Kereső toggle

Bolsonaro harca a marxista katolikusokkal

A liberalizmus trójai falovát mozgatják egyes püspökök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A továbbra is tragikusan lángoló amazonasi esőerdők mellett a brazil elnök, Jair Bolsonaro és az ország balra húzó katolikus klérusa között is egyre forróbb a helyzet Brazíliában. A dzsungelre közkincsként tekintő globalista egyházvezetők nem nézik jó szemmel az elnök szuverenista törekvéseit.

A mainstream médiában előszeretettel szélsőjobboldalinak bélyegzett brazil elnök, aki élőhitű és politikailag konzervatív keresztényként figyelemfelkeltő színfolt a brazil politikai vezetők sorában, megválasztása óta határozottan nacionalista és jobboldali politikát folytat, míg a zöld-liberális argentin Ferenc pápa által irányított katolikusok egy része baloldali, globalista, és ebből fakadóan kormánykritikus hangot üt meg.

Helyi forrásunk, a Crítica Nacional főszerkesztőjeként dolgozó és kormányközeli Paulo Eneas szerint a konfliktus nem vallási természetű, és semmiképp sem vetíthető ki az egész katolikus egyházra. (A Religion Unplugged hírportál szerint a katolikusokat nagyjából egyenlő arányban lehet politikailag jobbra vagy balra sorolni.) Azt azonban bevallotta, hogy „a legtöbb brazil püspök és pap a baloldali pártokkal szimpatizál, és a katolikus egyházra meghatározó befolyással bír a szocialista és kommunista baloldal” a marxista és keresztény tanokat ötvöző „felszabadítási teológia révén”. A szegényebb társadalmi rétegek felszabadításának evangéliummal nyakon öntött üzenetét a hatvanas években kezdték hirdetni a szegénységgel küzdő, egyúttal mélyen vallásos dél-amerikai társadalmakban.

Ez a fajta „vallásos marxizmus” máig sem veszett ki a népérzületből Brazíliában sem, a klérus egy részét pedig teljesen meghódította, egyúttal hatékony táptalajként szolgálva napjaink globalista és progresszív baloldali szólamainak. Bár Bolsonaro nézeteit sok brazil katolikus is magáénak érzi, Eneas elmondása szerint sok katolikus egyházi vezető harcol a konzervatívok és a jobboldali politikai vezetés ellen.

Progresszív agenda a római szinódus előtt

A brazil elnök és a marxista nézetektől fűtött katolikus vezetők közötti feszültségek a lángoló amazonasi esőerdők körüli pánikhangulatban csúcsosodtak ki. Az ügynek különös fényt kölcsönöz az az október 6-án Rómában elkezdődött szinódus, ami az Amazonas által érintett kilenc ország (Brazília, Bolívia, Peru, Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana és Suriname) több mint száz katolikus püspökét trombitálta össze a Vatikánba. Az ülés előkészítő dokumentuma az „Amazónia: új utak az egyház és az integrális ökonómia számára” címet viseli, és sokak szerint pogány nézeteket próbál becsempészni a katolikus egyházba.

A Ferenc pápa által összehívott, háromhetes zárt ülés témái között szerepel a katolikus egyház jövője ebben a komplex régióban, ahol a pünkösdi egyházak viharos gyorsasággal hódítják el a katolikus híveket. A válságtanács témái között szerepel több, nem kis port kavaró kezdeményezés is, például az idősebb házas emberek felszentelése, és a bennszülött papjelöltek pappá avatásának felgyorsítása. Az Amazonas 60 százalékát birtokló Brazília közéletét mégis a római gyülekezés környezetvédő felhangja kavarta fel leginkább.

A januártól hivatalban levő Bolsonarót, kritikus nyelvek megfogalmazása szerint a „trópusi Trumpot” az esőerdők idei lángba borulása óta szűnni nem akaró módon vádolják. A liberális hangok, köztük a brit baloldali The Guardian felelőtlennek bélyegzik amiatt, hogy a klímaváltozáshoz kritikusan viszonyul, ami szerintük az óvintézkedések leépítéséhez és az erdőpusztítás drámai megugrásához vezetett.

Kormányzati aggályok

A brazil intézménybiztonsági miniszter már korábban is kifejezte aggodalmát a szinódus részét képező katolikus papok balos agendája és Brazíliát a világ előtt befeketítő tevékenysége kapcsán, akikre így a brazil titkosszolgálatot is ráállították. Brazília pedig nem tolerálja a belügyeibe történő külföldi beleavatkozást. Bolsonaro maga sem fukarkodott az erélyes felszólalásokban: mikor a nyár folyamán a pápa „vak és destruktív mentalitásúnak” bélyegezte azokat, akik felelősek az esőerdő pusztításáért, a brazil elnök kifakadásában országát egy szűzhöz hasonlította, akire nem átall „minden idegen perverz rávetni a kezét”.

Az O Estado de S. Paulo című brazil napilap szerint a brazil kormány végső soron attól tart, hogy a balos érzelmű egyházvezetők kellő erélyességgel betölthetik az előző választások során súlyos vereséget szenvedett baloldali pártok által hagyott űrt.

A brazil katolikus vezetőket kétségkívül megosztja a kérdés. Augusztusban több brazil püspök nyílt levélben méltatlankodott amiatt, hogy vezetőiket bátorítás helyett kriminalizálják, és az „atyaország” ellenségeként állítják be, ugyanakkor elmarasztalták azokat, akik a környezet pusztulásáért felelnek. Erwin Kräutler, volt amazonasi püspök ugyanakkor például a The Guardian-nak úgy nyilatkozott, hogy az idei erdőtüzek valódi apokalipszisnek számítanak a dél-amerikai országban, amelyekért Bolsonaro elnök a felelős. Bolsonaro hívei a vádakat alaptalannak tartják, melyek egyedül Brazília nemzeti szuverenitását hivatottak aláásni. A szinódus tagadja, hogy bármilyen módon ellene mennének a brazil elnöknek, kihangsúlyozva, hogy ők az „elnyomásnak és egyenlőtlenségnek” üzentek hadat.

Protestáns ébredés az Amazonas mentén

Habár Brazília mindmáig a világ legnagyobb katolikus többségű országaként van számon tartva, vallási összetétele rengeteget változott az elmúlt évtizedekben: a Pew Research Center tanulmánya szerint negyven év alatt (amely során a lakosság megduplázódott!), 1970-2010 között a katolikus vallásúak aránya a társadalomban 92-ről 65 százalékra csökkent, míg a protestánsoké 5 százalékról 22-re emelkedett.

Az előrejelzések szerint a katolikusok 2030-ra el is fogják veszíteni többségi státuszukat a templomba járó brazil lakosság körében. A Pew Research elemzése megerősíti, hogy a katolikusok tendenciózusan baloldali beállítottságúak, és elterjedtebb körükben például a házasság előtti nemi élet, a homoszexualitás és az abortusz elfogadottsága.

Ezzel szemben a protestánsok száma – melyet a fővárostól az amazonasi kistelepülésekig evangéliumi protestánsok és az országban körülbelül a 20. század elejétől jelen lévő pünkösdiek (például az Isten Gyülekezetei – „Assemblies of God”) is gyarapítják – rohamos tempóban és töretlenül növekedik a kilencvenes évektől fogva.

Krisztushívő elnök Brazília élén

Jair Messias Bolsonaro megválasztásában az elnökjelöltnek a korábbi korrupt, Brazíliát gazdasági válságba sodró politikai rendszeren való kívülállásán túl komoly szerepet játszott keresztény hite és az azt tükröző kampányüzenetei. A választási hajrában több brazil gyülekezetbe is ellátogatott, és az újjászületett keresztény pásztorok között komoly szövetségesekre tett szert, még a katolikus elektorátusnak is nagyjából a felét maga mellé állította. Bár az elnök egy évtizeden át egy baptista gyülekezet istentiszteleteit látogatta, felesége és fia újjászületett keresztények, és 2016-ban bemerítették a Jordán folyóba egy izraeli út során, azonban sosem tagadta meg katolikus hitét. Korábban több politikai gesztust is tett az ország (egyelőre) legnépesebb vallási tömbjének számító katolikusok felé, például beiktatása után pár hónappal Brazíliát Mária szeplőtelen szívének ajánlotta fel egy szertartás keretében.

Megszólalásai mindazonáltal élő hitről tanúskodnak. Még 2017-ben egy beszédében egészen sarkos megjegyzést tett: „Isten mindenek felett áll. Szekuláris állam, mint olyan, nem létezik. Az állam keresztény, és minden kisebbségnek, amely ezzel szemben áll, meg kell változnia, már amennyiben képes erre”. Kiáll a bibliai értékek, köztük a hagyományos családmodell mellett és a genderideológia ellen. Egy ízben magát elragadtatva úgy nyilatkozott, hogy ha választhat, „inkább legyen halott, mint homoszexuális a fia”. Abortuszellenes és halálbüntetéspárti.

Később, a választások első fordulóján, illetve az őt ért késeléses támadás és abból való felépülése után már finomabban fogalmazott: „Kormányunk mindenki érdekeit képviselni fogja, vallási hovatartozástól függetlenül. Még az ateistákét is. Brazília társadalmának közel 5 százaléka ateista, akik éppolyan szükségekkel bírnak, mint bárki más.”

Ezidáig tehát Bolsonaro sikeresen egyesítette a politikailag konzervatív katolikusokat és evangéliumi keresztényeket is támogatói táborában. A katolikus klérusnak, részben a pápától, részben a brazil társadalmi adottságokból fakadó balra tendálása viszont a jövőben komoly szakadást okozhat az állam szuverenitását védő elnök és a globalizmus felé nyitottabb brazil katolikus vezetés között.

Olvasson tovább: