Előadás a táborban. István király korbácsolta fel leginkább a nemzetiségi hevületet Fotó: Lukács András
A gyógy- és ásványvizeiről, és nem utolsósorban lélegzetelállítóan szép hegyvidékéről elhíresült turistaközpont immáron tizenkettedszer ad otthont az Olt folyó partján elterülő diáktábornak. Az idei év a rendezők szerint is sikerévnek számít, hiszen már a megnyitó napján kitehették a "megtelt" feliratú táblát. A folyamatosan érkező nagyszámú magyar és kisebb létszámú román (a hirdetőplakátok kizárólag magyar nyelvűek voltak) diákok, így a megmaradt sátorhelyek, illetve a településen még fellelhető kiadó szálláshelyek közül válogathattak. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője nem kis elfogultsággal a közép-kelet-európai átmenet legstabilabb intézményének nevezte megnyitóbeszédében a nyári egyetemet, és ugyanitt Románia európai integrációjának egyetlen lehetőségét a homogenizáló nemzetállami stratégia feladásában nevezte meg. Magyarország viszonylatában a rendezvény címéből kiindulva (Kényszerek és lehetőségek) kényszernek nevezte, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, és - elsősorban ebből a szemszögből - lehetőségként értékelte az európai integrációt, amely ezt feloldja.
A diáktábor résztvevői az ilyenkor szokásos úgynevezett szélsőséges kicsapongások egy hatványozottan visszafogottabb változatát mutatták be, és aránylag konszolidáltan élték meg mind a programok, mind a puritán körülmények adta lehetőségeket. Talán az István a király cím? rockopera bemutatása korbácsolta fel leginkább a nemzeti hevületet, mikoris kitörő lelkesedéssel fogadták a harcba készülő István mögött megjelenő háromszín? magyar zászlót (!), és kevés kivételtől eltekintve minden magyar érzelm? fiatal torkaszakadtából énekelte a himnuszt. Amúgy a jelen lévő kétezer táborlakó diák közel tíz-húsz százaléka volt csak kíváncsi az elsősorban nemzeti és nemzetiségi kérdéseket feldolgozó kerekasztal-beszélgetésekre, melyeket magyar és román közéleti személyek és politikusok prezentáltak. Ennek jegyében a nyitó napon máris Schengen volt terítéken (az uniós országok hozták meg itt azt a döntést, amely gyakorlatilag eltörölte a tagállamok közötti belső határokat, ugyanakkor megerősítette az unió külső, nem tagországokkal közös határait). A délutáni tematikus sátrakban az ifjúság, munkaerőpiac, elvándorlás, a román–magyar bankkapcsolatok, a média hatása a román–magyar kapcsolatokra témakörökben hallhattak előadásokat az érdeklődők.
A bemelegítő napot követően a magyar kormány jótékony és főleg anyagi szerepvállalásának két újabb mementója került terítékre az Erdélyi Magyar Magánegyetem, a Sapientia és a Magyar Ifjúsági Konferencia megalapítása kapcsán. Előbbiről azt kell tudni, hogy a többmilliárdos állami (magyar) támogatást a négy romániai magyar történelmi egyház által alapított Sapientia Alapítványnak utalták át, akik a célszer? felhasználásról hivatottak gondoskodni. Utóbbiról pedig azt, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium kezdeményezésére, illetve támogatásával jött létre, és a minisztériumi cenzúra keretein belül segíti összefogni a Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezeteit. Az előadásokra meghívott román vendégek amúgy sem voltak túl sokan, de számuk a hét folyamán egyre csak fogyott, így a szerdai főtéma, mely a Közigazgatási decentralizáció és recentralizáció az EU-ban címet viselte, már teljes mértékben kénytelen volt nélkülözni őket. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a következő szavakkal kommentálta mindezt: "A román politikusok valószínűleg azért nem jöttek el a decentralizációról szóló előadásra, mert nem tudják mi az." E mondatával a helyi magyar sajtó szerint is minden bizonnyal ismét a román lapok címlapjára sikerült magát felküzdeni.
A két nemzet képviselőinek álláspontja másnap tovább távolodhatott, midőn az Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, a demokrácia igazi fokmérője a fejlődő demokráciákban címet viselő blokkra sor került. Egyik érdekessége abban állt, hogy Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-es képviselő a Schengen-kérdésről állította ugyanezt – mármint hogy a demokrácia igazi fokmérője – másfelől nyitott kérdés maradt, hogy milyen demokrácia az, amelynek fokát az egyházi ingatlanok visszaadása méri.
Lapzártánk után a pénteki nap délelőttjét a rendezők a regionális biztonságpolitika témakörének szentelik, melyen az előző napoktól eltérően várhatóan több ismert román politikus is részt vesz. Péntek délután lesz az esemény egyik legizgalmasabb vitája a státustörvényről, ahol a fő szónokok: Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke.
Továbbra is kérdéses, hogy találkozik-e, és ha igen, akkor hol Orbán Viktor és Adrian Nastase román miniszterelnök. A román fél a tizenegy éves helyi hagyománynak megfelelően a rendezvény előtt röviddel lemondta részvételét a szombati fórumon. Adrian Nastase Marosvásárhely mellett, Görgényesen szeretne találkozni magyar kollégájával. Mint emlékezetes az 1990-es marosvásárhelyi etnikai konfliktus alatt ugyanebből a faluból érkeztek a lincselést végrehajtó román parasztok. Információink szerint a magyar fél ragaszkodik a marosvásárhelyi helyszínhez, ahol reggel szeretne találkozni román kollégájával, majd ezt követően – korábbi ígéretének megfelelően – szombat délután érkezik Tusnádra, ahol Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euro-atlanti integráció tükrében címmel tart előadást.
2001. 07. 28. (V/30)
