Kereső toggle

Budapesten tárgyalt az orosz miniszterelnök

Újragondolt kapcsolatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sok víz folyt le a Dunán és a Moszkva-folyón is azóta, hogy a rendszerváltás idején elhangzott a jelszó: Tovariscsi, konyec! Az elmúlt három évben rengeteg munkával sikerült ismét életet lehelni a szinte haldokló magyar–orosz kapcsolatokba, annyira, hogy idén a külkereskedelmi forgalom nagyjából eléri az 1989–90-es szintet. A héten Budapesten tárgyaló Mihail Fradkov orosz miniszterelnök a Heteknek elmondta: a kapcsolatok fejlődése megalapozhatja azt is, hogy a későbbiekben megnyíljanak az orosz archívumok a hazai tudósok előtt, akik szerint a magyar történelem sok homályos pontját világosabban láthatnánk az Oroszországban található történelmi dokumentumok segítségével. 



Mihail Fradkov és Gyurcsány Ferenc. Kevesebb ideológia, több üzlet Fotó: Somorjai L.

Közismert, hogy a nyolcvanas évek végéig ideológiai alapokon álltak az orosz(szovjet)–magyar kapcsolatok, azaz a kölcsönös érdekek helyett a "kommunizmus építése" és a "munkásosztály erősítése" határozta meg a kereskedést. Azt is mindenki tudja, hogy Magyarország ezzel ugyancsak rosszul járt, hiszen a viszonylag színvonalas termékeket kötelező volt olcsón adni a "szovjet elvtársaknak". Az azonban már kevéssé ismert, hogy az oroszok is elkótyavetyélték természeti kincseiket, hiszen a világpiaci árnál jóval kevesebbért kellett megszámítaniuk például az energiahordozók árát a "testvéri szocialista államoknak". 

A kilencvenes évek elején aztán az MDF plakátja büszkén hirdette, hogy vége az elvtársi alapokon álló viszonynak. A rendszerváltás hevében jegelték a magyar–orosz kapcsolatokat, így most valóban 15 év lemaradását kell behozni. 

Medgyessy Péter volt kormányfő moszkvai látogatása jelentette az első mérföldkövet, amit követett Gyurcsány Ferenc februári, illetve Szili Katalin házelnök és Kiss Péter kancelláriaminiszter májusi oroszországi útja. Az elmúlt években 30-40 százalékkal nőtt az árucsere-forgalom, és 2002 óta megduplázódott a magyar kivitel, melynek szerkezete már hasonlít az európai unióba irányuló export belső szerkezetére: növekszik a magas hozzáadott érték? termékek és szolgáltatások aránya. Ezért nyilvánvalóan nem csak a kötelező udvariasság diktálta a héten Budapesten tárgyaló Mihail Fradkov orosz miniszterelnök szavait, aki a magyar kormányfővel folytatott megbeszélései után azt mondta: konjunktúrája van a kapcsolatoknak, köztük a politikai viszonynak is, ezért kézzelfogható eredményekre is számítani lehet. Fradkov azt is hozzátette, hogy a mostani tárgyalások gyakorlati eredményei alapján stratégiai partnerség alakul Magyarország és Oroszország között, amely fontos eleme az orosz–uniós kapcsolatoknak is.

Az orosz kormányfő a Heteknek arra a kérdésére, hogy várható-e az orosz archívumok megnyitása a magyar tudósok, kutatók számára, azt mondta, ezt természetesen nem tudja személyesen garantálni, hiszen erre vonatkozóan megvannak a normák, a szabályok, például attól függően, hogy menynyire titkos egy adott dokumentum. Mindenesetre feltétlenül üdvözlendő, hogy már beindult és egyre mélyül az együttműködés – nyilatkozta Fradkov a Heteknek. 

A kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy a tervezett időnél jóval túlnyúltak a két miniszterelnök megbeszélései. Az orosz kormányfő hangsúlyozta, a partnereket ugyanaz a hozzáállás vezeti. Gyurcsány Ferenc ehhez hozzátette, kölcsönös a törekvés, hogy "kevesebb múlt és több jövő, kevesebb beszéd és több cselekvés, kevesebb ideológia és több üzlet, kultúra és tudomány" jellemezze a kapcsolatokat. A magyar kormányfő különösen fontosnak tartja, hogy semmilyen kisszer? politikai törekvés ne árnyékolja be a viszonyt, melyek célja egyértelm?: elősegíteni a külgazdasági, külpolitikai, tudományos együttműködés révén, hogy Oroszországban és Magyarországon jobb legyen a hétköznapi élet. 

A miniszterelnök szerint semmilyen jel nem mutat arra, hogy a sárospataki könyvtár ne térne vissza Magyarországra, amely nem pusztán alku kérdése, hanem fontos szimbolikus lépés. Mihail Fradkov kijelentette: az orosz törvényhozás elméleti döntése ennek a kulturális kincsnek a visszahozataláról tükrözte a két ország közötti bizalom erősödését és a végleges döntés is ezt fogja bizonyítani. 

A Malév privatizációjával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc közölte, hogy Magyarországnak csak rosszat okozott az elmúlt években, amikor alkalmatlan ideológiai és politikai megfontolásokat próbáltak meg érvényesíteni gazdasági és üzleti ügyekben. Ezért a magyar–orosz üzleti kapcsolatokat nem korlátozni, hanem közös érdekeink szerint használni kell.

Olvasson tovább: