalakítására, fordulatszám-csökkentésre vagy -növelésre tudja megtervezni. Most egy olyan kettős hajtással állt elő, amelynek során egy tengelyt meghajtva, a fordulatszámot felezve jön ki a hajtás, egy elmés szerkezet segítségével, amelyben golyók szaladgálnak.” Ezek az újfajta szerkezetek akár alapkutatásoknak is tekinthetők, hiszen minden elméleti megoldás, amelyet létrehoz, a gyakorlati megvalósítása során válik hasznossá.

„Elmés”, azaz szokatlan elgondolás alapján született Szita Gézának, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara docensének újítása is, amely ezüstérmet szerzett az említett kiállításon. Szita Géza a vízben lévő mikroorganizmusok számának mérését egyszerűsítette le egy közönséges feszültségmérésre. „Géza ötlete úgy szólt, hogy táptalaj segítségével elszaporítja a vízben található mikroorganizmusokat, s ilyenkor a táptalaj fogyasztásával párhuzamosan változik annak elektromos vezetőképessége. Villanyt pedig nagyon könnyen mérhetünk” – magyarázta a kiállítás egyik szervezőjeként is aktív Vedres, majd kiegészítette: „Szita úr a táptalaj vezetőképességének megváltozásából következtet a vizsgálandó minta baktériumfertőzöttségére.”

Az, hogy az említett találmányokból lesz-e, illetve mekkora lesz a haszon, csupán a befektetőkön múlik. Vedres szerint azonban a fent említett magas kockázat miatt az innováció nem képzelhető el az állam mint legnagyobb kockázatviselő szerepvállalása nélkül.  A találmányok számának azonban van egy érdekes, a társadalom kreativitására utaló vetülete is, a társadalomban léteznek ugyanis olyan szerzői művek – zene, koreográfia, vers és egyéb művészeti alkotások –, amelyeket nem szoktak külön eljárással levédeni, ezért számuk csak becsülhető. Felmérések azt mutatják – állítja Vedres András –, hogy ezeknek az alkotásoknak a száma is nagyjából arányban van a szabadalmi eljárások alá vont újítások számával, hiszen hasonló társadalmi közegben születnek – avagy nem születnek – meg. Ez pedig további, e cikk keretein túl vezető társadalmi problémákra mutat rá.

Olvasson tovább: