Kereső toggle

Befolyásosabbak, mint a politikusok

A közösségi média az új hatalmi ág?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ami nincs az Instagramon, az meg sem történt – az Y generációtól fogva egyre inkább ez a jelmondat uralkodik. Ezért az internetes véleményvezérek milliós nézettsége komoly politikai fegyver, amelyet a hatalom sem hagyhat figyelmen kívül.

 

A tavalyi amerikai időközi választásokon már egyértelműen látszott, hogy az egyre nagyobb számban választókorba lépő fiatal generáció által használt közösségi médiafelületek akár olyan kezdő politikusokat is sikeressé tudnak tenni egy választáson, akik egyébként szakmai szempontból kevés kézzelfogható eredményt tudnak felmutatni.

A közösségi média kora

 

A szenátori posztokért zajló küzdelemben például Alexandria Ocasio-Cortez a maga 2,9 millió Instagram-követőjével simán nyerte saját körzetében a megmérettetést. Donald Trumpnak is óriási rajongótábora van, az amerikai elnök 12 millió Instagram-követővel büszkélkedhet. A tendencia egyre jobban érezhető, a statisztikák is alátámasztják, hogy a közösségi médiafelületek fogják meghatározni a 2020-as amerikai választásokat.

Az Instagram felhasználóinak száma évről évre ugrásszerűen növekszik, 2015-ben még 350 millióan rendelkeztek hozzáféréssel, ez a szám mára eléri a 800 milliót. Az Instagram feltörekvő tendenciái mellett stabilan tartják magukat a „megszokott” közösségi médiafelületek is, mint a YouTube, a Facebook és a Twitter (ez utóbbi ugyan nálunk még nem terjedt el oly mértékben, mint a többi, viszont Amerikában az egyik leginkább használt felületnek számít).

2019 júniusában a kanadai kormány is elkülönített 650 ezer dollárt arra, hogy 13 véleményformáló youtubert, különböző közösségi médiasztárokat és egy gamert (aki online játékokat játszik úgy, hogy azt közben élőben közvetíti) vonjon be a választások előtti kampányidőszakba, hogy az egyébként notóriusan apolitikus első szavazókat rávegyék arra, hogy elmenjenek szavazni. A kanadai kormány később lefújta a projektet, mivel a kiválasztott véleményvezérek nem voltak teljesen pártatlanok politikai szempontból, ami viszont előfeltétele lett volna a programban való részvételnek.

A nagy német pártok leszereplése

 

Az észak-amerikai kontinens mellett Európában is egyre jobban érezhető a közösségi média hatása. Az EP-választások során is felbukkantak olyan befolyásoló elemek, amelyek valószínűleg hatással voltak arra, hogy a fiatal, 40 év alatti választópolgárok hogyan adták le a voksukat.

Németországban egy Rezo nevű vlogger (video-blogger), aki egyébként nem politikai témájú videóival tett szert népes követőtáborra, egy héttel az európai parlamenti választások előtt szedte apró darabokra a választásokat épphogy megnyerő Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és koalíciós partnerét, a szociáldemokrata SPD-t. Az 55 perces videóban a fiatal youtuber pontról pontra végigmegy a CDU (és bajorországi testvérpártja, a CSU), illetve a kormánypártok közös programján, és levonja a végső konklúziót azzal, hogy a kormányzó politikusok tönkreteszik a hozzá hasonló fiatalok jövőjét.

A videóban olyan mondatok hangzanak el, hogy „azt mondjátok, a fiatalok politizáljanak többet, viszont akkor el kell viselnetek, ha azt gondolják, hogy a politikátok sz*r”, vagy olyanok, hogy „menjetek el szavazni, máskülönben a nyuggerek fogják eldönteni a jövőtöket, ami nem lenne túl jó”. Rezo videóját már a választásokig legalább 14 millióan megnézték, így több kormánypárti politikus is fontosnak tartotta, hogy arra hivatalosan is reagáljon a sajtóban, így a CDU főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer is tett néhány megjegyzést a videóval kapcsolatosan, és azt nyilatkozta, hogy „azt kérdeztem magamtól, hogy nem lehetséges-e, hogy az egyiptomi tíz csapásért is minket tegyenek felelőssé?”, mert úgy tűnik, hogy minden problémáért a CDU a hibás.

Ennek megfelelően a nagy befolyással rendelkező vloggert meg is vádolták azzal, hogy nem valósak a felvételen ismertetett adatok, viszont a videó olyan népszerűségnek örvend, hogy a hatását semmiképpen nem lehet lebecsülni.

Rezo videóján felbuzdulva további 70 YouTube-videós kampányt indított saját csatornáján az EP-választások előtt Németországban, hogy a fiatalok ne szavazzanak se a szociáldemokrata SPD-re, se a CDU-ra, akik közösen a kormánykoalícióban „megsemmisítik a fiatalok jövőjét”. A Deutsche Welle néhány résztvevőt részletesebben is bemutatott, akik közül a legtöbben nem politikai tartalmakkal tettek szert követőikre, hanem a divat, életmód vagy egyéb szórakoztató posztokkal növelték folyamatosan rajongóik számát.

Az egyik ilyen személyiség, Diana zur Löwen például saját politikai útkeresését osztotta meg rajongói táborával, ami az „Y-Politik” podcast sorozat alapítója, a politikatudós Tanja Hille szerint azért van ekkora hatással a fiatalokra, mert így közvetlenül kerülnek szembe a politikai ügyekkel, készen tálalva kapják azokat a YouTube-on vagy az Instagramon keresztül, míg a mai 40-es generáció, és az annál idősebbek kénytelenek voltak kutatni, ha kíváncsiak voltak ezekre az ügyekre. A politikusok azonban a mai napig nem találják a fogást ezen a jelenségen, amire jó példa az a tény, hogy Rezo videójára a CDU nem videóban, hanem egy 11 oldalas pdf formátumú nyilatkozatban reagált. A Bundestagban kevés a fiatal politikus, ezért is van óriási hatása Rezo kijelentéseinek a „nyuggerekről”, akik eldöntik a fiatalok helyett a jövőt.

A The Financial Times, illetve a Deutsche Welle cikkei alapján például a Németországban felerősödött zöld mozgalom egyértelműen a 25 év alattiaknak köszönhető, akik közül sokan még nem is érték el a szavazóképes kort, viszont a Greta Thunberg-féle tüntetésekkel és környezetvédelmi mozgalmakkal egyértelműen azonosulnak. Ezeknek a hatása azért sem elhanyagolandó, mert a zöldek előretörése az alternatív jobboldal mellett egyértelműen megfigyelhető volt az elmúlt egy év tartományi választásain, illetve az EP-választásokon is.

A folyamat ennek ellenére nem új, és már korábban nyilvánvalóvá vált például Angela Merkel számára, aki 2017-ben, az akkori választások előtt interjút adott négy befolyásos vloggernek, ahol olyan személyes információkat is elmondott, hogy mi a kedvenc emoticonja, vagy hogy szerinte nem lesz egyelőre 3. világháború.

A kampányban Merkel már ekkor is fontosnak tartotta, hogy ilyen csatornákon is megjelenjen a kancellár „emberi” arca, bár ezzel már nem sikerült életet lehelni a „Mutti Merkel” imázsba, és a CDU alig tudta megnyerni a választásokat.

Lényeg az imázs

 

A jövő viszont egyre inkább az, hogy a politikusok, akár az Instagramon, akár a Facebookon vagy a YouTube-on keresztül bepillantást engednek a választóknak a mindennapi életükbe. Alexandria Ocasio-Cortez azért ilyen sikeres, annak ellenére, hogy a programja gyakorlatilag megvalósíthatatlan elemeket tartalmaz, mert a követői részesei lehetnek annak az élménynek, ahogy a megnyert szenátusi választás után elfoglalja a számára kirendelt irodahelyiségeket, vagy amikor egy kampányrendezvényen lelkesen szelfizik a többi politikussal. Sőt, sajtos makaróni főzése közben, az eseményt követők élőben tehettek fel neki kérdéseket politikai ügyekről.

A demokrata elnökválasztási kampány egyik elnökségért induló jelöltje, Beto O’Rourke még a fogorvosi kezelését is kitette az Instagramra, ami sokak szerint túllőtt a célon, így törölte is a bejegyzést, mégis több százezer lájkot sikerült vele begyűjtenie. A politikusok emberi arca ugyanis eddig ennyire sosem volt hozzáférhető a választópolgárok számára.

Mivel a politikán kívüli térben a legnépszerűbb Instagram-csatornák a celebeken kívül általánosságban a kisbabák és a kisállatok, ezért kézenfekvőnek tűnik, hogy a politikusok is igyekezzenek ilyen „társaságban” megjelenni a saját profiljukon. Egy kutya vagy egy csecsemő egy posztban több száz-ezer pozitív reakciót tud hozni egy olyan politikusnak is, akinek a programját a követői nem feltétlenül ismerik, így egyértelmű, hogy a közvetített imidzs a lényeg, nem a szakmai tartalom.

A médiában ennek megfelelően egyre több olyan véleményvezér tűnik fel, akinek a posztjai, Rezóhoz hasonlóan milliós nézettséggel rendelkeznek, és egyre szélesebb körben, akár Amerikán kívül is népszerűek.

A feedspot.com a követők, a posztok népszerűsége és az arra adott reakciók alapján felállított egy százas listát a jelenlegi legsikeresebb politikai „influencerekről”. Itt az első helyen az amerikai balliberális The Young Turks nevű formáció áll, amely mintegy 4 millió követővel rendelkezik, és videóikat eddig több mint 4,5 milliárdan nézték meg.

Vannak konzervatívok is

 

Jelentősen lemaradva követi a baloldali csoportot egy konzervatív humorista, Steven Crowder, akit nagyjából 4 millió rajongó követ, és a The Young Turks heti 56 videója mellett a maga heti 4 posztjával még így is 282 millió megtekintést mutathat fel. Crowder humorral fűszerezve szedi darabokra a demokraták politikai programját, és azt állítja magáról, hogy ő a „politikailag leginkorrektebb humorcsatorna az interneten”.

Őt követi a The Daily Wire, egy konzervatív csatorna, amelynek nézettsége messze elmarad az előbb említett The Young Turks csoportétól, viszont vezetője, a jogász-politikatudós Ben Shapiro rendszeres szereplője a nagy nézettséggel rendelkező beszélgetős műsoroknak, aki gyakran tart sikeres konzervatív előadásokat a legnagyobb amerikai egyetemeken. A Daily Wire videóit eddig 47 millióan nézték meg.

Politikai felszállópálya

 

Az óriási nézettség nemcsak a most „regnáló” politikusok javára vagy ellenére használható fel, hanem arra is, hogy ha a csatorna „sztárja” maga is politikai pályára kíván lépni, akkor sikerrel vegyen részt a megmérettetésben. 2018-ban Brazíliában sikerült egy vloggernek az a bravúr, hogy 22 évesen sikeresen bejutott a brazil kongresszusba. Kim Kataguiri videói alapvetően kapitalista, a szabad piacot népszerűsítő felvételek, és a fiatal véleményvezért a posztolt tartalmai miatt nevezték már fasisztának, vagy „álhír királynak” is. A fiatal vlogger csatornája 2018-ban szinte a nulláról növekedett 1 millió követőt számláló meghatározó csatornává, amivel azt is sikerült elérnie, hogy a fiatal politikus kampányát 40 százalékban a YouTube hirdetésekből finanszírozta.

Kataguiri mozgalma, a Movimento Brasil Livre (MBL) – vagyis a Szabadítsuk fel Brazíliát!, azon a választáson, ahol a világ a fasisztának nevezett Jair Bolsonaro győzelmén pánikolt, 16 saját jelöltet indított, akik közül hatan be is jutottak a brazil kongresszusba. Most pedig azon dolgoznak, hogy minden egyes megválasztott jelöltjüknek legyen saját YouTube csatornája, ugyanis az ott megjelenő hirdetésekből elég szép pénzekkel ki lehet egészíteni a kampánykasszát. Az egyik ilyen megválasztott képviselő, Arthur Mamãe Falei azt mondja, hogy „Brazíliában, garantálom önöknek, hogy a YouTuberek nagyobb befolyással rendelkeznek, mint a politikusok”.

 

Olvasson tovább: