Kereső toggle

A felejtés bére

Politikai háború az ultraortodoxok ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fekete ruha, fedett fő, imasál és nagy szakáll – a haredi életmód egyre nagyobb botránykő Izraelben. A szekuláris alapon létrejött államban egyesek inkább szövetkeznének arabokkal, mintsem a dinamikusan erősödő, mélyen vallásos irányvonalat képviselő testvéreikkel.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke tavaly úgy fogalmazott a The New York Times hasábjain, hogy „Izrael kapitulált a vallásos szélsőségesek előtt”. Ezzel a zsidó nép egyik legfontosabb csoportjára, a hagyományőrző haredi közösségre utalt. Mint nem ortodox zsidó, az bosszantja, hogy „a kormányzatilag kikényszerített vallásosság a modern és liberális Izrael államát félteista társadalommá változtatja”. Szerinte Izrael így „eltér Herzl Tivadar humanista víziójától, és olyan karaktert ölt, ami saját elveivel és a 21. század szellemiségével is szembemegy”.

A Világkongresszus elnöke legalább bocsánatot kért, amiért szavai „nem kívánt fájdalmat” okoztak. Eric H. Yoffie rabbi, a Reform Judaizmus Szövetségének elnöke a liberális Haaretz hasábjain odáig merészkedett, hogy „az ultraortodox politikai vezetés rombolja Izrael államát”. Ő nem kért bocsánatot.

Honnan vajon ez a zsigeri ellenszenv a tradicionális zsidóság felé? Kizárólag racionális – hogy úgy fogalmazzunk, materiális – indokokat keresve elsősorban arra jutunk, hogy az alkotmánnyal nem rendelkező Izraelben, ahol a „zsidó” jelent nemzetiséget és hitet is, nehéz szétválasztani az államot a vallástól. A sajátos vallási status quo eredménye a sabbat, és hogy csupán ortodox házasságkötéseket ismernek el hivatalosan. Ezen túl az ultraortodoxokat megillető kivételes kedvezmények jelenthetik az egyszerűbb választ egy komplex kérdésre.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: