Kereső toggle

Egy elmaradt légicsapás háttere

Trump, a héják és a galambok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kevés híja volt, hogy múlt pénteken a világ egy amerikai–iráni háborúra ébredt – és nem kétséges, hogy mindkét érintett országban sokan örültek volna, ha Donald Trump elnök végül úgy dönt, hogy az amerikai drón lelövésének megtorlásaképp elrendeli három iráni célpont bombázását.

 

Trump elnök Twitteren tudatta, hogy a bombázás előtt még megkérdezte, mennyi halálos áldozattal járna az akció, mire azt a választ kapta, hogy 150 ember életét oltaná ki a légicsapás. Így 10 perccel a zöld lámpa kigyulladása előtt visszahívta az egységeket.

Washington és Teherán egyébként is feszült viszonya akkor éleződött ki a végsőkig, amikor az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt – amerikai álláspont szerint nemzetközi vizek fölött, iráni és orosz vélemény szerint iráni légtérben. Azt megelőzően pedig két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Több térségbeli arab ország, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint egyes nyugati országok, köztük az Egyesült Államok is Teheránt tette felelőssé ezekért a támadásokért, csakúgy, mint ahogy a hetekkel korábbi, emírségekbeli hajókat ért támadásokért is.

Teherán a lelőtt drónnal kapcsolatban pénteken kijelentette, hogy lelőhetett volna egy amerikai kémrepülőgépet is, amely a drónt kísérte, de végül nem tette. Trump elnök pedig azzal indokolta a válaszcsapás elmaradását, hogy az akár 150 halálos áldozattal járó bombázás nem lett volna arányos válasz a pilóta nélküli drón lelövésére.

A mi harcunk-e a szaúdi–iráni meccs?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: