Kereső toggle

Politikai okból bocsátottak el

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kastyják János, Kiskunhalas volt rendőrkapitányát júliusban bocsátották el a
rendőrségtől egy napilapban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben – az indoklás
szerint – Kastyják többek között a munkájával összeegyeztethetetlenül politizált,
és alaptalanul vádolta a rendőrség vezetését.

– Politikai áldozatnak tekinti magát?

– Eltávolításomnak valódi szakmai oka nem volt. Több komoly vizsgálat
volt az elmúlt években Kiskunhalason, mindegyik azzal ért véget, hogy a terhemre
semmiféle szakmai-fegyelmi vétség vagy mulasztás nem állapítható meg. Számomra egyértelmű,
hogy politikai okból bocsátottak el.

– Ki vagy mi állhat az elmozdításának a hátterében?

– Én csak azt mondhatom, amit egy S. nev? úr nyíltan hirdetett
Kiskunhalason: a politikai kapcsolatai felhasználásával intézte el, hogy engem
menesszenek. S. a 90-es évek közepétől Pesten élt, ekkor alapozta meg kapcsolatait több
ismert személyiséggel, többek között például Pintér Sándor akkori országos főkapitánnyal,
illetve vezető Fidesz-politikusokkal. Persze, ő Kiskunhalason hivatkozott kisgazda vezetői
kapcsolatokra is. Nem én találtam ki, hanem ő hirdette környezetében, hogy pénzügyileg
támogatta a kisgazdákat, támogatta a Fideszt. Jó kapcsolatba került politikusokkal,
akik közül volt aki hozzá járt lovagolni. Ezzel dicsekedett is.

Az elmúlt években többször is adtam jelentést az általa hirdetett dolgokról, a nem
teljesen törvényes tevékenységeiről kapott információkról, ehhez képest igencsak
meglepődtem, amikor az 1996-os országos rendőrbál főszponzora S. cége lett. Ez már
csak azért is meglepett, mert Pintér főkapitány nem csak tőlem, de a szervezett bűnözéssel
foglalkozó pesti kollégáktól is kapott információkat S. nem egészen törvényes
dolgairól. .

Nekem mindenesetre az tűnt fel, hogy S. 1998 nyár elejétől nyíltan hirdetni kezdte,
hogy a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fűződő kapcsolata révén Kastyják
az év végével távozik.

– S. Lászlóval való kapcsolata nem új kelet?…

– Valóban nem, 1979-ben betöréses lopássorozatért jártunk el vele és társaival
szemben. Többször is kihallgattam S.-t, aki egyébként a végén két év börtönt
kapott. Ügyesen védekezett, okosan viselkedett a vizsgálat során, nem volt "könny?
gyanúsított". Az ő meggazdagodási folyamata nem Kiskunhalas térségében, hanem Tázláron,
részben Baján, a 90-es években pedig Pesten ment végbe.

Rendőri berkekben már a 80-as évek második felében többször hallottam, zavaros ügyeiről,
de vagy ő volt túl ügyes, vagy a rendőrség ügyetlen, mert semmit nem lehetett rábizonyítani.
1989-ben kezdett el érdeklődni Kiskunhalas iránt, aminek az előzmények ismeretében
én nem igazán örültem. A város vezetőinek meg is mondtam, hogy adataink szerint nem
mindig törvényes eszközöket alkalmaz a tevékenységei során, de azt is hozzátettem,
hogy a balhéit nem tudta a rendőrség bizonyítani. S. viszont nagyon szeretett volna a
"városi elitbe" kerülni, de a vezetők elhárították a közeledését. Ebben az időszakban
történt az az ominózus eset, amikor S. szeretett volna bekerülni a mi "öregfiúk"
focicsapatunkba, de én kijelentettem, hogy lehet bármilyen gazdag, nekem bűnöző nem
fogja a lábamat a pályán rugdosni. Ezt egy átlagos ember lekezelte volna azzal, hogy
Kastyjákot egye meg a fene a focicsapatával együtt, de S. ezt a kijelentést a mai
napig nem bocsátotta meg. Megfogadta, hogy minden áron kirúgat a rendőrségtől, s íme,
több kísérlet után 1999-ben sikerült is neki…

– Térjünk vissza az előző kérdéshez. S. László akár blöffölhetett
is, amikor magas szint? politikai kapcsolataival dicsekedett…

– Ez elméletileg igaz. A tények azonban makacs dolgok. S. tavaly októberben
a vállalkozók klubjában kihirdette, hogy én novemberben távozom a beosztásomból.
Ugyanebben a hónapban felajánlották a beosztásomat a kiskőrösi rendőrkapitánynak
azzal, hogy én novemberben nyugdíjba megyek. November 6-án a megyei főkapitány a
miniszter kérésére való hivatkozással felajánlja nekem a nyugdíjat. Mondok más példát.
1999. június elején S. egy társaságban bejelentette, hogy következő kedden birkát vág,
mert ünnepelni fogja Kastyják félreállítását. Erre június 8-án kedden felfüggesztettek
az állásomból.

Még egy – látszólag – apróság. A sajtóban gyakran emlegették azt a bizonyos október
22-én írt tájékoztatómat S. tevékenységéről. Nos, mintegy két héttel a tájékoztató
elküldése után S. dicsekedett egy újságírónak Halason, hogy olvasta a Kastyják
jelentését. Lehet, hogy hazudott, de egyáltalán honnan tudott a tájékoztató létezéséről?

– Tudtak-e az Ön felettesei az Önnel szembeni eljárásokról, próbálta-e
Ön a szakmán belül elintézni az ügyet?

– Igen, még decemberben kihallgatást kértem Orbán Péter országos főkapitány
úrtól. Január 13-án fogadott, ekkor részletes jelentést tettem az addig történt
eseményekről, visszanyúlva egészen az 1990-es évek legelejéig. A jelentés végén
Orbán főkapitány úr széttárta a karját, és azt kérdezte, hogy akkor ő most mit
csináljon, menjen a miniszter úrhoz? Az ő helyzete sem volt könnyű, hiszen a velem
kapcsolatos ügyben nem sok döntési lehetőséget kapott. Épp ezért lepett meg, hogy a
Hetek egyik korábbi számában Orbán Péter azt nyilatkozta, hogy én a szervezett bűnözéssel
kapcsolatos kérdésben hiteltelen ember vagyok, mivel az elbocsátásom oka az volt, hogy
alapítványi papírokkal manipuláltam. Az elbocsátásom oka a határozatból egyértelműen
kiderül, abban szó nincs alapítványról.

– Viszont indult Ön ellen eljárás a Vagyonvédelmi Alapítvánnyal
kapcsolatos ügyben…

– Igen, még 1999 februárjában. Ezt az eljárást azonban jog szerint még
nem vehették figyelembe az ügyemben, mivel gyanúsítottkénti kihallgatásomra az
elbocsátás után másfél hónappal került csak sor. Egyébként három ügyben
jelentettek fel, közülük az egyiket – anélkül, hogy egyáltalán kihallgattak volna
gyanúsítottként – megszüntették, és biztos vagyok abban, hogy a másik kettőben
sem követtem el bűncselekményt.

Egyébként érdekes, hogy Orbán főkapitány úr a televízióban élesen kifogásolta,
hogy a békési rendőri vezetőket már a feljelentés alapján vádolja a sajtó.
Szerinte csak az ügyészi vádirat benyújtása után lehet a rendőrnek felróni a bűncselekményt,
mert azt is megilleti az ártatlanság vélelme. Az én ügyemben a főkapitány úr egészen
más "elvet" alkalmazott.

Sajnálom, hogy a rendőrség odáig jutott, hogy egy vállalkozó mondja meg, ki legyen
egy településen a kapitány. Csak abban tudok bízni, hogy az ügyemben döntést hozókat
minél előbb elsöpri a szakmából és a politikából is az igazság. Ha belátható időn
belül nem tisztul ki a közélet, nem alakul valódivá a demokrácia, akkor félteni
kell gyerekeinket a jövőtől.

Olvasson tovább: