Kereső toggle

Konzervatív fiatalok Bálványoson

Nemzeti és nemzetiségi kérdések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az évente szaporodó szabadegyetemek és diáktáborok nyári kiadásai közül az erdélyi Tusnádfürdőn zajló esemény mondható az egyik legnépszerűbbnek. Ez persze nemcsak annak köszönhető, hogy a kormány jóvoltából egyre több pénz áll rendelkezésre a lebonyolításhoz, hanem annak is, hogy a román– magyar közeledésben mindkét fél szeme sarkából figyelemmel kísért rendezvényről van szó. 



Előadás a táborban. István király korbácsolta fel leginkább a nemzetiségi hevületet Fotó: Lukács András 

A gyógy- és ásványvizeiről, és nem utolsósorban lélegzetelállítóan szép hegyvidékéről elhíresült turistaközpont immáron tizenkettedszer ad otthont az Olt folyó partján elterülő diáktábornak. Az idei év a rendezők szerint is sikerévnek számít, hiszen már a megnyitó napján kitehették a "megtelt" feliratú táblát. A folyamatosan érkező nagyszámú magyar és kisebb létszámú román (a hirdetőplakátok kizárólag magyar nyelvűek voltak) diákok, így a megmaradt sátorhelyek, illetve a településen még fellelhető kiadó szálláshelyek közül válogathattak. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője nem kis elfogultsággal a közép-kelet-európai átmenet legstabilabb intézményének nevezte megnyitóbeszédében a nyári egyetemet, és ugyanitt Románia európai integrációjának egyetlen lehetőségét a homogenizáló nemzetállami stratégia feladásában nevezte meg. Magyarország viszonylatában a rendezvény címéből kiindulva (Kényszerek és lehetőségek) kényszernek nevezte, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, és - elsősorban ebből a szemszögből - lehetőségként értékelte az európai integrációt, amely ezt feloldja.

A diáktábor résztvevői az ilyenkor szokásos úgynevezett szélsőséges kicsapongások egy hatványozottan visszafogottabb változatát mutatták be, és aránylag konszolidáltan élték meg mind a programok, mind a puritán körülmények adta lehetőségeket. Talán az István a király cím? rockopera bemutatása korbácsolta fel leginkább a nemzeti hevületet, mikoris kitörő lelkesedéssel fogadták a harcba készülő István mögött megjelenő háromszín? magyar zászlót (!), és kevés kivételtől eltekintve minden magyar érzelm? fiatal torkaszakadtából énekelte a himnuszt. Amúgy a jelen lévő kétezer táborlakó diák közel tíz-húsz százaléka volt csak kíváncsi az elsősorban nemzeti és nemzetiségi kérdéseket feldolgozó kerekasztal-beszélgetésekre, melyeket magyar és román közéleti személyek és politikusok prezentáltak. Ennek jegyében a nyitó napon máris Schengen volt terítéken (az uniós országok hozták meg itt azt a döntést, amely gyakorlatilag eltörölte a tagállamok közötti belső határokat, ugyanakkor megerősítette az unió külső, nem tagországokkal közös határait). A délutáni tematikus sátrakban az ifjúság, munkaerőpiac, elvándorlás, a román–magyar bankkapcsolatok, a média hatása a román–magyar kapcsolatokra témakörökben hallhattak előadásokat az érdeklődők. 

A bemelegítő napot követően a magyar kormány jótékony és főleg anyagi szerepvállalásának két újabb mementója került terítékre az Erdélyi Magyar Magánegyetem, a Sapientia és a Magyar Ifjúsági Konferencia megalapítása kapcsán. Előbbiről azt kell tudni, hogy a többmilliárdos állami (magyar) támogatást a négy romániai magyar történelmi egyház által alapított Sapientia Alapítványnak utalták át, akik a célszer? felhasználásról hivatottak gondoskodni. Utóbbiról pedig azt, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium kezdeményezésére, illetve támogatásával jött létre, és a minisztériumi cenzúra keretein belül segíti összefogni a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteit. Az előadásokra meghívott román vendégek amúgy sem voltak túl sokan, de számuk a hét folyamán egyre csak fogyott, így a szerdai főtéma, mely a Közigazgatási decentralizáció és recentralizáció az EU-ban címet viselte, már teljes mértékben kénytelen volt nélkülözni őket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a következő szavakkal kommentálta mindezt: "A román politikusok valószínűleg azért nem jöttek el a decentralizációról szóló előadásra, mert nem tudják mi az." E mondatával a helyi magyar sajtó szerint is minden bizonnyal ismét a román lapok címlapjára sikerült magát felküzdeni. 

A két nemzet képviselőinek álláspontja másnap tovább távolodhatott, midőn az Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a demokrácia igazi fokmérője a fejlődő demokráciákban címet viselő blokkra sor került. Egyik érdekessége abban állt, hogy Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-es képviselő a Schengen-kérdésről állította ugyanezt – mármint hogy a demokrácia igazi fokmérője – másfelől nyitott kérdés maradt, hogy milyen demokrácia az, amelynek fokát az egyházi ingatlanok visszaadása méri. 

Lapzártánk után a pénteki nap délelőttjét a rendezők a regionális biztonságpolitika témakörének szentelik, melyen az előző napoktól eltérően várhatóan több ismert román politikus is részt vesz. Péntek délután lesz az esemény egyik legizgalmasabb vitája a státustörvényről, ahol a fő szónokok: Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke.

Továbbra is kérdéses, hogy találkozik-e, és ha igen, akkor hol Orbán Viktor és Adrian Nastase román miniszterelnök. A román fél a tizenegy éves helyi hagyománynak megfelelően a rendezvény előtt röviddel lemondta részvételét a szombati fórumon. Adrian Nastase Marosvásárhely mellett, Görgényesen szeretne találkozni magyar kollégájával. Mint emlékezetes az 1990-es marosvásárhelyi etnikai konfliktus alatt ugyanebből a faluból érkeztek a lincselést végrehajtó román parasztok. Információink szerint a magyar fél ragaszkodik a marosvásárhelyi helyszínhez, ahol reggel szeretne találkozni román kollégájával, majd ezt követően – korábbi ígéretének megfelelően – szombat délután érkezik Tusnádra, ahol Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euro-atlanti integráció tükrében címmel tart előadást.

Olvasson tovább: