Kereső toggle

Beindult a pénzeső

Gyurcsányékon a versenyképesség javítását kérik számon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikai hangulatjavítás lehet a célja, hogy a kormány előrehozta az uniós
fejlesztési pénzekből megvalósuló megaberuházásokkal történő kampányt, hisz
sorra jelentik be a kormánypárti politikusok a legkülönfélébb uniós projekteket,
a kormány pedig legutóbb 500 milliárd forintot osztott szét pályázat nélkül.
Ráadásul – miként egy szocialista politikus mondta – a „Magyarország
történetében példátlan” fejlesztési pénzeső java még hátra van. Ellenben Pelczné
Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szerint „a támogatott projektek nem szolgálják a
gazdaság versenyképességének fejlesztését, inkább céltalan ötletelésnek tűnnek”.



Fotó: Somorjai László

A kormány a közelmúltban 500 milliárd forint támogatási értékben összesen 271
kiemelt fejlesztés támogatásáról döntött. Ezek közül 191 ügyében hat hónapon
belül szerződést lehet kötni, 80 pályázatot pedig támogat ugyan a kormány, de
esetükben további átdolgozás szükséges, így ezeket szeptember végéig újra be
lehet adni, döntés pedig november folyamán születhet róluk.

A most eldöntött kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű
beruházások, vannak országos humán programok, illetve 123 útépítés
megvalósítását is támogatja a kormány. Ez a pénz gyorsíthatja a felzárkózásunkat
az unió gazdasági szintjéhez, és növelheti a versenyképességünket is –
legalábbis ezt állítják a Nemzeti Fejlesztési Terv hívei, de nem mindenki ért
velük egyet.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szerint a kormány egyszerűen
kisajátította magának a teljes döntési folyamatot. Az alelnök lapunknak azt
állította, hogy a regionális fejlesztési tanácsok élére pártkomisszárokat
ültetett a kormánykoalíció. „A támogatott projektek nem szolgálják a gazdaság
versenyképességének fejlesztését, inkább céltalan ötletelésnek tűnnek” – állítja
az alelnökasszony.



Pelczné Gáll Ildikó

„A kormány döntései, maga a Nemzeti Fejlesztési Terv, annak struktúrája és az
eddig felhasznált fejlesztési források is bizonyítják, nem hoz bennünket
Európában versenyhelyzetbe. A most elfogadott úgynevezett Nemzeti Projektekből
is egyértelműen látszik, hogy nem tudják élénkíteni a gazdaság helyzetét, vagyis
nem termelő beruházások jönnek létre az uniós források felhasználásával. Ezeket
a pénzeket a gazdaság versenyképességét növelő beruházásokba kellene fektetni
csakúgy, mint a többi újonnan csatlakozó országnak. Ennek egyetlen egy útja van
a Fidesz szerint: a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése. Ha
ebben a rétegben megtérülnek a befektetések, élénkül a gazdaság, nő a
versenyképesség.

A másik kifogásunk a Nemzeti Fejlesztési Tervvel szemben az, hogy túlzottan sok
érdek és prioritás mentén törik szét. Sokkal célorientáltabban, a hazai, erős
gazdasági tényezőkre építve kellene beforgatni ezt a tőkét a magyar gazdaságba.
A nemzeti sajátosságok, gyógyvizek, turizmus, a kultúránk ebben az évben
egyetlen fillért sem látott. A Fidesz nincs egyedül ezzel a kritikájával, a
szakma is ugyanezeket a kifogásokat hangoztatja, mégsem hajlik a kormány egy
konszenzusos megállapodásra” – mondta Pelczné lapunknak.

Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese,
a Gyurcsány Ferenc által életre hívott versenyképességi reform-kerekasztal
állandó tagja szerint az uniós források felhasználása Magyarországon soha nem
látott mértékben emelheti az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonalát, de
a fejlesztésekkel elérni kívánt gazdasági versenyképesség-növekedés ennél sokkal
összetettebb „tényezők” hatására bővülhet.

Mint kifejtette: a versenyképesség növelésének érdekében nem elég csak bizonyos
területek fejlesztése, sokkal több odafigyelést, törvényi szabályozást, akár
alkotmánymódosítást, egyszóval teljes európai szemléletet igényel ez a szféra.


Az elnökhelyettes az 500 milliárdos összeg „kiosztásáról” úgy vélekedett, hogy
kis lépés volt, amely jó irányba megy, de az üzleti környezet, az adórendszer,
támogatási rendszer változtatását szükséges hozzátenni ahhoz, hogy a
versenyképességünk megfelelő legyen. A kamara álláspontja szerint a fejlesztési
pénzeket elsősorban a vállalkozások élénkítésére kellene fordítani, melyhez a
gazdasági infrastruktúra fejlődése elengedhetetlen, de a vállalkozások helyzete
ezzel még automatikusan nem javul.

Veress József, a Parlament Európai Ügyek Bizottságának szocialista tagja szerint
a Magyarország számára 2013-ig rendelkezésére álló 22,4 milliárd euró uniós
támogatás több mint 10 ezer milliárd forint fejlesztést tesz lehetővé, amire
soha nem volt még példa az ország életében. A javaslatokról nem pályázati úton,
hanem egyedi elbírálás alapján születtek döntések, és a kormány kiemelt
figyelmet fordított az elbírálási folyamat átláthatóságának, tisztaságának és
szakmaiságának biztosítására. „Pontosan és szigorúan szabályozták, hogy ki tehet
javaslatot kiemelt projektekre, és arról mikor, melyik szinten, mi alapján és ki
hoz döntést” – fogalmazott lapunknak a fejlesztési szakember.



Veress József

Kiemelt projektre javaslatot tehettek: a regionális fejlesztési tanácsok;
miniszteri jóváhagyással a szaktárcák és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Minden
más csatornán beérkező ötletet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a javaslattételi
lehetőséggel rendelkezők valamelyikéhez továbbított, hogy az állásfoglalásukat
kérje.

Az elbírálók között helyet kaptak: az érintett operatív programok irányító
hatóságainak képviselői; a szakminisztériumok képviselői; a régiók képviselői; a
szakmai, illetve civil szervezetek képviselői. „Ezek a független szakmai
grémiumok biztosították az elbírálási folyamat tisztaságát, átláthatóságát és
szakmaiságát. Szakértők vizsgálták a fejlesztési ötlet indokoltságát, uniós
támogathatóságát, valamint azt, hogy a fejlesztési javaslat összhangban van-e az
Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok fő célkitűzéseivel,
ideértve a költséghatékonyságot és a hosszú távú fenntarthatóságot” – tette
hozzá Veress József.

A Budavári Palotától a szentendrei skanzenig

A támogatottak: Budapesten a kiemelt projektek keretén belül valósulhat meg a
Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítése, így egy olyan „látogató- és
turisztikai központ” jön majd létre, mely elősegíti a Szépművészeti Múzeum és a
Hősök tere látogatóinak nagy tömegű és igényes fogadását. Megvalósulhat a
Budavári Palota kulturális turisztikai fejlesztése, folytatódnak a
városrehabilitációs programok, megújul a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
épülete és infrastruktúrája.

Pécsett támogatást élvez többek között a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és
Tudásközpont, valamint a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont felépítése, a
Zsolnay Kulturális Negyed létrehozása. A könyvtár és tudásközpont célja, hogy
olyan új, integrált közművelődési, oktatási, információs és kulturális
szolgáltatásokat biztosító intézményt hozzon létre, mely túlmutat a „klasszikus
könyvtári funkciókon”. A konferenciaközpont otthont nyújthat a Pannon
Filharmonikusok zenekarának, s méltón reprezentálja majd Pécs város kulturális
szerepét az Európa Kulturális Fővárosa 2010. évi programsorozat kapcsán is –
hangzott el Pécsett a támogatott projektekről tartott pénteki sajtótájékoztatón.

Fejér megyében elkezdődhetnek a Rácalmás ófalusi partfalszakasz védelmi munkái,
a dunaújvárosi magaspart védelmi rendszerének korszerűsítése, valamint
Székesfehérvár történelmi belvárosának felújítása.

Balatonfüreden tovább folytatódik a reformkori városrész fejlesztése,
Győr-Moson-Sopron megyében támogatást kapott a Lumniczer Sándor Kórház
angiológiai rehabilitációs központ kialakításának rekonstrukciós programja,
Keszthelyen pedig a Festetics-örökségek fejlesztését és bemutathatóvá tételét
célzó projekt.

Békés megyében elindulhat a komplex belvízrendezési program, Sárváron térségi
rehabilitációs központ épülhet, Kecskeméten támogatást kapott A vizek mennyiségi
és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyében címet viselő kiemelt
projekt, mely a vízhiányos térség vízkészleteinek megőrzését és az aszályos
időszakok kedvezőtlen hatásainak mérséklését elősegítő infrastrukturális
beruházásokat kívánja megvalósítani. Hajdúszoboszlón a Gyermekvilág
megépülésével, az új fürdők kiépítésével szélesedik majd az egészségturisztikai
kínálat, így olyan nemzetközileg is elismert fürdőváros és gyógyhely jöhet
létre, mely képes e speciális vendégkör igényeinek kielégítésére. Megújul a
szentendrei skanzen, új, zárt csatornaszakasz épül a Kőrös-éri belvízfőcsatorna
belterületi szakaszán.

Olvasson tovább: