Kereső toggle

Kényszerházasság?

Egységkormány jöhet létre Izraelben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megindultak a koalíciós tárgyalások Izraelben, és nagy kérdés, hogy Netanjahu nyit-e a baloldal felé, illetve hogy Rivlin elnök megpróbálja-e a rivális Gantzot helyzetbe hozni. A Likud külügyi igazgatóját, Eli Hazant kérdeztük.

Milyen választói akaratot tükröz a mostani patthelyzet?

– A Likud-szavazók egyetlen igazi szándéka az volt, hogy Netanjahut hatalomban tartsák. Ennek egyik fő motiváló ereje a Netanjahu ellen készülő bírósági eljárás is, ugyanis a rá szavazók erősen hisznek az ártatlanságában.

Most már elmondhatjuk, hogy a teljes jobboldali blokk, beleértve az ultraortodoxokat és a Naftali Bennették-féle Jaminát, támogatják a miniszterelnököt, és írásba is adták, hogy őt tekintik vezetőjüknek. Így már egy 55 mandátumos blokkal számolhatunk.

Mi okozhatta a Likud tavaszi eredményeihez képest a visszaesést a mostani választások során?

– Ennek elsődleges oka, hogy az emberek megunják, ha tíz évig ugyanaz van hatalomban; mindig újat akarnak. Ráadásul a szavazók fásultak, hogy újra urnák elé kellett járulni. Nem igazán értették meg sokan, miért is volt szükség erre a fordulóra, pedig próbáltuk magyarázni, hogy Lieberman robbantotta föl a koalíciót… Nem hagyható figyelmen kívül az ultravallásos közeggel szembeni ellenségesség sem, ami még a Likud soraiban is érzékelhető.

Mekkora a Likud erőkara a koalíciós tárgyalások során?

– Le kell szögeznünk, hogy Benny Gantz nem képes kormányt alakítani Netanjahu nélkül! A baloldal önmagában nem elég ehhez. Persze ők Netanjahu nélküli koalíciót akarnak a Likuddal, amit mi sosem fogunk elfogadni!

Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a jobb- és baloldal közötti történelmi küzdelem kicsúcsosodásában vagyunk. Az izraeli baloldal 2009 óta képtelen legyőzni Netanjahut. Ennek érdekében alternatív megoldásokat keresnek, és ennek egyik módja a korrupciós eljárás. 1997 óta Bibi ellen 22 nyomozás indult, amiből 19 teljesen eredménytelenül zárult.

Most mégis ott tartunk, hogy valószínűleg egységkormány fog létrejönni. Kérdéses persze, hogy az egész Kék és Fehér csatlakozik-e hozzánk, vagy csak Gantz pártja. Én az utóbbit tartom valószínűnek, aztán az még elválik, hogy Gantz és Bibi felváltva lesznek-e miniszterelnökök, vagy sem.

De vajon van-e választói felhatalmazása Netanjahunak, hogy a baloldal felé forduljon?

– 55 jobboldali mandátummal ez sajnos szükségszerű. Nem kívánatos, de a választóknak bele kell törődniük, mert senki nem akar harmadik választást. Az eredeti elképzeléseket sajnos Lieberman kiválása ellehetetlenítette…

Éppen ezért nem az lenne a demokratikus megoldás, ha ő visszakerülne a koalícióba? Nem kézenfekvőbb ezt a szövetséget helyreállítani, mint a baloldal felé nyitni?

– Attól tartok, Lieberman az, aki nem hajlandó erre. Mi nyitottak vagyunk rá, de nagyon kicsi a valószínűsége ennek.

Rivlin elnök Netanjahuval komoly összeütközésben áll, mégis a mostani miniszterelnököt jelölte meg, hogy kormányt alakítson. Számít esetleg a sikertelenségére, hogy aztán Gantz a második körben már akár kisebbségi kormányt is létrehozhasson? Nincs ebben csapdahelyzet Netanjahu számára?

– Nem vagyok oda Rivlin hozzáállásáért, de az én elnököm is, tehát tisztelem. Bárhogy is van, Gantz nem képes kormányalakításra. Ez már abból is egyértelmű, hogy kész tárgyalni Netanjahuval. Likud nélkül csakis a szélsőbalos Mereccel, a Munkapárttal és Lieberman pártjával együtt lenne kormányzóképes – de ezek között is áthidalhatatlan ellentétek vannak. Még a kisebbségi kormányhoz is szüksége lenne az arabokra, odáig viszont nem fajulhatnak a dolgok!

Valóban nem lát kockázatot az arabokkal való összefogásban?

– Létrejöhet ugyan velük egy kisebbségi kormányzat, de ez a formáció nem tartana tovább pár percnél! Ahogy az első palesztin áldozatul esik Gázában (márpedig most már heti szintűek az összecsapások), az arab képviselők Benny Gantz ellen fordulnak.

Már szó esett Netanjahu közjogi felelősségre vonásáról, és úgy tűnik, Amerikában Donald Trump ellen, és más helyeken is hasonló eszközökkel próbálnak a politikai ellenfelek előnyt kovácsolni maguknak. Milyen hatása van az ilyen jogi beavatkozásoknak?

– Igen veszélyes a választói akarat aláásása jogi úton! Egyre több helyen a jobboldal felé szavaz a többség, és a korábban regnáló balos hatalmak nem tudják ezt elfogadni. Ha nem tudnak győzni az urnáknál, akkor más módszerek után néznek. Nézzük csak meg a Brexit ügyét: a nép az EU elhagyása mellett döntött, de azóta a baloldal, sőt, a konzervatívok egy része is ennek megakadályozásán dolgozik! Ez nem demokrácia!

Emlékszem, a ‘90-es években a Munkapárt volt többségi hatalomban, fennhangon hirdették, hogy „ez a nép akarata”, ami a demokrácia alapja ugyebár. Ma viszont ellenzékben már ugyanerről a demokrácia aláásásaként és a többség zsarnokságaként nyilatkoznak…

Kinek van igazi hatalma Izraelben? A választóknak? Az elnöknek? Talán a főügyésznek?

– Sajnos a deep state dönt.

Mit ért ezalatt izraeli viszonylatban?

– Semmiképp nem a főügyészre gondolok. Őt nem tartom korruptnak, Mandelblit inkább a baloldal satujában van; az NGO-k, a Legfelsőbb Bíróság és mások részéről. Ők képtelenek elfogadni, hogy a dolgok állása és az állam megváltozott. És nem veszik észre, hogy ezzel maguk alatt is vágják a fát; hiszen egyszer majd ők kerülnek hatalomra (a demokráciában senki nem marad örökké a csúcson), és taktikáik akkor ellenük dolgoznak majd.

Olvasson tovább: